KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3207)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.89/11/2003.
Tárgy: az Oktogon Parkoló és Üzletház Kft. jogorvoslati kérelme a Fővárosi Ítélőtábla közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Oktogon Parkoló és Üzletház Kft. (1062 Budapest, Aradi u. 8-10., képviseli: dr. Dessewffy Anna ügyvéd, 1075 Budapest, Asbóth u. 20. I/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Fővárosi Ítélőtábla (1055 Budapest, Markó u. 16., képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 21., IV/1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Fővárosi Ítélőtábla Polgári és Közigazgatási Kollégiuma bérleményben történő elhelyezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek beadványai és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. január 23-án hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján, az eljárásfajta választásának indokaként megjelölte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla működését 2003. július 1-jétől biztosítani kell, ennek érdekében bérelt ingatlanra van szüksége. A bérleti szerződést legkésőbb 2003. februárjában meg kell kötni figyelemmel az esetlegesen felmerülő átalakítási munkákra. A bírák elhelyezését legkésőbb 2003. április végéig biztosítani kell.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívását a következő cégek részére küldte meg: Nationale Nederlanden Hungary Real Estate Investment Kft., Oktogon Parkoló és Üzletház Kft., Margit Palace Kft. és Dévai Beruházó és Építő Szolgáltató Kft.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában a beszerzés tárgya és mennyisége körében részletezte a bérleménnyel, valamint az elvárt kapcsolódó szolgáltatásokkal szemben támasztott követelményeit.
Az ajánlati felhívás szerint a szerződés időtartama 3 év + 2 év.
A felhívás szerint a részajánlattételre nem volt lehetőség, míg a többváltozatú ajánlattétel megengedett volt.
Az ajánlati felhívás tartalmazta a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a szerződés teljesítésére alkalmassá, illetőleg alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az ajánlatok elbírálásának szempontjai az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Az ajánlati felhívás részletesen meghatározta a beadandó iratok körét.
A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2003. február 3-a, az első tárgyalás időpontja pedig 2003. február 4-e.
A felhívás 11.6. pontjában rögzítette ajánlatkérő a tárgyalások menetét. E szakaszban utalt a Kbt. 71. § (2) bekezdésében foglaltakra, azaz hogy a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a Kbt. 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége.
Ajánlatkérő az első tárgyalási időponttól kezdve több fordulóban külön-külön tárgyal az egyes ajánlattevőkkel. Ezek lefolytatása után valamennyi ajánlatadóval közösen záró tárgyalást tart. Az ajánlat módosítását a tárgyaláson, vagy a tárgyaláson kívül írásban lehet bejelenteni. A záró tárgyalás lezárása után az ajánlatok nem módosíthatóak, az ajánlatadó ettől az időponttól kezdve az utolsó ajánlatához kötve van. Ezen ajánlati kötöttség az eljárás eredményhirdetésének az időpontjától számított 30 napig terjed.
A felhívás az eredményhirdetés időpontjaként 2003. február 20-át, míg a szerződéskötés időpontjaként 2003. február 28-át jelölte meg.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben ajánlatkérő részletesen meghatározta az ajánlatadás feltételeit. Az útmutató 11. pontjában ajánlatkérő a tárgyalások lefolytatásáról adott ismételten tájékoztatást, mely szerint a tárgyalásos közbeszerzési eljárásban nem érvényesül az ajánlatkérő és az ajánlattevők ajánlati kötöttsége, mely azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő szabadon tárgyalhat a szerződés feltételeiről. Az ajánlattevő az ajánlatát, az ajánlatkérő pedig az ajánlati felhívását és a dokumentációt szabadon módosíthatja.
Ajánlatkérő az első tárgyalási időponttól kezdve külön-külön kívánt tárgyalni az egyes ajánlattevőkkel (külön értesítés szerinti időbeosztás alapján), majd valamennyi ajánlattevővel közösen záró tárgyalást tart. A záró tárgyaláson az egyes ajánlatadók tájékoztatást kapnak a módosított ajánlatok lényeges részeinek (kért ellenszolgáltatás, határidő), valamint az elbírálásnál szerepet játszó szerződéses feltételek tekintetében és erre figyelemmel a záró tárgyaláson is módosíthatják ajánlatukat. A záró tárgyalás lezárása után azonban az ajánlatok már nem módosíthatóak, az ajánlatadó ettől az időponttól kezdve az utolsó ajánlatához kötve van. Ezen ajánlati kötöttség az eljárás eredményhirdetésének időpontjától számított 30 napig terjed.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. február 3-ára ajánlatot nyújtott be a Margit Palace Kft. és kérelmező.
