KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3167)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.93/12/2003.
Tárgy: az Észak-budai Tervező, Szerelő és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme Mátészalka Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Észak-budai Tervező, Szerelő és Szolgáltató Kft. (1037 Budapest, Kunigunda útja 74., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Mátészalka Város Önkormányzata (4701 Mátészalka, Hősök tere 9., Pf. 31, a továbbiakban: ajánlatkérő) "Mátészalka közvilágításának, közintézményei beltéri világításának korszerűsítése, beruházáshoz szükséges kültéri és beltéri lámpatestek, fényvezetők, fényforrások, szerelvények, kábelek szállítása, felszerelése és üzembe helyezése, valamint földkábeles hálózati szakasz építése meglévő kandeláberes oszlopsor helyén, kandeláberek és oszlopok szállítása, felszerelése és üzembe helyezése a mellékelt műszaki specifikáció szerinti tartalom alapján" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel, a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Az ajánlatkérő 2002. október 17-én megbízta az ENERGIE-CONTRACTING Kft. (2440 Százhalombatta, Vörösmarty u. 68., a továbbiakban: lebonyolító) a település utcai közvilágításának és közintézményeinek beltéri világítása korszerűsítésének beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatására.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 18-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 2. b) pontjában az alábbiakat határozta meg:
"A szerződés meghatározása, amire ajánlatot kérnek: 10 éves üzemeltetési szerződés az alábbiakra: Mátészalka utcai közvilágításának és közintézményei beltéri világításának korszerűsítése, valamint meglévő hálózat korszerűsítése, saját finanszírozásból, majd a megépített rendszer 10 éves üzemeltetése a korszerűsítést megelőző lekötött teljesítménynek megfelelő közvilágítási költség ellenében. A beruházás finanszírozása a képződő energiaköltség megtakarításából történik."
Az ajánlati felhívás 13. a) és b) pontjában ajánlatkérő meghatározta az alábbiakat:
"a) az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatok közül az összességében legelőnyösebbet hirdeti ki győztesnek;
b) 34. § (3) bekezdésében foglaltak: az ajánlatok elbírálási szempontjainak súlyozása és az adható pontszámok nagysága a Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint:
I. üzemeltetési időtartam hossza (év) 40
II. vállalási ár (Ft) 10
III. a korszerűsítés műszaki tartalma 15
- lámpatest-foglalat és tükör állíthatósága 5
- beltéri kivitelezésnél a javasolt műszaki megoldás által realizált energia-megtakarítás mértéke 10
IV. a korszerűsítés során alkalmazott műszaki eszközökre adott garanciavállalás és alkatrész-utánpótlási felelősségvállalás mértéke
- garanciavállalás a lámpatestházra, tükörre, burára 6
- garanciavállalás a lámpatest szerelvénylapjára 5
- garanciavállalás a fényforrásra 8
- garanciavállalás a külső szerelvényekre (lámpakar, szorító, vezeték) 3
- garanciavállalás a külső szerelvényekre (lámpakar, szorító, vezeték) 3
- garanciavállalás a kivitelezési munkára 5
- alkatrész-utánpótlás időtartama a lámpatest elemeire 3
Az egyes részszempontokra minimálisan 0, maximálisan 10 pont adható.
Az értékelés módszere: az ajánlatok egymáshoz viszonyított relatív kedvezősége lineáris arányosítással, ahol az adott részszempont szerint legkedvezőbb ajánlat a maximális, a legkedvezőtlenebb a minimális adható pontszámot kapja."
Ajánlatkérő a részajánlattételt nem tette lehetővé, azonban többváltozatú ajánlattételt az ajánlati felhívás 14. pontjában lehetővé tett.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, melyet az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott. Az ajánlati dokumentáció többek között a közvilágítási feladatvállalási szerződést is tartalmazta, melyek I. bevezető rendelkezések 3. pontja meghatározta az alábbiakat:
"Az önkormányzat képviselő-testülete a jelen szerződésben, valamint annak mellékletében a kapcsolódó szerződésben foglalt feltételek mellett megbízza a vállalkozót Mátészalka közigazgatási területén a jelen szerződés hatálybalépésétől számított 10 éves időtartamra a közvilágítási feladatok ellátásával és ezen belül a közvilágítási hálózat korszerűsítésével.
