KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2880)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.37/10/2003.
Tárgy: a FERNSTHERM Kft. jogorvoslati kérelme a Teleki Lakásszövetkezet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A FERNSTHERM Nyílászáró Gyártó és Kereskedelmi Kft. (3390 Füzesabony, Hunyadi u. 72., képviseli: dr. Pajtók Gábor ügyvéd, 3300 Eger, Telekessy út l., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Teleki Lakásszövetkezet (9022 Győr, Teleki u. 55/C., a továbbiakban: ajánlatkérő) "9022 Győr, Teleki u. 53-55., valamint Árpád u. 53. panelszerkezetű lakóépület 322 db fa nyílászáró szerkezetének cseréje műanyagra" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2002. november 20-án a Közbeszerzési Értesítő 47. számában ajánlati felhívást tett közzé. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya:
- "9022 Győr, Teleki u. 53-55., valamint Árpád u. 53. panelszerkezetű lakóépület 322 db fa nyílászáró szerkezetének cseréje műanyagra.
- 3 db SCHINDLER típusú, 320 kg teherbírású felvonó korszerűsítése, felújítása."
A felhívás 3. d) pontja értelmében részajánlatot lehet tenni a 3. a) pont 1. és 2. pontjában meghatározott részfeladatra.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló adatok és tények körét írta elő az ajánlatkérő. Ezen belül a 6. francia bekezdésben a következőket kérte: "azon szakemberek, vezetők megnevezése, képzettségük ismertetése, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek (építésvezetők, művezetők szakmai végzettsége, gyakorlati idő)".
A felhívás 11. b) pontjában ajánlatkérő meghatározta a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Ezen belül a 3. francia bekezdésben meghatározott szempont szerint alkalmatlan az ajánlattevő, ha a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberei nem rendelkeznek az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletben előírt szakmai végzettséggel.
Ajánlatkérő a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft.-vel (továbbiakban: GYŐRBER) ajánlati dokumentációt is készíttetett.
Kérelmező 2003. december 17-én írásban intézett a GYŐRBER-hez két műszaki jellegű kérdést a nyílászárók méretezéséről.
A közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő 2002. december 18-án az ajánlati feltételeknek megfelelően konzultációt tartott. Ezen kérelmező nem képviseltette magát, részéről további kérdés a későbbiek során nem érkezett ajánlatkérőhöz.
A 2002. december 31-i ajánlattételi határidőre ajánlatot tett az 1. sz. részajánlatra, azaz a nyílászárók cseréjére a TISCHLER Kft., a SZIGMA Kft., az ABLAKCENTRUM Kft. és kérelmező, a 2. sz. részajánlatra, a felvonók felújítására a Schindler Hungária Kft. és a TISCHLER Kft. tett ajánlatot.
Az ugyanaznap megtartott bontást az ajánlatkérő nevében eljáró GYŐRBER bonyolította le, melyen a jelenléti ív szerint kérelmező képviselője is részt vett. A jelenlévők észrevételt nem tettek.
A bontásról készült jegyzőkönyvet 2003. január 1-jén postázták.
Az ajánlatok értékelését a GYŐRBER 2003. január 8-án végezte el.
Az eredményhirdetésre 2003. január 10-én a GYŐRBER hivatali helyiségében került sor, ahol az 1. sz. részajánlat nyertesének az ABLAKCENTRUM Kft.-t hirdették ki. A 2. sz. részajánlat tekintetében érvényes ajánlat nem érkezett, ezért az eljárást ezen részében a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. tv. (a továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eredménytelennek nyilvánították.
Többek között az 1. sz. részajánlatnál a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánították. Az összegzés az eljárásról című irat szerint a kérelmező "az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelettel összefüggésben támasztott követelmény kielégítését a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek bemutatása nem bizonyítja legalább "A2" felelős műszaki vezetői engedély becsatolásával. A Kbt. 44. § (8) bekezdés szerint ajánlattevő ajánlata alapján alkalmatlan a szerződés teljesítésére."
