KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3043)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 59/16/2003.
Tárgy: a TECHNOTIP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. jogorvoslati kérelme a Szegedi Közlekedési Kft. kérelmezett ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TECHNOTIP Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (6726 Szeged, Tambura u. 14., képviseli: dr. Ollé György ügyvéd, 6722 Szeged, Gutenberg u. 3. mfszt. 3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Szegedi Közlekedési Kft. (6720 Szeged, Zrínyi u. 4-8., képviseli: Mezősi Ferencné dr. jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "villamosjavításra vonatkozóan az FV-0007124-tól FV-0008516-ig számú megrendelések, míg trolibuszok javítására vonatkozó FT-0006685-től FT-0008250-ig megrendelések" tárgyú beszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai, a felek nyilatkozatai a D.294/2002., D.16/2003. sz. ügy iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Szegeden a helyi tömegközlekedést a kérelmezett biztosítja, részben a Tisza Volán Rt.-vel megosztva.
A kérelmezett (SZKT) 2000. június 30-án "vállalkozási szerződés"-t kötött a VIVAÉP Kft.-vel.
A megállapodás 1. pontja szerint: "Az SZKT kizárólagos joggal megrendeli a VIVAÉP Kft.-től az SZKT tulajdonában lévő járműpark (troli, villamos és egyéb közúti gépjárművek, valamint az alsó és felső pálya) karbantartási, javítási, fenntartási munkáinak folyamatos elvégzését, mely magába foglalja a ciklus szerinti szemléket, javításokat, váratlan meghibásodásokat, valamint a karambolos járművek javítását, illetve a javításokhoz szükséges alkatrészek kizárólagos beszerzését."
A szerződés 2. pontjában rögzítették a felek, hogy "éves kapacitás-lekötési tervet" készítenek a tárgyéveket megelőzően, továbbá a tárgyhónapot megelőző 20-áig összeállítják a havi ciklikus javítások ütemezését.
A felek a 3. pontban külön rendelkeztek arról, hogy fődarabcserék és karambolos járművek esetén a VIVAÉP Kft. köteles előzetesen árajánlatot adni, és a kérelmezett ennek függvényében dönt a javítás megrendeléséről.
A szerződés 4. pontja szerint a VIVAÉP Kft. köteles olyan nyilvántartást vezetni a javítási és karbantartási munkákról, amelyekről megállapítható a javításhoz felhasznált anyag fajtája, mennyisége, valamint a javításra fordított időmennyiség.
A szerződés 7. pontjában rendelkeztek arról a felek, hogy a VIVAÉP Kft. az elvégzett munkákat a tárgyhónapot követő 5. napig számlázza a megrendelő felé, aki azt 8 banki napon belül köteles kiegyenlíteni.
A szerződés 11. pontjában rögzítették a felek, hogy a 2000. évre a melléklet szerint átalánydíjban, illetve 1900 Ft + áfa/óra rezsióradíjban állapodnak meg.
A szerződés 14. pontja szerint a vállalkozó a járművekre vonatkozó technológia szerint köteles elvégezni a karbantartást.
A szerződés 18. pontja szerint a felek a megállapodást 25 éves határozott időre kötik.
A felek a 2000. június 30-i szerződést többször módosították. A 2001. január 2-i módosítás kiterjedt a takarítási munkák elvégzésére, új irányadó rezsióradíj és díjtételek megállapítására.
A 2002. március 7-én kelt módosítás szintén aktualizálta az irányadó díjtételeket, továbbá rendelkezett arról, hogy a technológiai utasítást felülvizsgálják.
Ezen időszak alatt a VIVAÉP Kft. jogutódlással rt.-vé alakult át.
A 2000. június 30-i szerződés alapján folytatta a kérelmezett a tulajdonában lévő járműpark karbantartási, javítási és fenntartási munkáinak megvalósítását, és a VIVAÉP Kft. annak megfelelően teljesített. Az egyes munkák vonatkozásában "spontán javítás megrendelés" lapot állított ki, és ezt adta át a VIVAÉP Rt.-nek.
E megrendelőlapon feltüntették egyrészt a megrendelés vonatkozásában: a megrendelő számát, a javítás megnevezését, a javításra átadás dátumát, másrészt ezen kellett ismertetni az elvégzett munkát, a szükséges munkaóra mennyiségét, a cserére kerülő részegységeket. A lapokat a megrendelő, illetve az átvevő írta alá.
