KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (2964)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.70/17/2003.
Tárgy: a Morvayné dr. Vígh Katalin, a Közbeszerzések Tanácsa tagja, a Gazdasági Versenyhivatal képviselője által az Oktatási Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett eljárás.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Morvayné dr. Vígh Katalin, a Közbeszerzések Tanácsa tagja, a Gazdasági Versenyhivatal képviselője (1054 Budapest, Alkotmány u. 5., a továbbiakban: kezdeményező) által az Oktatási Minisztérium (1055 Budapest, Szalay u. 10-14. a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: dr. Majsai Sándor Gábor informatikai miniszteri biztos, dr. Csók Balázs ügyvéd, SZÁMÍT Kft., 1025 Budapest, Törökvész út 95-97. B. VI. em. 38.) "Internet-szolgáltatás folyamatos biztosítása 2253 magyarországi intézménynél és internet-kapcsolat létesítése és folyamatos biztosítása 600 ±260 magyarországi intézménynél" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás során a Döntőbizottság megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 24. § (2) bekezdését, a 71. § (5) bekezdését, és ezért megsemmisíti ajánlatkérő részvételi felhívását és azt követő döntéseit.
A Döntőbizottság a SZÁMÍT Kft.-t 3 000 000 Ft (azaz hárommillió forint) bírsággal sújtja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által csatolt iratok - ajánlatkérő a Döntőbizottság felhívására sem tette lehetővé a jogorvoslati eljárás időtartama alatt (az adatok közérdekű jellege ellenére) a betekintést, a korábbi közbeszerzési eljárást lezáró szerződésbe és annak módosításaiba - és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 1997. szeptember 1-jén kötött határozott idejű szolgáltatói szerződést az Elender Kft.-vel a magyarországi közoktatási intézmények részére internet-elérés és kapcsolódó kiegészítő internet-szolgáltatások biztosítására, a szerződés lejáratának időpontja 2003. február 28. volt.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 15-i 3. számában tette közzé részvételi felhívását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított tárgyalásos eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Az eljárásfajta választását azzal indokolta, hogy: "az ellenszolgáltatás és az egyéb szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelműséggel, mely lehetővé teszi a nyílt, vagy meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását az intézményeknél, illetve teljesítési helyenként különbözőek a teljesítés feltételei és az ajánlatkérő követelményrendszere, aminek műszaki paramétereit és a működtetés feltételeit csak a tárgyalás során lehet véglegesíteni."
Ajánlatkérő a részajánlattétel lehetőségét kizárta, míg a többváltozatú ajánlattételt megengedte.
A felhívás 4. pontja szerint: "A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama: 2003. március 1-jétől 2003. december 31-ig a szolgáltatás időtartamát, megrendelő legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben az e tárgyban később lefolytatandó közbeszerzési eljárása ezt indokolja."
Ajánlatkérő részvételi felhívásában meghatározta a részvételre jelentkezőktől pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, továbbá a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésük szempontjait.
Felhívása 9. c) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján bírálja el.
A meghívni kívánt ajánlattevők keretszámát háromban állapította meg.
Ajánlatkérő részvételi felhívása 6. és 7. pontjában meghatározta eljárása lefolytatásának időpontjait: a részvételi jelentkezés határideje a felhívás közzététele napját követő első naptól számított 27. nap 10.00 óra (2003. február 11.), a részvételre jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetés időpontja pedig ugyanezen napon 13.00 óra.
Közölte, hogy az első tárgyalás időpontja a részvételi jelentkezésekkel kapcsolatos eredményhirdetést követő harmadik munkanap.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációt is összeállított, ebben határozta meg a részvételre jelentkezésekkel kapcsolatos formai és tartalmi előírásait.
A részvételi dokumentáció 10. oldalán 3.1. pontban ajánlatkérő ismertette, hogy a korábbi közbeszerzési eljárása eredményeként megkötött "vállalkozási szerződés 2003. február 28-án hatályát veszti."
3.3. pont alatt ajánlatkérő közölte, hogy az "ajánlattevő feladata a jelenlegi szolgáltatási helyeken az internet-szolgáltatás biztosítására, illetve további 600 ±260 magyarországi intézménynél az internet-kapcsolat létesítése és a szolgáltatás folyamatos biztosítása".
Ajánlatkérő a 3.4. pontban előírta: "A kért szolgáltatást 2003. március 1-jétől 2003. december 31-ig kell nyújtani." Rendelkezett továbbá arról, hogy a megrendelő a szolgáltatás időtartamát legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja.
A 3.8. pont előírása szerint a szolgáltatónak folyamatos napi 24 órás, évi 365 (366) napos szolgáltatásnyújtásra kell kötelezettséget vállalni.
Ajánlatkérő részvételi dokumentációja tartalmazta a műszaki leírást is, a 3.6. pontban az "internet-elérés és alapszolgáltatások", míg a 3.7. pontban "kiegészítő internet-szolgáltatások" címszó alatt sorolta fel követelményeit (köztük feltüntette a Proxy szerverek üzemeltetését).
A 3.10. és 3.11. pont értelmében a szolgáltató kötelezettsége az Országos Hibaelhárító Szolgálat üzemeltetése, továbbá a szolgáltatói hálózat folyamatos karbantartásának biztosítása is.
A részvételi dokumentáció részét képezte az a melléklet, melyben ajánlatkérő feltüntette a SULINET hálózatban részt vevő közoktatási intézmények nevét, címét, a végpont típusát és sebességét.
A részvételi dokumentációt 10 jelentkező vásárolta meg, a 2003. február 11-i részvételi jelentkezési határidőre azonban csak az Elender Üzleti Kommunikációs és Szolgáltató Kft., a GTS DataNet Távközlési Kft. és a Vivendi Telecom Hungary Rt. nyújtotta be a jelentkezését.
Ajánlatkérő ugyanezen a napon 13.00 órakor kihirdette a részvételi szakaszt lezáró döntését, mindhárom jelentkezőt alkalmasnak minősítette és felhívta ajánlattételre.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában részben megismételte a részvételi felhívásában már meghatározott - fentiekben ismertetett - feltételeit.
Az ajánlati felhívás 1.4 pontjában szintén azt rögzítette, hogy "A teljesítés határideje, vagy a szerződés időtartama 2003. március 1-jétől 2003. december 31-ig."
Ajánlatkérő a felhívásában meghatározta eljárása lefolytatásának menetét, közölte, hogy az első tárgyalás időpontja 2003. február 14. 10.00 óra, az eredményhirdetés időpontja 2003. február 14., péntek 15.00 óra, a szerződéskötés időpontja 2003. február 24.
