KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2962)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.52/15/2003.
Tárgy: a Construct Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az APEH ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a CONSTRUCT Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (8330 Sümeg, Rendeki u. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2., képv.: dr. Dittrich Andrea jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) által "APEH SZTADI Balatonfüreden lévő "Jókai üdülőtelep" 12 üdülőegységének felújítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját, a Kbt. 53. § (2) bekezdését, valamint a Kbt. 57. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. december 11-én, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 50. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzéstárgyában.
A felhívás 3. a) pontja alatt a beszerzés tárgya és mennyisége cím alatt ajánlatkérő meghatározta, és megadta az elvégzendő munkák főbb mennyiségét és paramétereit.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát, valamint az értékelés módszerét.
A felhívás 15. b) pontjában a szerződéskötés időpontját 2003. február 10. napjában (az eredményhirdetést követő 10. nap) határozta meg.
A felhívás 16. "Egyéb információk" alatt a 16.4. pontban az ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét biztosította a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, mely útmutatót adott az ajánlat tartalmi és formai követelményeiről, a szerződéses feltételekről, valamint a felújítási munkák kiviteli terveit, költségvetés kiírást, szerződéstervezetet, továbbá kitöltendő mintalapokat is tartalmazott. A kiadott terv és költségvetés kiírás az építőmesteri és szakipari, az épületgépészeti és villamosszerelési munkákat tartalmazta.
Az ajánlati dokumentáció II. fejezet "Műszaki tartalom" körében a 10. oldalon 13. bekezdésében ajánlatkérő különleges követelményeiként az alábbiakat határozta meg.
"a kivitelezési munkák során bontásra kerülő anyagok, szerkezetek esetében a kibontást követően még újrahasznosításra alkalmas anyagokat, szerkezeteket külön kell deponálni, arról tételes jegyzéket kell felvenni, melynek alapján azokat az ajánlatkérő által megjelölt Budapest város közigazgatási határán belüli tárolóhelyre ajánlattevőnek saját költségén el kell szállítania és ott ajánlatkérő részére át kell adni."
Ajánlatkérő a dokumentáció 13. oldalán "Az ajánlattétel kötelező tartalmi felépítése" fejezet c) pontjában előírta:
Az ajánlati ár a teljesítés időpontjára prognosztizált átalányár legyen, melynek elemei:
I. Az árképzés alapelemeként beárazandók a műszaki tervdokumentáció költségvetései
II. Az ajánlattevő kivitelezői észrevételeinek - a dokumentációban nem szereplő, de a megvalósításhoz szükséges munkák költségvetése
III. Az ajánlatkérő által meghatározott különleges követelmények kivitelezőnél felmerülő költségei szintén anyag- és munkadíj bontásban költségelendők a helyszín bemutatása során felmerülő tételekkel kiegészítve.
Meghatározta még ajánlatkérő, hogy a tartalékkeret min. 5%, az előre nem kalkulálható munkák fedezetére. Az ajánlati ár (vállalkozási ár) az előzőekben (I.+II.+III.) összegezéseként … határozandó meg nettó ár + áfa összegnek a feltüntetésével.
A dokumentáció III. fejezetében szerepel továbbá, hogy az ajánlatok érvényességének vizsgálata - többek közt - az alábbi formai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére is kiterjed:
- A VII. fejezet kötött formájú mellékleteinek hiánytalanul történt kitöltése, cégszerű aláírása és becsatolása.
Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Kbt. szerinti érvénytelenségi okokon túl bármely, a fentiekben ismertetett feltétel hiánya az ajánlat érvénytelenségét eredményezi.
A dokumentációban ajánlatkérő kiadott szerződéstervezetet, melynek 34. pontja rögzítette, hogy "vállalkozó a jótállási kötelezettségeinek biztosítékaként a végszámla benyújtásával egyidejűleg ………………, t, azaz ………………… bankgaranciát nyújt az általa vállalt garanciális időtartamra. Ajánlatkérő azonban a dokumentáció 32. oldalán csatolt mintanyilatkozattal lehetőséget adott a szerződéstervezet észrevételezésére.