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 7/2002. (II. 25.) sz. Kgy. rendeletében módosította a beszerzési szabályzatról szóló 22/2001. (VI. 20.) Kgy. sz. rendeletét és a rendelet mellékletében kimondta, hogy nem tartozik a Kbt. hatálya alá a villamosvasúti pályakarbantartás és javítás, villamos és trolibusz felsővezeték-karbantartás és -javítás, járműjavítás, járműfelújítás, járműkarbantartás, illetve kimondta azt, hogy e munkák végzésére kizárólagosan jogosult a VIVAÉP Kft.
A kérelmezett ellen a kérelmező több jogorvoslati eljárást is kezdeményezett.
A Döntőbizottság a D.294/19/2002. sz. határozatában részben helyt adott a kérelmező jogorvoslati kérelmének és megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 2. § (1) bekezdés első fordulatát, és ezért 5 000 000 Ft bírsággal sújtotta. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kérelmezettnek a VIVAÉP Rt.-vel 2002. március 21-én kötött szerződését, továbbá a kérelmezettnek a Lombard Lízing Rt.-vel 2002. március 29-én kötött lízingszerződését vizsgálta. A kérelmezett a Döntőbizottság határozata ellen keresetlevelet nyújtott be, a per a Fővárosi Bíróság előtt 13.K.32.337/02. szám alatt van folyamatban.
A Döntőbizottság jogerősen elutasította elkésettség miatt D.16/6/2003. sz. határozatában a kérelmezőnek "1 db SKODA 15 Tr. típusú 602 pályaszámú trolibusz, 2 db Ikarus 280T típusú csuklós trolibusz felújítása" tárgyú beszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmét.
A kérelmező 2003. február 10-én nyújtotta be újabb jogorvoslati kérelmét, melyet írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatában pontosított.
Közbeszerzési eljárás mellőzését sérelmezte a kérelmezett azon magatartásában, hogy közvetlenül a VIVAÉP Rt.-vel végezteti el a villamosok és trolibuszok javítására, karbantartására vonatkozó beszerzési igénye kielégítését. A Döntőbizottság részére becsatolt egy 2003. január 28. napján kelt "spontán javítás megrendelés"-re vonatkozó okiratot, annak alátámasztására, hogy miként valósítja meg beszerzéseit a kérelmezett. E spontán megrendelés dátumát tüntette fel tudomásszerzése időpontjaként.
Ugyanakkor hivatkozott arra, hogy az ettől visszaszámított 90 napos jogvesztő határidőn belül több száz millió forintos nagyságrendben végzett a VIVAÉP Rt. a kérelmezett részére karbantartási és javítási munkákat, vélelmezhetően a rendelkező részben megjelölt megrendelések alatt, melyekre közbeszerzési eljárást nem folytatott le.
Álláspontja szerint a kérelmezett és a VIVAÉP Rt. által 2000. június 30-án megkötött szerződés tartalma alapján nem minősíthető vállalkozási szerződésnek, nem tartalmazza az ilyen szerződésekkel szemben támasztott kötelező tartalmi elemeket. Ez leginkább egy szándéknyilatkozatnak felel meg. Ténylegesen a munkamegrendelések a szerződések, ezekből állapítható meg csak a szolgáltatás tárgya, mennyisége és minőségének meghatározása, a vállalkozói díj összege és a teljesítési határidő.
A kérelmezett ekkor jelölte meg a konkrét munkákat, a VIVAÉP Rt. ekkor vállalta el a munka teljesítését és ekkor valósult meg az ellenérték kifizetése is. Erre tekintettel határidőben nyújtotta be jogorvoslati kérelmét.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott helyi közszolgáltatások köréből a helyi tömegközlekedés biztosítása a kérelmezett tevékenységi körébe tartozik, így a kérelmezett a Kbt. 1. § e) pontja alapján mint gazdálkodószervezet a Kbt. hatálya alá tartozik.
A közbeszerzési értékhatár 2003. december 31-ig szolgáltatás megrendelése esetén 10 millió forint. Ezt messze meghaladja a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőző 90 napban a kérelmezett által a VIVAÉP Rt. részére kifizetett ellenérték. Ennek alátámasztására csatolta a kérelmezett 2003. évi üzleti tervét.