A vállalkozó a jelen szerződésben, valamint kiegészítő mellékleteiben, kapcsolódó szerződésekben foglalt feltételek mellett vállalja Mátészalka település közigazgatási területén 10 éves időtartamra a közvilágítási feladat ellátását és a közvilágítási hálózat korszerűsítését."
Ajánlatkérő 2003. január 17-én helyszíni konzultációt tartott, melyen az ajánlattevők által feltett kérdésekre válaszolt és a válaszokat a helyszíni konzultációról készült jegyzőkönyvben rögzítette.
A jegyzőkönyvben a 3. számú válasz az alábbiak szerint szerepel:
"3. számú kérdésre adott válasz: az üzemeltetési időtartam szempontjából a 10 évnél rövidebb idő előnyt jelent:"
Az ajánlattételi határidőig 2003. január 28-ig a kérelmező háromváltozatú, a TUNGSRAM-SCHRÉDER Rt. kétváltozatú, valamint a MEZEI VILL Kft., a TIVI Kft. egy-egy változatú ajánlatot nyújtott be.
Ajánlatkérő képviselő-testülete 23/2003. (II. 14.) Kt. határozatával valamennyi ajánlatot érvénytelenné és a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította, mely döntést a 2003. február 17-én tartott eredményhirdetésen ismertette az ajánlattevőkkel.
Kérelmező ajánlata érvénytelenségét ajánlatkérő azzal indokolta, hogy kérelmező 9 év 10 hónap üzemeltetési időt ajánlott meg a felhívásban előírt fix 10 év helyett.
Kérelmező 2003. február 25-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg azt, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. rendelkezéseit, szabjon ki ajánlatkérővel szemben bírságot, valamint kötelezze a Döntőbizottság ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek viselésére.
Kérelme indokaként előadta, hogy ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása jogsértő, mivel az az ajánlati felhívásnak megfelelő volt. A felhívás 13. b) pontjának első részszempontja (üzemeltetési idő hossza) egyértelműen utal arra, hogy az ajánlatkérő előnyben részesíti azon pályázókat, akik 10 évnél rövidebb üzemeltetési időt ajánlanak meg, továbbá a helyszíni konzultáció jegyzőkönyvében is szerepel, hogy az önkormányzat az üzemeltetési időtartam szempontjából a 10 évnél rövidebb időt előnyben részesíti (3. sz. kérdésre adott válasz), ezt megalapozza a pályázat célja, a kiíró üzemeltetési költség csökkentésére irányuló szándéka.
Álláspontja szerint az ajánlattevők az ajánlati felhívás és dokumentáció mellett az ajánlatkérő által az ajánlattevők kérdéseire adott válaszban a meghatározottakat is kötelesek figyelembe venni ajánlatuk elkészítése során. Ennek megfelelően készítette el az ajánlatukat, melyben figyelembe vette az ajánlatkérő által a helyszíni konzultáción közölteket, ennek ellenére ajánlatkérő érvénytelenné minősítette ajánlatát.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre benyújtott írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a felhívás szerint a beszerzés tárgya 10 éves üzemeltetési szerződés. Ezt az ajánlati dokumentáció részét képező feladatvállalási szerződésben is kifejezetten előírta. A 10 éves futamidő szakmailag becsült hossza alatt képes a beruházásból eredő energiamegtakarítás költsége megtermelni a beruházott összeg megtérülését.
Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata, annak érvényessége esetén sem lehetett volna az eljárás nyertese.
Egyebekben előadta, hogy amennyiben történt volna jogsértés, az a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által igénybe vett lebonyolító közreműködése következményeként állt volna elő.
Egyéb érdekeltként a lebonyolító tett észrevételt, melyben kifejtette, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően minősítette érvénytelenné kérelmező ajánlatát, hiszen az megfelelt a helyszíni konzultáción adott tájékoztatás feltételeinek, továbbá előadta, hogy az ajánlatkérő nem az őáltala készített döntést fogadta el eljárást lezáró döntésében, valamint az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének meghozatalában a lebonyolító már nem vett részt, magán az ülésen sem vehetett részt, annak eredményéről csak később szerzett tudomást.
