KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2905)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.69/17/2003.
Tárgy: az Architekton Rt. jogorvoslati kérelme a Magyar Nemzeti Múzeum közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Architekton Rt. (2100 Gödöllő, Liget u. 2., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciójának III. üteme, 2002-2004-ig kivitelezésének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő nyílt előminősítési eljárást indított a Magyar Nemzeti Múzeum rekonstrukciójának III. üteme, 2002-2004-ig kivitelezésének megvalósítása tárgyában. A részvételi felhívás 2002. szeptember 18-án, a Közbeszerzési Értesítő 38. számában jelent meg.
Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét a részvételi felhívásban az alábbiak szerint határozta meg:
- földszint rekonstrukciója (kisebb átalakítások, teljes vakolatcsere, nyílászárók cseréje, burkolatcsere födémfeltöltéssel együtt, szakipari, épületgépészeti, elektromos felújítási munkák) 3445 m2,
- főbejárati lépcső rekonstrukciója az alatta lévő helyiségek átépítésével együtt (lépcső tartószerkezetének és burkolatának cseréje, szigetelés alatt lévő helyiségek építőmesteri és szakipari munkái).
A felhívásra hét részvételi jelentkezés érkezett, amelyeket az ajánlatkérő elbírált és valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősített a szerződés teljesítésére. Az erről szóló döntését 2002. október 29-én hirdette ki. Az ajánlati felhívást 2002. november 4-én küldte meg a következő hét ajánlattevőnek: KÉSZ Kft., MASZER Rt., MAGYAR ÉPÍTŐ Rt., Középületépítő Rt., STRABAG Rt., Reneszánsz Rt. és kérelmező.
Az ajánlati felhívásban az alábbiak szerint határozta meg az ajánlatkérő a benyújtandó ajánlat tartalmi követelményeit:
Az ajánlat a tenderdokumentációban átvett költségvetés beárazásával, teljességi nyilatkozattal, munkanemenkénti részletezettségű főösszesítővel, ezekkel összhangban lévő műszaki-pénzügyi ütemezéssel, aláírt fővállalkozói szerződéstervezettel, teljesítési, jótállási bankgarancia-szándéknyilatkozattal nyújtható be. A szerződéses ár végleges prognosztizált átalányár az építési engedély, a tenderdokumentáció, valamint az ajánlati felhívás szerint a létesítmény rendeltetésszerű használatra alkalmas, teljes körű megvalósítására, I. osztályú minőségben. Az átalányár a tárgyi munkával kapcsolatos minden költséget tartalmaz.
Érvénytelen az ajánlat, ha:
- nem tartalmaz olyan nyilatkozatot, hogy ajánlattevő teljeskörűen elfogadja az ajánlatkérő által adott szerződéstervezetet,
- nem tartalmaz olyan nyilatkozatot, hogy az ajánlat teljeskörűen tartalmazza mindazokat a feladatokat és azok költségét, amelyek a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükségesek.
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani az alábbi részszempontok alapján:
ajánlati ár, késedelmi kötbér mértéke, meghiúsulási kötbér mértéke, teljesítési garancia időtartama, jótállási garancia időtartama, teljesítési bankgarancia mértéke, jótállási bankgarancia mértéke, határidő.
Az ajánlatkérő meghatározta a kötbérek és a biztosítékok minimális mértékét és időtartamát is.
Az ajánlat műszaki tartalmát tervdokumentációban határozta meg az ajánlatkérő, amelynek részét képezte a munkanemenként összeállított árazatlan költségvetési kiírás. Az épületgépészeti munkákra vonatkozó kötet 9. oldalán a Technológiai rendszerek között az alábbi anyagkiírás található:
Központi porszívó csatlakozások
Központi porszívó hálózat, központi elszívó egységgel, helyiségenkénti csatlakozókkal, helyiségenkénti flexibilis csatlakozócsővel, automatikus működéssel, NA 50 műanyag csöves hálózattal, süllyesztett aljzatokkal, falhoronyba szerelt 80 m hosszú hálózattal. 14 db csatlakozóhellyel.