Továbbá csatolta Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 791/1999. (VII. 23.) Kgy. sz. határozatát, melynek 1. pontja szerint "a Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Szegedi Közlekedési Kft. szegedi székhellyel pályaépítési és fenntartási tevékenység ellátására Villamosvasút Építési és Fenntartási Korlátolt Felelősségű Társaságot (VIVAÉP Kft.) hozzon létre azzal, hogy abban legalább 75%-os tulajdonrészt szerez". Csatolásra került Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 467/2000. (VI. 2.) Kgy. sz. határozata, mely többek között kiterjedt arra, hogy a Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a VIVAÉP Kft. tevékenységi körének módosítása, valamint törzstőke emelése az előterjesztésnek megfelelően megtörténjen, mellékelt továbbá egy 2000. június 2-án aláírt szindikátusi szerződést is.
A Döntőbizottság a 2003. február 26-án tartott tárgyaláson, majd ezt követően írásban is tájékoztatta arról a feleket, hogy a Kbt. 79. § (7) bekezdés utolsó fordulata alapján a jogorvoslati eljárás során hivatalból vizsgálja, hogy az ajánlatkérő által - közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül - 2000. június 30-án a VIVAÉP Kft.-vel kötött vállalkozási szerződés (és annak módosításai) a szerződés alanyai, tárgya és feltételei alapján nem tartozik-e a Kbt. hatálya alá, figyelemmel a Kbt. 1. §-ára (különösen annak e) pontjára), 2. §-ára (különösen annak (2) bekezdésére), a 10. § e) és f) pontjában foglaltakra, illetve a Kbt. ezekkel összefüggő rendelkezéseire.
A Döntőbizottság tájékoztatását követően a kérelmező hivatkozott arra is, hogy 2000. június 30-án még nem voltak hatályban Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának azon rendeletei, amelyekben a VIVAÉP Rt.-t a beszerzés tárgyát képező szolgáltatások elvégzésére kizárólagosan feljogosították a város közigazgatási területén. Utalt arra is, hogy a 2000. június 30-i szerződés egyik módosítása kiterjedt a takarítási szolgáltatásra is.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
E körben hivatkozott egyrészt arra, hogy a Döntőbizottság már a korábbi D.16/2003. sz. alatti jogorvoslati eljárásban elutasította a kérelmezőnek "egy darab SKODA 15 Tr típusú trolibusz, két darab IKARUS 280 T típusú csuklós trolibusz felújítása" tárgyban előterjesztett kérelmét elkésettség miatt.
Álláspontja szerint a kérelmező által csatolt "megrendelő"-ket nem lehet szerződésnek tekinteni, így azokra nem alapítható a jogvesztő határidő kezdetének számítása. Erre tekintettel kérte elkésettség miatt a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Csatolta a fentiekben ismertetett közgyűlési határozatokat, önkormányzati rendeleteket, továbbá a 2000. június 30-i szerződést és annak módosításait.
A VIVAÉP Rt. írásbeli és tárgyaláson tett észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint a kérelmező által 2003. február 10. napján benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett, így azt a Döntőbizottságnak el kell utasítani.
Az elkésettségre vonatkozó hivatkozását azzal indokolta, hogy kérelmezett és a VIVAÉP Rt. 2000. június 30-án megkötött szerződését kell a felek által érvényesen megkötött vállalkozási szerződésnek elfogadni. E szerződés, tartalmi elemei alapján megfelel a Ptk. 218. § (1) bekezdésében támasztott azon követelménynek, hogy legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba foglalják. A szerződés 1. pontja tartalmazza a szolgáltatás tárgyát és a mennyiségét is, mivel a kérelmezett megrendelése vonatkozásában rögzítették, hogy annak teljesítésére kizárólagos joggal a VIVAÉP Rt. jogosult. A minőség meghatározása pedig akként történt, hogy a vállalkozónak az irányadó technológiai előírások alapján kell a szerződést teljesítenie. A vállalkozói díj összegét is megállapították a szerződés egyes pontjaiban, míg a teljesítési határidő vonatkozásában rögzítették a megrendelések és azok teljesítésének folyamatát.
A VIVAÉP Rt. álláspontja szerint csak ezt a 2000. június 30-án megkötött szerződést lehet figyelembe venni a felek későbbi kapcsolatának megítélése során. Az egyes konkrét munkamegrendelések nem minősíthetők önálló szerződéseknek, nem tartalmazzák a szerződés, illetőleg a vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemeit, így mivel az egyes munkamegrendelések nem önálló szerződések, ezért álláspontja szerint nem minősülnek a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti olyan jogsértő eseménynek, amelytől számított 90 napon belül a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt jogorvoslati kérelmet lehet előterjeszteni. A Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja szerint ugyanis - közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indított eljárásban - a jogsértő esemény, amelytől a Kbt. 79. § (7) bekezdésében írt 90 napos jogvesztő és objektív határidőt számítani kell, a szerződés megkötése. Így amennyiben nem kerül sor jogorvoslati kérelem előterjesztésére a szerződés megkötését követő 90 napon belül, akkor a később előterjesztett jogorvoslati kérelmet a Kbt. 80. § (4) bekezdés második fordulata alapján el kell utasítani.
