KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3204)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.84/13/2003.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Balatonakali Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: eljárást kezdeményező) által Balatonakali Község Önkormányzata (8243 Balatonakali, Kossuth L. u. 17., nevében eljár: Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft., 9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat és ivóvízvezeték építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárást kezdeményezett a fenti tárgyban közzétett ajánlati felhívásában a Közbeszerzési Értesítő 2033. február 5-i számában, 0396/2003 szám alatt.
Az ajánlati felhívásban meghatározta a 3. a) pontban a beszerzés tárgyát és mennyiségét a csatornahálózat és az ivóvízvezeték tekintetében is az alábbiak szerint:
A) csatornahálózat:
- gravitációs vezeték:
NA 200 kg 2353 fm
NA 150 kg 194 fm
- nyomóvezeték:
D 90 KPE 559 fm
D 63 KPE 528 fm
- házi bekötés (53 db)
D 63 KPE 356 fm
- házi beemelőegység 14 db
B) ivóvízvezeték
- gerincvezeték
D 110 KPE (P 10) 1705 fm
- bekötővezeték
D 25 KPE 108 fm
D 40 KPE 4 fm
- házi bekötés 26 db
- tűzcsapbeépítés 5 db
- kompakt nyomásfokozó berendezés és akna 1 db
- 20 m3-es tárolómedence 1 db
- irányítástechnika és energiaellátás
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontjában a részajánlattétel lehetőségét, a 14. pontban a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálásának szempontját, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont volt. A Kbt. 34. § (3) bekezdés szerinti részszempontok és azok súlyszámai:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (Ft) 7
- jólteljesítési garancia mértéke (%) 4
- előírtnál kedvezőbb teljesítési határidő (nap) 5
- az előírtaknál kedvezőbb késedelmi kötbér vállalása (%) 4
Az értékelés során adható pontszám 1-25.
Valamennyi részszempont esetében az értékelési pontszám arányosítással kerül kiszámításra. Az ajánlati ár értékelési szemponton belül a legalacsonyabb ár kapja a maximális pontszámot, a többi ajánlat pedig a legjobbtól való százalékos eltérés függvényében kerül arányosan pontozásra.
A többi részszempont esetében a legjobb ajánlat kapja a maximális, míg a legkedvezőtlenebb a minimális pontot, a többi pontszám a kettő között arányosítással kerül megállapításra.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 5. pontjában kötelezően előírta a dokumentáció megvásárlását, melynek 1/3. pontja szerint a Tájékoztatás című fejezetében (hibák és félreérthetőség), hogy amennyiben a beruházó, illetve lebonyolítója tájékoztatást vagy felvilágosítást ad az ajánlattételi határidő előtt az ajánlati dokumentáció bármely részéhez, azt a kiíró az eljárásban részt vevő valamennyi ajánlattevő részére írásban megküldi az ajánlatok benyújtási határidejét megelőző legkésőbb 6. napig. A kibocsátott kiegészítés az ajánlati dokumentáció részévé válik.
A dokumentáció az értékelés módszerével kapcsolatosan nem tartalmazott előírásokat. Az ajánlatkérő 2003. február 24-i keltezéssel "kiegészítés az ajánlattételhez" című iratot csatolt az ajánlati dokumentációhoz, melyben egyrészt megismételte az ajánlati felhívás 13. pontjában foglaltakat. Ebben a kiegészítésében ajánlatkérő rögzítette, hogy minden bírálati részszempont ugyanazon módszerrel kerül értékelésre. Az ajánlatkérő az ajánlatokból kiválasztja az adott részszemponthoz tartozó legkedvezőbb vállalást, mely vállalás kapja a maximális pontot. A többi vállalás az adott részszemponton belül a százalékos eltérés arányában kap kevesebb pontszámot. A legkedvezőtlenebb vállalás kapja az adott szemponton belül a legkevesebb minimális pontot. (A kiegészítésben az ajánlatkérő számítási példányon keresztül mutatta be, miként fogja alkalmazni az általa megadott módszert.)
Az ajánlati felhívás 11. a) pontja tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket, illetve az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait.