Ugyanezen kötet 16. oldalán a 37-39. tételek az alábbiak:
"Acéllemez lapradiátor, 1/2" csatlakozásokkal; szerelési egységcsomaggal, 2-3 db univerzális tartó és rögzítő szerkezetekkel, falszerkezetre felszerelve, festés előtt le-, majd utána visszaszerelve. Radiátor végébe 1/4" helyi légtelenítő elhelyezéssel. Egyenes, illetve sarok termosztatikus radiátorszelep-testtel, egyenes, illetve sarok-visszatérőszeleppel, termosztátfejjel.
37. Q = 600 W (80/60 °C) 4 db
38. Q = 1000 W (80/60 °C) 7 db
39. Q = 2000 W (80/60 °C) 9 db"
Az épületgépészetet tartalmazó tenderdokumentáció kötet címlapján a tervező aláírásával a következő kitétel szerepelt: Restaurátorműhely tételek kihúzva. Magában a dokumentációban több tétel kihúzásra került. A tenderdokumentáción kívül kiadott az ajánlatkérő egy kétoldalas anyagot, amelynek a 3.3. pontja "a restaurátorműhelyek földszinti területe az előcsarnok alatt" címet viselte. Az anyag második oldalán sorolta fel az ajánlatkérő azokat a munkarészeket, amelyeket az árazatlan költségvetési kiírás nem tartalmaz, a 3.3. pont tekintetében a negyedik bekezdés a következő volt: technológiai gépészet (porelszívó és desztilláltvíz-hálózat).
2002. november 26-án és 28-án helyszíni konzultációra került sor, és az ajánlatkérő megválaszolta az ajánlattevők kérdéseit is.
Az ajánlatkérő a gépészetet és a technológiai rendszereket illetően is kapott kérdéseket.
A kérelmező kérdése a következő volt:
"IV. Gépészet: Ugye jól értelmezzük? A restaurátorműhelyekben csak a padlóba és a vakolat alá kerülő vezetékek kerülnek kiépítésre?"
Az ajánlatkérő az alábbi választ adta: "A restaurátorműhelyekbe csak a padlóba, oldalfal- és mennyezetvakolatba kerülő vezetékek kerülnek kiépítésre." A MASZER Rt. kérdése a következő volt:
"Technológiai rendszerek: A porelszívóhoz további adatokat kérünk, például milyen hosszú legyen a flexibilis cső, minden helyiséghez külön legyen, porszívó teljesítménye stb…"
Erre a kérdésre az ajánlatkérő az alábbi választ adta: "Technológiai rendszerek: A beépített vezetékeken túl nem tárgya a porszívó rendszer a tendernek."
A MASZER Rt. az épületgépészettel kapcsolatban a következő kérdést tette fel: "Minden vizes berendezés és szellőzési munka ki lett húzva, csupán a víz-, csatorna- és fűtési vezetékek maradnak meg?"
Az ajánlatkérő erre a kérdésre az alábbi választ adta: "Épületgépészeti rendszer: A restaurátorműhelynél valóban csak víz-, csatorna-, fűtési vezetékeket kell a tenderben költségelni. A földszint összes többi részén kompletten az összes szerelvénnyel együtt kell az épületgépészetet kiírni."
Az ajánlattételi határidőre, 2002. december 16-ra hat ajánlattevő benyújtotta ajánlatát, a STRABAG Rt. nem tett ajánlatot.
Először az ajánlatkérő megbízottja külső szakértők közreműködésével vizsgálta meg az ajánlatokat. Megállapította, hogy öt ajánlat érvénytelen, emiatt az egyetlen érvényes ajánlat elfogadását javasolta az ajánlatkérő döntés-előkészítő Szakértői Bizottsága számára. Eközben az ajánlatkérő megbízottja értesítette az eljárás résztvevőit arról, hogy az eredményhirdetés időpontját a tervezett 2003. január 27-ről 2003. február 11-re halasztja. A Szakértői Bizottság 2003. február 10-i ülésén a megbízott javaslatát elfogadta, a MASZER Rt. ajánlatának elfogadását javasolta az intézmény főigazgatójának, aki ezt helybenhagyta.
