KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2750)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.24/16/2003.
Tárgy: az Ikarus Rt. jogorvoslati kérelme, illetve a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Honvédelmi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság Kreszán Albert (1056 Budapest, Molnár u. 19.) és Kelemen Géza (1394 Budapest, Pf. 515, a továbbiakban: Közbeszerzések Tanácsa tagjai, a továbbiakban: kezdeményezők) által és az Ikarus Holding Rt. (1145 Budapest, Újvilág u. 50-52., képviseli: dr. Pallós Zoltán ügyvéd, 1149 Budapest, Róna út 120-122., a továbbiakban: kérelmező) általa Honvédelmi Minisztérium (1885 Budapest, Pf. 25, megbízásából eljár: a Honvédelmi Minisztérium Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala, 1475 Budapest, Pf. 163, képviseli: Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Alkotmány u. 4. I/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Magyar Honvédség gépjárműparkjának hosszú távú fejlesztése keretében gépjárművek beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból és kérelemre indított és lefolytatott jogorvoslati eljárás alapján a Közbeszerzések Tanácsa tagjai által hivatalból indított eljárást megszünteti.
A jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő a "B" kategória (közúti összkerékhajtású járművek) vonatkozásában megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, illetve az 53. § (1) bekezdés a) pontját. Ezért ajánlatkérő "B" kategória tárgyában hozott eljárást lezáró döntését megsemmisíti, továbbá ajánlatkérővel szemben 5 000 000 Ft, azaz ötmillió forint bírságot szab ki. Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár (MÁK) 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és a tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. október 14-én indított a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés b) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési tárgyalásos eljárást.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását közvetlenül 17 cég részére küldte meg. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyát és mennyiségét részletesen meghatározta. Ajánlatkérő három kategóriában várt ajánlatokat: az "A" kategóriában az autóbuszok, a "B" kategóriában a közúti összkerékhajtású gépjárművek, a "C" kategóriába a katonai terepjáró gépjárművek tartoztak. Ajánlatkérő a "B" és "C" kategóriában a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg:
"B" kategória: Közúti összkerékhajtású gépjárművek
Burkolattal ellátott utakon, vagy kemény altalajú földutakon és korlátozottan terepen történő közlekedésre alkalmas gépjárművek, amelyek állandó vagy kapcsolható összkerékhajtással rendelkeznek.
Osztály Rakomány Vontatmány A jármű
jele tömege össztömege jellege
(tonna) (tonna)
01 1,5-2 Legfeljebb a jármű Könnyű tehergépkocsi
összgördülő töme-
gének 75%-a
03 3-6 4-7 Tehergépkocsi
és bázisjármű
04 7-9 8-15 Tehergépkocsi
és bázisjármű
05 10-18 15-30 Tehergépkocsi
és bázisjármű
(nyerges vontató)
06 10 felett 30-80 Bázisjármű
(nyeregterheléstől (nyerges vontató)
függően)
"C" kategória: Katonai terepjáró gépjárművek
Kiépítetlen földutakon, különféle terepen, gázlókon való közlekedésre alkalmas összkerékhajtású gépjárművek.
Osztály/ Rakomány Vontatmány A jármű
alosztály tömege tömege jellege
jele (tonna) (tonna)
I/I 0,5-1,5 Legfeljebb a jármű 1+4 és 1+8 fő szállítására
összgördülő töme- alkalmas terepjáró
gének 75%-a személygépkocsi,
ponyvás kivitelben
I/II 0,5-1,5 Legfeljebb a jármű 1+4 és 1+8 fő szállítására
összgördülő töme- alkalmas terepjáró
gének 75%-a személygépkocsi,
zárt kivitelben
I/III 1-1,5 Legfeljebb a jármű Terepjáró könnyű
összgördülő töme- tehergépkocsi
gének 75%-a és bázisjármű
II 2-4 Legalább 3,4 Terepjáró tehergépkocsi
és bázisjármű
III 5-8 Legalább 8 Terepjáró tehergépkocsi
és bázisjármű
IV 10-18 10-25 Terepjáró tehergépkocsi
és bázisjármű
V 18 felett 60 felett Terepjáró bázisjármű
(nyeregterheléstől és nyerges
függően) járműszerelvény
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölte, hogy a futamidő 15 éve alatt mintegy 10 000 db gépjármű váltását tervezi. A 2003. és 2004. évben beszerzendő mennyiséget részletezte.
Ajánlatkérő a részajánlat tételét megengedte azzal a kikötéssel, hogy kategóriánként a részajánlattétel úgy lehetséges, hogy az ajánlattevő és alvállalkozói együttes garantált gyártási (szállítási) palettája teljes mértékben lefedje az adott kategória osztályaira és alosztályaira meghatározott "rakománytömeg", "vontatmánytömeg" szerinti terhelhetőségi határokat.
A felhívás szerint a teljesítés határideje a szerződés aláírásától számított 15. év december 31-ig, az ajánlatkérő által évente meghatározásra kerülő, a szállítási keretszerződéshez kapcsolódó kiegészítő megállapodásban rögzített kategóriákban, osztályokban, alosztályokban és mennyiségekben.
Az ajánlattételi határidő a felhívás szerint 2002. november 14-e volt.
Az ajánlati felhívás 8. pontjában határozta meg ajánlatkérő a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági- és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket. Az ajánlatkérő előírta azt is, hogy a pénzügyi-, gazdasági- és műszaki alkalmasságot a 10%-ot meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozók esetében is igazolni kell.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni az alábbiak szerint:
elbírálás részszempontjai súlyszámok
- műszaki, minőségügyi előírásoknak való megfelelés mértéke 30
- pénzügyi, gazdasági előírásoknak való megfelelés mértéke 30
- védelmi, gazdasági követelményeknek való megfelelés mértéke (magyarországi haditechnikai termelő- és szolgáltatókapacitások létrehozása, fenntartása és az ellentételezési előírásoknak való megfelelés mértéke) 40
Ajánlatkérő utalt arra, hogy az egyes részszempontok számos további alszempontokat tartalmaznak, amelyeket és azok súlyszámait az ajánlati dokumentáció tartalmazza. Az egyes részszempontok és alszempontok mindegyike 0-100 pont között kerül értékelésre.
Ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elemre maximális, a legkedvezőtlenebb ajánlati tartalmi elemre minimális, a többi ajánlat ugyanazon tartalmi elemeire pedig lineáris interpolációval meghatározott pontot ad.
Ajánlatkérő az egyéb információk között a beszerzési eljárás tervezett menetét is rögzítette az alábbiak szerint.
- Ajánlati dokumentáció kiadása az ajánlati felhívás 5. pontja szerint, azaz az ajánlati felhívás megküldésének napjától számított 16. napig lehet megvásárolni.
- Tárgyalás az ajánlattevőkkel az ajánlati felhívás kiküldésétől számított 35. naptól ajánlattevőnként egy alkalommal egynapos időtartamban (a tárgyalások az ajánlattevők nevének magyar ábécé szerinti sorrendjében történnek).
- A tárgyalást követő végleges ajánlatok benyújtása az ajánlattevővel történő tárgyalás napjától számított 10. napon.
Az egyéb információk 17/m) pontjában az ajánlatkérő az alábbi előírást tette:
A beszerzés specifikuma okán a "C" kategóriába tartozó gépjárművek szállítására ajánlatot tevők és alvállalkozóik rendelkezzenek AQAP-110 normatív dokumentumon alapuló minőségbiztosítási rendszernek való megfelelőséget igazoló, az erre feljogosított katonai minőségügyi szervezet által kiadott tanúsítvánnyal (igazolással) és ezt az ajánlatba csatolják. Amennyiben az AQAP-110 normatív dokumentum szerinti tanúsítvánnyal az ajánlattevő és/vagy alvállalkozója nem rendelkezik, akkor nyilatkozzanak arról, hogy vállalják az első kiegészítő megállapodás aláírásáig a hivatkozott dokumentum szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítését és tanúsíttatását, és azt, hogy az ajánlatkérő minőségbiztosítási szervezete a szállítások megkezdése előtt a kiépített rendszert ellenőrizheti. Az "A" és "B" kategóriába tartozó gépjárművek szállítására ajánlatot tevőkre az AQAP-110 normatív dokumentumnak való megfelelőségét igazoló tanúsítvány követelménye nem vonatkozik.
A 17. p) pontban az alábbi előírás szerepelt:
Az ajánlat tárgyának összetettségét, technikai bonyolultságát, a szerződéses futamidő hosszát, valamint az ajánlatkérő távlati feladatrendszerének változásait figyelembe véve az ajánlatkérő fenntartja magának azt a jogot, hogy az "A", "B" és "C" kategóriában a terhelhetőség minimális és maximális értékei között a folyamatos technikai fejlesztés eredményeit és saját igényeit figyelembe vegye.
A 17. q) pontban ajánlatkérő - többek között - felhívta a figyelmet arra, hogy a jelen eljárásban nem vehet részt az, aki a Kbt. 46. § (4), (6) és (8) bekezdéseiben előírt nyilatkozatokat és igazolásokat nem nyújtja be.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amelynek elején figyelmeztetésként felhívta a figyelmet arra, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A dokumentáció a beszerzés eljárási rendjére vonatkozó előírása 10. pontjában ajánlatkérő részletezte az ajánlat kidolgozásának feltételeit, mely szerint az ajánlattevőknek a beszerzési eljárás során két olyan írásos ajánlatot kell készíteniük, melynek felépítése és tartalma megfelel a jogszabályi, továbbá az ajánlati felhívás, illetve maga az ajánlati dokumentáció követelményeinek. Az első tárgyalási alapajánlatot az ajánlati felhívásban megjelölt határidőre kell benyújtani, a második írásos ajánlat a tárgyalások lezárását követően beadandó végleges ajánlat. A 10/5. pontban az ajánlatkérő közölte, hogy ajánlattevőnként külön-külön egy tárgyalást tart, amelynek tervezett időtartama egy nap.