Ajánlatkérő a felhívásában rendelkezett arról, hogy "fenntartja a jogot arra, hogy a tárgyalásokon elhangzottak alapján újabb tárgyalásokat tartson, vagy második tárgyalást már ne tartson" [1.15. c) pont], továbbá arra is, hogy "a tárgyalásokon elhangzottak alapján más időpontban hirdessen eredményt, illetve kössön szerződést a Kbt. erre vonatkozó szabályait figyelembe véve".
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, melynek előlapján az ajánlatkérő az alábbiak szerint tüntette fel az eljárása menetét:
"Tárgyalásra szóló meghívás: 2003. február 11., kedd
Konzultáció: 2003. február 12., szerda 12.00 óra
Ajánlattételi határidő: 2003. február 14., péntek 10.00 óra
Eredményhirdetés ideje: 2003. február 14., péntek 15.00 óra
Szerződéskötés: 2003. február 24., hétfő"
Ezen előírásait az ajánlattételi dokumentációban is megismételte. Továbbá a 2.8 pontban rögzítette: "Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlat tartalmáról ajánlatkérő és ajánlattevő a Kbt. 26. § (5) bekezdése alapján szabadon tárgyal". Míg a 2.25 pontban az alábbiakat mondta ki: "Ameddig a felek meg nem kötik a következő fejezetben említett részletes vállalkozási szerződést, addig ajánlattevő kötve van az ajánlati felhíváshoz, az ajánlatkérési dokumentációban foglaltakhoz, az ajánlatához, a tárgyaláson tett vállalásaihoz és az eredményhirdetésben foglaltakhoz. Ajánlatkérő 2003. február 24-én a nyertes ajánlattevővel részletes vállalkozási szerződést köt."
Az ajánlati dokumentáció 3. fejezete tartalmazta az ajánlatkérő által elkészített vállalkozási szerződést. Ennek 3.3.1. pontjában határozta meg ajánlatkérő a 2253 intézményre vonatkoztatottan, hogy azoknál a szolgáltatást azonnal kell biztosítani.
A 3.3.2. és a 3.3.3. pontban közölte ajánlatkérő, hogy a 600 darab bekötésre kerülő új intézményt, továbbá a meglévő végpont-áthelyezéssel érintett 100 darab intézményt maga az ajánlatkérő jelöli majd ki.
A 3.5 pontban kellett megtenni a havi díjra vonatkozó átalányár-ajánlatot: "A szolgáltatás azonnali biztosításával a szerződéses havi vállalási díj, adatforgalomtól független átalányáron 2003. március 1-jei szolgáltatás megkezdésétől."
Ajánlatkérő a vállalkozási szerződés 3.6 pontjában az alábbiak szerint határozta meg a teljesítési határidőket:
"3.6.1. A 600 új bekötés, a 100 áthelyezés és a fejlesztéseket 2003. június 30-ig kell elvégezni, 150 bekötés/hónap ütemezésben. Késedelem esetén a kötbér 10 000 Ft/iskola/nap.
3.6.2. A folyamatos szolgáltatás biztosítása: 2003. március 1-jétől 2003. december 31-ig tart."
A vállalkozási szerződés 3.7 pontjában ajánlatkérő akként rendelkezett, hogy a szerződés tárgyát képező szolgáltatások létesítéséért és fenntartásáért, igénybevételéért - intézményenként, azok bekapcsolásától kezdődően - a megrendelő havi díjat köteles fizetni a szolgáltatónak, amely nem függ a szolgáltatás igénybevételének mennyiségétől. Egyszeri létesítési díj felszámítására a szolgáltató nem jogosult.
Az ajánlati dokumentáció 3.16. pontjában ajánlatkérő megismételte a részvételi dokumentációban támasztott műszaki követelményeit. Ezt követően az ajánlati dokumentáció 3.18. pontjában részletezte a telepített szolgáltatások technológiai fejlesztésével szemben támasztott követelményeit, megadta a 600 új intézmény bekötése során a csatlakozás kiépítésének specifikációját, továbbá azt is, hogy bizonyos típusú bekötések számát milyen nagyságrendre kell felemelni.
Ajánlatkérő a dokumentáció 3.4. pontjában előírta, hogy a szolgáltató: "jelen szerződésben vállalt feladatait a szerződésben rögzített határidőkre köteles teljesíteni".
Ajánlatkérő a dokumentációban részletesen taglalta a karbantartással, hibaelhárítással kapcsolatos, továbbá mind a belföldi, mind a nemzetközi internet-kapcsolatra vonatkozó előírásait.
Ajánlatkérő előírta a 3.6.8. pontban, hogy szolgáltató köteles "Sulinet felhasználói dokumentációt" összeállítani.
A dokumentáció 3.102. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy a szerződés az időtartamának elteltével megszűnik.
Az ajánlati dokumentáció szintén tartalmazta a részvételi dokumentáció részét képező műszaki leírást.
Ajánlatkérő a 4.23. pontban előírta: "Szolgáltató az intézményekben a Sulinetben rendszeresített kommunikációs szekrényt szerel fel. Szolgáltató az intézményekben a Sulinetben rendszeresített routereket alkalmazza az internet-hozzáférés biztosítására."
Ajánlatkérő a dokumentáció 6. fejezetében határozta meg az ajánlattal szemben támasztott követelményeit. A 6.7. pontban előírta, hogy az ajánlattevő tegyen kifejezett nyilatkozatot a "felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás értékére a felolvasólap és az egyéb kért dokumentumok kitöltésével és becsatolásával."
A 6.21. pont szerint: "Az ajánlatnak tartalmaznia kell egy vállalkozási szerződést, cégszerűen aláírva a 3. fejezetnek megfelelően."
Az ajánlati dokumentáció 7. fejezetében határozta meg ajánlatkérő az ajánlat kötelező formai felépítését, mely szerint többek között a felolvasólapot és a 3. fejezet szerinti vállalkozási szerződést cégszerűen aláírva csatolni kell.
Az ajánlati dokumentáció 8. fejezetét képezte a felolvasólap, ezen kellett feltüntetni az ajánlattevőnek a saját, valamint a 10%-os mértéket meghaladó alvállalkozójának adatait, továbbá a bruttó ajánlati árát. A teljesítési határidőre, illetve annak kezdő időpontjára nem lehetett a felolvasólapon ajánlatot tenni, a felolvasólap 8.4 pontja az ajánlatkérő által megállapított teljesítési határidőt 2003. március 1-jétől 2003. december 31-ig tartalmazta előre kinyomtatottan azzal, hogy a megrendelő a szolgáltatás időtartamát legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja.