A VIVAÉP Rt. álláspontja szerint a Kbt. 79. § (7) bekezdés utolsó fordulata alapján csak a határidőn belül kérelmezett, illetve kezdeményezett jogorvoslati eljárásban van lehetőség az eljárás hivatalból történő olyan kiterjesztésére, amellyel a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőző 90 napos objektív határidőt megelőző időszak vizsgálat tárgyát képezi. Így mivel álláspontja szerint jogsértő eseménynek csak a 2000. június 30-i szerződés minősíthető, a kérelmező jogorvoslati kérelmével elkésett, és emiatt a Döntőbizottság nem jogosult az eljárása során hivatalbóli kiterjesztést tenni.
A VIVAÉP Rt. közölte, hogy a kérelmezettel 2000. június 30. napján megkötött vállalkozási szerződés nem tartozik - álláspontja szerint - a Kbt. hatálya alá.
A Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint ugyanis, az 1. § e) pontja szerinti szervezet szolgáltatás megrendelés esetén nem köteles a törvény szabályai szerint eljárni, ha a szolgáltatást olyan vállalkozástól szerzi be, amely felett a Tpt. 23. §-a szerint irányítást gyakorol feltéve, hogy a tárgyévet megelőző 3 év során az irányított vállalkozás nettó árbevételének nyolcvan százaléka az irányító vállalkozással folytatott gazdasági tevékenységből keletkezett.
A 2000. június 30-i vállalkozási szerződés aláírása mellett még több jogviszony is létrejött a felek között, ennek egyike alapján a VIVAÉP Kft. a Szegedi Közlekedési Kft. irányított vállalkozása lett, mivel a VIVAÉP Kft. szavazatainak többségét birtokolta. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a társaságot 1990-ben alapították, a megelőző 3 év árbevételének vizsgálata nem lehetséges, a jogszabály azonban - álláspontja szerint - nem zárja ki a 3 éves múlttal nem rendelkező irányított társaságokra nézve a Kbt. 2. § (1) bekezdésének alkalmazását.
A VIVAÉP Rt. előadta továbbá, hogy a kérelmezett azért kötött több szerződést 2000. június 30-án vele, mert a járműjavítási tevékenységét "kiszervezés (out-sourcing)" útján kívánta megszervezni az ekkor irányított vállalkozásaként működő egyéb érdekelttel történő megállapodás alapján. Ugyanezen a napon kelt szerződések alapján munkajogi jogutódlás mellett vett át a kérelmezettől munkavállalókat, helyiségbérleti szerződés alapján bérbe vette a kérelmezett telephelyét, vállalta az átvett dolgozók munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítését, míg a foglalkozás egészségügyi szolgáltatásokat továbbra is a kérelmezett biztosítja. Az erre vonatkozó szerződéseket csatolta.
A Döntőbizottság elsődlegesen az elkésettségre vonatkozó eljárásjogi kifogást vizsgálta, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a 90 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a Bizottság a (3)-(4) bekezdésnek megfelelően és a határidőn belül kérelmezett vagy kezdeményezett, folyamatban lévő jogorvoslati eljárás során az addig vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást, akkor is eljárhat hivatalból, ha az újonnan ismertté vált esemény kilencven napnál régebben következett be, feltéve, hogy azt az addig vizsgált szervezettel (személlyel) azonos szervezet (személy) követte el.
A Kbt. fenti szabályozása értelmében a jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni a jogorvoslati eljárást.
A Kbt. 79. § (8) bekezdése meghatározza, hogy a 90 napos jogvesztő határidő lejártának kiszámításakor milyen időpontot kell a jogsértő esemény bekövetkezésének tekinteni.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés c) pontja értelmében közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését kell a jogsértő esemény bekövetkezésének tekinteni.
A Kbt. szabályozása a 25. § rendelkezése értelmében kógens. Erre tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a kérelmezett beszerzési igénye kielégítésére - trolibuszok, villamosok javítása, karbantartása stb. - mikor kötött a VIVAÉP Rt.-vel szerződést.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmezett 2000. június 30-án kötötte meg a VIVAÉP Rt.-vel beszerzési igénye kielégítésére a szerződést.