Az ajánlatkérő jelmagyarázatot is alkalmazott az értékelés területére vonatkozóan. Ezek között szerepelt az "NK" jelölés mint kötelező követelmény. Ha az "NK" jelölés előírásainak az ajánlat nem felel meg teljes mértékben, az ajánlattevő ajánlata érvénytelen. Az "I" az információ, amellyel az ajánlattevő számára segítséget kíván adnia követelmények helyes értelmezése végett, vagy röviden összefoglal egy témát. Az "I"-vel jelölt pontokra az ajánlattevőknek nem kell nyilatkozniuk, de ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlati felhívásra és az ajánlati dokumentációra tett elfogadó nyilatkozata erre a területre is kiterjed.
A dokumentáció ezt követően részletesen tartalmazta a speciális követelményeket, melynek 1.3. pontjában megismételte az AQAP-110 normatív dokumentumon alapuló minőségbiztosítási rendszernek való megfeleléssel kapcsolatosan az ajánlati felhívás 17. m) pontjában foglalt előírását.
A dokumentáció az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelmények fejezetében a 2.1.6. pontban a csatolandó nyilatkozatok között kiemelte az alábbi tartalmú nyilatkozat csatolását. "A székhely szerint illetékes országban a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési-, társadalombiztosítási járulék és vámfizetési kötelezettségének oly mértékben eleget tesz, hogy egy évnél hosszabb ideje lejárt tartozása nincs, vagy ha ilyen van, úgy a hitelezője az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárul. Külföldi ajánlattevő, magyar ajánlattevővel közös ajánlatot benyújtó külföldi ajánlattevő itt köteles nyilatkozni arról, hogy a saját országa jogrendje szerint milyen köztartozások felelnek meg a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, továbbá, hogy ezeket milyen szervezetek tartják nyilván. Ezektől a szervezetektől a köztartozások befizetéséről az igazolásokat be kell csatolni (az igazolásokra is érvényes, hogy a beszerzési eljárás nyelve a magyar, ezért azokat felelős magyar fordításban is csatolni kell). A fenti nyilatkozatot akkor kell megtenni, ha az ajánlattevő kizárólag külföldi székhellyel rendelkezik."
Az ajánlati dokumentáció része volt a részletes műszaki specifikáció. A "B" kategóriába sorolt közúti összkerékhajtású gépjárművek esetében általános műszaki információként az ajánlatkérő közölte, hogy burkolattal ellátott utakon vagy kemény talajú földutakon és korlátozottan terepen történő közlekedésre alkalmas gépjárművek, amelyek állandó vagy kapcsolható összkerékhajtással rendelkeznek. A terepjárás jellemzői feleljenek meg a - többször módosított 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A függelék A/2 melléklet 4. pontjában foglaltaknak. A közúti összkerékhajtású gépjárművek általános konstrukciós követelményei megegyeznek a polgári előírásokkal. A Magyar Honvédségben alkalmazott közúti összkerékhajtású gépjárműállományt a hasznos terepjárás szerint képzett osztályok alkotják. Ajánlatkérő táblázatban pedig tájékoztató jelleggel megismételte a "B" kategóriában kért gépjárművekre az ajánlati felhívásban is közölt táblázatát, amely tartalmazta az osztály jelét, a rakomány tömegét, a vontatmány össztömegét és a jármű jellegét. Az 1.3. pontban ajánlatkérő külön hangsúlyozta, hogy az ajánlatban szereplő gépjárműveknek meg kell felelnie a jelen dokumentációban foglaltaknak, amelyek alapvetően a katonai igénybevételből eredő eltéréseket tartalmazzák. Ezt követően pedig azokat a követelményeket fogalmazta meg ajánlatkérő, amelyekre igen vagy nem nyilatkozattal kellett válaszolni az ajánlattevőknek, jelezve, hogy melyeknek a nemteljesülése az érvénytelenséget vonja maga után.
Ajánlatkérő hasonló módon rögzítette a "C" kategóriába sorolt katonai terepjárművekkel kapcsolatos követelményeit. Itt is kiemelte, hogy az ajánlatban szereplő gépjárműnek meg kell felelni a dokumentációban foglaltaknak, amelyek alapvetően a katonai igénybevételből eredő eltéréseket tartalmazzák.
Az ajánlati dokumentáció külön fejezete tartalmazta a részletes védelmi és gazdasági követelményeket. Az ellentételezési előírások körében ajánlatkérő rögzítette, hogy a Magyar Honvédség gépjármű-beszerzési programja keretében megvalósuló beszerzésnél az ajánlatkérő nevében eljáró felhívja az ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot ellentételezés teljesítésére. Az ellentételezési ajánlat az értékelés során 50%-os súlyaránnyal kerül figyelembevételre, a védelem gazdasági követelményeknek való megfelelés értékelésén belül. Végül az ajánlati dokumentáció részét képezte a szállítási keretszerződés minta is.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. november 14-ére ajánlatot nyújtott be: a kérelmező a "B" és "C" kategóriára, a Renault Trucks Défense és az Ikarus Főnix Kft. mint közös ajánlattevők a "B" és "C" kategóriára, az Ikarus Trade Kft. az "A" kategóriára, az Iveco S.p.A. "B" kategóriára és a Rába Jármű-Jármű és Busz Gyártó Kft. a "C" kategóriára.
Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyven rögzítette ajánlattevők nevét, székhelyét, a vállalási árat és a teljesítési határidőt, valamint mindegyik ajánlattevővel közölte a tervezett tárgyalási napot és időpontot. Ajánlatkérő ezt követően az ajánlattevőket írásban ismét tájékoztatta a tárgyalások idejéről az időpont pontos megjelölésével és a végleges ajánlatok benyújtásának határidejéről az alábbiak szerint.
Kérelmező
- tárgyalási időpont 2002. 11. 21. 9.00-től
- ajánlat beadása 2002. 12. 01. 10.00 óra
Ikarus Trade Kereskedelmi Kft.
- tárgyalási időpont 2002. 11. 22. 9.00-től
- ajánlat beadása 2002. 12. 02. 10.00 óra
Iveco S.p.A.
- tárgyalási időpont 2002. 11. 25. 9.00-től
- ajánlat beadása 2002. 12. 05. 10.00 óra
Rába Jármű Kft.
- tárgyalási időpont 2002. 11. 26. 9.00-től
- ajánlat beadása 2002. 12. 06. 10.00 óra
Renault Trucks Défense
- tárgyalási időpont 2002. 11. 27. 9.00-től
- ajánlat beadása 2002. 12. 07. 10.00 óra
Írásban ajánlatkérő egyben tájékoztatást adott arról is, hogy a végleges ajánlatok együttes felbontására 2002. december 8-án 10.00 órakor kerül sor. Ez a levél tartalmazta a tárgyalások menetét is, illetőleg a végleges ajánlat elkészítésénél figyelembe veendő szempontokat. A levél része volt továbbá az alábbi táblázat, amelyet a kategóriának történő megfelelőség pontos, egyértelmű megítéléséhez ajánlattevőknek kitöltve a végleges ajánlathoz kellett csatolni.
"B" kategória
Osztály Rakomány Vontatmány Jármű típusa,
jele tömege (t) tömege (t) jelölése
01 Könnyű tgk.
Tgk.
03 Bázisjármű
Tgk.
04 Bázisjármű
Tgk.
05 Bázisjármű
Nyerges vontató
Bázisjármű
06 Nyerges vontató
"C" kategória
Osztály Rakomány Vontatmány Jármű típusa,
jele tömege (t) tömege (t) jelölése
1+4 fős ponyvás
I/I 1+8 fős ponyvás
1+4 fős zárt
I/II 1+8 fős zárt
Könnyű tgk.
I/III Bázisjármű
Tgk.
II Bázisjármű
Tgk.
III Bázisjármű
Tgk.
IV Bázisjármű
Bázisjármű
V Nyerges
járműszerelvény
Ajánlattevők figyelmét felhívták arra is, hogy az információs jelleggel bemutatott gépjárművek osztályonként feleljenek meg a táblázat járműtípusa jelölése oszlopban megjelölt eszköznek.
Ajánlatkérő 2002. november 21-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az egyes ajánlattevőket. Ajánlatkérő kérte, hogy az Iveco S.p.A. a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti igazolásokat hiánypótlás keretében pótolja. A Rába Jármű Kft. vonatkozásában ajánlatkérő kérte többek között, hogy miután az alvállalkozóként megjelölt Iveco a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti igazolásokat nem nyújtotta be, a hiánypótlás keretében a köztartozásokra vonatkozó igazolását pótolja.
A Rába Jármű Kft. hiánypótlás körében adott válaszában ajánlatkérőt tájékoztatta, hogy az Iveco S.p.A.-t ugyan megjelölte 10% felett igénybe venni kívánt alvállalkozónak, azonban a 2002. november 26-án tartott tárgyalás során a műszaki ismeretek szerint végzett számvetések alapján kijelenti, hogy az igénybevétel nem éri el a beszerzés értékének a 10%-át. Így a végleges ajánlatban nem kívánja 10% feletti alvállalkozóként megjelölni, ennek alapján e körben a hiánypótlási kötelezettség teljesítésétől való eltekintést kéri.
Az Iveco S.p.A. a Kbt. 46. § (8) bekezdésében foglaltakra való figyelemfelhívásra becsatolta az Olasz Köztársaság nagykövetségének a nyilatkozatát, mely szerint "az Olasz Köztársaságban érvényben levő jogszabály szerint a magántársaságoknak a közhivatalokkal szemben fennálló kötelezettségei teljesítéseinek igazolására az adminisztratív intézkedések elnyeréséhez szükséges okmányok tekintetében - beleértve a versenytárgyalásra való felvételt is - általában az a szokás, hogy a vállalatok önigazolást adnak, vagyis az intézkedést azon az alapon nyerik el, hogy a nyilatkozó közvetlenül vállalja a teljes felelősséget annak valódiságáért, amit tanúsít. Ebből következik, hogy az érvényben lévő jogszabályok értelmében az olasz közhivatalok felelős személyei általában nem bocsátanak ki igazolásokat, és nem adnak nyilatkozatokat ilyen esetekben, ahol az önigazolás a szokásos eljárás, következésképpen a nyilvános pályázatokon is ez történik, a vonatkozó igazolásokban az érdekelt vállalatok tanúsítják, hogy szabályszerűen eleget tettek adó-, illeték- és vámbefizetési kötelezettségeiknek".