Ajánlatkérő konzultációt is tartott, a felhívott ajánlattevők közül az Elender Kft. tett fel kérdéseket. Az első kérdése a dokumentáció 4.23. pontjában szabályozott kommunikációs szekrényekre vonatkozott.
Ajánlatkérő válaszában közölte, hogy a szolgáltató köteles az előírt minőségű szolgáltatást nyújtani, de annak megvalósítási módját ajánlatkérő nem határozta meg, így az történhet akár a meglévő eszközök átvételével, akár új eszközökkel. Rögzítette továbbá, hogy a kommunikációs szekrény eszközeit sem határozta meg ajánlatkérő, a jelenlegi elvárás az intézményeknél a helyi hálózat csatlakoztatására: 8 portos Ethernet HUB biztosítása. "A szekrény falra szerelhető, zárható kell hogy legyen. Ez szolgáltató tulajdonában marad, a jelenlegi szekrények is a jelenlegi szolgáltató tulajdonában vannak."
Ajánlatkérő kérdésre azt is közölte, hogy a Proxy szerverek üzemeltetése alatt azt kell érteni, hogy ezeket az intézmények nem használják kötelező jelleggel, a szolgáltatónak csak biztosítania kell a lehetőséget, hogy az intézmény a szolgáltató Proxy szerverén lebonyolíthassa a HTTP forgalmát.
Ajánlatkérőhöz a vállalkozási szerződéstervezettel kapcsolatban is kérdést intéztek, amelyre ajánlatkérő az alábbi választ adta: "Az ajánlatban kiadott vállalkozási szerződést kell aláírva beadni, és ennek megfelelő feltételek mellett a dokumentáció egyéb előírásai, különösen a 3.3., 3.6., 3.16. és 3.18. pontok figyelembevételével kell az ajánlati árat kalkulálnia. Ajánlattevőnek lehetősége van alternatív ajánlatot adnia, de elfogadott alternatíva esetén ajánlatkérő a többi ajánlattevőtől is kér ugyanazon alternatívára ajánlatot. ajánlatkérő az ajánlattevőkkel a szerződés feltételeiről szabadon tárgyal, ez eredményezheti a dokumentációban szereplő feltételektől való eltérést is."
Ajánlatkérő kérdésre adott válaszában azt is közölte, hogy "antennaszerelés esetén a tulajdonosi hozzájárulást a tulajdonosoktól kell beszerezni".
Az ajánlattételi határidőre 2003. február 14-én 10.00 órára a felhívott ajánlattevők közül csak az Elender Kft. nyújtott be ajánlatot.
A Vivendi Rt. az ajánlattételi határidőben megjelent az ajánlattétel helyén és közölte, hogy ajánlatot a jelenlegi feltételek mellett nem nyújt be és cégszerűen aláírt nyilatkozatot nyújtott át az ajánlatkérőnek, amelyben rögzítette az alábbiakat:
"A közbeszerzési eljárás során hozzáférhető információk nem elegendők ahhoz, hogy - a jelenleg szolgáltató társaságoktól eltérően - megalapozott ajánlatot tehessünk. Nem ismeretesek ugyanis a hálózati topológia azon adatai, amelyek szakmailag vállalható ajánlat alapját képezhetnék.
A jelen közbeszerzési eljárásban diktált, rendkívül feszített ütemezés következtében rendelkezésre álló idő - a jelenleg szolgáltató társaságokon kívül - egyetlen pályázó számára sem lehetett elegendő a szükséges beruházási költségeknek, a megvalósítás időigényének korrekt felmérésére, valamint a szolgáltatás átvétele módjának kidolgozására.
A szolgáltatás folyamatosságának biztosítását - a jelenleg szolgáltató társaságokkal ellentétben - mint komoly távközlési szakmai tapasztalatokkal rendelkező szolgáltató az önök által megszabott feltételek mellett nem látjuk felelősséggel felvállalhatónak."
Nyilatkozatában jelezte, hogy - megfelelő feltételek megléte esetén - a kiírt pályázatra magasabb szintű szolgáltatás biztosítása mellett mintegy 180 millió Ft + áfa/hó összegű ajánlatot tett volna.
Ajánlatkérő 2003. február 14-én 10.00 órától kezdődően lefolytatta az ajánlattevővel a tárgyalást, és az ajánlattevő az Elender Kft.-t hirdette ki e napon az eljárás nyertesének az alábbi árajánlat elfogadása mellett:
Az ellenszolgáltatás összege havonta áfával:
2003. március 1-jétől augusztus 31-ig 240 000 000 Ft
2003. szeptember 1-jétől december 31-ig 300 000 000 Ft
2004. január 1-jétől június 30-ig 264 000 000 Ft
Morvayné dr. Vígh Katalin, a Gazdasági Versenyhivatal képviselője 2003. február 13-án nyújtotta be jogorvoslati kezdeményezését. Ebben előadta, hogy 2003. február 6-án - bejelentés alapján - értesült ajánlatkérő tárgyalásos eljárás megindítására vonatkozó részvételi felhívásáról. Eszerint a Sulinet-program folytatását célzó közbeszerzési eljárás "álverseny"-t eredményez, mivel a kiírás feltételeit kizárólag az előző szakaszban nyertes Elender, Matávcom és ANSWARE vállalkozások alkotta konzorcium képes teljesíteni.
Kifogásolták, hogy jelen közbeszerzési eljárás műszaki dokumentációja azonos az 1997-ben lefolytatott közbeszerzési eljárás dokumentációjával, azonban az ajánlatkérő a dokumentációban jelzett szolgáltatások egy részéről (pl. a Proxy szolgáltatásról) lemondott, amiről a potenciális versenytársak nem tudhatnak. Sérelmezésre került, hogy ajánlatkérő kizárta a részajánlattétel lehetőségét annak ellenére, hogy a beszerzés tárgya egyrészt a már meglévő hálózaton való szolgáltatás ellátása és ezen kívül új hálózat létrehozása. Ez szintén a korábbi szolgáltató számára előnyös.
Ajánlatkérő a teljesítés határidejét rendkívül rövid időtartamban határozta meg és ez a korábbi nyertes ajánlattevőnek kedvez, mert ő bármikor képes a már megépített hálózatot üzemeltetni és azon a kívánt szolgáltatásokat biztosítani.
A kezdeményező közölte, hogy a fenti okok miatt ajánlatkérő részvételi felhívása sértheti a Kbt. 24. § (2) bekezdését, mivel ajánlatkérő nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét.
A kezdeményező kérte, hogy a Döntőbizottság hozzon ideiglenes intézkedést, az eljárást lezáró szerződés megkötését tiltsa meg.
