KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3166)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.87/53/2003.
Tárgy: a Lurotex Kft. jogorvoslati kérelme a Belügyminisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Déri Miklós jogtanácsos által képviselt Lurotex Textilipari Kft. (9970 Szentgotthárd, Hunyadi út 33., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet a Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma (1051 Budapest, József Attila u. 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) a BM szervezetei személyi állományának új téli szolgálati egyenruházati alapellátásához szükséges termékek szállítása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 40. § (5) bekezdését és a 44. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt megsemmisíti az ajánlati felhívás 11. bb) pontja harmadik bekezdését, valamint az ajánlati dokumentáció 7.1., 7.2., 7.3. és 7.4. mellékletét és a 8.1. mellékletét, mint az ajánlati felhívás 3. a) pontja 2-es és 3-as tétele alapanyagának műszaki leírását.
A jogsértés miatt 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezi ajánlatkérőt. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 sz. számlájára történő átutalással.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladó részében a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 5-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. A beszerzés teljesítési határidejét 2003. szeptember 30-ában határozta meg. A közbeszerzési eljárás lefolytatására a BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság részére adott megbízást.
A felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát 14 tételben határozta meg, tételenként lehetővé tette részajánlat benyújtását. A 2. tétel a szolgálati télikabát (sötétkék), a 3. tétel a szolgálati, csapadék ellen védő kabát (sötétkék) volt.
A felhívás 11. a) pontjában az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására ajánlatkérő előírta:
- az ajánlattevő és az alvállalkozó 2001., 2002. évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban az ajánlat tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozat csatolását,
- az ajánlattevő és a közbeszerzés értéke 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók) - az ajánlat tárgyát képező ruházati termékekre vonatkozó 2001., 2002. évi legjelentősebb teljesítéseinek ismertetését.
- a 3. a) pont 1. tételre megajánlott termékből 1 db N176/52 és 1 db N182/54 méretű, a 2 tételre megajánlott termékből 1 db N182/52 és 1 db N182/54 méretű mintadarab benyújtását, a 3-14. tételre megajánlott termékekből 2 db, illetve 2 pár - a műszaki leírás alapján elkészített - középméretű mintadarab benyújtását, továbbá az 1-9. tétel alatti termék(ek) megajánlása esetén a műszaki leírás szerinti alapanyagokból 2 folyóméter minta benyújtását,
- a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírás tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány benyújtása a 3-9. tétel alatti termék(ek) alapanyagának - a műszaki leírásban meghatározott - jellemzőinek való megfelelőségére vonatkozóan [az 1. és 2. tétel alatti termék(ek) alapanyagának - a műszaki leírásban meghatározott jellemzőinek - megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt az ajánlatkérő szerzi be],
- a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírás tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvány benyújtása a 3-14. tételre megajánlott termék(ek) kivitelezése, illetve konfekcionálása a műszaki leírásban meghatározottaknak való megfelelőségére vonatkozóan. A vizsgálatokat a bekért minta alapján kéri az ajánlattevő elvégeztetni, ennek megtörténtét a mintán igazolni kell [az 1. és 2. tételre megajánlott termék(ek)] kivitelezésének, illetve konfekcionálásának a műszaki leírásban meghatározottaknak való megfelelőségére vonatkozó tanúsítványt az ajánlatkérő szerzi be).
A 11. b) pontban ajánlatkérő kikötötte, hogy műszaki szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére az ajánlattevő, ha az ajánlattevő és az alvállalkozó(k) 2001. és 2002. évi forgalmáról szóló nyilatkozatai nem tartalmaznak:
- az 1-2. tétel megajánlása esetén tételenként legalább nettó 300 M Ft,
- a 9. és 12. tétel megajánlása esetén összesen legalább nettó 50 M Ft,
- a többi tétel megajánlása esetén összesen legalább nettó 150 millió Ft értékű forgalmat az ajánlat tárgyára vonatkozóan,
- valamint ha az ajánlattevő és az alvállalkozó(k) együtt nem tudnak legalább 3 referencialevelet csatolni, melyben a megrendelő kedvezően nyilatkozik a megkötött szerződés teljesítéséről.