Ajánlatkérő ezt követően a tárgyalásokat a megjelölt időpontokban ajánlattevőkkel lefolytatta. A tárgyalásokról olyan jegyzőkönyv nem készült, amelyet mindkét fél aláírással ellátott volna. Ajánlatkérő képviselője azonban a tárgyalások menetéről és az ott elhangzottakról saját maga összefoglalót készített. A kérelmezővel folytatott tárgyalásról készített kézzel írott összefoglalóban többek között szerepel, hogy az ajánlatnak bele kell tartoznia a kiírt terhelési kategóriába (B/01 I). A "B" kategóriánál ajánlatkérő feljegyezte, hogy a 0.1 osztályban az 1,2 tonna helyett 1,5 tonna a jó, a 06-os osztályban a nyerges és bázis járművet is be kell mutatni. A "C" kategóriánál a I. és II. gyártói hátteret be kell mutatni. A III. osztályban 8260 kg nagyobb érték, mint amit kértek (8000 kg), a III-IV. osztálynál pedig megjelölték, hogy elvi hiba a bázisjármű rakománytömege. A minőségbiztosítás körében pedig annyi megjegyzés szerepel, hogy a tanúsíttatást az előszerződés megkötéséig meg kell indítani.
Kérelmező a tárgyalás lefolytatásáról saját maga is készített egy ún. emlékeztető feljegyzést. A "B" kategória vonatkozásában kérelmező - többek között - feljegyezte, hogy a megadott osztálybontásban kell a 05. és 06. osztályokban megadni az ajánlatot, azaz a 05. osztályban tehergépkocsi, bázisjármű, nyerges vontató, valamint a 06. osztályban bázisjármű és nyerges vontató. A bázisjárműre vonatkozó adat, mivel számított, csak tájékoztató jellegű. Fontos különösen a tehergépjárműre és nyerges vontatóra vonatkozóan, hogy az egyes osztályra és kategóriára megadott rakománytömeg és vontatmánytömeg adat fedje le a megadott terhelhetőségi határokat. A 06 osztályban erősebb járművet célszerű ajánlani és a jelenlegi 06-ost a jelenlegi 05. osztályba áttenni. A 05. és a 06. osztályra vonatkozóan is be kell mutatni a gyártmánypalettát. A "C" kategória vonatkozásában kérelmező rögzítette, hogy a III. osztályban a bázisjármű teherbírása 8260 kg, ami nagyobb, mint a követelmény, a plató tömege miatt van ez az eltérés, ezért még lefedi a kategóriára vonatkozó intervallumot. Kérelmező rögzítette, hogy a rakománytömeg és vontatmánytömeg szempontjából a tehergépkocsi és a nyerges vontató a meghatározó, ezekből csak a megadott intervallumba tartozót szabad betenni. A bázisjármű rakománytömeg érték kiszámítása úgy történik, hogy a tehergépkocsi rakománytömegéből ki kell vonni a rakfelépítmény (plató) súlyát. A minőségbiztosítás körében kérelmező rögzítette, hogy a katonai speciális követelmény miatt az AQAP-110 normatív dokumentumok tanúsításával nem kell kész lenni. Ez fizikailag nem is valósítható meg, ezt majd a HM Technológiai Hivatal adja ki.
Az ajánlatkérő a végleges ajánlatok benyújtásának határidejét 2002. november 28-án kelt levelében módosította, minden ajánlattevő részére további hét napot biztosított a végleges ajánlat benyújtására, valamint tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy az utolsó ajánlat beérkezésének időpontjában az ajánlatokat 2002. december 14-én 10 órakor együttesen bontja fel.
A módosított ajánlatokat valamennyi ajánlattevő az előírt határidőre benyújtotta, 2002. december 14-én került sor az ajánlatok bontására, kizárólag az ajánlatkérő jelenlétében, melyről készültjegyzőkönyv az ajánlatok beérkezésének pontos időpontját rögzítette.
Ajánlatkérő ezt követően tájékoztatta az ajánlattevőket az eredményhirdetés időpontjáról, amely 2003. január 14-e volt. Ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően meghozta az eljárást lezáró döntését, amelyet az eredményhirdetés napján kihirdetett. Az ajánlatkérő döntése alapján az "A" kategória nyertese az Ikarus Trade Kft. lett, a "B" kategória nyertese az Iveco S.p.A., a "C" kategória nyertese pedig a Rába Jármű Kft. Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, melynek oka, hogy a "B" kategória 05. osztály tekintetében 30,5 tonna össztömegű nyerges vontatót ajánlott meg szemben az ajánlati felhívás 3. a) pontjában foglalt 15-30 tonna előírással. Tekintettel arra, hogy a 06-os osztály össztömege 30-80 tonnáig terjedhet, így a 05. osztályban megajánlott gépjármű a 06. osztályba tartozik, így érdemben 05. osztályban előírt járműre nem tesz ajánlatot. A "C" kategória III. osztályában pedig 5 és 8 tonna rakománytömeg helyett 8,26 tonnát ajánlott, valamint az V. osztályban 18 tonna feletti rakománytömeg helyett 17,4 tonna rakománytömegű gépjárműre tett ajánlatot. A "C" kategória tekintetében további érvénytelenségi ok, hogy az ajánlati felhívás 17/m pontjában foglaltak ellenére az alvállalkozó a Pro Patria Rt. nem nyilatkozott arról, hogy a katonai minőségbiztosítási rendszerét tanúsíttatja.
Ajánlatkérő ugyancsak érvénytelennek minősítette a Renault Trucks Défense - Ikarus Főnix Kft. közös ajánlattevő ajánlatát.
Kérelmező 2003. január 21-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. A jogorvoslati kérelmet 2003. január 29-én, illetőleg 2003. február 28-án pontosította. Jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában hozott döntéseinek az ajánlati felhívásra is kiterjedő megsemmisítését, annak megállapítását, hogy a nyertesnek nyilvánított Iveco S.p.A. és Rába Jármű Kft. ajánlata érvénytelen, valamint annak megállapítását, hogy ajánlatkérőnek az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása tárgyában hozott döntése jogsértő. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását. Indoklásként előadta, az ajánlati felhívás megsemmisítését az okból kéri, mert: ajánlatkérő az egyes ajánlattevők vonatkozásában eltérően állapította meg az ajánlattételi határidő lejártát, az ajánlattevőkkel tartott tárgyaláson szóbeli tájékoztatással az ajánlati felhívásban meghatározott műszaki határértékeket módosította, a vontatmánytömeg-értékek nem egyértelműen meghatározott járműfajtára vonatkoznak, valamint ellentétesek a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott értékekkel. A nyertesként kihirdetett Iveco S.p.A. ajánlattevő ajánlata - álláspontja szerint - érvénytelen, mert a hiánypótlási felhívásban foglaltak ellenére nem csatolta a Kbt. 46. § (8) bekezdésben meghatározott, a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő igazolásokat. A Rába Jármű Kft. ajánlata pedig nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, ugyanis egyetlen adatot adott meg a katonai terepjármű "C" kategória V. osztályában a bázisjármű és nyerges vontató vontatmánytömegére. Érvénytelen az ajánlata továbbá, mert az Iveco S.p.A. céget 10% feletti alvállalkozónak megjelölte, és mint alvállalkozó igénybevételével összefüggésben a Kbt. 71. § (2) bekezdés alapján az ajánlat csak a szerződés tárgya tekintetében módosítható, ez a lehetőség nem vonatkozik az alvállalkozó, vagy más közreműködő személyében beállt változásra így utóbb az Iveco S.p.A-t 10% alatti vállalkozónak nem lehetett átminősíteni. A
Rába Jármű Kft. valótlan adatokat közölt, ugyanis a "C" V. osztályban a MAN 32460 VFAEX típusú gépjárművet ajánlotta meg és a vontatmánytömeg esetében valótlan adatot közölt. Kérelmező álláspontja szerint a Rába Jármű Kft. ajánlatot tett a MAN+CM-STU3-54 típusú gépjárműre, amely a gyártónál nem szerepel.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogsértő módon döntött az ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. Az érvénytelenségi okként értékelt rakománytömeg, illetve vontatmánytömeg adatok valamennyien bázisjárműre vonatkoznak, a bázisjármű értelmezése nem egyértelmű sem jogszabályban, sem a kiírásban nincs meghatározva, ezek az értékek az ajánlatkérő dokumentációja szerint is csak tájékoztató jellegűek. A "B" kategóriában az ajánlatkérő által kifogásolt nyerges vontatóra megadott 30,5 tonna vontatmánytömeg azért került be az ajánlatukba, mert az ajánlatkérő tárgyaláson kérte, hogy célszerű a 06. osztály értékeit a 05. osztályba áttenni. A "C" kategória vonatkozásában pedig tény, hogy 0,26 tonnával eltér az ajánlatuk, de ennek az eltérésnek az oka a plató tömege miatt van, plató nélkül viszont a rakománytömeg nem értelmezhető. Az ajánlatkérő a tárgyaláson ezt az értéket elfogadta. Egyebekben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő sehol nem írta elő, hogy a rakomány és vontatmánytömeg adatai nem módosíthatók. Ilyen kizárólagos előírás nem lelhető fel sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban. Az ajánlatkérő álláspontja szerint jogsértő módon nyilvánította érvénytelenné ajánlatát az AQAP-110 minőségbiztosítási rendszer tanúsítványának hiánya miatt. Az erre vonatkozó igazolást az alvállalkozója csatolta, saját maga pedig nyilatkozatban vállalta az ajánlatkérő előírásának megfelelően a tanúsíttatás elkészíttetését. Tanúmeghallgatási indítványt tett.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződéskötést mind a "B", mind a "C" kategória vonatkozásában megtiltotta. (A kérelmező az "A" kategóriában ajánlatot nem tett, így az e kategóriába hozott ajánlatkérői döntés jogát vagy jogos érdekét nem sértette.)
