KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2960)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.82/11/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Szénbányászati Szerkezetátalakító Központ közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Döntőbizottság elnöke) által a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ (1074 Budapest, Madách tér 3-4., képviseli: dr. Tim Gábor ügyvéd és dr. Forgács József ügyvédjelölt, 1054 Budapest, Aulich u. 7., továbbiakban: ajánlatkérő) "A Lencsehegyi Szénbánya bezárása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő a fenti tárgyban hirdetmény közzététele nélküli eljárást kezdeményezett a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján, melyről az ajánlati felhívás 2003. február 10-i megküldésével tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét. Egyidejűleg a LESZ Kft. ajánlattevőnek az ajánlati felhívást megküldte.
Az eljárás választásának indokaként előadta, hogy a LESZ Kft. taggyűlése a Lencsehegyi Bánya bezárása megkezdésének időpontját 2003. április 1-jében határozta meg. A 2079/2001. (IV. 13.) sz. kormányhatározat engedélyezte, hogy a bányabezárási költségek (1 milliárd Ft) 60%-át az állam költségvetési forrásból (az ajánlatkérőn keresztül), 40%-át a bányavállalkozó finanszírozza.
Az ajánlatkérő, a LESZ Kft. és a bányatulajdonos Magyar Befektetési és Vagyonkezelő Rt. között 2002. december 20-án létrejött megállapodás szerint - melynek tárgya a bányabezárás finanszírozási rendszerének kialakítása - a LESZ Kft. arra törekszik, hogy a bányabezárási munkákat teljes egészében maga kivitelezze, önkéntesen nem mond le a bányabezárási munka állam által finanszírozott részének kivitelezéséről sem.
Az ajánlatkérő megvizsgálta a bányabezárásra, a bányavállalkozóra vonatkozó, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény szerinti jogi, a műszaki, technológiai, gazdasági követelményeket és adottságokat, melynek alapján a LESZ Kft. minősül a vonatkozó munkák elvégzésére az egyedül alkalmas vállalkozónak. A tájékoztatóban hivatkozott a fenti megállapodásra, valamint a Bányatörvény azon rendelkezéseire, mely szerint csak a bányatelek jogosultja, azaz a LESZ Kft., illetve a bányavállalkozó kaphat engedélyt az ásványi nyersanyag kitermelésére és a bányavállalkozó kötelezett a bezárási munka elvégzésére is. Előadta, hogy a bányavállalkozó helyett csak akkor lehetne megbízni más vállalkozót a beszerzés tárgya szerinti tevékenységgel, ha a LESZ Kft. engedélyeit visszavonnák. Azonban ebben az esetben az ajánlatkérőnek kellene a bányavállalkozót megillető kártérítési igényért helytállnia.
Hivatkozott továbbá foglalkoztatási, a bányában lévő gépek, berendezések tulajdoni helyzetével kapcsolatos szempontra (a LESZ Kft. tulajdonában vannak a bányában lévő gépek és berendezések), valamint a mélyművelésű bánya műszaki, technikai jellemzőivel kapcsolatos, a jelenlegi bányavállalkozó felváltása esetén jelentkező biztonsági kockázatokra. Előadta, hogy a bányavállalkozóval, azaz a LESZ Kft.-vel kötött megállapodása alapján korlátlan betekintési joga van a LESZ Kft. könyveibe, így az áralku keretében biztosítható a megfelelő szerződés megkötése.
Az ajánlati felhívásban a beszerzés tárgyaként a bányabezárási munkák államot terhelő részarányának finanszírozása vonatkozó támogatási szerződést jelölte meg.
Az ajánlat elbírálási szempontjaként a Kbt. 34. § (1) bekezdés a) pontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást írta elő.
Az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságának igazolására adatokat és tényeket nem írta elő, csak ezek folyamatos figyelembevételét jelölte meg. Az ajánlatkérő csak a 10%-on felüli alvállalkozó vonatkozásában írta elő a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságot igazoló dokumentumokat. A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására az ajánlatkérő pénzintézeti nyilatkozatot és 2 év mérlegét, a műszaki alkalmasság igazolására referenciák ismertetését, cégkivonatot (a tevékenységi körre tekintettel), szakemberek bemutatását írta elő. Az alvállalkozók szerződés teljesítésére való alkalmatlanságára az ajánlatkérő a következő szempontokat jelölte meg:
A számlavezető pénzintézet nyilatkozatában 2001. vagy 2002. év során egy időben 10 millió Ft-ot meghaladó sorban állást igazolt.