A jegyzőkönyv szerint a kihirdetés során ismertetésre került a Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegzés.
Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet és az "Összegzés az eljárásról" c. iratot ajánlatkérő 2003. január 13-án faxon megküldte ajánlattevőknek.
Kérelmező 2003. január 24-én keltezetten január 28-i érkezéssel jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz a felhívás 1. sz. részajánlatával kapcsolatban.
Sérelmezi, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek a jegyzőkönyv 3. és 4. oldalán megjelölt pályázatokat, pedig a Kbt. 52. §, 53. § (2) bekezdése és az 54. §-a szerint az ajánlatkérőnek ezt az ajánlatok felbontásakor meg kellett volna tennie.
Sérelmezi, hogy a pályázatok bontásakor a pályázók részéről megadott adatok nem kerültek felolvasásra, csak az ár és a befejezési határidő.
Sérelmezte, hogy az alkalmatlanná nyilvánítás indokaként az ajánlatkérő olyan okot - a felelős műszaki vezető engedély csatolását - jelölt meg, amely nem szerepelt az ajánlati felhívásban.
Sérelmezi továbbá, hogy a pályázatot lebonyolító kft. ügyintézője Fátrai Béla unokatestvére a nyertes pályázónál vezető beosztásban dolgozó Fátrai Péternek. A fentiekre tekintettel kérték a Kbt. 82. § (2) bekezdésének d) pontja alapján jogsértés megállapítását, valamint az f) pont alapján bírság kiszabását. Kérték továbbá kötelezni a jogsértőt a jogorvoslati eljárás költségeinek viselésére is.
Ajánlatkérő 2003. február 14-én érkezett észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Az ajánlatok feldolgozásával, értékelésével kapcsolatban előadják, hogy az nem része - nem lehet része - a bontási eljárásnak. Az ajánlatok értékelését társaságuk ajánlatkérő számára írásban összefoglalva adta át. A Kbt. 5. sz. melléklete szerinti összegzés elkészült, jóváhagyásra került. Az eljárás eredményét e dokumentum alapján hirdették ki. A Kbt.-nek megfelelően az érvénytelen ajánlatok a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján az eljárás további szakaszában (az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál) nem vehetnek részt, így azok részszempontonkénti tartalmi elemei sem kerülnek értékelésre, ill. rögzítésre az összegzésben. Az összegzést és az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvet érintettek a Kbt.-ben rögzített határidőn belül kézhez kapták. Kérelmezőnek így már 2003. január 13-ától lehetősége nyílt jogorvoslati kérelemmel élni.
A bontással kapcsolatban előadja, hogy az ajánlatok felbontása és ismertetése a Kbt. 51. § (3) bekezdése által megkövetelt részletességgel - ajánlattevő neve, székhelye, ajánlati ára, teljesítés határideje - megtörtént. A bontásról készült jegyzőkönyvet érintettek a Kbt.-ben rögzített határidőn belül kézhez kapták.
Az alkalmatlanná nyilvánítással kapcsolatosan előadják, hogy az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja lehetősége szerint kérték "azoknak a szakembereknek, vezetőknek a megnevezését, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség ellenőrzéséért felelősek (építésvezetők, művezetők szakmai végzettsége, gyakorlati idő)". Ezzel összefüggésben az ajánlati felhívás 11. b) pontjában többek között meghatározták, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére, akinek "a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberei nem rendelkeznek az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletben előírt szakmai végzettséggel". Kérelmező jogorvoslati kérelmében közli, hogy a pályázatában megjelölt szakember (a pályázat 56. oldala) építész üzemmérnök és 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Ezzel kapcsolatban észrevételezik, hogy az ajánlatból nem derül ki, hogy a pályázat 56. oldalán megnevezett személyt a teljesítésbe be kívánja-e vonni és milyen minőségben ajánlattevő.