A Közbeszerzések Tanácsa tagjai 2003. február 7-én kezdeményeztek jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen az Ikarus Holding Rt. megkeresése alapján. A kezdeményező iratban foglaltak szerint a tárgyaláson az ajánlattevők számára átadott táblázat lehetőséget adott, hogy az ajánlattevők az ajánlati felhívásban meghatározottaktól eltérő műszaki határértékeket ajánljanak meg. Ajánlattevő ennek megfelelően megadott végső ajánlatát, az ajánlati felhívástól való eltérésre hivatkozva ajánlatkérő jogszerűtlenül nyilvánította érvénytelennek. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy megsérültek a közbeszerzési eljárásban a Kbt. 51. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés előírásai is, hiszen az ajánlattevők vonatkozásában ajánlatkérő eltérő ajánlattételi határidőket állapított meg, ezzel összefüggésben felmerül az esélyegyenlőség alapelvi rendelkezésének a megsértése is. A hivatalból történő kezdeményezés későbbiekben - 2003. február 13-án - kiterjesztésre került, hogy az elbírálási szempontok nem feleltek meg a 2057/2001. (IV. 2.) Korm. határozatban foglaltaknak. A hivatkozott Korm. határozat l. b) pontja rögzíti, hogy az ajánlatok elbírálásánál az ellentételezési kötelezettségvállalás 50%-os súlyaránnyal részesüljön. Az ajánlati felhívás 10. d) pontjában meghatározott harmadik elbírálási szempont, mely tartalmazza az ellentételezési előírásoknak való megfelelés mértékét is, ettől eltérően 40%-os súlyszámmal szerepel.
A Döntőbizottság 24/2003. szám alatt az ügyeket egyesítette.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, valamint a hivatalból történő eljárás megszüntetését kérte. Indoklásként ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati felhívás előírásaival kapcsolatos jogorvoslati kérelemrész álláspontja szerint elkésett. Egyebekben előadta, hogy az ajánlati felhívásban rögzített vontatmány tömeg értékek nem ellentétesek a kérelmező által hivatkozott KöHÉM rendeletben foglaltakkal. Tény az, hogy csak egyedi engedéllyel lehet forgalomba helyezni a rendelet előírásait meghaladó vontatmány és rakománytömegű járműveket, ezzel - álláspontjuk szerint - az ajánlatkérő nem írt elő lehetetlen feltételeket, hiszen kérelmező maga is tett ajánlatot az előírt kategóriákra. Hivatkozott arra, hogy éppen az esélyegyenlőség alapelvének megtartása érdekében került meghatározásra az egyes ajánlattevők vonatkozásában eltérő ajánlattételi határidő. A végső ajánlat kidolgozására a rendelkezésre álló időtartam, valamennyi ajánlattevő esetén azonos és egységes volt, a végső ajánlatok bontására pedig egy időpontban került sor. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy sem az ajánlati felhívásában, sem a dokumentációban, sem a tárgyalásokon nem adott lehetőséget ajánlattevőknek a tekintetben, hogy a beszerzés tárgya vonatkozásában az ajánlat módosításra kerülhet. A szerződéses feltételekről valóban szabadon tárgyalhat az ajánlatkérő, azonban - álláspontja szerint - a műszaki feltételekről nem. A tárgyalásokról jegyzőkönyvek készültek, azonban a Kbt. nem írja elő, hogy a tárgyaláson kötelező jegyzőkönyvet vezetni és azt az ajánlattevőknek át kell adni.
A nyertes ajánlattevők érvénytelenségével kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy az Iveco S.p.A. nyilatkozatát, mely szerint Olaszországban a 358/1992. törvény alapján esetlegesen fennálló tartozások meglétéről a cég jogosult nyilatkozni elfogadta, hiszen az Iveco S.p.A. ezt a nyilatkozatot megtette és az olasz nagykövetség az ajánlattevő állítását alátámasztotta nyilatkozatában.
A Rába Jármű Kft.-vel kapcsolatosan ajánlatkérő előadta, hogy elfogadta a tárgyalások menetében azt a nyilatkozatot, mely szerint az Iveco S.p.A-t 10% feletti alvállalkozó helyett 10% alatti alvállalkozóként kívánja igénybe venni.
A Rába Jármű Kft. ajánlata megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásainak. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy lényegében egy 15 éves futamidejű beszerzésről van szó, tehát a műszaki specifikációban egy követelményrendszert határozott meg, amelyben nyilvánvaló, hogy hosszú távon a fejlesztések is szerepet játszanak. Ennek alapján az általa meghatározott műszaki követelményekre kellett ajánlatot tenni, nem volt kötelező, hogy a megajánlott típusú gépjármű tényleges legyártása is megtörténjen.
A kérelmező ajánlata - álláspontja szerint - egyértelműen érvénytelennek minősült azokban a kategóriákban, amelyeket az összegzésében megjelölt, hiszen az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyaként megjelölte kategóriánként a vontatmánytömeg, illetve a rakománytömeg-intervallumokat, ezeknek a kérelmező ajánlata nem felelt meg. Az AQAP 110 minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy kérelmező ajánlata e tekintetben azért minősült érvénytelennek, mert kérelmező alvállalkozója nem felelt meg ennek az ajánlati felhívásban előírt követelménynek. Ennek oka, hogy az alvállalkozó ugyan csatolta a kérelmező által említett igazolást, de nem tett nyilatkozatot, mely szerint az AQAP-110 követelménynek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kiépíti. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a tanúsíttatást elvégeztetni az ajánlattételi határidőig nem lehetett. A HM Technológiai Hivatal nyerte el azt a jogot, hogy a jövőben a tanúsíttatás kiállítására jogosult.
Ajánlatkérő a hivatalból történő kezdeményezéssel kapcsolatosan előadta, hogy a 2057/2001. (IV. 2.) sz. Korm. határozat előírásainak eleget tett. A kormányhatározat 1. pontja előírja, hogy a műszaki, minőségi és pénzügyi feltételek értékelésének részeként az ajánlatok elbírálásánál az ellentételezési kötelezettségvállalás 50%-os súlyaránnyal részesüljön. Az ajánlatok elbírálása a következő területek alapján, illetve súlyérték alapján történt:
- műszaki feltételek 30%
- pénzügyi feltételek 30%
- a védelmi, gazdasági szakterület,
mely magában foglalta a haditechnikai
befektetés és ellentételezési követelményeit is 40%
A védelmi, gazdasági szakterületen belül a magyarországi haditechnika termelő- és szolgáltatókapacitások létrehozása és fenntartása 50%-os súlyértékkel, az ellentételezési előírások szintén 50%-os súlyértékkel kerültek kiértékelésre. Ugyanezt az értékelési módszertant követte a védelmi, gazdasági szakterület összpontszámának a meghatározása, a haditechnikai befektetési részszempont és az ellentételezési részpontszám összesítése kapcsán. A haditechnikai befektetési ajánlat a közbeszerzési kiírás értelmében nem képezte részét az ellentételezésnek, hanem a védelmi, gazdasági szakterületen belüli két önálló követelményrendszerről van szó, amelyek ezen eljárási szemponton belül 50-50%-os súlyaránnyal kerültek kiértékelésre. Előadta továbbá, hogy az 50%-os súlyarányú értékelési követelmény azonban nem csak a védelmi, gazdasági szakterületre vonatkoztatva került érvényesítésre, hanem a műszaki, minőségi, valamint a pénzügyi feladatok figyelembevételénél is. A 30-30%-os súlyértéket képviselő műszaki, minőségi és pénzügyi szemponthoz képest ugyanis 20%-os súlyértékű ellentételezési követelmény szintén eleget tesz azon elvárásnak, hogy az ellentételezésnek ezen részszempontokhoz képest legalább 50% súlyaránnyal kell érvényesülnie.
A Rába Jármű Kft. érdemi észrevételében az ajánlatkérő döntésével egyetértett. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás, az ajánlatok elbírálása, valamint az eredményhirdetés vonatkozásában a közbeszerzési eljárás jogszerű volt. Álláspontja szerint a beszerzés tárgya értelmezhetően és világosan került meghatározásra. A rakomány- és vontatmánytömegre vonatkozó ajánlatkérői előírások a beszerzés tárgyában kerültek rögzítésre, ezeket módosítani nem lehetett. Erre ajánlatkérő a tárgyalás során külön felhívta a figyelmet. Hivatkozott arra, hogy valótlan adatot nem közölt a közbeszerzési eljárás során. A Rába Jármű Kft. hivatkozott továbbá, hogy rendelkezik azokkal a műszaki ismeretekkel, gyártási képességekkel és tapasztalatokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy az alvállalkozója által beszállítandó termékeket úgy alakítsa át, hogy az ajánlatkérő követelményének megfeleljen. Jogszerűen döntött a tárgyalások során arról, hogy az Iveco S.p.A-t nem veszi igénybe 10% feletti alvállalkozónak. Kérelmező állításával szemben az ajánlatában nincs MAN+CM-STU3-54 típusú félpótkocsi jelölés. Az ajánlatában szereplő félpótkocsi jelölése CM-STU3.54 mely típusú pótkocsi a gyártónál létező pótkocsitípust takar. A megajánlott félpótkocsi terhelhetősége pedig megfelel az ajánlatban megadott értékeknek.
A Döntőbizottság kérelmező indítványa alapján tanúként meghallgatta a kérelmezővel folytatott tárgyaláson az ajánlatkérő képviseletében jelenlévő Gerlei Istvánt, valamint a kérelmező képviseletében jelen lévő Princz Ferencet.