A nyilvános eredményhirdetésre 2003. február 11-én került sor. Az ajánlatkérő képviselője az összegezés felolvasásával ismertette az érvénytelen ajánlatokkal kapcsolatos döntést, a kérelmező esetében az alábbi módon:
- teljesítési és jótállási bankgarancia szándéknyilatkozata konkrét összeg és időtartam megjelölése hiányában érvénytelen,
- műszaki tartalom az épületgépészeti munkáknál hiányos,
- teljességi nyilatkozata nem valós.
A kérelmező jelen lévő képviselője kérte a részletes okok ismertetését, erre az ajánlatkérő a következőképpen válaszolt:
"Az ajánlat nem tartalmazza a tender Kv. 9. oldalán szereplő központi porelszívó hálózatot, valamint a költségvetés 37., 38., és 39. tételében 20 darab radiátor beépítését.
A fenti hiányok miatt az ajánlat nem teljes körű, ezért a teljességi nyilatkozatot kénytelenek voltunk nem valós tartalmúnak minősíteni."
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2003. február 19-én megkötötte az eljárást lezáró szerződést.
A kérelmező 2003. február 13-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő költségekben marasztalását. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (2) bekezdését, mivel az eredményhirdetés elhalasztása jogsértő, tekintettel arra, hogy annak indoka nem volt megalapozott. Az ajánlatkérő képviselője arra hivatkozott, hogy az ajánlatok kiértékelésének jelentős munkamennyisége teszi szükségessé a halasztást, ezzel szemben az eredményhirdetéskor kiderült, hogy egy érvényes ajánlat volt, az érvénytelenségre vonatkozó vizsgálat néhány nap alatt elvégezhető. A valótlan indok megjelölése jogsértő, közvetetten sérti a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet is.
Jogsértő az is, hogy az összegezésben az érvénytelenség indokai általánosak, azokból a konkrét hiányosságokat megállapítani nem lehet. Az eredményhirdetéskor az ajánlatkérő képviselője szóban jelölte meg részletesen a műszaki tartalommal kapcsolatos érvénytelenségi okokat. Az összegezés nem felel meg a Kbt. előírásainak.
Jogsértő az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntése is, mivel az ajánlata megfelelt a felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak mind a kifogásolt bankgarancia-szándéknyilatkozatok, mind az épületgépészeti munkák tekintetében. Ebből következően a teljességi nyilatkozata is a valóságnak megfelelő volt. A műszaki érvénytelenségi okkal kapcsolatban kifejtette, hogy rajzok nem készültek, csak szöveges kiírás. Ezt kellett alapul venni, amelyet az ajánlatkérő pontosított már magában a tenderfüzetben, majd a kérdésekre adott válaszokban. A vakolat alá kerülő vezetékekről volt szó a központi porszívó vezetékek esetében, megítélésük szerint azonban a központi porszívó vezetékeit nem a vakolat alá kell elhelyezni. A radiátorokkal kapcsolatban előadta, hogy a 37., 38. és 39. tétel acéllemez radiátor, ilyen lapradiátorok csak a restaurátorműhelyben kerültek kiírásra, de a kötet első oldalán a tervező közölte, hogy a restaurátorműhely tételei elmaradnak. Az összes vizesblokkban ablakfülke van, és a kiírás szerint az ablakfülkékben öntöttvas radiátorokat kell elhelyezni. Mindezekből az következik, hogy a lapradiátorokra nem kellett ajánlatot tenni. Hivatkozott arra is a kérelmező, hogy a dokumentációban kiadott 2 oldalas anyag alapján úgy értelmezték, hogy a porelszívó hálózat nem része a kiírásnak.