A 2003. február 24-én megtartott tárgyaláson a szakemberek bemutatásával kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlat 53. oldalán kérelmező bemutatja Nagy István ügyvezetőt, akinek szakmai képzettsége mérnök-üzemgazdász és 10 év gyakorlati idővel rendelkezik, tehát nem felel meg az ajánlati felhívás feltételeinek.
Az ajánlat 55. oldalán található Kiss László szakmai önéletrajza, amiből annyi derül ki, hogy szakközépiskola általános vegyész szakát, valamint a Bánki Donát Műszaki Főiskola szervezési szakát végezte el, tehát nem felel meg az ajánlati felhívás feltételeinek.
Nagy Balázs szakmai önéletrajza az ajánlat 56. oldalán szerepel, amiből kiderült, hogy az Egri Magasépítőipari Technikumban 1995-ben érettségizett, 1996-ban itt technikusi vizsgát is tett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kar építészmérnöki szakán 1999-ben államvizsgázott. Ezek a végzettségek dokumentummal nincsenek alátámasztva és az ajánlatból nem derül ki Nagy Balázs kétéves műszaki gyakorlatának megléte.
Álláspontja szerint, amikor ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolásának lehetőségei közül bármelyiket az ajánlati felhívásban közli és azzal összefüggésben az alkalmatlanná nyilvánítási szempontok körében bármilyen törvényre, vagy rendeletre hivatkozik, az azokban foglaltaknak való megfelelőséget ajánlattevőnek kell bizonyítania. A hivatkozott rendelet értelmében - miután a beszerzés tárgya 4 szintnél magasabb épület szakipari szerkezetét érintő tevékenység - a korábban hatályos szabályozás szerint legalább "A2", a ma érvényes szabályozás szerint "A", "AM", vagy legalább "B" besorolású névjegyzékbe felvett felelős műszaki vezetőre van szükség. A rendelet értelmezésében a megfelelő végzettség kizárólag a névjegyzékbe történt felvétel mellett értelmezhető. Ilyen irányú bizonyítási kötelezettségének pedig kérelmező nem tett eleget.
Előadják, hogy a jogorvoslati kérelem utolsó bekezdésében megjelölt személy a Ptk. 685. § b) pontja alapján nem tekinthető hozzátartozónak, ezért nem tartozik a Kbt. 31. § (2) bekezdés d) pontjának hatálya alá.
Kérelmező a tárgyaláson elismerte, hogy a Kbt., illetve mögöttes jogszabályként a Ptk. 685. § b) pontjában rögzített összeférhetetlenség esete jelen ügyben nem bizonyítható, hiszen unokatestvérekről van szó, nem közvetlen hozzátartozókról. Az ügyvédi és az eljárási költségek viselésével kapcsolatban visszavonta kérelmét, azt csakis az igazgatási szolgáltatási díj viselése tekintetében tartotta fenn.
Az ABLAKCENTRUM Kft. írásbeli észrevételében előadta, hogy álláspontjuk szerint az eljárás lebonyolítását végző cég nem követett el jogsértést.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai, illetve az eljárás dokumentumai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak szerint.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem nyilvánította az ajánlatok felbontásakor érvénytelennek az általa megjelölt pályázatokat.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése előírja, hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 54. §-a előírja, hogy az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
Az ajánlatok felbontására 2002. december 31-én került sor.
Az ajánlatok értékelését 2003. január 8-án végezte el a GYŐRBER, ugyanezen a napon készült el az "Összegzés az eljárásról" című irat, amelyet a Teleki Lakásszövetkezet elnöke - Ivanics Imre - is aláírt.