Gerlei István tanúkénti meghallgatása során nyilatkozott arról, hogy a dokumentációban szereplő előírások teljes mértékben összhangban állnak az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM és a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet előírásaival. A "B" és "C" kategóriában meghatározott járműveknek a közúti forgalomban részt kell venniük, a közúti forgalomban való részvételre vonatkozóan a HM rendelet a KöHÉM rendelettől eltérő szabályokat határozhat meg. Jelenleg ilyen a 6/1992. (IV. 7.) és a 7/1992. (IV. 7.) HM rendelet. A tárgyalások során tisztázták az ajánlatkérő által használt fogalmakat, nevezetesen a rakománytömeg definiálása történt meg egyrészt a tehergépkocsi, másrészt a bázisjármű vonatkozásában. A bázisjármű rakománytömege a bázisjárműre felrakható tömeget jelenti. Hangsúlyozásra került, hogy a megadott intervallumokat be kell tartani. Nem hangzott el olyan, mely szerint a bázisjármű fogalma számított és tájékoztató jellegű.
Princz Ferenc tanú meghallgatása során nyilatkozott, hogy a tárgyaláson ajánlatkérő részéről elhangzott, hogy a bázisjármű alatt a plató nélküli teherautót kell érteni, és hogy ez nem konkrét jármű, hanem információs jellegű. Az AQAP-110 minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban ajánlatkérő képviselője azt mondta, hogy aki rendelkezik tanúsítvánnyal, annak arról egy igazolást kell becsatolni, aki nem, annak nyilatkozatot kell tennie. Az nem hangzott el, hogy aki igazolással rendelkezik, mást is kell csatolnia. A tanú állítása szerint ajánlatkérő részéről elhangzott, hogy egyes osztályokra és kategóriákra megadott rakomány és vontatmánytömeg fedje le a megadott terhelhetőségi határokat. A tárgyaláson konkrét számadatokról nem esett szó.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek nyilatkozatai, valamint tanúmeghallgatások során tett nyilatkozatok alapján a jogorvoslati kérelemnek az alábbiak szerint részben helyt adott, illetve a hivatalból történő eljárást az alábbi indokok alapján megszüntette.
Kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő dokumentációban történő előírásai ellentétesek az 5/1990. (IV. 12.), illetve 6/1990. (IV. 12.) sz. KöHÉM rendeletben foglaltakkal. Kérelmező ezt azzal indokolta, hogy a bázisjármű fogalmát a hivatkozott KöHÉM rendeletek nem ismerik, továbbá jogszabály által nem ismert az ajánlatkérő által használt rakománytömeg kifejezés sem.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmezőnek nem vitásan e vonatkozásban előterjesztett jogorvoslati kérelme elkésett, hiszen azt a tudomásszerzést követő 15 napon túl nyújtotta be. E körben az egyértelműen megállapítható, hogy kérelmező az ajánlati felhívást és a dokumentációt megismerte, majd ennek alapján benyújtotta az ajánlatát 2002. november 14-én. Így kétséget kizáróan megállapítható, hogy a jogorvoslati kérelem a 15 napos tudomásszerzéstől számított jogvesztő határidőn túl került benyújtásra 2003. január 21-én.
A hivatalból történő kezdeményezés e kérdéskörre nem tért ki, de figyelemmel arra, hogy az indítványa kiterjedt az ajánlati felhívás megsemmisítésére is, a Döntőbizottság e körben érdemi vizsgálatot folytatott, melynek során az alábbiakat állapítja meg.
Nem vitatható, hogy jelen közbeszerzési eljárás tárgyalásos eljárás volt. Ennek alapján kérelmezőnek nem csak az alapajánlata benyújtása előtt, hanem a tárgyalások során is lehetősége volt az általa feltételezett esetleges eltéréseket, az általa esetlegesen nem ismert fogalmakat tisztázni. Kérelmező azonban sem az alapajánlatának benyújtása előtt, sem a tárgyalások során e körben tisztázó kérdést az ajánlatkérő felé nem tett. Egyértelmű továbbá, hogy a beszerzés tárgyaként a "B" és "C" kategóriában megjelölt gépjárművek honvédelmi célokat szolgálnak. A "B" kategória közúti összkerékmeghajtású járművekre vonatkozott, míg a "C" kategóriában szereplő járművek kimondottan katonai gépjárművek voltak, azonban mindkét kategóriába eső gépjárműveknek a közúti forgalomban is részt kellett venniük. A közúti forgalomban való részvételre vonatkozóan a KöHÉM rendelettől eltérő szabályokat a HM rendelet meghatározhat, mint ahogy meg is határoz. A rendelkezésre álló iratok alapján nem volt megállapítható, hogy ajánlatkérő ajánlati felhívása, illetve dokumentációja ellentétes lenne a kérelmező által hivatkozott KöHÉM rendeletekkel. Egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő egy hosszú távú beszerzést szándékozott megvalósítani, így bizonyos műszaki követelményeket előírt, amelynek az ajánlattevőknek eleget kellett tenniük. Gerlei István meghallgatása is azt támasztotta alá, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció összhangja fennáll, az ajánlati felhívás és dokumentáció nem tartalmaz olyan konkrét rendelkezést, amely ellentétes lenne a hatályos jogszabályi rendelkezésekkel. Továbbá a KöHÉM rendelet előírásainak nem megfelelő járművek közúti forgalomba helyezése külön engedély alapján - melynek beszerzése gondot nem jelent - megvalósítható. Kérelmező számára lehetőség volt arra, hogy az általa nem ismert fogalmakat, mint pl. bázisjármű vagy rakománytömeg, a tárgyalások során tisztázza. A meghallgatott tanú vallomása alapján megállapítható, hogy ezen fogalmak tisztázására a tárgyaláson sor került. Ezt támasztja alá egyébként
a kérelmező által maga készített emlékeztető feljegyzés is, amelyben kérelmező rögzítette, hogy a rakománytömeg és vontatmánytömeg szempontjából a tehergépkocsi és a nyerges vontató a meghatározó, ezekből csak a megadott intervallumba tartozót szabad bevenni. A bázisjármű rakományérték kiszámítása úgy történik, hogy a tehergépkocsi rakománytömegéből ki kell vonni a rakfelépítmény súlyát. A kérelmező által becsatolt értelmező szakvélemény sem mond ellent ennek, csak más oldalról közelíti meg a fogalommeghatározást, de a végső következtetése azonos. A kérelmező saját maga rögzítette emlékeztetőjében a bázisjármű fogalmát is.
A Döntőbizottság a fentiek alapján nem állapította meg, hogy az ajánlati felhívás, a dokumentáció előírásai ellentétesek lennének a kérelmező által hivatkozott KöHÉM rendelettel, illetve azt, hogy nem volt ismert kérelmező előtt a bázisjármű, rakománytömeg fogalma.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alapos a jogorvoslati kérelem, illetve a hivatalból történő kezdeményezés a tekintetben, mely szerint az ajánlatkérő által megadott rakománytömeg és vontatmánytömeg értékeitől a tárgyalások során el lehetett térni.
Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárását 2002. október 14-én ajánlati felhívás megküldésével indította, az eljárása tárgyalásos eljárás volt.
A tárgyalásos eljárás vonatkozásában a Kbt. részletes szabályokat nem tartalmaz.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről. A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint pedig a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A fentiekből következően az ajánlatkérőnek kell tartalommal kitöltenie a tárgyalásos eljárás szabályait. Ennek alapján ajánlatkérő maga határozza meg, hogy a tárgyalások során a beszerzésére vonatkozóan milyen körben kíván tárgyalásokat folytatni. A tárgyalások körébe alapvetően a szerződéses feltételek tartozhatnak.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában egyértelműen meghatározta a beszerzés tárgyát oly módon, hogy mind a "B", mind a "C" kategória vonatkozásában megállapította, hogy milyen jellegű járműveket kíván beszerezni, továbbá hogy az adott jellegű jármű milyen rakománytömegű és milyen vontatmány-össztömegű paraméterekkel rendelkezzen. A rakománytömeg és a vontatmány össztömeg vonatkozásában az elvárt legkisebb, illetve legnagyobb értéket pontosan meghatározta. A részajánlat lehetőségének biztosításánál is kiemelte ajánlatkérő, hogy az előírt rakomány- és vontatmánytömeg-előírásokat be kell tartani. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 17. p) pontjában külön utalt arra, hogy az ajánlat tárgyának összetettségét, technikai bonyolultságát a szerződéses futamidő hosszát, valamint az ajánlatkérő távlati feladatrendszerének változásait figyelembe véve az ajánlatkérő fenntartja magának azt a jogot, hogy az "A", "B" és "C" kategóriákban a terhelhetőség minimális és maximális értékei között a folyamatos technikai fejlesztés eredményeit és saját igényeit figyelembe vegye. Ajánlatkérő dokumentációjában tartalmilag azonosan rendelkezett erről a kérdésről.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen előírásai alapján egyértelmű volt, hogy a beszerzés tárgyaként megjelölt gépjárműveknek a rakomány- és vontatmánytömeg értékeinél megadott minimális és maximális értékek között kell maradni.
Ajánlatkérő mind a felhívásában, mind a dokumentációjában e műszaki követelményeit fixen, kötelező előírásként rögzítette. Már beszerzése tárgyában rögzítette ezen alapfeltételt, így az érvényességi követelmény. Ezt támasztja alá, hogy még a későbbi teljesítések során sem tette lehetővé az ettől való eltérést a felhívása 17. p) pontjára figyelemmel.
Ajánlatkérőnek a részletes műszaki specifikációk körének meghatározásánál az az utalása, hogy a beszerzés tárgyát információs jelleggel közölte csupán azt jelenti, hogy az ajánlatkérő e helyen megismételte a beszerzés tárgyát.
Ajánlatkérő fenti előírásai alapján a rakomány- és vontatmánytömeg minimális és maximális előírásai kötelező jellegűek voltak, aminek nem mond ellent a 2002. november 21-én ajánlatkérő általa végleges ajánlat elkészítéséhez átadott táblázat sem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő e táblázattal nem módosította felhívását és a dokumentációt.