Az ajánlati dokumentáció I. kötete útmutatót, vállalkozási keretszerződés-tervezetet és mellékleteket, a II. kötet a termékek műszaki leírását tartalmazta.
A szolgálati télikabát alapanyagának műszaki követelményeit a dokumentáció II. kötet 7.1., 7.2., 7.3. és 7.4. sz. mellékletében, a szolgálati, csapadék ellen védő kabát alapanyagának műszaki követelményeit a 8.1. sz. mellékletben írta elő.
A dokumentációt 14 cég vásárolta meg, köztük kérelmező is.
Kérelmező 2003. február 20-án és február 21-én előterjesztett jogorvoslati kérelmében kérte a Döntőbizottságot a felhívás és a dokumentáció általa sérelmezett részei jogsértő voltának megállapítására és megsemmisítésére. Kérelmében és a jogorvoslati eljárásban 2003. március 14-én tartott tárgyaláson a következőket adta elő:
- Álláspontja szerint jogsértő a 2001., 2002. évekre minimum 3 referencia kikötése, ezzel, valamint az előző beszállítások aránytalanul magas értékű minimummennyiségének kikötésével ajánlatkérő indokolatlanul leszűkítette a potenciális ajánlattevők körét.
- Jogsértőnek tartja az ún. többi tétel megajánlása esetére a 150 M Ft értékű forgalom előírását, szerinte ezt a beszerzés adott tárgyai nem indokolják.
- Csak azok képesek ajánlatot tenni, akik rendelkeznek az előírt műszaki paramétereket teljesítő alapanyaggal a csapadék elleni védő kabát mintapéldányának legyártásához.
- Kifogásolta a csapadék elleni védőkabát (továbbiakban: esőkabát) alapanyag-vízhatlanságára kiírt 11,3 kPa-t (MSZ EN 20 811), álláspontja szerint ez az érték túl alacsony. Más fegyveres erők tapasztalatai szerint esetileg még a 30-40 kPa érték is alacsony, az anyag átázik. Minimum 30 kPa vízhatlansági érték a megfelelő.
- Kifogásolta továbbá az esőkabát alapanyagának műszaki paraméterei közül a szakítóerő-meghatározást is, álláspontja szerint azt csak a 84 dtex finomságú fonalból készített szövet képes teljesíteni. Álláspontja szerint a NATO-ban használatos 76 dtex-es fonalból gyártott, az előírtnál kb. 10%-kal kisebb szakítóerőt elviselő szövetből készült termék is megfelelő lenne.
- Észrevételezte, hogy a szolgálati télikabát alapanyagának szövetmintái alapján megállapítható, hogy azok konkrét gyártmányok, feltételezhetően Gore-Tex-termékek.
- Hiányolta, hogy az alapanyagok közül a 3 rétegű nedvesség-felszívódást gátló anyagra mintát nem kapott, továbbá hogy a műszaki paraméterek között a négyzetmétersúly nem került meghatározásra.
- Közölte, hogy az alapanyagokat alvállalkozóként - a Napsugár Rt. megrendelésére - képes lenne legyártani, azonban az ajánlattételi határidő nem elegendő a gyártásra való felkészülésre, a gyártásra úgy, hogy a Napsugár Rt.-nek elegendő ideje legyen a konfekcionálásra is. A Napsugár Rt.-vel a Gore-Tex egyik európai képviselete közölte, hogy nem szállítanak bárkinek alapanyagot, annak adminisztratív feltételei vannak. Ezt a tényt a március 3-án tartott konzultáción egy másik cég is megerősítette.
- Álláspontja szerint a télikabát alapanyagaihoz csak az a konfekcionálást végző ajánlattevő képes hozzájutni, amelynek "adminisztratív" kapcsolatai vannak a gyártóval (W. L. Gore & Associatesszel).
A Döntőbizottság a D.87/14/2003. sz. határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztette.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását megalapozatlanság címén.
Közölte, hogy az alkalmassági követelmények a beszerzés tárgyával arányosan kerültek meghatározásra. Becsatolt egy számítást annak igazolására, hogy a megkövetelt éves forgalmi adatok a beszerzési ütemezés miatt indokoltak.