Az eredményhirdetés 2003. január 10-én volt, melyen kérelmező képviseletében a jelenléti ív szerint nem voltak jelen. Az eredményhirdetésről szóló jegyzőkönyvet, valamint az "Összegzés az eljárásról" című iratot 2003. január 13-án faxon - kérelmező által sem vitatottan - az ajánlattevőknek megküldték.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni. Jelen esetben az ajánlatkérő a bontást követő nyolcadik napon bírálta el az ajánlatokat. Ez az elbírálási időszak pedig a Kbt. 55. § (1) bekezdésében meghatározott időkereten belül van.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlatok érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntést követően öt munkanapon belül kell tájékoztatni az érdekelt ajánlatkérőt az érvénytelenné nyilvánítás tényéről. Ajánlatkérő erről a döntést követő harmadik munkanapon - 2003. január 13-án - értesítette a kérelmezőt. Tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő a törvény szerint rendelkezésre álló öt munkanapon belül teljesítette kötelezettségét.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg ezt követően állapítja meg, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A bontáskor nem áll módjában ajánlatkérőnek az ajánlatok kimerítő tartalmi értékelése. Erre az eredményhirdetésig van lehetősége.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szabályozza az elbírálás, a 61. § (7) bekezdése szabályozza az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról szóló döntésről szóló értesítés határidejét. Ezeket a határidőket ajánlatkérő betartotta, így jogszabálysértést e körben nem követett el, ezért a Döntőbizottság a kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A kérelmező sérelmezte, hogy a bontáskor csak az ár és a befejezési határidő ismertetésére került sor.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 80. § (4) bekezdése előírása szerint, ha a Bizottság megállapítja, hogy a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89-93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
Az ajánlatok felbontására 2002. december 31-én került sor, amin a jelenléti ív szerint kérelmező képviseletében Fodor Szabolcs volt jelen. A jelenlévők a bontási eljárással kapcsolatban a jegyzőkönyv szerint észrevételt nem tettek.
A kérelmező a jogorvoslati kérelmét a postai bélyegző szerint 2003. január 27-én adta fel.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül kell kezdeményezni a jogorvoslati eljárást, ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a fenti tényállásból megállapítja, hogy a vélelmezett jogsértő esemény 2002. december 31-én történt, erről kérelmező azonnal tudomást szerezhetett, hiszen a bontáskor képviselője jelen volt. A kérelmező részére tehát ezen naptól nyílt meg a törvény szerint rendelkezésére álló 15 napos jogvesztő határidő a jogorvoslati kérelem benyújtására. Kérelmező ezzel szemben a 15 napos jogvesztő határidőn túl, 2003. január 27-én adta postára jogorvoslati kérelmét, tehát a jogorvoslati kérelem ezen része a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint elkésett, és azt a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján a Döntőbizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Kérelmező sérelmezte az alkalmatlanná nyilvánításának indokát.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban; illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a Kbt. 44. § (2) bekezdés c) pontja szerint kérte ajánlatkérő "azoknak a szakembereknek, vezetőknek a megnevezését, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség ellenőrzéséért felelősek (építésvezetők, művezetők szakmai végzettsége, gyakorlati idő)". Ezzel összefüggésben az ajánlati felhívás 11. b) pontjában meghatározta, hogy alkalmatlan a szerződés teljesítésére, akinek "a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberei nem rendelkeznek az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendeletben előírt szakmai végzettséggel".
Az együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza a felelős műszaki vezetők besorolását. Jelen esetben - a felek által nem vitatottan - az építési munkáknál az "A" kategória, a "B" kategória és az "AM" kategóriák megfelelőek.
Az "A" kategóriánál a névjegyzékbe vételi követelmény:
a) okleveles építész-, illetve építőmérnöki végzettség és 3 éves szakmai gyakorlat,
b) építész-, illetve építőmérnöki, magas- és mélyépítő-ipari üzemmérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat,
c) felsőfokú műszaki alapképzettség és építőmesteri kiegészítő (építőmester szakmérnök) végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat.
Az "AM" kategóriánál:
- csak az okleveles építészmérnöki végzettséggel és 3 éves szakmai gyakorlattal, illetőleg az előzőekben felsorolt végzettségek valamelyikével és műemléki szakmérnöki végzettséggel is rendelkező felelős műszaki vezető irányíthat.