A Döntőbizottság összevetette az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban közölt táblázatot a tárgyalás során kiadott táblázattal. Ennek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a táblázatban érdemi változást nem eszközölt. Azt tette csak meg, hogy a felhívásban az azonos tartalmú (vontatmánytömeg, rakománytömeg) előírás alapján összevontan, egy sorban szereplő gépjárműjellegeket a tárgyalásra kiadott táblázatban az egyes gépjárműjellegek szerint külön-külön sorban tüntette fel, a hozzájuk tartozó tartalmi előírást azonban nem érintette. Valóban kérte az utóbb kiadott táblázatban az egyes megajánlott gépjárművek jellegének megfelelően a típus közlését is, azonban ez a Döntőbizottság álláspontja szerint nem bír relevanciával, mivel a gépjárműveknek mindenképpen meg kellett felelni a konkrét tartalmi előírásoknak. Például a B/05-ös osztályban szereplő tehergépkocsi, bázisjármű és nyerges vontató egy sorban szerepelt, hiszen mindhárom jármű esetén azonosak voltak a rakomány és vontatmánytömeg adatai, az új táblázatban már 05. osztály alatt ezek külön-külön sorban szerepeltek, hiszen ajánlatkérő mind a tehergépkocsi, mind a bázisjármű, mind a nyerges vontató vonatkozásában kérte a rakomány- és vontatmánytömeg konkrét megjelölését, valamint ezen gépjárművek típusának közlését.
A tárgyalásokról külön készített összefoglalót maga az ajánlatkérő és külön készített emlékeztetőt a kérelmező is. Az ajánlatkérő által készített összefoglaló tartalmazta, hogy az ajánlatnak bele kell tartoznia a kiírt terhelési kategóriába (B/01 I.). Kiemelésre került, hogy a 05., 06. osztályban azonos járművet mutat be, a 06. osztályban nyerges és bázisjárművet is be kell mutatni. A "C" kategória vonatkozásában a III. osztályban külön megjegyezte, hogy a "megajánlott 8260 kg nagyobb, mint kértük". A kérelmező által készített emlékeztetőben a "B" kategóriára vonatkozóan az a megállapítás található, hogy a most megadott osztálybontásban kell a 05. és 06. osztályokban megadni az ajánlatot, azaz a 05. osztályban: tehergépkocsi, bázisjármű, nyerges vontató, valamint a 06. osztályban: bázisjármű és nyerges vontató. Kérelmező azt is rögzítette, hogy fontos különösen a tehergépjárműre és nyerges vontatóra vonatkozóan, hogy az egyes osztályra és kategóriára megadott rakománytömeg és vontatmánytömeg adat fedje le a megadott terhelhetőségi határokat. Tartalmazta azt is, hogy célszerű a 06. osztályban erősebb járművet ajánlani és a jelenlegi 06-ost a 05. osztályba áttenni. A 05. és a 06. osztályra vonatkozóan is be kell mutatnia gyártmánypalettát. A "C" kategóriára vonatkozóan kérelmező rögzítette, hogy a III. osztályban a bázisjármű teherbírása 8260 kg, ami nagyobb, mint a követelmény, az eltérés a plató tömege miatt van, ezért lefedi a kategóriára vonatkozó intervallumot.
Az ajánlatkérői és a kérelmezői emlékeztetők, továbbá a tanúmeghallgatások alapján sem lehet olyan következtetést levonni, hogy ajánlatkérő megengedte volna az ajánlattevők részére kötelezően meghatározott rakomány- és vontatmánytömegek minimális és maximális értékeitől történő eltérést. Épp ellenkezőleg, a fent ismertetett okiratok mindegyike tartalmazta, hogy kötelezőek a terhelhetőségi előírások. Ezt maga a kérelmező is egyértelműen rögzítette, sőt a kérelmező részéről a tárgyaláson jelen lévő Princz Ferenc tanúvallomása is ezt erősíti meg. Valóban emellett a kérelmező feltüntetett olyan megjegyzéseket emlékeztetőjében, hogy "célszerű erősebb járművet ajánlani". E megjegyzés tartalma alapján kérelmező következtetésének minősül, másrészt önmagában erősebb jármű megajánlása nem nyújt alapot a terhelhetőségi határok átlépéséhez. Maga kérelmező rögzítette, hogy a 8260 kg nagyobb, mint a követelmény, méghozzá a plató súlya miatt, és annak ellenére, hogy emlékeztetőjében leírta a bázisjármű adatainak a meghatározását, mégsem alkalmazta, hogy levonja a plató súlyát a rakománytömegből.
A fentiek alapján a jogorvoslati kérelem és a hivatalból történő kezdeményezés ezen részei nem megalapozottak.
Kérelmező és a hivatalból történő kezdeményezők is kifogásolták, hogy ajánlatkérő eljárása során különböző időpontokban tette lehetővé az ajánlatok beadását, ezzel megsértette a Kbt. 51. § (1) bekezdését, illetve az alapelvi rendelkezéseket.
A Kbt. 51. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani.
A Döntőbizottság e körben az alábbiakat állapította meg:
A Döntőbizottság, mint fentebb már utalt rá, a tárgyalásos eljárások menetének lefolytatása vonatkozásában a Kbt. konkrét szabályokat nem állapít meg.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése utal viszont arra, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Ennek alapján ajánlatkérő kötelessége, hogy a tárgyalásos eljárás belső szabályozásának menetét meghatározza, ennek során viszont be kell tartania az alapelvi rendelkezések érvényesülését. Ajánlatkérő a fentiekre figyelemmel az ajánlati felhívásában és a dokumentációban is meghatározta a tárgyalásos eljárás menetét.
A nyílt eljárás szabályainak megfelelő alkalmazása érdekében az ajánlatok felbontási idejét konkrétan meghatározta.
Az ajánlatok beadási határideje az ajánlati felhívás tartalma szerint 2002. november 14-e volt. Ajánlatkérő a november 14-i időpontban a beérkezett ajánlatokat felbontotta és az erről készült jegyzőkönyvben rögzítette a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírt adatokat, azaz az ajánlattevő nevét, székhelyét, a vállalási árat és a teljesítési határidőt.
A tárgyalásos eljárás belső szabályainak meghatározása alapján az ajánlatok benyújtását követően került sor az ajánlattevőkkel a tárgyalások folytatására, majd ezt követően az ajánlattevőknek ajánlatkérő lehetőséget biztosított a módosított (végleges) ajánlat benyújtására.
A beszerzés tárgyának összetettsége, valamint az a körülmény, hogy ajánlatkérő 15 éves időtartamra kívánt a nyertes ajánlattevővel szerződést kötni, indokolttá tette az egyes ajánlattevőkkel hosszabb időtartamú tárgyalások folytatását. Ennek alapján ajánlatkérő minden egyes ajánlattevő vonatkozásában egy-egy tárgyalási napot határozott meg.
Ez esetben a Kbt. alapelvi rendelkezése, azaz az esélyegyenlőség biztosítása csak oly módon valósulhatott meg a Döntőbizottság álláspontja szerint, ha az ajánlatkérő a lefolytatott tárgyalásokat követően azonos időtartamot biztosít minden egyes ajánlattevő részére a végleges ajánlat kidolgozására. Ennek alapján szükségszerű volt, hogy az ajánlatok beadási időpontja eltérő legyen. Az ajánlatkérő éppen abban az esetben sértette volna meg az esélyegyenlőség alapelvét, ha a különböző napokon és időpontokban folytatott tárgyalások ellenére egy adott napot jelöl meg az ajánlatok beadására. Az ily módon történő ajánlattételi határidő megállapítása egyes ajánlattevőket hátrányos helyzetbe hozta volna azáltal, hogy annak az ajánlattevőnek, akivel később folytat ajánlatkérő tárgyalásokat, kevesebb idő jut a végleges ajánlata elkészítésére.
A Döntőbizottság álláspontja szerint azért sem állapítható meg jogszabálysértés, mert ugyanakkor egy időpontban került sor a végleges ajánlatok bontására. E körben arra is rámutat a Döntőbizottság, hogy a tárgyalásos eljárás belső szabályainak alapvetően az alapelvi rendelkezéseknek kell megfelelnie. Nem vonható le olyan következtetés, hogy a tárgyalásos eljárás során minden egyes ajánlatmódosításnál (az lehet több) köteles ajánlatkérő ugyanolyan bontási eljárást lefolytatni, mint nyílt eljárásnál, illetve tárgyalásos eljárásnál az alapajánlatok benyújtásakor. Ajánlatkérő nem nyilvánította zárkörűnek a bontási eljárást és mivel a bontás időpontja ismert volt, az egyes ajánlattevőknek lehetőségük lett volna azon rész venni. Ajánlatkérő tehát e körben jogsértést nem követett el.
Kérelmező álláspontja szerint mind a "B" kategóriában nyertesnek hirdetett Iveco S.p.A., mind a "C" kategóriában nyertesnek hirdetett Rába Jármű Kft. ajánlata érvénytelen.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság e körben az alábbiakat állapította meg az Iveco S.p.A. vonatkozásában:
Az ajánlati felhívás 17.q) pontja második bekezdésében ajánlatkérő felhívta a figyelmet arra, hogy ezen eljárásban nem vehet részt az, aki a Kbt. 46. § (4), (6) és (8) bekezdésében előírt nyilatkozatokat és igazolásokat nem nyújtja be. Az ajánlati dokumentáció V. fejezete az ajánlattal kapcsolatos tartalmi és formai követelmények körében ajánlatkérő külön kiemelte a külföldi ajánlattevővel szemben támasztott elvárásait összhangban a Kbt. 46. § (8) bekezdésében foglaltakkal.