A szövetminták csatolása az ajánlati dokumentációhoz nem jelenti az esélyegyenlőség megsértését, mivel ezen minták funkciója kizárólag a kötésminta és a színhelyesség bemutatására korlátozódik, segítséget nyújtva az ajánlattevők részére a mintadarabok elkészítéséhez. A szövet/anyagminták műszaki jellemzői nem minden esetben azonosak az ajánlati dokumentáció műszaki leírásában foglaltakkal.
Előadta, hogy az újonnan bevezetésre kerülő ruházati termékek rendszeresítési eljáráson esnek át. Ezen eljárás lefolytatását a 24/2002. (BK. 17.) BM utasítással kiadott Belügyminisztérium Rendszeresítési Szabályzata szabályozza. A jóváhagyásra kerülő rendszeresítési javaslat mellékletét képező műszaki leírás tartalmazza mindazon követelményeket, amelyeknek meg kell felelniük a rendszeresített termékeknek. Ezen paraméterek és jellemzők, illetőleg a vonatkozó szabványok képezik a termékek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációja műszaki leírásának alapját.
Előadta továbbá, hogy a szolgálati télikabát rendszeresítési eljárásában a csapatpróbához szükséges termékeket - a szabadkézi vételi eljárás nyerteseként - a Vektor Szövetkezet gyártotta és szállította le.
Felhívásra becsatolta a rendszeresítési eljárásban keletkezett iratokat, melyek között volt az ORFK Gazdasági Főigazgatóság Anyagi-Technikai és Informatikai Főosztály vezetőjének a BM Beszerzési és Kereskedelmi Rt. vezérigazgatójához 2003. március 17-én írt levele, melyben közölte, hogy a csapadék ellen védő kabát alapanyaggyártója a Teens-Textil-Gate Kft., a késztermék gyártója a Vektor Szövetkezet volt. Ezzel egyezően nyilatkozott a Vektor Szövetkezet is a Döntőbizottság felhívására 2003. március 24-én kelt levelében.
Ajánlatkérő álláspontja szerint műszaki leírásban foglalt követelmények - néhány speciális rendészettechnikai és fegyverzeti eszköztől eltekintve - nem "gyártóspecifikusak", így a szállítók kiválasztása megtörténhet közbeszerzési eljárásban történő versenyeztetéssel. A rendszeresített egyenruházati termékek műszaki paramétereitől csak olyan mértékben lehet eltérni, ami a termékazonosságot hosszú távon biztosítja, illetve a mérési hibahatárok miatt nem teszi az ajánlatot érvénytelenné. A kérelmező által javasolt 10%-kal alacsonyabb szakítóértéket biztosító fonal túl van ezen a tűréshatáron, így nem fogadható el.
Az esőkabát alapanyagára előírt 11,3 kPa vízhatlansági érték a rendszeresítési eljárások keretében végrehajtott próbaviselések kiértékelése szerint megfelelő viselési tulajdonságokat biztosított.
A Csizmarik és Társa egyéb érdekelt egyetértett a kérelmezővel abban, hogy a szolgálati télikabát műszaki dokumentációjában szereplő alapanyagok műszaki paraméterei egy bizonyos alapanyaggyártó anyagai (Gore-Tex) felelnek meg. Előadta, hogy az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki leírásból észlelte, hogy a szolgálati télikabát egy speciális alapanyagból kell hogy készüljön. Megrendelésére több alapanyaggyártótól érkeztek anyagok, ezek bizonyos műszaki paramétereiben mind eltértek a kiírásban szereplőtől.
Csak a Gore-Tex anyagai felelnek meg a műszaki leírás minden pontjának. Technikailag ugyan több gyártó is képes a kiírás szerinti alapanyagot legyártani, de az azon lévő PTFE-alap szabadalommal védett, így teljes mértékben lehetetlen a műszaki leírásnak megfelelni más alapanyaggal.
A dokumentáció 7.1., 7.2., 7.3., 7.4. mellékletei az alapanyagra nézve előírják, hogy "kétrétegű laminált vízgőzáteresztő, kétkomponensű membránnal, PTFE-alapon." A mellékletek szerinti mind a négy alapanyag Gore-Tex által gyártott termék, amely szabadalommal védett. Ezért a Gore-Tex Kft.-től megkísérelték megrendelni az alapanyagot, aki 2003. február 26-án küldött válaszlevelével elzárkózott attól, hogy alapanyagot biztosítson a minta elkészítéséhez, közölte, hogy csak licencengedéllyel rendelkező céget szolgál ki, egy ilyen cég van Magyarországon, csak ő vásárolhat alapanyagot.