Helyszíni konzultációra 2003. március 4-én került sor. Az ajánlatkérő 2003. március 6-án megküldte a számára ismert, lehetséges ajánlattevők részére a konzultáción felvett jegyzőkönyvet és a "kiegészítés az ajánlattételhez" című iratot. A 2003. március 18-i ajánlattételi határidő lejártakor a következő hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a Swietelsky Építőipari és Kereskedelmi Kft., a Vízépítő Kft., a Hydrocomp Mélyépítő Kft., a SZÉKOM Rt., a Vízépszolg '94 Kft. és a Baumeister Kft. Az ajánlatkérő a felhívásában az eredményhirdetés időpontját 2003. március 28-ában határozta meg.
Az eljárást kezdeményező 2003. február 20-án előterjesztett eljárást kezdeményező iratában indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési módszer megfelel-e a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt előírásnak és alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában foglalt jogkövetkezményeket. Vélelmezhető, hogy az ajánlatkérő az értékelés módszereként nem azonosat adott meg mindegyik részszempont vonatkozásában.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az indítvány elutasítását, mert álláspontja szerint a Kbt. 34. § (3) bekezdésének megfelelően határozta meg a részszempontokat, azok súlyszámát, a ponthatárokat, a bírálati módszer pedig minden részszempontnál azonos, melyet a dokumentáció kiegészítésében pontosított. A "minimális pontszám" nem az ajánlati felhívásban rögzített egy pont, hanem az ajánlatok vállalásai függvényében állapítandó meg az egyes részszempontok szerint.
Az ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a lebonyolító felel az ajánlatkérővel kötött megállapodás alapján az ajánlati felhívás, illetve az ajánlati dokumentáció jogszerűségéért, illetve az eljárás jogszerűségének a biztosításáért.
A Vízépítő Kft. észrevételében előadta, hogy az ajánlatkérő a konzultáción adott tájékoztatásában egyértelművé tette a bírálati módszert.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság megállapította a közbeszerzési eljárásban beszerzett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és tárgyaláson tett nyilatkozata, valamint a pontosított ajánlati felhívása alapján, hogy az ajánlatkérő által meghatározott értékelési módszer megfelel a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontjának.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 37. § (1) bekezdése első fordulata szerint ha az ajánlatkérő a megfelelő ajánlattételhez szükséges dokumentációt készít, a részletes szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazza.
A Kbt. 38. § (2) bekezdése szerint a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő köteles az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal megadni.
A Kbt. fenti rendelkezései törvényes lehetőséget biztosítanak az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlati felhívásában és a dokumentációban foglaltakat - akár az ajánlattevők kérésére, akár önként - pontosítsa, egyértelművé tegye anélkül, hogy az előbbiek módosítására is sor kerülne. A jelen ügyben az ajánlatkérő alkalmazta a Kbt. 38. § (2) bekezdését, azaz az általa ismert lehetséges ajánlattevők számára az ajánlattételi határidőn belül - a jogszabályi határidőket betartva - pontosította, illetőleg egyértelműsítette az ajánlatok elbírálása körében tett előírását. Ily módon a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlattevőknek később megküldött kiegészítések szerinti végleges előírásokat vizsgálta a kezdeményező iratban foglalt indítvány szerint.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő ajánlati felhívása és a dokumentáció 1.3. pontja szerinti kiegészítő előírása - azok együttes értelmezése alapján - a bírálati részszempontok vonatkozásában egységes bírálati módszert tartalmaz. Nevezetesen az ajánlati felhívásban az ajánlati ár vonatkozásában meghatározott értékelési módszer kerül alkalmazásra a többi bírálati részszempont vonatkozásában is. Az ajánlatkérő ugyanis a dokumentáció 3.3. szerinti kiegészítésében egyértelműen meghatározta, hogy az adott részszemponthoz tartozó legkedvezőbb vállalás kapja a maximális 25 pontot, míg a többi ajánlatban foglalt vállalások az adott részszempont vonatkozásában a százalékos eltérés arányában kapnak kevesebb pontszámot, tehát a részszempontonként kiszámított legalacsonyabb pontérték lesz a minimális pontszám, nem pedig az ajánlati felhívásban meghatározott minimális egy pont. Tehát az ajánlatkérő egységesen, valamennyi részszempont esetében az arányosítási módszer fenti változatát alkalmazza a bírálat során.
A Döntőbizottság megállapította tehát, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívását a dokumentáció 1.3. pontja alapján pontosította és ezen pontosítást az ajánlattételi határidő letelte előtt minden egyes ajánlattevővel közölte.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a pontosított ajánlati felhívás tartalma a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjának megfelel.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti, és erről értesíti azokat, akik a 13. § (2) bekezdése szerint az eljárás megindításáról értesültek.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 31.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