A Kbt. 46. § (8) bekezdése szerint a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek vagy alvállalkozónak a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelő - hatóságoktól kell igazolást beszerezni, amelyből megállapítható, hogy nincs egy évnél régebben lejárt köztartozása. Az igazolások mellett szükséges nyilatkozni arról, hogy a székhelye szerinti országban milyen köztartozások felelnek meg a 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak, és ezeket milyen szervezet tartja nyilván.
Az Iveco S.p.A. ajánlatának áttekintése után a Döntőbizottság megállapította, hogy az Iveco S.p.A. ajánlata 4. oldalán a Kbt. 46. § (8) bekezdése alapján, mint külföldi székhelyű ajánlattevő nyilatkozatot tett, hogy a 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt köztartozásokat milyen szervezetek tartják nyilván. Ennek alapján megjelölte, hogy az adófizetési kötelezettség, a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség, illetőleg a vámfizetési kötelezettség körében Olaszországban mely szervek járnak el. Ezt követően az Iveco S.p.A. hivatkozott arra, hogy Olaszország jogrendjének megfelelően a 358/1992. törvénybekezdés 11. pontja értelmében ezen igazolások helyett a cég elnöke, ügyvezető igazgatója fog nyilatkozatot tenni.
Ajánlatkérő számára sem felelt meg az Iveco S.p.A. ezen nyilatkozata, így a hiánypótlás körében felhívta, hogy a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti igazolásokat nem nyújtotta be, kérte, hogy a hiánypótlás keretében a köztartozások megfizetésének igazolását pótolja.
Az Iveco S.p.A. ennek oly módon kívánt eleget tenni, hogy az Olasz Köztársaság Nagykövetsége nyilatkozatát csatolta, melynek lényege, hogy a magántársaságoknak a közhivatalokkal szemben fennálló kötelezettségei teljesítésének igazolására általában az a szokás, hogy a vállalatok önigazolást adnak. Az olasz közhivatalok általában nem bocsátanak ki igazolásokat és nem adnak nyilatkozatokat olyan esetekben, ahol az önigazolás szokásos eljárás. Ez történik a nyilvános pályázatokon is, a vonatkozó igazolásokat az érdekelt vállalatok tanúsítják, hogy szabályszerűen eleget tettek adó-, illetve egyéb fizetési kötelezettségeiknek.
Ajánlatkérő a hiánypótlás ily módon történő teljesítését tudomásul vette, és az ajánlatot érvényesnek minősítette.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy érvénytelen az Iveco S.p.A. ajánlata a Kbt. 46. § (8) bekezdés szerinti igazolások nem csatolása miatt.
A Kbt. 25. §-a alapján a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény kifejezetten engedi.
A fentiek alapján a Kbt. szabályrendszere kógens jellegű, amelynek betartása kötelező.
A Kbt. 46. § (1) bekezdésében konkrétan megjelöli, hogy a közbeszerzési eljárásban mely esetekben nem lehet valaki ajánlattevő vagy alvállalkozó.
A Kbt. 53. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be az ajánlatát.
A Kbt. 46. §-ában meghatározott szigorú szabályokat a külföldi székhelyű ajánlattevők esetén is alkalmazni kell.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 46. § (8) bekezdés első fordulata egyértelműen arról rendelkezik, hogy a kizárólag külföldi székhellyel rendelkező ajánlattevőnek a székhelye szerinti ország jogrendszerében meghatározott hatóságoktól kell igazolást beszerezni.
Ez jelen esetben nem történt meg, az Olasz Köztársaság nagykövetsége által kiállított nyilatkozat a hatóságoktól beszerzendő igazolásokat nem pótolja. A nyilatkozat tartalma alapján arra következtetést levonni nem lehet, hogy ilyen irányú igazolások beszerzése az olasz hatályos jogszabályok alapján kizárt. Ennek alapján az Iveco S.p.A. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak.
Az ajánlatkérőnek az Iveco S.p.A. vonatkozásában hozott - az ajánlat érvényesnek nyilvánító - döntése nem volt jogszerű, mert nem felelt meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak, illetve az 53. § (1) bekezdés a pontja szerinti előírásnak.
A Rába Jármű Kft. ajánlata érvényessége körében a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
Nem vitathatóan a Rába Jármű Kft. alapajánlata benyújtásakor az Iveco S.p.A-t megnevezte, mint 10% feletti alvállalkozót. Az ajánlatkérő a Rába Jármű Kft.-t is felhívta hiánypótlás keretében, hogy a 10% felett megnevezett Iveco S.p.A. alvállalkozó vonatkozásában a Kbt. 46. § (8) bekezdése szerinti igazolásoknak tegyen eleget. A Rába Jármű Kft. hiánypótlás teljesítése keretében közölte az ajánlatkérővel, hogy a tárgyalások lefolytatása eredményeként kijelentik, hogy az Iveco S.p.A. alvállalkozót nem veszik igénybe 10% feletti alvállalkozóként, ennek alapján a köztartozások megfizetését tartalmazó igazolások hiánypótlásától tekintsenek el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezen nyilatkozat nem alapozza meg a Rába Jármű Kft. ajánlata érvénytelenné nyilvánítását.
A Kbt. nem tartalmaz arra vonatkozóan konkrét, sem tiltó, sem megengedő rendelkezést, hogy a közbeszerzési eljárásokban az ajánlattevői oldalon az alanyi kör módosítható-e.
A Döntőbizottság álláspontja szerint egyes eljárástípusoknál a jellegük alapján az alanyi kör nem változhat. Ilyen eljárások azok, amelyekben ajánlattevőknek egy egyszeri konkrét időpontban kell a végleges ajánlatot benyújtaniuk, és beáll az ajánlati kötöttség (pl. nyílt eljárás).
Jelen esetben olyan eljárásról van szó, ahol nem különül el a részvételi szakasz és az ajánlattételi szakasz. A kétszakaszos eljárásokban ugyanis egyértelmű, hogy a részvételi szakasz célja, hogy a részvételre jelentkezők igazolják a szerződés teljesítésére való alkalmasságukat, így e körben külön bemutassák az igénybe venni kívánt alvállalkozókat is. Ajánlatkérő ez esetben a részvételi szakaszban dönt a szerződés teljesítésére való alkalmasságról, mely az ajánlati szakaszban már nem képezi vizsgálat tárgyát. Jelen eljárásban egy egyszakaszos eljárásról volt szó, ahol egy alapajánlatot, majd a lefolytatott tárgyalások eredményeként egy végleges ajánlatot kellett benyújtani. Az ajánlati kötöttség a végleges ajánlatra vonatkozik és ajánlatkérő a végleges ajánlatot vizsgálja meg minden szempontból (érvényesség, alkalmasság, értékelés). Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint nincs akadálya a végleges ajánlat benyújtása előtt ilyen módosításnak, ugyanis az nem bír relevanciával az ajánlat elbírálása során. Így a lefolytatott tárgyalások eredményeként a Rába Jármű Kft. nem követett el jogsértést azzal, hogy a korábban megnevezett alvállalkozóját 10% feletti mértékben igénybe venni nem kívánja.
Kérelmező hivatkozott arra is, hogy a Rába Jármű Kft. a C/V. osztályban a MAN 32460 VFAEX járművet ajánlott meg, és vontatmánytömegként 67 tonnát jelölt meg. Ezzel szemben kérelmező ugyanezt a típust, a MAN 32460 VFAEX 8 × 8-as gépjárművet ajánlotta meg, vontatmánytömegként viszont 8 tonnát jelölt meg. Álláspontja szerint a Rába Jármű Kft. hamis adatot szolgáltatott, ennek igazolására csatolta a MAN Kamion és Busz Kereskedelmi Kft. igazolását, mely szerint a "C" kategória katonai terepjáró gépjárművek 05. osztályhoz tartozó műszaki információkat azonos tartalommal adták ki a kérelmezőnek és a "Rába Rt."-nek is.
A Döntőbizottság e tekintetben megállapította, hogy az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározott kategóriákban és osztályokban az előírt intervallumon belüli vontatmánytömegű járművekre kellett ajánlatot tenni. Nem volt kötelező, hogy ezen gépjárművek tényleges legyártása már megtörténjen, hanem arra kellett kötelezettséget vállalni, hogy ilyen jellegű és előírt követelményű gépjárműveket gyártani és szállítani tudjanak.
Erre tekintettel - a Döntőbizottság álláspontja szerint - nem követett el jogsértést a Rába Jármű Kft. A tartalmi elemek vállalása vonatkozásában a lehetetlenség kérdése nem vetődött fel, önmagában pedig a típusmegjelölés nem bír relevanciával e kérdés megítélésében, mivel a gyártást követően szükséges meghatározni a típusokat.
A kérelmező jogorvoslati kérelme kiterjedt arra is, hogy a Rába Jármű Kft. a C/V. kategóriában megajánlott járművek vontatmánytömegét illetően egy értéket adott meg, így ajánlata emiatt is érvénytelen.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a C/V. kategóriában a Rába Jármű Kft. mind a terepjáró bázisjármű, mind a nyerges járműszerelvény esetében vontatmánytömegként 67 tonnát jelölt meg oly módon, hogy a kiadott táblázatban a vontatmánytömeg adat megadásánál az elválasztó vonalat elhagyta, így a megadott adat egyértelműen mindkét ezen osztályban lévő járműre vonatkozott. Így e tekintetben az ajánlatát érvénytelennek nem lehet minősíteni.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát jogszerűen nyilvánította-e érvénytelenné.