A "B" kategóriánál:
a) okleveles építész-, illetve építőmérnöki végzettség és 1 éves szakmai gyakorlat,
b) építész-, illetve építőmérnöki, magas- és mélyépítő-ipari üzemmérnöki vagy felsőfokú technikusi végzettség és 2 éves szakmai gyakorlat,
c) építőipari technikusi, szakközépiskolai végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat.
Kérelmező az ajánlat 53. oldalán bemutatja Nagy István ügyvezetőt, akinek szakmai képzettsége mérnök-üzemgazdász és 10 év gyakorlati idővel rendelkezik. Tehát végzettsége a fenti kategóriák, azaz az ajánlati felhívás feltételeinek nem felel meg.
Az ajánlat 55. oldalán található Kiss László szakmai önéletrajza szerint szakközépiskola általános vegyész szakát, valamint a Bánki Donát Műszaki Főiskola szervezési szakát végezte el. Tehát végzettségé a fenti kategóriák, azaz az ajánlati felhívás feltételeinek nem felel meg.
Nagy Balázs szakmai önéletrajza az ajánlat 56. oldalán szerepel, amiből kiderül, hogy az Egri Magasépítőipari Technikumban 1995-ben érettségizett, 1996-ban itt technikusi vizsgát is tett, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetem Műszaki Főiskolai Kar építészmérnöki szakán 1999-ben államvizsgázott. Ezek a végzettségek dokumentummal nincsenek alátámasztva, de ezt az ajánlatkérő nem is írta elő. Megállapítható tehát, hogy Nagy Balázs ismertetett végzettségei a "B" kategória előírásainak megfelelnek.
A szakmai önéletrajz szerint Nagy Balázs az Erlautherm Kft.-nél 1 évig dolgozott üzemvezetői beosztásban, majd a Bio-Plan-Bau Kft.-nél volt üzem-, illetve telepvezető. Ezután 2000 novemberében bevonult katonának, majd a leszerelést követően a Fenstherm Kft.-nél helyezkedett el és jelenleg is kérelmező alkalmazásában áll. Az ajánlat ezen részéből az egyértelmű, hogy Nagy Balázs az Erlautherm Kft.-nél 1 éves szakmai gyakorlatot szerzett, viszont a Bio-Plan-Bau Kft. és a Fenstherm Kft.-nél töltött szakmai gyakorlat időtartama nincs megjelölve. Ezért a szakmai önéletrajzból ajánlatkérő nem állapíthatta meg egyértelműen Nagy Balázs kétéves műszaki gyakorlatának meglétét.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy ajánlattevőnek kell az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően ajánlatát elkészítenie. A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát.
Jelen esetben a három megnevezett szakemberből két szakember iskolai végzettsége nem felel meg az ajánlati felhívásnak. A harmadik szakember iskolai végzettsége megfelelő, de ennél a szakembernél nincs egyértelműen bizonyítva a kétéves szakmai gyakorlat megléte, ezért ez ebből a szempontból nem felel meg az ajánlati felhívás feltételeinek. Ajánlatkérő ezért jogszerűen nyilvánította kérelmezőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság az előzőekre tekintettel a jogorvoslati kérelem ezen részét is elutasítja megalapozatlanság miatt.
Kérelmező kifogásolta, hogy a pályázatot lebonyolító kft. ügyintézője, Fátrai Béla unokatestvére a nyertes pályázónál vezető beosztásban dolgozó Fátrai Péternek.
A Kbt. 31. § (2) bekezdés szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 10. § i) pontja szerint hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott személy.
A Ptk. 685. § b) pontja alapján közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
A fentiekben hivatkozott jogszabályok értelmében - kérelmező által a tárgyaláson elismerten - a Kbt. 31. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenség esete jelen esetben nem áll fenn, mivel nem a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozókról, hanem unokatestvérekről van szó, ezért a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés megállapítására nem került sor.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 10.
Dr. Szaller Ottó s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