A Döntőbizottság a D.70/4/2003. sz. 2003. február 19-én kelt határozatában ideiglenes intézkedést hozott, a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a jogorvoslati kezdeményezés több ténybeli pontatlanságot tartalmaz.
Közölte, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásának a nyertese nem konzorcium volt, hanem a jelenlegi szolgáltató az Elender Kft., aki a szolgáltatást fővállalkozásban végzi, alvállalkozóit teljeskörűen a megrendelő nem ismeri és a jelenlegi közbeszerzési eljárásban is önálló fővállalkozói ajánlatot tett azzal, hogy 10% feletti alvállalkozóként két céget jelölt meg: a Matáv Rt.-t és a Matávcom Kft.-t.
Előadta, hogy ajánlatkérő bonyolítója új műszaki dokumentációt állított össze, így az nem azonos az 1997-es közbeszerzési eljárás dokumentációjával. Természetesen a két anyagban vannak azonos tartalmi elemek, mivel a beszerzés tárgya akkor is a magyarországi középiskolák részére nyújtandó internet-szolgáltatás volt.
Közölte, hogy eljárása során minden ajánlattevő részére azonos tájékoztatást adott, a dokumentáció megvásárolható volt, a konzultáción való részvétel lehetősége szintén biztosított volt. Ajánlatkérő nem adott olyan tájékoztatást, hogy bármely szolgáltatás elmaradna, sőt bővítette a kért szolgáltatásokat. E körben előadta, hogy a Proxy szolgáltatást tartalmazza mind a dokumentáció, mind a kiadott szerződéstervezet.
A kérdésekre adott válaszban ismertette, hogy ezt a szolgáltatást az intézmények nem használják kötelező jelleggel, a szolgáltatónak csak biztosítania kell a lehetőséget, hogy az intézmény a szolgáltató Proxy szerverén lebonyolíthassa HTTP forgalmát.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében hangsúlyozta, hogy internet-szolgáltatás biztosítására írta ki a közbeszerzési eljárást, így számára csak az bír relevanciával, hogy a kért szolgáltatást nyújtsák. Ismertette, hogy ez a szolgáltatás nyújtása történhet pl. a jelenlegi hálózat felhasználásával, más technikai eszközök segítségével, új hálózat kiépítésével, meglévő más tulajdonú hálózat bérlésével. Közölte, hogy a meglévő hálózat sem a most szolgáltató Elender Kft. tulajdona, hanem a felhasznált távközlési infrastruktúra több, egymással egyébként konkuráló cég birtokában van (pl. Matáv, Vivendi, HTCC, Monortel, Matávcom), és a hálózat egyes elemeinek tulajdonosai azt üzleti alapon kötelesek rendelkezésre bocsátani.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem jogszabálysértő a részajánlat tételének kizárása. Ajánlatkérő egy egységes szolgáltatói rendszert üzemeltetését várja el, amely összesen 3000 helyen fog működni, ezek az intézmények szakmailag is napi kapcsolatban állnak, és ajánlatkérő is igényli a gyors belső információáramlást, mindez indokolja, hogy egy fővállalkozóval álljon jogviszonyban, mert ezzel könnyebben biztosítható a koordináció is.
Ajánlatkérő megítélése szerint megfelelő határidőt biztosított az ajánlattevők számára az ajánlatadásra. A mostani szolgáltató az Elender Kft. is csak a fővállalkozója a szolgáltatásnak, és több alvállalkozóján keresztül végzi a teljesítést. Így bármely az internet-szolgáltatási, távközlési piacon jelen lévő vállalat képes kiváltani a jelenlegi szolgáltatót, mivel csak a szolgáltatások koordinálása a feladata.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy eljárását korábban azért nem lehetett megindítani, mert beszerzésére a 2003. évi költségvetési törvény elfogadása (2002. december 23.) teremtette meg a fedezetet. A Kbt. 32. § (2) bekezdése értelmében pedig csak akkor indítható meg a közbeszerzési eljárás, ha ajánlatkérő rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel. A fedezet biztosítását, a költségvetés elfogadását követően ajánlatkérő haladéktalanul intézkedett az eljárás megindítása érdekében, felhívása már a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 15-i számában megjelent.
Közölte, hogy azért választotta a tárgyalásos eljárást, hogy ennek során a versenyhelyzet érvényesülhessen, míg a nyílt eljárás jobban kedvezett volna a jelenlegi szolgáltatónak.
Arra is hivatkozott, hogy amennyiben műszaki-technikai sajátosságok alapján, vagy más ok miatt fennállt volna kizárólagos jog, úgy erre alapítottan is lefolytathatta volna a közbeszerzési eljárást.
Utalt arra is ajánlatkérő e körben, hogy átmeneti időszakra, 10 hónapra kívánja ebben az eljárásban a szolgáltatásra vonatkozó beszerzési igényét kielégíteni és tervei szerint 2003. áprilisában újabb közbeszerzési eljárást indít a szolgáltatásnak 2004. január 1-jétől történő biztosítására.
Ajánlatkérő előadta, hogy a felhívásában meghatározott "internet-szolgáltatás folyamatos biztosítása" kifejezés nem a korábban lejáró hasonló tárgyú szerződéshez képesti folyamatosságot jelenti, hanem a nyertes ajánlattevő által megkezdett szolgáltatásnak a teljesítés időtartama alatti folyamatos biztosításának követelményét rögzíti.
Ajánlatkérő előadta, hogy az ajánlati felhívása jogszerű, és a Kbt. rendelkezései alapján nem nyilváníthatott volna érvénytelenné olyan ajánlatot, amelyben nem vállalják a teljesítés megkezdésére a 2003. március 1-jei kezdési időpontot. Ajánlatkérő álláspontja szerint az a kitétel, hogy a szerződéses feltételekről szabadon tárgyal, vonatkozik a teljesítési határidő kezdő időpontjára is. Az pedig nem róható ajánlatkérő terhére, ha az eljárás valamely résztvevője nem megfelelően ismeri a közbeszerzési törvényt, illetve a kapcsolódó joggyakorlatot, és ezért nem ismerte fel, hogy a teljesítés kezdő időpontjáról is lehet tárgyalni.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésére tekintettel nem kötötte meg az eljárást lezáró szerződést.
Az eljárás kezdeményezője a jogorvoslati tárgyaláson kezdeményezését annyiban módosította, hogy nem tartotta fenn annak azon ténybeliséggel kapcsolatos részeit, amelyet az iratok ismeretének hiánya okozott, így a korábbi nyertes ajánlattevő személyével, a korábbi eljárás dokumentációjával és a Proxy szolgáltatással kapcsolatos részeket.