Egyéb érdekeltek jelen eljárás szempontjából értékelhető észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az alábbiak szerint megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 38. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevő - a dokumentáción kívül - további tájékoztatást kérhet írásban az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb tíz nappal az ajánlatkérőtől ajánlata elkészítéséhez. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlattevőknek a Kbt. rendelkezései alapján az ajánlati felhívás és dokumentáció alapján kell ajánlataikat benyújtaniuk, mert amennyiben ezen előírásokat nem veszik figyelembe, úgy ajánlata érvénytelennek minősül.
E körben ajánlattevőknek az ajánlattétel során figyelemmel kell lennie a Kbt. 38. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérői válaszokra is, hiszen ezek a dokumentáció és felhívással kapcsolatos olyan tájékoztatások, melyek az ajánlattételt segítik elő, illetve az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban szereplő nem egyértelmű meghatározásokat, feltételeket pontosíthatja.
Jelen esetben ajánlatkérő a helyszíni konzultáción az ajánlattevői kérdésekre adott 3. sz. válaszában egyértelműen kijelentette, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott 10 évnél rövidebb üzemeltetési időtartam előnyt jelent az ajánlatokban.
Ez összhangban volt az ajánlati felhívásban szereplő első bírálati részszemponttal, mely a legmagasabb súlyszámmal tartalmazta az üzemeltetési idő hosszát években.
Ajánlatkérő azon álláspontját, hogy az ajánlati felhíváshoz képest a helyszíni konzultáción adott válaszok nem tekinthetők joghatás kiváltására alkalmas nyilatkozatoknak, a Döntőbizottság nem fogadta el, hiszen az ajánlattevőknek az ajánlataik elkészítése során figyelembe kell venni a tájékoztatásokat, mert e tájékoztatások magát az ajánlati dokumentációt és a felhívás feltételeit értelmezik, illetve ily módon határozza meg jelen eljárás során ajánlatkérő a dokumentációval kapcsolatos esetleges részletszabályokat, illetve eltérő vitás értelmezésre lehetőséget adó meghatározásait itt pontosíthatja.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a 3. sz. válasz és annak tartalma az ajánlattevők részére kötelező előírásnak minősült, hiszen ajánlattevők a Kbt., 38. § (1) bekezdése alapján éppen azért kérhetnek tájékoztatást - és ezzel kapcsolatban ad választ ajánlatkérő -, hogy az ajánlattevők megfelelő ajánlatot nyújthassanak be a közbeszerzési eljárás során.
Ajánlatkérő a helyszíni konzultáción adott 3. számú válaszával egyértelműen meghatározta azt, hogy az üzemeltetési időtartam (év) bírálati részszempont tekintetében az ajánlatkérő számára kedvező megajánlásnak minősül az, ha az ajánlattevők az ajánlatukban a 10 éves üzemeltetési időtartamnál rövidebb üzemeltetési időt ajánlanak meg, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint a 10 éves üzemeltetési időtől rövidebb üzemeltetési időt tartalmazó ajánlatokat ezen okból nem lehet a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek tekinteni, mert éppen ajánlatkérőnek az e körben adott tájékoztatásán alapulnak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűtlenül döntött, amikor megállapította, hogy kérelmező ajánlata érvénytelen, mert ajánlata a helyszíni konzultáción adott válasznak megfelelően a 10 évnél rövidebb üzemeltetési időt tartalmaz. Ennek alapján a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
"(4) A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartásra, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani."
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A konkrét közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy személyi bírság alkalmazására nincs mód, mivel ajánlatkérő részéről a képviselő-testület, mint testület döntött.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy a bírságolt szervezet 2002. január 1. óta először követ el a Kbt. rendelkezéseibe ütköző jogsértést, valamint azt, hogy az eljárást lezáró döntés megsemmisítése által a jogsértés reparálható, továbbá tekintettel volt a beszerzés értékére és arra, hogy a jogsértés az eljárás eredményére is kihatott. A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl eljárást segítő, közreműködő magatartást nem tanúsított.
Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt ajánlatkérővel szemben alkalmazni. Ennek megfelelően ajánlatkérővel mint szervezettel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 31.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
