KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3044)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.77/14/2003.
Tárgy: a Roche Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Roche Magyarország Kft. (2040 Budaörs, Edison utca 1., képviseli: dr. B. Szabó Gábor ügyvéd, 1036 Budapest, Bécsi út 52. II/6., a továbbiakban: kérelmező) általa Terézvárosi Egészségügyi Szolgálat (1074 Budapest, Csengery utca 25., képviseli: MedlineS Kft. 2314 Halásztelek, Óvoda u. 7-9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "1 db kémiai laborautomata berendezés [400+15% analízis/óra (ISE) kapacitása]" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 18-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Ajánlatkérő a részajánlatok tételét kizárta, azonban a többváltozatú ajánlattételt lehetővé tette azzal a feltétellel, hogy abból maximum kettő lehet, és ezeket a változatokat egymástól jól el kell különíteni.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjának a műszaki alkalmasság igazolására az ajánlattevőkre és a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladóan igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan az alábbiakat is meghatározta:
- "azoknak a szakembereknek, illetve vezetőknek a bemutatása - szakirányú végzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetése -, akik a teljesítésben részt vesznek, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelős."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pontjában az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között az alábbiakat is meghatározta:
"Nem rendelkezik az ajánlat tárgyát képező feladat ellátásával kapcsolatosan - legalább egy fő saját alkalmazásban, vagy egyéb szerződéses viszonyban álló munkatárssal, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább - a felsőfokú végzettség megszerzését követően - hároméves szakmai gyakorlattal rendelkezik."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. egyéb információk című részében az alábbiakat is meghatározta:
- "az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő és alvállalkozójának jelenlegi állapotának megfelelő okmányokat:
d) pont cégjegyzésre jogosult(ak) aláírási címpéldánya(i) eredeti, vagy hiteles másolat."
- "az ajánlatokat (4 példában, 1 eredeti, 3 másolati), kettő zárt boríték(ok)ban kell benyújtani (részletesen lásd az ajánlati dokumentációban)." "érvénytelen az ajánlat, ha:
- az ajánlattevő ajánlatában nem csatolja azoknak a szakembereknek, illetve vezetőknek szakmai önéletrajzát (mind ajánlattevő, mind alvállalkozója részéről)
- szakirányú képzettségük, szakmai gyakorlatuk részletes ismertetésével - akik a teljesítésben részt vesznek -,
- ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárja."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ami tartalmazta az ajánlattevőknek szóló utasításokat, előírásokat.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 11. oldalán az 5. pontban többek között előírta az alábbiakat:
"az ajánlat példányainak oldalait elválaszthatatlan módon össze kell fűzni, vagy nyomdai úton be kell kötni, folyamatos oldalszámozással kell ellátni."
Az ajánlattételi határidőig - 2003. január 28-ig - a kérelmező és a Diatron Kft. nyújtott be ajánlatot.
A bontási jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette, hogy kérelmező ajánlata "az elválaszthatatlanság egyéb módon történő biztosítása nélkül érkezett."
Ajánlatkérő 2003. február 12-én tartotta az eredményhirdetést, melyen kihirdette, hogy az eljárás nyertese a Diatron Kft. ajánlata, míg kérelmező ajánlata érvénytelen.
Kérelmező ajánlata érvénytelenségi okaként ajánlatkérő egyrészt az ajánlat nem elválaszthatatlan fűzését, másrészt a cégjegyzésre jogosultak aláírási címpéldányainak hiányos becsatolását, valamint a szakmai önéletrajzok hiányát jelölte meg.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a szerződést a felhívásban foglaltak szerint megkötötte.
Kérelmező 2003. február 19-én nyújtott be a jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő jogsértést követett el, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, marasztalja el az ajánlatkérőt a költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a szerződéskötést.
Kérelme indokolásául előadta, hogy az ajánlati dokumentáció csak azt rögzíti, hogy az ajánlat példányait elválaszthatatlan módon kell összefűzni és folyamatos oldalszámozással kell ellátni.
A folyamatos sorszámozás, mint objektív feltétel vitathatatlanul teljesült, míg az elválaszthatatlan összefűzés, illetve a nyomdai úton való bekötés két külön feltétel, melyek közül a nyomdai úton való bekötésnek az ajánlat megfelelt, tekintettel arra, hogy a nyomdai úton való bekötést egyetlen helyen sem határozza meg ajánlatkérő, illetve egyetlen jogszabály sem rögzíti ennek módját, és álláspontja szerint a spirálozás, mellyel ők az ajánlatot összefűzték, ilyennek tekinthető.
Előadta továbbá, hogy a felhívás megfogalmazása szerint a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírási címpéldánya(i)t kell csatolni.