Az eljárás kezdeményezője tárgyalási nyilatkozatában kiemelte, hogy álláspontja szerint két beszerzési igényre vonatkozik az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása: a meglévő hálózat üzemeltetésére és ezen szolgáltatás nyújtására, továbbá egy hálózatbővítési igény kielégítésére. Ebből következően ajánlatkérőnek két közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, utalt arra is, hogy a hálózat bővítése iránti igény értelmezhető építési beruházásként is. A részajánlattétel kizárása pedig azért jogsértő, mert nem lett volna akadálya annak, hogy a hálózat bővítésére vonatkozó beszerzési igényre mint részre ajánlatot tegyenek.
Hangsúlyozta, hogy megítélése szerint mind az ajánlattételi határidő, mind a teljesítésre meghatározott határidő nagyon rövid időtartamú, nem biztosítja a megfelelő ajánlat elkészítését és a szerződésszerű teljesítést, és ezzel sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdését. Utalt arra is, hogy ajánlatkérő nem adott részletes tájékoztatást a szolgáltatás nyújtásának meglévő feltételrendszeréről (hálózati topológia), azt csak a jelenlegi szolgáltató ismerte teljes mértékben.
A kezdeményező álláspontja szerint ajánlatkérő felhívása és dokumentációja alapján nem volt olyan következtetés levonható, hogy az ajánlatkérő által meghatározott március 1-jei kezdő időpont tárgyalási alapot képez és ettől való eltérés lehetséges. Ténylegesen Magyarországon van több tucat olyan cég, aki az ajánlatkérő által kért szolgáltatást tudja nyújtani, mégis elgondolkodtató, hogy miért csak egy ajánlattevő tett ajánlatot. Ennek oka megítélése szerint az ajánlatkérő által meghatározott feltételekben van.
Ajánlatkérő a tárgyalási nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a hálózatbővítési beszerzés igénye nem beruházás, hanem szintén szolgáltatás. A Kbt. rendelkezései értelmében több beszerzési igény kielégítése lehetséges egy közbeszerzési eljárásban és ajánlatkérő célja, hogy egy fővállalkozó koordinálja a szolgáltatás teljesítését.
Fenntartotta azon hivatkozását, hogy a teljesítési határidők azért voltak megfelelőek, mert az ajánlattevő fővállalkozónak a szolgáltatás nyújtását kellett volna csak megszerveznie. E körben utalt arra is, hogy ajánlatkérő számára közömbös volt, hogy az ajánlattevő milyen módon biztosítja a szolgáltatást, nem volt követelmény, hogy a már meglévő hálózaton keresztül nyújtsák a szolgáltatást. Az egyes ajánlattevők többféle technikai lehetőség közül választhattak. Így mivel nem tett specifikus előírást, az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosított volt.
Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy jelen közbeszerzési eljárásra jelentkezők mindegyike internet-szolgáltató szakcég, így ismerniük kell, hogy az általa kért szolgáltatás nyújtásához milyen követelményeket kell teljesíteniük, ezen ismeretük alapján január 15-től, a részvételi felhívás közzétételétől kezdődően az egyes intézményi végpontokat végigjárhatták volna - ahol szükséges - a megállapodásokat megköthették volna, és akkor már nemcsak 4 nap állt volna rendelkezésükre az ajánlat megtételére.
Utalt arra is, hogy az értékelési eljárásban nem volt elbírálási szempont az idő, ezért is kérték a Vivendi Rt.-t, hogy maradjon ott a tárgyaláson. Közölte továbbá, hogy amennyiben a Vivendi Rt. részt vett volna a tárgyaláson - annak ellenére, hogy az előző szerződése 2003. február 28-án lejárt volna -, a Vivendi kérésére hozzájárult volna a későbbi teljesítési kezdő időponthoz.
Ajánlatkérő előadta, hogy a gazdaságossági tényezőkre, a piaci helyzetre, ajánlatkérő beszerzésének rövid időszakára tekintettel annak kicsi volt a lehetősége, hogy a többi piaci szereplő tud-e ajánlatkérő részére versenyképes árajánlatot adni. E körben utalt arra, hogy a korábbi közbeszerzési eljárásában 1200 intézményi helyen a kiépítés 16-18 hónap alatt valósult meg.
Ajánlatkérő előadta, hogy a bővítés vonatkozásában azért határozott meg későbbi kezdési teljesítési határidőt, mert az új szolgáltatási helyeken nincs kiépítve megfelelő csatlakozási pont, a legtöbb iskolában önálló labort kell kialakítani, biztosítani kell a személyzet képzését is.
Az Elender Kft. írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában egyrészt hivatkozott arra, hogy nem hozott létre sem a korábbi közbeszerzési eljárásban, sem jelen eljárásban konzorciumot, hanem fővállalkozóként nyújtja és ekként is kívánja nyújtani a szolgáltatást.
Előadta, hogy mint jelenlegi szolgáltató, birtokában volt mindazon szükséges információnak, amelyek számára lehetővé tették, hogy az ajánlatkérő által támasztott rövid határidő alatt megtegye ajánlatát.
Álláspontja szerint nem jogszabálysértő a részajánlattétel kizárása, mert ajánlatkérő ugyan a felhívásában bővítésként jelölte meg a 600 ±260 helyet, de ajánlatkérőnek a létesítésért nem kell külön díjazást fizetni, hanem csak a szolgáltatás megkezdését követően kell a szolgáltatás nyújtásáért fizetni.
A Vivendi Rt. írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Vivendi Rt. nem kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A jogorvoslati eljárás során tett 2003. március 20-i keltezésű írásbeli nyilatkozatában rögzítette azt is "nem is kívánja megtámadni a tender kiírását, nem vitatja annak törvényességét".
Ugyanakkor részletes tárgyalási nyilatkozatában rámutatott arra, hogy megítélése szerint ajánlatkérő kényszerhelyzetben volt; a rendelkezésére álló idő alatt nem tudott volna olyan eljárást lefolytatni, amelyben biztosítja a verseny érvényesülését.
Ebben az eljárásban fizikailag és jogilag sem volt lehetséges ilyen rövid idő alatt a teljesítés vállalása. Február 24-én aláírásra került volna a szerződés, és február 28-ra biztosítani kellett volna az intézményi végpontokon a szolgáltatás nyújtását. Itt nemcsak a vonalhálózat a probléma, hanem egyéb részletfeltételek biztosítása is, pl. kommunikációs szekrény. Előadta, hogy a felhívás és a dokumentáció alapján, továbbá a kérdésekre adott válaszokból az nyilvánvaló volt, hogy a szerződéskötést követő 4. napon biztosítani kell a szolgáltatást. Közölte, hogy megítélése szerint legalább 3 hónapos időtartam szükséges ahhoz, hogy a szolgáltatást meg tudja kezdeni.