Álláspontja igazolására csatolta a szándéknyilatkozatot adó bank nyilatkozatát, amely szerint a bank az ajánlat ismeretében tette meg a szándéknyilatkozatot a saját szabályai, szokásai szerint. A műszaki tartalmat illetően pedig igazságügyi műszaki szakértői véleményt csatolt.
Az ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítására jellemzően az ajánlatok elbírálása során kerül sor, nem köti ki a Kbt. 52. § (1) bekezdésében foglalt előírás, hogy az érvénytelenség megállapítására vonatkozó információt a felbontás utáni felülvizsgálat során valamilyen részidőben kellett közölni. Lehetőség van az eredményhirdetés elhalasztására, csak 15 napot halasztottak, jogszerűen jártak el.
A MŰBER-Invecon Kft. észrevételében előadta, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan, az eljárást jogszerűen folytatták le. A kérelmező által csatolt bankgarancia-szándéknyilatkozatokból hiányoznak a teljesítési és a jótállási garancia összegek, az időtartamok, ezért nem azonosíthatóak az ajánlat más részeiben tett vállalásokkal. A műszaki ajánlat hiányos, mert a dokumentációban és a költségvetésben előírt több tétel abban nem szerepel, így a központi porelszívó hálózat vezetéke és 20 darab radiátor. Az ajánlattevők által feltett kérdések ezeket a követelményeket érintették. Az ajánlatkérő válaszát a kérelmező félreérthette, mert abban éppen az a válasz szerepel, hogy a restaurátorműhelyekben csak a padlóba, oldalfalba, mennyezetbe süllyesztett vezetékek kerülnek kiépítésre, a porelszívó hálózat vezetéke pedig éppen ilyen. A hiányolt radiátorok nem a restaurátorműhelyekben szükségesek, hanem a terv szerint a földszinti mellékhelyiségekben. A többi ajánlattevő helyesen értelmezte az ajánlatkérő előírását. A fentiek miatt a kérelmező teljességi nyilatkozata nem valós. Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 55. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját - indokolt esetben - egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal elhalaszthatja. Az ajánlatkérő az eredeti határidő lejárta előtt köteles a halasztásról és annak indokáról az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a körültekintő értékelés elkészítése érdekében nem lehet elvitatni az ajánlatkérőnek azt a jogát, hogy külső segítséget vegyen igénybe, ugyanez a jog a lebonyolítót is megilleti.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás lefolytatásához a MŰBER-INVECON Kft. (a továbbiakban: lebonyolító) segítségét vette igénybe, akinek a feladatai közé tartozott az ajánlatok értékelésének elkészítése is. Ehhez a lebonyolító szakértői véleményt szerzett be, amely 2003. január 24-én készült el. A lebonyolító ezt a véleményt beépítette a saját maga által elkészített döntéselőkészítő szakmai anyagba, amely 2003. február 10-én készült el. Ezt tárgyalta meg az ajánlatkérő által kijelölt bizottság.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eredményhirdetés elhalasztásával az ajánlatkérő nem sértette meg sem a Kbt. 55. § (2) bekezdését, sem a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvet, mivel az eredményhirdetés időpontjának az elhalasztása valóban az időigényes értékelési folyamat miatt vált szükségessé, amely magában foglalta az érvénytelenségi okok vizsgálatát is, így az ajánlatkérő indokolása megfelelt a tényeknek.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése második fordulata értelmében az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetőleg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
Az ajánlatkérő 2003. február 10-én hozta meg a kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó döntését, amelyről a másnap tartott eredményhirdetésen az összegezés felolvasásával, illetve annak megküldésével adott tájékoztatást. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az összegezésben a kérelmező ajánlata érvénytelenségével kapcsolatos döntését oly módon indokolta, hogy a jogszabályhely megjelölése nélkül azt tartalmilag idézte, valamint az érvénytelenség három indokát megjelölte. Tény, hogy különösen a műszaki tartalom hiányosságait érintően részletes indokolást itt nem közölt. A kérelmező viszont kifejezetten az összegezés tartalmától várta el az érvénytelenség részletes indokolását. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 61. § (7) bekezdése éppen azért követeli meg a részletes indokolást, hogy az érdekelt ajánlattevőt a lehető legpontosabban tájékoztassák az elutasítás indokairól, hiszen ennek az értesítésnek az is a célja, hogy az ajánlattevő értesüljön azokról a körülményekről, amelyek miatt esetleg jogorvoslati eljárást kíván indítani. Az összegezésnek viszont nem feltétlenül szükséges ilyen kimerítő indokolást tartalmaznia az érvénytelenség okairól. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által készített összegezésben lévő indoklás kielégítő, megfelelő tartalommal bír az érvénytelenséget illetően.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 61. § (1) bekezdéseiben foglaltakat.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét három okra alapozta. Az első érvénytelenségi okként az ajánlatkérő azt jelölte meg, hogy a kérelmező által becsatolt bankgarancia-szándéknyilatkozatok konkrét összeg és időtartam megjelölése hiányában érvénytelenek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a teljesítési és jótállási bankgarancia-szándéknyilatkozat csatolása az ajánlati felhívás alapján egyértelmű követelmény volt. A nyilatkozat szövegére vonatkozó előírást az ajánlatkérő nem tett, azonban a bankgaranciák tartalmát illetően közölte az igényét, amikor a biztosítékok minimális mértékét és időtartamát meghatározta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint külön előírás hiányában a bankgarancia jogszabályi előírásait kell kiindulópontnak tekinteni, ez pedig a Ptk. 249. §-a. Eszerint a bankgaranciával a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek beállta esetében és bizonyos határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Természetesen a szándéknyilatkozat nem azonos magával a bankgaranciával, azonban elvárható, hogy ugyanazokat az adatokat tartalmazza, amelyek a majdani bankgaranciát jellemzik (a feltételeket, a határidőt és az összeghatárt). Ellenkező esetben a bankgarancia tartalma megítélhetetlen, nem lehet azt az ajánlatok elbírálásánál figyelembe venni. Márpedig jelen esetben az elbírálás több részszempontja éppen a teljesítési és jótállási bankgarancia-vállalás adataira épült, amelyeket a szándéknyilatkozatokkal kellett megerősíteni. Az ajánlatkérő helyesen állapította meg, hogy a kérelmező által csatolt bankgarancia-szándéknyilatkozatok nem tartalmazzák az összeghatárt és a határidőt, utaltak viszont a kérelmező ajánlata tartalmára. Nem vitatható, hogy a kérelmező ajánlata más részeiben - így az ajánlati levélben (7. oldal) és a szerződéstervezetben (54. oldal) - meghatározta az általa vállalt garanciamértékeket és időtartamokat.
A Döntőbizottság nem hagyhatta figyelmen kívül, hogy a banki szándéknyilatkozat csatolásának mi a célja egy közbeszerzési eljárásban. Az ajánlattevő az ajánlatban tett vállalásaihoz az ajánlati kötöttségre tekintettel kötve van. A banknak éppen azt kellett volna a szándéknyilatkozatokkal igazolnia, hogy az ajánlattevő által vállalt mértékben és határidőkig, az ott meghatározott feltétel bekövetkezése esetére kész a bankgarancia biztosítására, tehát túl az ajánlattevő nyilatkozatán, további biztosítékot szolgáltat az ajánlatkérő részére. A kérelmező álláspontja szerint a nyilatkozatból egyértelműen definiálható, hogy a bank mire adott nyilatkozatot, mivel az "az ajánlat szerinti" bankgarancia nyújtására vállalkozott, az ajánlatkérő pedig nem zárta ki az utalás lehetőségét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő valóban nem zárta ki a bankgarancia-szándéknyilatkozatok esetében az utalás lehetőségét, de éppen azáltal, hogy a bank a nyilatkozataiban a kérelmező ajánlatára csak utal, de a vállalásokkal kapcsolatban semmilyen további adatot nem közöl, a nyilatkozatok tartalmát nem lehet megállapítani. A bank ugyanis a nyilatkozatokat már 2002. december 10-én kiadta, a kérelmező ajánlatának, az ajánlati levélnek, a szerződéstervezetnek pedig a keltezése 2002. december 13., tehát későbbi. Ebből következően a bank a kérelmező által benyújtott ajánlatot végleges formájában nem ismerhette. A nyilatkozatból az ajánlatkérő számára nem volt megállapítható, hogy a szándéknyilatkozat valóban a kérelmező által később elkészített, majd benyújtott ajánlatában tett vállalásokat igazolja vissza. A Döntőbizottság szerint a fentiek alapján a bankgarancia-szándéknyilatkozatok nem teljesítik a többletbiztosíték iránti igényt, tartalmilag sem tekinthetőek az ajánlat részeként megkövetelt okmányoknak, ezért jogszerű alapot szolgáltatnak az ajánlat érvénytelenné nyilvánítására.