A dokumentáció VII. fejezet "A" mintalapja tartalmazza az ajánlati levelet, "B" mintalapja a szerződéstervezet észrevételezésének lehetőségét, a "D" mintalap pedig a költségvetési főösszesítőt. A felolvasólap az előírt nyilatkozaton túl az ajánlati ár, a teljesítési határidő, a vállalt kötbér mértéke, a garancia időtartama és a jótállási biztosíték megajánlására adott lehetőséget. A költségvetési főösszesítő a főbb munkanemek, az észrevételek, az 5% tartalékkeret, a nettó ajánlati ár összesen, a 25% áfa és a mindösszesen adatok kitöltését írta követeli meg.
Ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott 2003. január 10-én.
Ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban az írásban feltett és a helyszíni konzultáción felmerült kérdéseket megválaszolta, a szerződéstervezet 30. pontját és műszaki tartalmat pontosította.
A MONOLIT Kft. ajánlattevőnek a dokumentáció II. c) pont 13. bekezdésében (10. oldal) foglaltakra 2003. január 9. napján írásban feltett kérdésére válaszolva meghatározta, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatkérő által kijelölt - Budapest város közigazgatási területén belüli - tárolóhelyére szállítandó kibontott anyagoknak tekintendő a még használhatónak minősített elektromos forróvíztároló, fűtőberendezés, esetleg a 12 üdülőegység jelenlegi mobil bútorzata.
Ajánlatkérő továbbá a helyszíni konzultációról készült emlékeztetőjében rögzítette, hogy az ajánlatkérő a megmaradó mobil bútorozás esetére opcióként kérte beállítani a 12 üdülőegység kibútorozását, a bútorok - kivitelezési időtartamú - tárolását és az ismételt bebútorozást.
Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az opciós tételként megadott munkálatok az ajánlati ár részét képezik, így a költségvetési főösszesítőben - és az ajánlati levélben = felolvasólapban is - a nettó ajánlati áron belül, de külön sorban kell megadni.
Ezeket a kiegészítéseket tartalmazó iratot 2003. január 15-én kelt levéllel küldte meg ajánlatkérő az ajánlattevőknek.
Ajánlattételi határidőre, 2003. január 21-re a kérelmező, a BAU-KIV Kft., a Veszprémber Rt. és a Monolit Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő észlelte, hogy a Veszprémber Rt. ajánlatában számítási hiba van az 5% tartalékkeret, és ebből kifolyólag az 5%-ban megajánlott jótállási biztosíték összegében, ezért a többi ajánlattevő értesítése mellett 2003. január 27-én kelt levélben felvilágosítást kért ajánlattevőtől, és kérte egyben a helyesbítésnek megfelelő javítás elvégzését. A javítás 2003. január 28-án megérkezett.
Eredményhirdetésre 2002. január 29-én került sor, melyen a Veszprémber Rt. ajánlatát hirdették ki nyertesnek, míg a többi ajánlatot érvénytelennek nyilvánították. Kérelmezői ajánlat érvénytelenség indokául az Összegzés az eljárásról iratban ajánlatkérő rögzítette: az ajánlati ár meghatározását egyösszegű ajánlati árként kérte megadni, ajánlatkérő ezzel szemben az ajánlati áron felül határozta meg az opciós tételt. Továbbá a jótállási biztosíték összegét nem a garancia teljes időtartamára adta meg.
A szerződéskötésre ténylegesen 2003. február 17. napján került sor.
Kérelmező 2003. február 5-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet felhívásra február 13-án egészített ki. Kifogásolja ajánlatkérő döntését, melyben érvénytelenné minősítette ajánlatát.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő előírásának megfelelően (felhívás, dokumentáció, helyszíni bejárási jegyzőkönyv és a kiíró jan. 15-i levelében foglaltak szerint állította össze ajánlatát.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő kizárólag a nyertest szólította fel a felolvasólap adatainak helyesbítésére. Annak eredményét a többi pályázóval nem közölte, pedig ez minden ajánlattevőre tartozó adat.
Előadta továbbá, hogy a bútorozás költségét ajánlatkérő utólag kérte beállítani az ajánlatba opcióként, de meghatározásában az nem szerepel, hogy az az átalányár része legyen, vagy sem, illetőleg, hogy arra is kell-e tartalékkeretet képezni.