Előadta, hogy technikai akadálya nincs annak, hogy külön külső vállalkozó végezze el a 600 ±260 helyre a bővítést, és a bővítés vonatkozásában meghatározott hosszabb teljesítési határidő is elfogadható. Ugyanakkor az új végpontok létesítése esetén tekintettel kell arra is lenni, hogy indokolt lehet az egész hálózat egységes kezelése.
A GTS DataNet Kft. írásbeli észrevételében arra hivatkozott, hogy az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szükséges lett volna a részajánlattétel biztosítása és az egyes szolgáltatások elindításához reális teljesítési határidő megállapítása.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés az alábbiak szerint megalapozott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kezdeményezés alapján ajánlatkérőnek a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjára alapított, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárását vizsgálta.
A Kbt. szabályozása biztosítja ajánlatkérők számára a választási jogot, hogy saját lehetőségeik (pl. pénzügyi, idő, technikai stb.) ismeretében dönthessenek arról, hogy milyen eljárásfajta keretében elégítik ki beszerzési igényüket, és ezt követően ajánlatkérők kötelesek az eljárásuk során a választott eljárásfajtának a Kbt.-ben meghatározott feltételeit betartani.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy beszerzése pénzügyi fedezetét csak a 2003. évi költségvetési törvényben, 2002. december 23-án biztosították, amelyet követően eljárását rövid időn belül megindította.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e körülményeknek jelen ügyben nincs relevanciája, mert ajánlatkérő nem olyan eljárásfajtát választott, ahol vizsgálat tárgyát képezhetné ajánlatkérő késedelme, mulasztása az eljárás megindításában.
Jelen ügyben az eljárás résztvevői részéről sem tártak fel olyan tényt, vagy körülményt, amely megalapozná azt, hogy ajánlatkérő valamilyen kizárólagos jogra alapítsa igénye kielégítését, illetve a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, ilyen ok a Döntőbizottság előtt sem ismert. Az ajánlatkérő végig az eljárás során azt hangsúlyozta, hogy mind a technikai, mind a jogi feltételek adottak ahhoz, hogy az eljárásában több potenciális ajánlattevő tegyen ajánlatot.
Az ajánlatkérő által választott eljárásfajta tárgyalásos eljárás. A Kbt. 26. § (6) bekezdése értelmében a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra egyébként - ha e törvény másként nem rendelkezik - a nyílt eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A nyílt eljárás szabályainak alkalmazása egyrészt jelenti azon nyílt eljárásra vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezések érvényesülését, amelyeknél nem állapít meg eltérő rendelkezést a Kbt., másrészt érvényesülnie kell a Kbt. alapelvi rendelkezéseinek.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kezdeményezés és annak tárgyaláson történő pontosítása alapján azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő a lefolytatott tárgyalásos eljárásában biztosította-e az ajánlattevők számára az egyenlő eséllyel történő részvétel lehetőségét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem mentesíti ajánlatkérőket e kötelezettség alól az, hogy beszerzési tárgyként csak azt határozzák meg: a szolgáltatás nyújtását kérik. Ajánlatkérőknek előírásaik meghatározása során tekintettel kell lenni a kért szolgáltatásra vonatkozó ajánlat elkészítésének feltételeire és teljesítése nyújtásának követelményeire.
E körben nem hivatkozhatnak ajánlatkérők megalapozottan arra, hogy kétszakaszos eljárásnál a részvételre jelentkező a részvételi felhívás közzétételét követően köteles megkezdeni ajánlata elkészítését, továbbá, hogy kezdje meg a teljesítés megvalósításának az előkészítését (ajánlatkérő erre is hivatkozott a tárgyaláson a számos intézményi végpontra tekintettel).
A Kbt. szabályozásában a két szakasznak eltérő a jelentősége és a funkciója, az első szakaszban csak annak eldöntése történik meg, hogy mely jelentkező minősül alkalmasnak és e jelentkező jogosult részt venni az ajánlattételi szakaszban. Az ajánlattételi szakaszban lehetséges csak ajánlat nyújtása. Úgyszintén elkülönülő szakasz a szerződéskötést követően a teljesítés időszaka. A Döntőbizottság álláspontja szerint nem várható el ajánlattevőktől, hogy aláírt szerződés hiányában a szolgáltatásuk teljesítésének feltételeit kialakítsák.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel azt vizsgálta, hogy ajánlatkérő által az ajánlati felhívás kiküldésétől, 2003. február 11-től kezdődően fennállt-e az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő ajánlattételének és teljesítésének lehetősége.
E vizsgálat során lényeges kérdés volt az is, hogy mely időpont minősül ajánlattételi időnek, tárgyalási időnek, eredményhirdetési időpontnak, ajánlatkérő mikor köt szerződést és mely időponttól kötelező ajánlatkérő számára a szolgáltatás nyújtása.
Ajánlatkérő arra alapította hivatkozását, hogy a Kbt. 26. § (5) bekezdése értelmében tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő a szerződéses feltételekről szabadon tárgyal. Továbbá hivatkozott arra, hogy ugyan mind felhívásában, mind dokumentációjában megjelölte a konkrét időpontokat, eredményhirdetésre, szerződéskötésre, teljesítés kezdő időpontjára, azonban mégis kész lett volna arra, hogy amennyiben valamely ajánlattevő kéri, tárgyalt volna, több tárgyalást is tartott volna és hozzájárulását adta volna mint szerződési feltételhez a későbbi kezdési időponthoz.
E körben utalt arra is, hogy a dokumentációjában nem is zárta ki a több tárgyalás lehetőségét, illetve az eredményhirdetés időpontjának elhalasztását.
A Döntőbizottság álláspontja - amelyre már több határozatában is rámutatott - szerint mindig a konkrét közbeszerzési eljárás konkrét feltételrendszere mellett vizsgálható csak, hogy a Kbt. 26. § (5) bekezdése felhatalmazása alapján ajánlatkérő miként határozta meg a tárgyalásos eljárás során beszerzése mely feltételei, milyen vonatkozásban képezik a tárgyalások részét. Sem ténybeli, sem jogi vonatkozásban nem fogadható el olyan általános kitétel, hogy minden szerződési feltétel a tárgyalás részét képezi. Az egyes ajánlatkérők igényüktől és érdeküktől függően felhívásukban, dokumentációjukban határozzák meg azokat az alapvető követelményeket, amelyek betartását kötelezően előírják, és csak az ezen kívüli ajánlati részek képezhetik tárgyalás alapját.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő ilyen kötelező előírásként határozta meg, hogy részére 2003. március 1. napjától kezdődően biztosítani kell az internet-szolgáltatás nyújtását 2253 intézményi végponton.