Az ajánlat műszaki hiányosságainak vizsgálatát illetően az ajánlati felhívás, a dokumentáció, valamint a konzultációs és válasznyilatkozatok tartalmából kell kiindulni.
Az ajánlatkérő által kiadott a gépészeti tenderdokumentáció bővebb műszaki tartalomra vonatkozott, mint a beszerzés alapján elvégzendő munka. Az ajánlattevők számára ezt a dokumentációt úgy adta ki az ajánlatkérő, hogy több tételt kihúzott belőle. A tenderdokumentáció címlapján tett nyilatkozat egyértelműen jelezte, hogy a szükséges kihúzásokat elvégezték, tehát a többi, megmaradó tételt az ajánlatok műszaki tartalmában szerepeltetniük kell az ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő a konzultáción és a kérdésekre adott válaszában tovább pontosította ugyan a dokumentációt, de nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint a központi porszívócsatlakozásokra vonatkozó teljes tételt el kellene hagyni, hanem a MASZER Rt. kérdésére adott válaszában egyértelműen rögzítette, hogy a porelszívó rendszer vezetékét ki kell építeni, annak csak a többi részei nem képezik a beszerzés tárgyát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nincs relevanciája annak, hogy a porelszívó rendszer vezetékeit vakolat alá vagy csak a vakolat síkjában kell elhelyezni, illetve hogyan értelmezhető a tenderdokumentációhoz kiadott kiegészítő kétoldalas anyag, mivel az ajánlatkérő a MASZER Rt. kérdésére adott válaszában a fentiekben kifejtettek szerint a korábbi esetleges ellentmondásokat egyértelművé tette.
A kérelmező ajánlatának 168. oldalán a porelszívó hálózat nem került beárazásra, illetve értéke 0 Ft, vagyis az ajánlat nem terjed ki a műszaki tartalom ezen részére.
A központi fűtéssel kapcsolatban a Döntőbizottság megállapította, hogy a gépészeti tenderdokumentáció 37-39. tételeit az ajánlatkérő nem húzta ki, a konzultáción és a kérdésekre adott válaszokban sem tett ilyen tartalmú nyilatkozatot, így azokat az ajánlatban szintén szerepeltetniük kellett az ajánlattevőknek. A vonatkozó műszaki leírás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a radiátorok a földszinten szükségesek, ezzel ellentétesen az ajánlatkérő később sem nyilatkozott.
A kérelmező ajánlata 174. oldalán a 37-39. tételek 0 Ft értékben szerepelnek, tehát az ajánlat nem terjed ki a műszaki tartalom e részére.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította
Az ajánlatkérő - nyilatkozata szerint - a kérelmező teljességi nyilatkozatát a már tárgyalt hiányosságokra tekintettel ítélte valótlannak, ezen megállapítása önálló érvénytelenségi oknak nem minősül, további vizsgálatot nem igényel.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 21.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