Az alvállalkozó nem tudja három, az alvállalkozás értékének kétharmadát egyenként kitevő munka 2001. és 2002. során történő eredményes elvégzését igazolni.
A cégnyilvántartásban rögzítetten az alvállalkozó számára engedélyezett munkák között az alvállalkozás tárgyát képező munka nem szerepel.
Az alvállalkozó saját alkalmazásában nem rendelkezik az alvállalkozás megvalósításához szükséges építési, vagy bányászati hatóságnál bejelentett felelős műszaki vezetővel.
Az eljárás lefolytatása akként történik, hogy az írásban benyújtott ajánlatot 10 napon belül felülvizsgálják, hiánypótlásra van lehetőség. Egy tárgyalási fordulót követően 2003. március 31-én eredményt hirdetnek és a szerződést is aznap megkötik. A teljesítési határidő: 2004. június 30.
Az ajánlati felhívásban az ajánlattételi határidőt a felhívás kézhezvételétől számított 40. napban határozták meg, mely a jogorvoslati eljárás alatt még nem telt el.
A Döntőbizottság elnöke a rendelkezésére álló iratok alapján kezdeményezte a Döntőbizottság hivatalból történő eljárását mind az eljárás jogalapja, mind pedig az ajánlati felhívás jogszerűsége vonatkozásában [az ajánlati felhívás tartalma nem felelt meg a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés 2. fordulatának], mivel ezen feltételek megléte nem volt egyértelműen megállapítható.
Az ajánlatkérő észrevételében a döntéshozó felelős személyként Tóth Ákos igazgatót jelölte meg, és részletesen kifejtette az eljárásfajta választásának indokait, többek között a mélyművelési bányában új vállalkozó telepítésének baleseti és gazdasági kockázatát.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság felhívására csatolta az ajánlatkérő alapítására vonatkozó kormányhatározatot és rendeletet, az alapító okiratot és az SZMSZ-t, valamint a bezárásra vonatkozó műszaki tervdokumentációt és egyéb a bányabezárásra vonatkozó dokumentumokat.
Az ajánlatkérő elismerte a jogorvoslati eljárás során, hogy az ajánlati felhívás tartalma az ajánlattevőre vonatkozó alkalmassági körülmények előírása, a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmatlanság szempontjai, az alkalmasság igazolásának módja, illetve a szerződéskötés időpontjának meghatározása vonatkozásában nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.
A LESZ Kft. észrevételében előadta, hogy a bányabezárás feladatát csak ő tudja elvégezni, mivel az ehhez szükséges eszközökkel és helyismerettel kizárólag ő rendelkezik. A bányatörvény szerint a bányabezárás engedélyhez kötött tevékenység, mely a bányavállalkozó személyéhez kötött, aki jelen esetben a LESZ Kft.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottságnak 2003. március 18-án bejelentette, hogy ajánlati felhívását az alábbiak szerint módosította, a Kbt. 71/B. § (1) bekezdés 1. fordulata alapján. Az ajánlatkérő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági alkalmasságának igazolására előírta a számlavezető pénzintézettől származó nyilatkozatot, mely tartalmazza a következőket: számlatulajdonos banki minősítését, nyilatkozatot a tulajdonos számláján 2001. és 2002. évben tapasztalt sorban állásról, valamint pénzintézeti, biztosítótársasági igazolást a társaság elkülönített számláin és kötvényein nyilvántartott különleges kezelésű pénzeszközökről. Előírta továbbá a 2001. évi és 2002. évi mérlegének és eredménykimutatásának becsatolását.
A műszaki alkalmasság igazolására az ajánlatkérő előírta az ajánlattevő 2001. évi műszaki üzemi terve engedélyezésére vonatkozó bányakapitánysági határozat becsatolását.
Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő a szerződés teljesítésére alkalmatlan az alábbi esetek bekövetkezése esetén:
A résztvevők számlavezető pénzintézete nyilatkozatában 2001. vagy 2002. év során egy időben 10 millió Ft-ot meghaladó sorban állást igazolt.
Két egymást követő évben a résztvevők gazdálkodása veszteséges volt.
Az ajánlattevőnek az elkülönített különleges kezelésű banki számlákon és biztosítási kötvényeken a társaságot terhelő bányabezárási kiadások fedezetének 75%-a nem áll rendelkezésre.
Az ajánlattevő nem csatolja a 2001. évi műszaki üzemi terv engedélyezésére vonatkozó bányakapitánysági határozatot.
Az ajánlatkérő a cégkivonat becsatolására vonatkozó előírását, valamint a tárgyalások lezárásával egyidejű szerződéskötési időpont előírását mellőzte. A szerződéskötés időpontjaként az eredményhirdetést követő 8. napot jelölte meg.
A Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárásban beszerzett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint a módosított ajánlati felhívása alapján, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapított közbeszerzési eljárása jogszerű.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A tárgyalásos eljárás ezen megengedő szabályait a Kbt. 70. §-a tartalmazza.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapozta, melynek törvényi feltételei fennállását a Döntőbizottság vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban megvalósultak-e.
A Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat árubeszerzés, építési beruházás, illetve szolgáltatás megrendelése esetén, ha a szerződést műszaki, technikai sajátosságok, művészeti szempontok, vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott személy képes teljesíteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő által kezdeményezett tárgyalásos eljárás jogalapja fennáll. A Döntőbizottság elfogadta az ajánlatkérő hivatkozását részben a beszerzés tárgyának műszaki, technikai sajátosságai, részben a bányavállalkozó kizárólagosságát biztosító - a bányatörvényen alapuló - hatósági engedélyekre, mely körülmények a hirdetmény közzététele nélküli eljárás Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeinek megfelelnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a LESZ Kft. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bányatörvény) 21. § (1) bekezdése szerinti, a bányafelügyelet engedélyével rendelkező bányavállalkozó. A LESZ Kft. a kizárólagos bányászati jogosult a Magyar Bányászati Hivatal 2129/1997/2. számú határozata alapján a Lencsehegyi Szénbányához tartozó bányatelek vonatkozásában. Az ajánlatkérő továbbá igazolta, hogy a LESZ Kft. jóváhagyott műszaki-üzemi tervvel rendelkezik. A Bányatörvény 23. § (3) bekezdése szerint a bányavállalkozó kizárólagosan jogosult a hatósági engedélyben meghatározott területen az ásványvagyonnal kapcsolatos tevékenységre. A Bányatörvény 27. § (5) bekezdése szerint a kitermelésre és a bánya bezárására is a jóváhagyott műszaki-üzemi tervvel rendelkező engedélyes jogosult.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizárólagos jogosultságát a bánya bezárásával kapcsolatos tevékenységre a LESZ Kft. ajánlattevő vonatkozásában megállapította.
A Döntőbizottság az eljárásfajta alkalmazásának jogalapját a beszerzés tárgyának műszaki-technikai sajátosságai alapján is megállapította, mivel a mélyművelési bányák olyan sajátos, egyedi természeti adottságokkal bírnak, hogy a bezárás körébe tartozó tevékenység biztonságos, balesetmentes, hatékony végzéséhez elengedhetetlen a helyi ismeret és tapasztalat. A LESZ Kft., mint a vonatkozó bányatelekkel bíró bányavállalkozó már a bányászati engedély megadásától, 1998. május 27-től folyamatosan végzi a kitermelő tevékenységet az engedély szerinti feltételekkel, illetve a műszaki üzemi terv alapján, tehát a megfelelő tapasztalat és ismeret birtokában van.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdés 2. fordulata szerint az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívása módosítása során annak jogsértő tartalmát - az ajánlattételi határidő letelte előtt - a Kbt. fenti rendelkezésének megfelelően módosította.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjára alapozott közbeszerzési eljárása nem volt jogsértő, a Kbt. 70. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, illetve a módosított ajánlati felhívás tartalma a Kbt. 71/B. (1) bekezdés második fordulatának megfelel.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 21.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