A Döntőbizottság a fentiekben részletesen ismertette ajánlatkérő részvételi, illetve ajánlati felhívását és dokumentációját. Ajánlatkérő minden egyes helyen konkrétan megjelölte, hogy 2003. március 1-jétől kezdődően kéri a szolgáltatás nyújtását. Egyes pontokban (pl. a részvételi dokumentáció 3.4. pontjában) még felszólító módban is fogalmazott.
Ajánlatkérő utólagos, a jogorvoslati eljárás során tett azon hivatkozása, hogy amennyiben kérte volna egy ajánlattevő, úgy e feltételről tárgyalt volna, nem fogadható el. Ajánlatkérőknek előre kell meghatározni a feltételrendszert és biztosítani azt, hogy valóban tehessenek más teljesítési kezdési időpontra ajánlatot.
Jelen esetben ajánlatkérő utólagos hivatkozásán kívül semmi nem támasztotta alá, hogy számára elfogadható lett volna más kezdési időpont. Épp ellenkezőleg, a korábbi többéves határozott időtartamra kötött szerződése február 28-án lejárt, és neki több ezer helyen kell a szolgáltatást biztosítani az egyes iskolák számára. Ajánlatkérő már a felhívásában is közölte, hogy átmeneti időre 2003. március 1-jétől kezdődően december 31-ig terjedő időtartamra, mintegy 10 hónapra kívánja a beszerzését lefolytatni. Ennek ellentmondana annak lehetősége, hogy valójában részére csak pl. 2003. június 1-jén kezdenék meg a szolgáltatás nyújtását.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációjában határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott kötelező előírásait. Ennek részét képezte a 8. fejezetben a felolvasólap. Az ajánlatot ennek megfelelően lehetett érvényesen megtenni, figyelemmel a 7. fejezet fentiekben ismertetett kötelező előírására. A felolvasólap 8.4. pontjában ajánlatkérő ajánlattételi lehetőséget nem biztosított, hanem előre kinyomtatottan rögzítette saját előírását: "teljesítési határidő: 2003. március 1-jétől 2003. december 31-ig, a szolgáltatás időtartamát a megrendelő legfeljebb 6 hónappal meghosszabbíthatja, amennyiben az e tárgyban később lefolytatandó közbeszerzési eljárása ezt indokolja."
E 8.4. pont alapján is csak az állapítható meg, hogy az ajánlatkérő előírása a teljesítési határidőre kötelező érvényű volt, ez nem képezte részét a tárgyalásoknak. Olyannyira, hogy ezen változatásra csak a megrendelő jogosult, méghozzá akként, hogy meghosszabbíthatja 6 hónappal.
Szintén érvényességi feltételként írta elő ajánlatkérő az ajánlati dokumentációja 7. fejezetében, hogy az általa készített vállalkozási szerződést cégszerűen aláírva csatolják az ajánlatba.
A Döntőbizottság a fentiekben ismertette a vállalkozási szerződés azon pontjait, amelyekben ajánlatkérő egyértelműen kimondta, hogy 2003. március 1-jétől kezdődően kéri azonnali biztosítását a szolgáltatásnak. (E pontok: 3.3. pont alatt 3.3.1., 3.6. pont alatt 3.6.2. pont.)
Nem elfogadható ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy e feltételekre is biztosította volna a tárgyalás lehetőségét, mert a konzultációs kérdésre adott 2003. február 12-én kelt válaszában közölte, hogy be kell adni cégszerűen aláírva a vállalkozási szerződést és ennek során "a dokumentáció egyéb előírásai, különösen a 3.3., 3.6… pontok figyelembevételével kell" az ajánlati árat kalkulálni. Ajánlatkérő ezen tájékoztatása teljesen egyértelmű, a teljesítési határidő vonatkozásában ajánlatkérő nem tette lehetővé eltérő ajánlat, illetőleg eltérő vállalkozási szerződéstervezet benyújtását.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján már azt a tényt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő által megállapított alábbi határidők mellett biztosított volt-e az egyenlő eséllyel történő ajánlattétel.
Ajánlati felhívás kiküldése: 2003. február 11., kedd
Konzultáció: 2003. február 12., szerda 12.00 óra
Ajánlattételi határidő: 2003. február 14., péntek 10.00 óra
Eredményhirdetés ideje: 2003. február 14., péntek 15.00 óra
Szerződéskötés: 2003. február 24., hétfő
Teljesítés kezdő időpontja: 2003. március 1.
A Döntőbizottság a fenti időpontokat összevetette, és azokból azt a következtetést vonta le, hogy sem a megfelelő ajánlattételi, sem a megfelelő teljesítési határidő nem volt biztosított.
Az ajánlattételre rendelkezésre álló idő 3 nap volt, míg a szerződéskötéstől a teljesítésig 5 nap volt.
A Döntőbizottság megvizsgálta azt, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a szolgáltatás nyújtásában jelenleg részt nem vevő potenciális ajánlattevők elkészítsék az ajánlatukat, illetőleg megkezdjék a szerződés teljesítését.
E körben elsődlegesen szükséges az, hogy az ajánlattevők megfelelő és részletes ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy pontosan hol és milyen helyi adottságok mellett kell nyújtani a szolgáltatást.
E körben az eljárás során ismertté vált, hogy az ajánlatkérő dokumentációja mellett ilyen rövid időtartam alatt ez nem volt megismerhető. (Pl. az egyes szolgáltatási helyeken milyen, illetve kinek a tulajdonában lévő hálózatokon keresztül lehet nyújtani a szolgáltatást, ehhez kinek a hozzájárulását kell megszerezni, milyen üzleti feltételek mellett valósítható ez meg.) Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az egyébként műszakilag alkalmas ajánlattevők számára ugyan az elvi jogi lehetőség adott volt az ajánlattételre, azonban annak megvalósítására a 3 napos időtartam nem minősíthető megfelelőnek.