Kérelmező cégénél összesen nyolc cégjegyzésre jogosult személy van, mint azt az ajánlathoz csatolt cégkivonatból is megállapítható, azonban a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban csak két személy jogosult eljárni, tehát csak e két személy az, aki bármilyen iratot aláírhat a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban kérelmező részéről. Álláspontja szerint az aláírási címpéldány azt bizonyítja, hogy a közjegyző előtt tett hiteles nyilatkozatnak megfelelően ír alá az abban foglalt személy. Ha egy cégjegyzésre jogosult személy egy ügylet során nem ír alá, akkor fölösleges az aláírási címpéldánya, sőt az is fölösleges információ, hogy egyáltalán van aláírási joga. Álláspontja szerint a két eljáró személyen túl az aláírásra jogosultak aláírási címpéldányait szükségtelen lett volna becsatolni, ugyanis ők a jelen közbeszerzési eljárással kapcsolatban nem járhatnak el, illetve egyetlen olyan iratot sem írtak alá az ajánlattal kapcsolatban, aminek hitelességét az aláírási címpéldánnyal összevetve lett volna szükséges megállapítani.
Előadta továbbá kérelmező, hogy ajánlata 75. oldalán felsorolt minden olyan szakembert és vezetőt, akik a teljesítésben részt vesznek és a szakmai életrajzokat az ajánlatkérő által készített ajánlati dokumentáció 29. oldalán megadott minta szerint készítette el, a többi nyilatkozatával is hasonlóan járt el, és azoknál ajánlatkérő elfogadta az általa készített formátum kitöltését.
Álláspontja szerint egy közbeszerzési ajánlatban egyébként sem indokolt, hogy a részt vevő szakemberek szakmai életrajza, jelen esetben az ajánlatkérő mintájában is szereplő valóban a legszükségesebb információknál (a szakmai végzettség, a szakmai gyakorlat tartalma, a társaságnál töltött gyakorlati idő, a teljesítés során ellátott feladat többet tartalmazzon).
Végezetül előadta, hogy amennyiben ajánlatkérő érdemben értékelte volna ajánlatát, kedvező árajánlata miatt valószínűleg kedvező döntés született volna számára, esetleg ő lehetett volna az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy egyrészt a Kbt. 43. § (1) bekezdése, másrészt a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint teljesen egyértelmű, hogy az elválaszthatatlan módon való összefűzésnek mi felel meg, arra is figyelemmel, hogy az alternatívaként a nyomdai bekötést írta elő. Álláspontja szerint a spirálozás nem tekinthető nyomdai módszernek, ez kifejezetten irodai megoldás, illetve módszer az iratok összefűzésére, egyebekben álláspontja szerint a spirállal való összefűzés nemcsak a nem nyomdai módon való összefűzésnek nem felel meg, hanem annak sem, hogy elválaszthatatlan módon fűzze össze az iratokat.
Ajánlatkérő előadta, hogy a közbeszerzési eljárás során indokoltan és okszerűen ragaszkodott ahhoz, hogy ne lehessen kétséges az ajánlattevő képviseletében tett jognyilatkozatok érvényessége az ajánlatok beadását követően sem. Ez független attól, hogy az ajánlatokat egyik, vagy másik cégjegyzésre jogosult írta alá, hiszen az ajánlatkérő akár kérdéseket is intézhet az ajánlattevőkhöz, vagy a szerződéskötésnél is jelentősége lehet az érvényes jognyilatkozatoknak.
Álláspontja szerint e feltétele minden kétséget kizáróan azt jelenti, hogy az ajánlattevők valamennyi, a cégbíróságon bejegyzett cégjegyzésre jogosultjának aláírási címpéldányát csatolni kell a cég állapotának megfelelően, amelyet a cégnyilvántartás tanúsít, és csak ez felel meg a felhívás feltételeinek.
Álláspontja szerint semmi nem támasztja alá kérelmező azon előadását, ami szerint a kívánalom leszűkítve, a tényleges aláírók címpéldányaira vonatkoztatható lenne.
Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívás 16. pontja kifejezetten érvénytelenségi okként sorolta fel azt is, ha az ajánlattevő az ajánlatában nem csatolja azoknak a szakembereknek, illetve szakmai vezetőknek a szakmai önéletrajzát, szakirányú végzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetésével, akik a teljesítésben részt vesznek.
Kérelmező ajánlatában nem szerepel a vezetők szakmai gyakorlatának részletes ismertetése szöveg, csak szakmai gyakorlat (év) szöveg. Amikor tehát a kérelmező azt állítja, hogy a szakmai életrajzokat az ajánlatkérő által készített dokumentáció 29. oldalán megadottak szerint készítette el, valójában azt ismeri el, hogy a szakmai gyakorlat részletes ismertetésével követelménynek nem felel meg, mert szakmai önéletrajzokat nem csatolt ajánlatához.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 52. § (1) bekezdés alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja úgy rendelkezik, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság megvizsgálta kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy kérelmező ajánlata spirálozással került összefűzésre, e tekintetben a Döntőbizottság álláspontja szerint ez az ajánlat nem felel meg az elválaszthatatlan módon való összefűzés feltételének, tekintettel arra, hogy az egyszerű irodai eszközzel, vagy akár puszta kézzel is megbontható, abból oldalak távolíthatóak el roncsolásmentesen, illetve a plusz oldalak helyezhetők be roncsolás nélkül.