Kifogásolja a kizárás másik indokát is, hogy a jótállási biztosíték összegét nem a garancia teljes időtartamára adta meg. Ők 12 hónap szavatosságot és további 48 hónap jótállást vállaltak, és 12 hónap szavatosság idejére vállalták az 1 millió Ft bankgaranciával biztosított kötelezettséget. Megítélése szerint nem volt sem érvénytelenségi, sem alkalmatlansági feltétel, hogy a jótállás ideje és a jótállási biztosíték ideje azonos legyen.
Álláspontja szerint az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját megsértve minősítette az ajánlatukat érvénytelenné.
Kifogásolja, hogy ajánlatkérő a nyertes kivételével a többi ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, így nem kellett az ajánlatokat összehasonlítania. Kérte a döntés megsemmisítését, és ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy ő felhívta az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az opciónak szerepelnie kell az ajánlati árban. A kérelmező esetében az opció ára pedig külön szerepel az ajánlatban. Ajánlatkérő észrevételében kifejtette, hogy ha az opciós tétel szerepel az ajánlatban, de nem az előírtaknak megfelelően, úgy azt elfogadni nem lehet. Előadta, hogy a nyertes ajánlata tartalmazta az 5%-os tartalékkeretet, de annak összege tévesen került megjelölésre az ajánlatban, feltehetően számítási hiba miatt, erre tekintettel élt a Kbt. 57. § (1) bekezdése adta lehetőséggel, s hívta fel a nyertes ajánlattevőt a felvilágosításra.
Álláspontja szerint kérelmező értelmezésében a szavatosság és a garancia fogalma keveredik. Egyébként is az felolvasólapon 12+48 hó garanciát vállalt, de a garanciális biztosíték nyújtását csak 12 hónapra vállalta. Álláspontja szerint a kérelmező nem az ajánlatnak és a kitöltött szerződéstervezetnek megfelelően észrevételezte a dokumentációban szereplő szerződéstervezetet, mivel nem az általa megjelölt teljes garancia idejére vállalta a biztosítékot.
Egyéb érdekeltek közül a BAU-KIV Kft. tett észrevételt, melyben előadja, hogy a nyertes pontosított ajánlati áráról tájékoztatni kellett volna az ajánlattevőket, de ez elmaradt. A pontosított ajánlati ár egyébként még az összegzésből sem derült ki. A kérelmezői kifogást jogosnak tartja, mert a kiadott anyagból nem derül ki egyértelműen, hogy az egyösszegű ajánlati ár képzésénél az 5% tartalékkeretet az opciós tételre is biztosítani kell, vagy sem.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A fent idézett rendelkezések azt szabályozzák, hogy a közbeszerzési eljárásban milyen lényeges, garanciális szerepe van az ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott szempontoknak, hiszen ezen feltételeket mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során be kell tartaniuk.
Amennyiben ajánlattevő ajánlata eltér a felhívásban, illetve a dokumentációban rögzített feltételektől, az alapvetően és jogszerűen az ajánlat érvénytelenség, illetve a kizárás jogkövetkezményének alkalmazását teszi lehetővé ajánlatkérő számára.
Az ajánlatokban fellelhető hiányosságok, felhívástól, illetve dokumentációtól való eltérése egy része mégsem feltételül vezet a fent ismertetett következmények alkalmazásához, és így a közbeszerzési eljárásból való kizáráshoz.
A törvény ugyanis több rendelkezést is tartalmaz az eltérések, elírások, hiányosságok kiküszöböléséhez, amely segítségével egy hiányos, eltérő vagy ellentmondásos ajánlat a közbeszerzési eljárásban való további részvételre jogszerűen, nem sértve a többi ajánlatevő érdekeit, alkalmassá tehető.
Ajánlatkérő számára több lehetőség is adott az ajánlatok eltéréseinek, hiányosságainak tisztázására, e körben ajánlatkérőnek azon kógens előírásra kell tekintettel lennie, amely a Kbt. 49. § (2) bekezdése fogalmaz meg, miszerint az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlatok még ajánlatkérő engedélyével sem módosíthatóak, valamint ajánlatkérőnek az eljárási cselekmények alkalmazása során be kell tartania, illetve biztosítani kell a törvényben megfogalmazott alapelvek érvényesülését.