A teljesítés kezdő időpontja vonatkozásában az 5 napos időtartam nem elfogadható a Döntőbizottság álláspontja szerint. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ebben az esetben az ajánlattevőnek ténylegesen meg kellett volna teremtenie e rövid idő alatt a szolgáltatás nyújtásának teljes feltételrendszerét. Ennek keretében a teljesítésben vele együttműködő alvállalkozókkal és más közreműködőkkel a konkrét szerződéseket aláírni, ahol szükséges, elvégezni a beszerzéseket és a felszereléseket szolgáltatásra alkalmas állapotban, vagy felhelyezni, vagy azokat átvenni a korábbi szolgáltatótól. Ez 2253 helyen nem biztosítható. Ezt támasztja alá az is, ha összevetjük az 5 napos időtartamot ajánlatkérő által az új szolgáltatási helyek kiépítésére és ott szolgáltatás megkezdésére vonatkozó időponttal. Ugyanis a külső ajánlattevők számára szintén csak későbbi időpont minősíthető reális teljesítési időpontnak. Ezt az álláspontot támasztja alá a Vivendi Rt. által a közbeszerzési eljárás során az ajánlat benyújtása helyett tett - fentiekben ismertetett - nyilatkozat tartalma is.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem biztosította az ajánlattevők esélyegyenlőségét, ezzel megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését. E jogsértése egyben jelenti a Kbt. 71. § (5) bekezdése megsértését is. E szakaszban a Kbt. az ajánlattételi határidő meghatározására is előírja az esélyegyenlőség biztosítását.
A Döntőbizottság másodlagosan vizsgálta a jogorvoslati kezdeményezésnek a részajánlattétel lehetőségének kizárására vonatkozó részét.
A Kbt. szabályozása e körben szűkkörű. A Kbt. 33. § (3) bekezdése az alábbiakat mondja ki a nyílt eljárás szabályainál, amelyet a Kbt. 26. § (6) bekezdése alapján irányadóak jelen tárgyalásos eljárásra.
"Az ajánlatkérő a felhívásában lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni."
A Kbt. fenti szabályozása nem tartalmaz kötelező előírást a részajánlattétel vonatkozásában, hanem az ajánlatkérő döntési jogkörét biztosítja arra, hogy lehetővé teszi-e azt.
Ajánlatkérő döntési jogkörének korlátját konkrét tiltó rendelkezés hiányában a Kbt. általános, alapelvi rendelkezései képezik.
Erre tekintettel a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a részajánlattétel lehetővé nem tétele sérti-e az esélyegyenlőség elvét az ajánlattevők vonatkozásában.
Jelen esetben ajánlatkérő korábban úgy elégítette ki beszerzési igényét, hogy egy fővállalkozóval állt kapcsolatban. Megállapítható ajánlatkérő előírásai alapján, hogy e koncepcióján nem is kívánt változtatni, majd jelen beszerzési eljárást követően áll szándékában a szolgáltatás kielégítése struktúrájának végiggondolása. Tárgyaláson tett nyilatkozatában arra is utalt, hogy nem kizárt, hogy magára az internet-szolgáltatásra is lehetséges lesz területileg, vagy más szempont alapján szétbontottan részajánlat tétele.
A Döntőbizottság megállapította, hogy valóban elvileg és technikailag nem zárható ki annak lehetősége, hogy szétválasztásra kerüljön a 600 ±260 új helyen a bővítés és ez egy elkülönülő részt alkosson. Jelen esetben azonban ajánlatkérő e beszerzési igényét úgy kapcsolta össze a másik beszerzési igényével az internet-szolgáltatás folyamatos biztosításával, hogy ajánlatkérőt nem terheli külön ellenérték-fizetési kötelezettség azért, hogy a 600 ±260 helyen létesítik a végpontokat. E bővítés során kialakítandó új végponthálózat vonatkozásában a rendelkezésre álló adatok alapján arra nem vonható le következtetés, hogy annak olyan a megoszlása, elhelyezkedése stb. egyéb jellemzője, hogy alkalmas egy elkülönülő részrendszer kialakítására, mivel az ajánlati dokumentáció szerint majd ajánlatkérő jelöli ki ezeket a helyeket. Továbbá megállapítható, hogy a szakaszos kialakítás miatt eltérő időpontokban kapcsolódnak be a bővítésre kerülő helyek a szolgáltatásba.
A Döntőbizottság a fenti tényezőket összevetette és annak alapján úgy ítélte meg, hogy ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárásának feltételei mellett - figyelemmel a beszerzés időtartamára is - nem állapítható meg jogsértés amiatt, hogy kizárta a részajánlat tételének a lehetőségét.
A Döntőbizottság a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését és a 71. § (5) bekezdését, emiatt a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette az ajánlatkérőnek az eljárást indító és azt követő döntéseit. Ajánlatkérő a részvételi felhívásában kötelező jelleggel állapította meg azt a teljesítési határidőt, melyet a Döntőbizottság jogsértőnek minősített. Erre tekintettel a Döntőbizottság a teljes részvételi felhívást megsemmisítette.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint: "A Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben."
Ajánlatkérő 2002. december 23-án megbízási szerződést kötött a SZÁMÍT Kft.-vel, melynek II. 5. pontja szerint a megbízott kötelezettsége a közbeszerzési eljárás teljes körű lefolytatása.
A szerződés VI. 13. pontja szerint a megbízott feladatát a Kbt. és az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései szerint köteles teljesíteni és a VI. 14. pontban rögzítették, hogy a megbízott felelőssége az eljárás szakszerű lebonyolítására terjed ki, az eljárási hibákért önállóan felel, úgy anyagi, mint erkölcsi és jogi vonatkozásban.
A szerződés VII. 17. pontja szerint a megbízott feladata a részvételi felhívás összeállítása, az eljárás fajtájának megfelelő formában való közzététele. Ajánlatkérő elkészítette a Kbt. 31. § (6) bekezdése szerinti felelősségi okiratát, ebben a részvételi és ajánlati felhívás elkészítéséért felelősként a SZÁMÍT Kft.-t tüntették fel.
A SZÁMÍT Kft. tárgyaláson tett nyilatkozatában a fenti okiratok tartalmát magára nézve kötelezőnek elfogadta.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a részvételi felhívás jogszerűségéért való felelősség a bonyolító SZÁMÍT Kft.-t terheli, és erre tekintettel a bírságot vele szemben szabta ki.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint: "A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Döntőbizottság a bírság összegének meghatározása során tekintettel volt egyrészt a beszerzés jelentősebb értékére, amely a 2003. december 31-ig terjedő időszakra 540 000 000 Ft áfa-val együtt. A jogsértés súlyosságára, arra, hogy ajánlatkérő nem biztosította több potenciális ajánlattevő részvételét az eljárásában. Figyelembe vette azt is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő beszerzése rövidebb időtartamra vonatkozik, illetve a döntés megsemmisítése által a jogsértés reparálható.
A Döntőbizottság a fenti tényezőket együttesen mérlegelve úgy ítélte meg, hogy a jogsértés súlyossága és a beszerzés értéke alapján mindenképpen szükséges a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabása. A Döntőbizottság megítélése szerint a fenti többi tényezőt is figyelembe véve pedig 3 000 000 Ft bírság kiszabása indokolt.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 25.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