Kérelmező azon nyilatkozatát, mely szerint az általa alkalmazott spirálozás a nyomdai módon való összefűzésnek, illetve bekötésnek felelne meg, a Döntőbizottság nem adott helyt, és elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, mely szerint a spirálozás kifejezetten irodai jellegű összefűzés, a spirálozás nyomdai bekötésnek nem tekinthető. E körben a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérő ténylegesen nem határozta meg ajánlati felhívásban, dokumentációban, mit tekint nyomdai bekötésnek, illetve egyetlen jogszabály sem rögzíti ezt a fogalmat, azonban a szavak általánosan elfogadott értelmezése szerint ez olyan nyomdai jellegű eljárás, amelynek technológiailag záró aktusa a lapok géppel való tartós egybefűzése, kötése. Az eljárás során elválaszthatatlan módon kerülnek egymáshoz rögzítésre az adott dokumentum lapjai. Ennek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen állapította meg, hogy az általa meghatározott ezen feltételnek a kérelmező ajánlata nem felel meg, és így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően az aláírási címpéldánnyal kapcsolatos ajánlatkérői megállapítás jogszerűségét vizsgálta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők részére a cégkivonat csatolását írta elő az ajánlatban, egyidejűleg úgy rendelkezett az ajánlati felhívás 16. pontjában, hogy a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírási címpéldánya(it) kell csatolni az ajánlathoz.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez a feltétel nem tartalmazott olyan jellegű szűkítést, amely a cégkivonatban aláírásra jogosult személyek bármely körét kizárta volna abból, hogy az aláírási címpéldányát csatolni kelljen, illetve kiemeljen olyan kört, akik részéről nem kell benyújtani az aláírási címpéldányt.
Ennek alapján az ajánlatkérő által meghatározott feltételeknek, melyben az aláírási címpéldányokat be kell csatolni az aláírásra jogosultak esetében, csak úgy felel meg az ajánlattevők ajánlata, ha abban valamennyi aláírásra jogosult aláírási címpéldánya megtalálható.
Kérelmező maga sem vitatta, hogy az ajánlatában csak két aláírásra jogosult személy aláírási címpéldánya található meg, holott a cégének - cégkivonata alapján - nyolc aláírásra jogosult személye van. Az előbbiekkel szemben kérelmező ajánlata csak egy ügyvezető (Faragó Gábor) és egy dolgozó (Péter Mária) közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát tartalmazza, a többi cégjegyzésre jogosultét azonban nem.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívás feltételének szövege egyértelmű, ezért nem bír relevanciával, hogy több cégjegyzésre jogosult közül csak egyesek járnak el, ennek alapján ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor megállapította az aláírási címpéldányok hiányát és ezen ok miatt kérelmező ajánlatának érvénytelenségét, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság ezt követően a szakemberek szakmai önéletrajzának hiányában érvénytelennek nyilvánító ajánlatkérői döntés jogszerűségét vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban egyértelműen meghatározta azt, hogy az ajánlattevőknek az általa az ajánlatban szerepeltetett szakembereket a szakmai gyakorlatuk részletes ismertetésével kell bemutatni.
Kérelmező ajánlatának 75. oldalán ismerteti (egy táblázatban) 15 szakember nevét, szakmai végzettségét, a szakmai gyakorlat, illetve a céggel való munkakapcsolat időtartamát években, továbbá feladatukat a beszerzés teljesítése során. E kimutatás azonban nem tartalmazza a felhívásban kért szakmai gyakorlat részletes ismertetését, melynek része kell hogy legyen az, hogy az adott személy milyen feladatokat oldott meg szakmai pályafutása során.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő döntése, mellyel kérelmező ajánlatát a szakmai önéletrajzok hiányosságai alapján (is) érvénytelennek nyilvánította, jogszerű volt, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Döntőbizottság egyebekben rámutat arra, hogy egyetlen érvénytelenségi ok is megalapozza egy ajánlat érvénytelenségét, jelen esetben azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által megállapított mindhárom érvénytelenségi ok fennállt.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az ajánlati felhívásban meghatározott tartalmi elemeket nem tartalmazó ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, így a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. rendelkezései szerint csak érvényes ajánlatokat lehet az értékelés során egymással összehasonlítani, hiszen érvénytelen ajánlatok az eljárás további szakaszaiban már nem vehetnek részt. A kérelmező ajánlatát ajánlatkérő érvénytelennek minősítette, mely döntés jogszerűségét - a fentiekben kifejtettek szerint - a Döntőbizottság is megállapította. Ennek alapján tényként kell kezelni, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen, és ezért nem is vehet részt az ajánlatok értékelésében. Erre tekintettel - eljárási akadály miatt - a Döntőbizottság nem vizsgálhatta a kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlata értékelésére vonatkozó részét.
Ennek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, vagyis a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, és a költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjában foglaltak szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 20.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