A Csizmarik Kft. észrevételéhez mellékelt a Gore-Tex-alapanyag szabadalommal való védettségének igazolására egy, az internetről letöltött oldalt, valamint a Gore-Tex 2003. február 26-i válaszlevelét.
A Csizmarik és Társa Kft. a Döntőbizottság felhívására 2003. március 31-én írt levelében előadta továbbá, hogy Magyarországon a Gore-Tex licencpartnere a Vektor Szövetkezet, így véleménye szerint a csapatpróbáztatott télikabát gyártója a szövetkezet volt.
Kérelmező is becsatolt egy levelet a Gore-Tex-től, melyben a Napsugár Rt. rendelését utasította el arra hivatkozva, hogy egy másik magyarországi cég részére biztosított licencjogot a termék forgalmazására.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A szolgálati egyenruházat beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárást a 24/2002. (BK. 17.) BM utasítással kiadott Belügyminisztérium Rendszeresítési Szabályzata által kötelezővé tett rendszeresítési eljárás előzi meg. A rendszeresítési eljárás célja a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervezeteknél újonnan bevezetésre kerülő ruházati termékek egységessége hosszú távú biztosítása.
A rendszeresítési eljárásban ajánlatkérő szabadkézi vétel keretében történt pályáztatással készítteti el azokat az egyenruházati termékeket, amelyeket 6 hónapon keresztül szolgálati feladatok ellátása során terepen és közterületen a szolgálati állomány tagjai viselnek (csapatpróba).
A csapatpróba tapasztalatai alapján rendszeresítési javaslat készül, az ebben foglaltak képezik a rendszeresítési jegyzőkönyv alapját. A jegyzőkönyv tartalmazza - többek között - az egyenruházati termékek műszaki leírását és alapanyaguk műszaki követelményeit.
A rendszeresítési jegyzőkönyv a belügyminiszter aláírásával válik érvényessé. Ezáltal a rendszeresítési jegyzőkönyvben az egyenruházati termékre vonatkozó jellemzők betartása kötelezővé válik, így a közbeszerzési eljárás dokumentációjában szereplő műszaki specifikáció azonos a rendszeresítési jegyzőkönyvben foglaltakkal.
Ezt a tényt igazolja többek között, hogy a 2002. szeptember 11-én jóváhagyott rendszeresítési jegyzőkönyv szolgálati csapadék ellen védő kabát alapanyaga műszaki követelményeit rögzítő 8.1. melléklete teljes mértékben egyezik a közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációja ugyanezen egyenruházati termék alapanyaga műszaki követelményeit tartalmazó 8.1. mellékletével.
Az ajánlatkérő és a Vektor Szövetkezet nyilatkozata szerint a rendszeresítési eljárásban csapatpróbáztatott szolgálati télikabátokat és csapadék ellen védő kabátokat a Vektor Szövetkezet gyártotta, a rendszeresítési jegyzőkönyvben szereplő műszaki adatok és az ajánlati dokumentációban szereplő műszaki adatok azonossága folytán az általa gyártottak alapján lett meghatározva a kiírásban a két termék műszaki specifikációja (méret, technológia, anyag stb.).
Ez a beszerzési konstrukció a Kbt. több rendelkezésével ütközik.
A Kbt. alapelvi rendelkezéseit rögzítő 24. § (2) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Ezen alapelvi rendelkezés speciális szabályaként rögzíti a 40. § (5) bekezdés, miszerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
A fenti tényállásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 7.1.-7.4. és 8.1. sz. mellékletében egy adott egyenruházati termék, a Vektor Szövetkezet által gyártott szolgálati télikabát és szolgálati csapadék ellen védő kabát, mint csapatpróbáztatott mintadarab alapanyagának jellemzőit határozta meg a beszerzés tárgyát képező télikabát és esőkabát alapanyaga műszaki specifikációjaként, azaz a beszerzés egy meghatározott termékre lett kiírva.
Ezáltal ajánlatkérő egyrészt a mintadarab alapanyagát beszerezni nem tudó ajánlattevőket hátrányos helyzetbe hozta a Vektor Szövetkezethez képest.