Ajánlatkérő egyrészt élhet a Kbt. 43. § (7) bekezdésében biztosított, számítási hiba korrigálásának lehetőségével, amennyiben a hibát e körbe tartozónak minősíti. Másrészt Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kérhet az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tisztázására. Harmadrészt pedig - amennyiben a felhívásban előre meghatározza - adhat lehetőséget hiánypótlásra a Kbt. 43. § (4) bekezdésében meghatározott hiányok körében.
Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a felhívás 16.4. pontjában előre meghatározta, hogy hiánypótlásra lehetőséget ad a törvényben meghatározott körben.
Tényként állapítható meg, hogy ajánlatkérő a később nyertesnek kihirdetett VeszprémBer Rt. ajánlattevő vonatkozásában a Kbt. 57. § (1) bekezdésében fogalt tisztázó kérdést tett fel a tartalékkeret vonatkozásában. A VeszprémBer Rt. az ajánlatkérő által biztosított határidőben eleget tett a felhívásnak és korrigálta a tartalékkeret tekintetében elkövetett számítási hibáját, amely által az ajánlati ára a bontáson ismertetett 22 052 599 Ft + áfa helyett 23 035 551 Ft + áfa összegre változott.
A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában szerepel az 5%-os tartalékkeret megajánlása, csak annak összege került tévesen meghatározásra, amely körében ajánlatkérő által alkalmazott felvilágosítás kérés a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján nem kifogásolható. Megjegyzi azonban a Döntőbizottság, hogy a nyertes ajánlatának ezen hiányossága tipikusan számítási hiba, amely korrigálását a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján ajánlatkérő jogosult elvégezni, de erről tájékoztatnia kell valamennyi ajánlattevőt.
Ajánlatkérő ehelyett a Kbt. 57. § (1) bekezdését alkalmazta, amely körben szintén van tájékoztatási kötelezettsége a többi ajánlattevő felé. A jogorvoslati eljárásban bizonyítást nyert, hogy ajánlatkérő nem tájékoztatta a többi ajánlattevőt arról, hogy a pontosítást követően, a nyertes ajánlatának a bontáson ismertetett adataiban, így az ajánlati ár és a jótállási biztosíték összege miképp módosult. Ajánlatkérő ezen mulasztásával a Döntőbizottság álláspontja szerint megsértette a Kbt. 57. § (1) bekezdését, mulasztását nem menti ki az, hogy a közbeszerzési eljárás lezárását követően, 2003. február 18. napján kelt levélben tájékoztatást ad a nyertes ajánlat áráról (a jótállási biztosítékról továbbra sem) miután erre már a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés (amely egyben a közbeszerzési eljárás befejezését is jelenti) megkötését követően tette meg.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy jogszerűen hozta-e meg ajánlatkérő a döntését a kérelmező ajánlatának érvénytelensége körében a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára hivatkozással.
Ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát két ok miatt nyilvánította érvénytelennek, amely között elsőként szerepel, hogy ajánlatkérő egyösszegű átalányárként kérte megadni a vállalási árat, kérelmező pedig a vállalási áron felül adta meg az opciós tételt (a mobil bútorzat kibútorozása, ismételt bebútorozása).
Tényként állapítható meg, hogy a kérelmező ajánlatában a felolvasólapon megadott ajánlati ár mellett külön nyilatkozik a helyszíni konzultáción felmerült opciós tétel elvégzéséről és arról, hogy azt milyen áron vállalja.
Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a kérelmező nem tett eleget azon ajánlatkérői elvárásnak - amelyet a helyszíni konzultációról készült emlékeztető tartalmaz -, hogy az opciós tétel az ajánlati áron belül szerepeljen.
Tény viszont az is, hogy a kérelmező ajánlata tartalmazza az ajánlatkérő által kért opcióként a konzultáción kért munkák elvégzését, valamint azt, hogy az milyen összegért vállalja a kérelmező.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fent ismertetett tények figyelembevételével nem járt el jogszerűen ajánlatkérő, amikor a kérelmezővel szemben érvénytelenséget állapított meg pusztán arra hivatkozva, hogy kérelmező nem az elvárt formában adta meg ajánlati árát.