A Döntőbizottság megvizsgálta a 2000. június 30-án kötött szerződést.
E körben - a felek eltérő hivatkozásaira tekintettel - a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy valóban létrejött-e ezen időpontban, ebben a tárgyban a felek között megállapodás.
A Ptk. 198. § (1) bekezdése értelmében a szerződésnek az a lényegi eleme, hogy abból kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A Ptk. 205. § (1) és (2) bekezdése értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre és a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges.
Jelen esetben vállalkozási szerződés a vita tárgya, így a feleknek a Ptk. 389. §-a értelmében abban kellett kétoldalú kötelezettséget vállalni, hogy az egyik fél köteles javításra, illetve munkával elérhető eredmény létrehozására, a másik fél a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére.
Ebben pedig a felek megállapodtak, ezt tükrözi a becsatolt szerződés - fentiekben hivatkozott - 1. és 7. pontja. Úgyszintén megállapodtak a felek az ilyen típusú szerződések lényeges kérdéseiben, ezt tükrözi a vállalkozási szerződés több pontja: 11. pont a díjazásról, 5. pont vállalkozói díj kiszámításának alapját képező idő- és anyagnormák, 6. pont garanciavállalás.
Ezt követően a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a 2000. június 30-i megállapodás kiterjed-e a kérelmezett által jelen jogorvoslati eljárásban kifogásolt megrendelésekre is.
A szerződés 1. pontja alapján egyértelműen megállapítható, hogy a két fél általános jelleggel a kérelmezett tulajdonában lévő járműparkra vonatkoztatottan állapodott meg abban, hogy annak karbantartására, javítására és fenntartási munkáinak elvégzésére kizárólagos joggal jogosult a VIVAÉP Rt. E megállapodást a felek a 18. pont értelmében 25 évre kötötték.
A szerződés több pontjában a felek rendelkeztek arról, hogy a szerződés időtartalma alatt miként valósul meg a felek között az együttműködés az egyes munkavégzésekre. A 2. pontban rögzítették az éves kapacitáslekötési tervet, rendelkeztek a havi ciklikus javítási ütemezésről, a 4. pontban a vállalkozó nyilvántartási kötelezettségéről, a 7. pontban arról, hogy havonta történik az ellenérték kifizetése.
A felek a szerződés megkötése óta eltelt időtartam alatt a 2000. június 30-i szerződés alapján valósították meg a karbantartási és javítási munkákat, az egyes javítások előtt "spontán javítás megrendelés" elnevezésű okiratot is kiállítottak.
A Ptk. 277. §-a értelmében a szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a spontán javítás megrendelési okiratok és azok teljesítése nem minősíthetőek önálló szerződéseknek.
Önálló szerződésnek a 2000. június 30-i megállapodás minősül, mert ebben feltüntetésre került, hogy a vállalkozó köteles a javítási, karbantartási munkákat elvégezni a szerződés időtartama alatt. A Ptk. 277. §-ának rendelkezése alapján az egyes eseti javítási munkákra kiállított okiratok csak az alapszerződés teljesítésének a részei.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kérelmező 2003. február 10-én, a szerződéskötés napjától - 2000. június 30-tól - számított 90 napos jogvesztő határidőn túl nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét.
A Kbt. fentiekben hivatkozott 79. § (7) bekezdésének utolsó fordulata több feltételt támaszt ahhoz, hogy a Döntőbizottság hivatalból kiterjessze a vizsgálatát. Az egyik feltétel az, hogy az alap jogorvoslati kérelmet határidőben - tudomásszerzéstől számított 15 nap, jogsértő esemény bekövetkezésétől számított 90 nap - nyújtsák be.
A Döntőbizottság megállapította, hogy e feltétel nem áll fenn, mivel a kérelmező jogorvoslati kérelmét - miként azt a fentiekben indokolta a Döntőbizottság - elkésetten nyújtotta be.
Erre tekintettel a Döntőbizottság a hivatalbóli kiterjesztés alapján - feltétel hiányában - vizsgálatot már nem folytatott.
Tájékoztatja a Döntőbizottság a feleket, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében jogosult eljárni. Ennek alapján az már nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe - illetve az igényérvényesítési határidők letelte miatt a Döntőbizottság már nem vizsgálhatja -, hogy a 2000. június 30-án megkötött megállapodás megfelel-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 24.
Dr. Nagy Gizella s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