A jogorvoslati eljárásban feltárt tényállás szerint több potenciális ajánlattevő észlelte az ajánlati dokumentáció megvásárlása után, hogy a dokumentáció 7.1.-7.4. mellékletében rögzített műszaki követelményeknek csak egy bizonyos alapanyag tud megfelelni. Ezen cégek - ismerve a szakterületük piaci viszonyait - a felhívásban megkövetelt mintadarab elkészítéséhez anyagrendelést eszközöltek a Gore-Tex cégnél. A Gore-Tex - válaszlevelével bizonyítottan - a megrendeléstől elzárkózott, arra hivatkozva, hogy csak egy cégnek adott licencjogot a forgalmazásra. A licencjogosult cég nevét azonban - az üzleti életben ilyen eseteknél szokásos módon - nem közölte.
A Vektor Szövetkezet a 2003. április 1-jén kelt beadványában úgy vélekedett a kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem előterjesztésével elérni kívánt szándékáról, hogy miután kérelmező nem tudja gyártani a "pályázatban kiírt, világminőségnek megfelelő paraméterű anyagot", "megpróbálja kiszorítani a magyar piacról." A Vektor Szövetkezet ezen nyilatkozatából kitűnik, hogy - nyilván a rendszeresítési eljárás során - ő már utat talált a "világminőségű anyaghoz."
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő azáltal, hogy egy bizonyos, a rendszeresítési eljárásban csapatpróbáztatott szolgálati télikabát és szolgálati csapadékvédő esőkabát alapanyaga alapján határozta meg a beszerzés ezen tárgyainak alapanyagát, megsértette a Kbt. 40. § (5) bekezdését, melyre tekintettel az ajánlattevők nem indulhatnak egyenlő eséllyel a közbeszerzési eljárásban.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette az ajánlati dokumentáció 7.1.-7.4. és 8.1. mellékletét, mert az esélyegyenlőtlenség csak ezáltal küszöbölhető ki.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérőt nem menti fel a jogsértő helyzet kialakulása alól az, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásának módját részére jogszabály, a 24/2002. (BK. 17.) BM utasítás írta elő. Az utasítás hatálybalépésének időpontjában a közbeszerzési eljárás szabályaira a Kbt. rendelkezései irányadók, ajánlatkérőnek az utasítás meghozatalakor fel kellett volna ismernie, hogy a beszerzési konstrukció sérti a Kbt. alapelvi és egyéb kógens rendelkezéseit. Másrészről ajánlatkérőnek megoldást kell találnia a közbeszerzési eljárás oly módon történő lefolytatására, hogy az megfeleljen a Kbt. rendelkezéseinek és az utasításban foglaltaknak is.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a jelen kiírási feltételekkel lefolytatott közbeszerzési eljárásban felmerül a Vektor Szövetkezet összeférhetetlenségének kérdése is. A Kbt. 31. § (1) bekezdés értelmében a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő, aki a dokumentáció előkészítésében közreműködött. Az ajánlati dokumentáció műszaki specifikációja meghatározása alapját képező mintadarab készítője a Döntőbizottság álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésében közreműködő félnek minősül.
A Döntőbizottság ezt a kérdést nem tette vizsgálat tárgyává, mivel ajánlatkérő - a közbeszerzési eljárás felfüggesztése miatt az ajánlatokat még nem bontotta fel, azokat így érvényesség, kizártság szempontjából nem vizsgálta és a nyertesség vonatkozásában döntést még nem hozott.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolásaként 3 azonos tárgyú referenciát írt elő.
Az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására előírható adatok, tények körét a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza.
A 44. § (6) bekezdés előírja: "Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére."
A 44. § (7) bekezdése így rendelkezik: "Az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlatkérő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni."