Nem fogadható el ajánlatkérő hivatkozása a felhívástól és dokumentációtól való eltérésre különösen akkor, ha a felhívásában lehetőséget ad a hiánypótlásra, illetőleg egyes ajánlattevők vonatkozásában az ajánlat pontosítására lehetőséget adott.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlatban szereplő opciós tétel elhelyezése olyan eltérés az ajánlatkérő által meghatározott előírásoktól, amely a Kbt. 57. § (1) bekezdésének alkalmazásával kérelmező esetében is korrigálható lett volna anélkül, hogy az az ajánlat - Kbt. 49. § (2) bekezdésében tiltott - módosítását eredményezné.
A fentiek alapján ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha a kérelmező vonatkozásában is alkalmazza a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt felvilágosításkérést, így jogsértő volt ezen érvénytelenségi ok megjelölése.
Az érvénytelenséget megalapozó második ok ajánlatkérő részéről a kérelmező ajánlatával szemben az volt, hogy a jótállási biztosíték összegét nem az általa megajánlott garancia teljes időtartamára vállalta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a kiadott dokumentációban szerződéstervezetet is kiadott. A kiadott szerződéstervezet 34. pontja tartalmazta, hogy az ajánlattevő vállaljon jótállási biztosítékot az általa vállalt garanciális időtartamra. A szerződéstervezeten kívül ajánlatkérő nem fogalmazott meg kötelező/minimális elvárást - e körben sem a felhívásban, sem a dokumentáció más részében. A dokumentáció 32. oldalán ajánlatkérő "B" mellékletként egy nyilatkozattervezetet adott ki, amelyben lehetővé tette, hogy ajánlattevők a szerződéstervezetet észrevételezzék, ahhoz módosításokat fűzzenek. E körben a dokumentáció nem tartalmazott semmilyen megszorító előírást arra nézve, hogy a szerződéstervezet mely pontjától nem lehet eltérni.
Kérelmező élve a dokumentáció adta lehetőséggel az előre kiadott szerződéstervezet 34. pontjában a jótállási biztosítékot az általa vállalt 12 hónapos időtartamra vállalt, ezenkívül további 48 hónap jótállást is vállal ezen felül. Kérelmező ezen vállalását az ajánlatkérő által kiadott nyilatkozatminta kitöltésével is megerősítette.
A fent ismertetettek alapján a Döntőbizottság álláspontja, hogy kérelmező ajánlatában nem tért el a dokumentációban előírtaktól a jótállási biztosíték megajánlása körében, miután ajánlatkérő adott kifejezett lehetőséget a szerződéstervezet észrevételezésére, módosítására, így ajánlatkérő nem kifogásolhatja utóbb, hogy ajánlattevők éltek a szerződéstervezet módosításának, észrevételezésének lehetőségével.
A fentiek alapján nem volt jogszerű az ajánlatkérő által meghatározott második ok sem arra, hogy az a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét eredményezze. Ajánlatkérő tehát megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette az összegzésben megjelölt két indokok alapján.
Miután pedig ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőt úgy állapította meg, hogy közben más érvényes ajánlatot jogszerűtlenül figyelmen kívül hagyott, így ajánlatkérő döntése nem lehet jogszerű.
Tekintettel a fent leírtakra, a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő által az eljárás nyertese úgy került kiválasztásra, hogy közben más érvényes ajánlatot ajánlatkérő figyelmen kívül hagyott.
Másrészt a jogsérelem súlya körében tekintettel volt a Döntőbizottság arra is, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések nem reparálhatóak, hiszen a szerződés megkötésre került.
A jogorvoslati eljárás során a bírság összegének meghatározását befolyásoló eljárást segítő együttműködés - a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl - ajánlatkérő nem tanúsított, valamint korábban a Döntőbizottság általa Kbt.-be ütköző magatartás miatt jogsértés ajánlatkérővel szemben megállapításra került. A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy ajánlatkérő érvényes ajánlatot figyelmen kívül hagyva hozott döntést olyan súlyú jogsértés, amely tekintetében a minimális bírság összegénél magasabb bírság indokolt, azonban figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére (a szerződés nettó összegre, amely: nettó 23 035 551 Ft) a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesek, de egyben elegendőnek ítélte.
A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) érték 8,68%-a.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 24.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