A "B" kategóriában a 05. osztályban tehergépkocsira és bázisjárműre, valamint nyerges vontatóra kellett ajánlatot tenni. Ezen gépjárművekkel szemben az ajánlatkérő elvárása a rakománytömeg vonatkozásában 10 és 18 tonna, vontatmány-össztömeg vonatkozásában 15 és 30 tonna volt. Kérelmező ajánlata ezzel szemben a nyerges vontató vonatkozásában vontatmánytömegként 30,5 tonnát jelölt meg, ez pedig nem felelt meg az ajánlati felhívásban megjelölt beszerzés tárgya követelménynek. A "C" kategória vonatkozásában ajánlatkérő a III. osztályban terepjáró tehergépkocsira és bázisjárműre kért ajánlatot. Mindkettő esetében a rakomány tömegét 5 és 8 tonnában, a vontatmány össztömegét pedig legalább 8 tonnában határozta meg. Kérelmező e körben bázisjárműre tett ajánlatánál a rakomány tömegét 8,26 tonnában jelölte meg. Az V. kategóriában ajánlatkérő terepjáró bázisjárműre és nyerges járműszerelvényre kért ajánlatot, ahol a rakomány tömegét 18 felett nyeregterheléstől függően, a vontatmány össztömegét pedig 60 tonna felett jelölte meg. Ezzel szemben kérelmező a terepjáró tehergépkocsira tett ajánlatában a rakomány tömegét 17,4, a vontatmány össztömegét pedig 8 tonnában jelölte meg. Ezen értékek pedig nem feleltek meg az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak.
Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról mind a "B, mind a "C" kategória vonatkozásában, hiszen kérelmező ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás előírásának és nem az ajánlatkérő által előírt és kötelezően megadott paramétereknek megfelelően tette meg az ajánlatát.
A Döntőbizottság fentiekben részletesen indokolta az ajánlatkérőnek a tárgyalások során e körben fenntartott előírásait és azt, hogy ettől való eltérést nem tett lehetővé.
A fentiekből következően lényegében már relevanciával nem bír az a körülmény, hogy a kérelmező ajánlata a "C" kategóriában további ok miatt is, azaz az AQAP-110 minőségtanúsítvány rendszere vonatkozásában is érvénytelen-e, azonban a jogorvoslati kérelemre tekintettel e körben is lefolytatta az érdemi vizsgálatot.
A Döntőbizottság e körben azonban az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 17. m) pontjában írta elő az ezzel kapcsolatos elvárásait. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás 17. m) pontjában megfogalmazottak első mondata alapján ajánlatkérő mind az ajánlattevők, mind az alvállalkozók vonatkozásában megkövetelte, hogy az AQAP-110 normatív dokumentumon alapuló minőségbiztosítási rendszernek való megfelelőséget igazoló, az erre feljogosított katonai minőségügyi szervezet által kiadott tanúsítvány (igazolás) meglétét.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy miként minősíthető a fenti megfogalmazás, azaz a tanúsítvány, illetve a zárójelben feltüntetett igazolás. Ajánlatkérő mindkét megnevezést megjelölte, pedig ajánlatkérő, mint szakértelemmel rendelkező szervezet, pontosan tudhatta, hogy a két kiállításra kerülő okiratnak eltérő a megítélése és a hatása. Az ajánlatkérő Technológiai Hivatala e tárgyban olyan gyakorlatot folytatott a jogszabályi rendelkezések alapján, hogy igazolást adott ki arra vonatkozóan, hogy a NATO AQAP-110 követelménynek megfelelő minőségirányítási rendszert működtet az adott cég. A 17. m) pontban ajánlatkérő annak igazolását kérte, hogy rendelkezik az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó AQAP-110 normatív dokumentumon alapuló minőségbiztosítási rendszerrel. A Döntőbizottság e két tény összevetése alapján úgy ítélte meg, hogy nem alkalmazható jogkövetkezmény azon ajánlattevővel szemben, aki igazolást csatolt e körben.
A második mondatrészben ajánlatkérő valóban megjegyezte, hogy amennyiben tanúsítvánnyal nem rendelkeznek az ajánlattevők és az alvállalkozók, akkor tegyenek nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a tanúsíttatást elvégeztetik. Ajánlatkérő ezen előírása azonban a fentiekkel összevetve nem egyértelmű. Különösen nem amiatt, mert ismert volt az ügyben érdekeltek előtt, hogy korábban mindig igazolást állítottak ki, és csak a jövőben kerül sor tanúsítvány kiállítására. Ennek alapján e kitétel többféleképpen is értelmezhető, pl. az igazolásokat még elfogadják, de annak az ajánlattevőnek, aki ilyennel nem rendelkezik, vállalnia kell a tanúsíttatást. Ajánlatkérő nem egyértelmű előírása nem alapozza meg az ajánlattevő ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Ajánlatkérő ugyan a jogorvoslati eljáráson tartott tárgyaláson kifejtette a mögöttes indokait, azonban ezekre utólag nem alapítható döntés különösen azért nem, mert nem közölte egyértelműen az ajánlatkérő, hogy nem fogadja el a korábbi igazolásokat. Egyik fél által készített emlékeztető sem tartalmazta azt, hogy ajánlatkérő követelményeinek csak az az ajánlattevő, illetve alvállalkozó felel meg, aki a tanúsíttatás elvégzését vállalja.
Kérelmező alvállalkozója a Pro-Patria Rt. becsatolta a Honvédelmi Minisztérium Technológiai Hivatal igazolását, mely szerint a védelmi ipari és speciális elektronikai kommunikációs biztonságtechnikai mérés- és szabályozástechnikai környezet- és humánvédelmi termékek és rendszerek kutatása, fejlesztése, tervezése, gyártása, integrálása, üzembe helyezése, szerviztevékenysége és kereskedelme illetékességi területen a NATO AQAP-110 követelményének megfelelő minőségirányítási rendszert működtet. Az igazolás 2005. január 18-ig érvényes. Az igazolás kiállítására 2002. szeptember 30-án került sor.
Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező eleget tett az ajánlatkérői ajánlati felhívásban tett előírásnak, így ezen okra hivatkozással történő érvénytelenné nyilvánító döntése ajánlatkérőnek jogsértő volt.
A hivatalból történő kezdeményezés kifogásolta, hogy az ajánlati felhívás elbírálási szempontjai nem felelnek meg a 2057/2001. (I. 2.) Korm. határozatban foglaltaknak.
A Döntőbizottság e körben hatáskörének hiányát állapítja meg.
A Döntőbizottság hatáskörét a Kbt. 76. § (1) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. szabályai a fentebb már hivatkozott 25. §-a alapján kógens jellegűek, melyektől a törvény eltérést nem enged.
A Kbt. 34. §-a ennek megfelelően kógensen meghatározza, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása körében milyen szempontok alapján bírálhatja el az ajánlatokat.
Ajánlatkérő a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja alapján az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta az ajánlatokat elbírálni. Az ajánlati felhívásában ennek alapján - figyelemmel a Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltakra is - meghatározta a részszempontokat, a részszempontok tartalmi elemeinek az értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, valamint azt a módszert, amellyel a ponthatárok közötti pontszámot kívánta meghatározni. Ezen túlmenően a dokumentációban további alszempontokat és azokhoz rendelt súlyszámokat állapított meg.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése a súlyszámok vonatkozásában azt a kötelező tartalmú előírást adja, hogy részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámot kell megállapítani. A Kbt. ezen szakasza kötelezően nem tartalmaz előírást a súlyszám mértékére vonatkozóan. Ennek alapján e körben az ajánlatkérői döntés az irányadó.
Az ajánlati felhívásban meghatározott elbírálási szempontok ezen előírásoknak megfeleltek.
A Döntőbizottság hatáskörébe a Kbt. szabályainak megsértésével kapcsolatos vitás ügyek rendezése tartozik, így a hivatkozott kormányhatározat betartása vizsgálatára hatásköre nem terjed ki.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, a c) pont alapján ajánlatkérőnek a "B" kategória tekintetében hozott eljárást lezáró jogsértő döntését megsemmisítette és az a) pont alapján a megalapozatlan kérelmi részeket elutasította. A Döntőbizottság - tekintettel arra, hogy a bírság kiszabása jogsértés megállapítása esetén kötelező - az f) pont alapján döntött a bírság kiszabásáról, a h) pont alapján rendelkezett a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Ajánlatkérőnek a teljes közbeszerzési értéke hozzávetőlegesen 30 milliárd forint. Az egyes ajánlatokban egységárak megadása történt osztályonként és járműkategóriánként, továbbá a szerződést ajánlatkérő 15 éves időtartamra kívánta megkötni, ebből következően a "B" kategória beszerzési értéke is több milliárd forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A hatályos költségvetési törvény alapján a bírság minimális mértéke 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság kiszabásánál figyelemmel volt az (5) bekezdésben foglaltakra. A Döntőbizottság álláspontja szerint a beszerzés kiemelkedően magas értéke és a megállapított jogsértés súlyossága - érvénytelen ajánlattevőt hirdetett ki nyertesként - nyomatékosan indokolja a minimális bírságnál nagyobb mértékű bírság kiszabását. Ugyanakkor a Döntőbizottság tekintettel volt arra, hogy a jogsértő döntés megsemmisítése által a jogsértés reparálható. E két tényező együttes mérlegelése alapján a Döntőbizottság úgy ítélte meg, hogy az 5 000 000 Ft bírság még a jogsértés reparálhatósága mellett is indokolt.
A Döntőbizottság a döntésért felelős személlyel szemben bírságot nem alkalmazott. A Döntőbizottság áttekintette az ajánlatkérő által e körben becsatolt iratokat. Ebből megállapította, hogy több szakaszban és bizottsági keretekben folyt az ajánlatok elbírálása, az alkalmasság, érvényesség vizsgálata, majd az értékelés. Ennek során először elfogadták érvényesnek az Iveco S.p.A. ajánlatát, majd azt követően értékelték. Az értékelés eredményét terjesztették fel a döntéshozó, a honvédelmi miniszter elé, így nem kértek arra vonatkozóan döntést, hogy elfogadható-e érvényesnek az Iveco S.p.A. ajánlata. Emiatt a Döntőbizottság az eljárása során a jogsértésért (az ajánlat érvénytelenné nyilvánító döntés elmulasztásáért) egy személyi felelőst megállapítani nem tudott.
A Döntőbizottság az alábbi jogszabályi helyek alapján a hivatalból történő eljárás kezdeményezést megszüntette.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított, vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 17.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