Az ajánlatkérő által előírt 3 referenciaismertetés és -igazolás a 44. § (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolási módok körébe esik, kapcsolódik a közbeszerzés tárgyához, mértéke nem haladja meg a szerződés teljesítéséhez szükséges mértéket. Ajánlatkérő ugyanis jelentős értékű beszerzésre, a beszerzési volumenhez képest viszonylag rövid teljesítési határidőre írta ki felhívását, ezért jogos igénye fűződik ahhoz, hogy megismerje az ajánlattevő korábbi teljesítéseinek szerződésszerűségét. Nem tekinthető túlzottnak az alkalmassági követelmény már csak azért sem, mert annak - beszerzési érték kikötése nélkül - az alvállalkozóval együtt kell megfelelnie az ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen kötötte ki alkalmassági feltételként a 3 referencia meglétét, ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező kifogásolta az ajánlati felhívás 11. bb) pontjában előírt alkalmassági kritériumot. A 150 millió Ft-os éves beszerzés tárgya szerinti forgalmat túlzottnak tartotta arra az esetre, ha az ún. többi tétel (3., 4., 5., 6., 7., 8., 10., 11., 13., 14.) valamelyikére tesz csak az ajánlattevő - a tételenkénti részajánlattételi lehetőség megengedettségénél fogva - ajánlatot.
Ajánlatkérő számítást közölt arra nézve, hogy tételenkénti ajánlat esetén is indokolt a 150 millió Ft-os forgalom előírás, mert rövid idő alatt kell a beszerzést teljesíteni, így meg kell győződnie arról, hogy az ajánlattevő rövid idő alatt képes a szerződés teljesítésére. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha éves viszonylatban legalább 150 millió Ft-os nagyságrendben forgalmazott az ajánlattevő az adott termékből.
A Döntőbizottság nem vitatja, hogy ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevő teljesítőképességéről.
A felhívás vitatott pontja azonban nem így értelmezhető. A 11. bb) pont harmadik bekezdésében ajánlatkérő úgy fogalmaz, hogy "összesen legalább nettó 150 M Ft" forgalmat kell igazolnia ajánlattevőnek, az viszont nem állapítható meg a szövegből, hogy milyen mértékű forgalom igazolása szükséges, ha az ajánlattevő nem tesz ajánlatot a "többi tétel" mindegyikére.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése értelmében egyértelműen meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, hiánya, vagy azok milyen mértékű fogyatékossága alapján minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívás 11. bb) pontja harmadik bekezdésében nem egyértelműen határozta meg az alkalmassági feltételt, ezáltal megsértette a Kbt. 44. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság megsemmisítette a felhívás 11. bb) pontja harmadik bekezdését, mert a jogsértő helyzet csak ezáltal szüntethető meg.
Kérelmező sérelmezte, hogy nem kapott mintát a szolgálati télikabát 3 rétegű nedvességfelszívódást gátló anyagából.
A kiírásban ajánlatkérő nem közölte, hogy mely alapanyagokból fog mintát szolgáltatni az ajánlattevőknek. Kérelmező csak akkor sérelmezhetné joggal a minta átadásának hiányát, ha ajánlatkérő nem azonosan járt volna el e tekintetben kérelmezővel, mint a többi ajánlattevővel. Erre vonatkozó bizonyítékot kérelmező nem szolgáltatott a Döntőbizottság részére.
A Döntőbizottság ezért a jogorvoslati kérelmet ebben a részében elutasította.
Kérelmező további kifogásai (esőkabát vízhatlansági és szakítóerő értéke) tekintetében a Döntőbizottság nem folytatott vizsgálatot, mert az ajánlati dokumentációnak az anyagminőségre vonatkozó előírásait megsemmisítette, így ezek a kérdések jelentőséggel nem bírnak.
A Döntőbizottság a jogsértések miatt 3 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén a bírság kiszabása kötelező.
A 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke minimum 1 000 000 Ft, maximum a közbeszerzés értékének 30%-a.
A Döntőbizottság a jogsértések súlya miatt a minimumbírság összegénél magasabb összegű bírság kiszabását tartotta indokoltnak, ami azonban nem éri el a szolgálati télikabát és szolgálati csapadék ellen védő kabát több száz millió forintra becsült beszerzési értékének 1%-át.
Az alacsony mérték megállapításánál a Döntőbizottság tekintettel volt arra, hogy a jogsértő felhíváselemek megsemmisítése által a jogsértés reparálható, valamint azt, hogy ajánlatkérő végül is - bár a Kbt.-vel ellentétes tartalmú, de hatályos jogszabály előírása miatt írta ki a közbeszerzési eljárást a Kbt.-be ütköző módon.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a), c), d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 2.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