A bontási jegyzőkönyv tartalmazta az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlat példányszámát, az ajánlati biztosíték teljesítését, az ellenszolgáltatás összegét és a teljesítési határidőt. A bontáskor ajánlatkérő meghatározta a külön-külön folytatandó tárgyalások időpontjait és csatolt az ajánlattevők számára egy tájékoztatót a tárgyalások tervezett menetéről. E szerint az első tárgyalási fordulón a műszaki ajánlatok pontosítását kéri (2003. február 4-én), amelyet követően a műszaki ajánlatot módosított elrendezési vázlat formájában 2003. február 7-ig kell elkészíteni. A második tárgyalási napon (2003. február 6-án) a szerződéstervezeteket kívánja ajánlatkérő pontosítani. Helyszíni szemlét is kitűzött 2003. február 7-ére. A harmadik tárgyalási fordulóra 2003. február 11-én kerül sor, ekkor kell a végleges műszaki ajánlatot megtenni. A negyedik tárgyalási forduló 2003. február 12-én lesz, majd ezt követi a 2003. február 14-én a záró tárgyalás valamennyi ajánlattevő részvételével. Erre az alkalomra kell elkészíteni a végleges ajánlatot, amelynek alaki és tartalmi követelményeit a tájékoztató mellékletben határozta meg az ajánlatkérő oly módon, hogy a végleges ajánlat beadási határideje 2003. február 14. 10 óra 45 perc, a beadás helye a záró tárgyalás helyszíne. Az ajánlatokat egy eredeti példányban, lezárt borítékban "végleges ajánlat" felirattal ellátva "B" típusoldal kitöltése révén a kötelezettségvállalásra jogosult/felhatalmazott aláírásával ellátva kell benyújtani, mely után az ajánlat tovább már nem módosítható.
A tárgyalások az előírt módon lezajlottak, majd 2003. február 14-én a záró tárgyalásra került sor, amelyen először ismertették a módosított ajánlatok jellemző paramétereit, majd szünet után az ajánlatkérő által kiadott blanketta, "B" típusoldal kitöltésével tették meg az ajánlattevők a legvégső ajánlatukat.
A Margit Palace Kft. a "B" típusoldal kitöltése mellett a lezárt borítékba az alábbi tartalmú levelet is betette.
"Arra az esetre, ha a Margit Palace Kft. leadott pályázatában a bérleti díj mértéke a T. Ítélőtábla számára nem volna elfogadható, úgy a Margit Palace Kft. képviseletében ezúton tisztelettel felajánlom, hogy cégünk kész egy, az eredeti alaprajzhoz képest kevésbé kényelmesen használható, kisebb területen elhelyezett alaprajzi változat kidolgozására. Megjegyezzük, hogy a leadott, többször módosított válaszfalazási alaprajz az önök által történt többszöri egyeztetés eredménye, és mint olyan, egyben a megajánlott bérleti díj alapja is. Véleményünk szerint azonban az Ítélőtábla presztízséhez és munkamenetéhez a végleges ajánlatban leadott alaprajzi elrendezés felel meg legjobban."
Ajánlatkérő értékelő bizottsága 2003. február 20-án bírálta el az ajánlatokat a megbízott szakvéleménye alapján. Az eredményhirdetésre is ezen a napon került sor, az eljárás nyertese a Margit Palace Kft. lett. Az összegzés is erre a napra elkészült, mely szerint az értékelés az ajánlati felhívásban megjelölt részszempontok alapján az ott meghatározott módszerrel történt.
Kérelmező 2003. február 21-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, az ajánlatkérő 2003. február 20-án kihirdetett eljárást lezáró döntését semmisítse meg, hívja fel az ajánlatkérőt a Kbt. szabályainak megfelelő döntés hozatalára, ideiglenes intézkedésként függessze fel az eljárást és tiltsa meg a szerződéskötést.
Indoklásként előadta, hogy ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás menetét meghatározta az ajánlati felhívásban. Eszerint írásbeli ajánlatot kér 2003. február 3-ig, majd ezt követően tárgyal az ajánlattevőkkel. Az ajánlatok bontásakor közölte, hogy az ajánlattevő két műszaki és két gazdasági kérdésekkel foglalkozó tárgyalási fordulón vehet részt. A módosított ajánlatokat 2003. február 14-én kell beadni, ezzel egyidejűleg az eredeti ajánlat többi részét is be kell nyújtania módosított tartalommal. A végleges ajánlatot az ajánlatkérő által kiosztott "B" típusú oldal kitöltésével kell megtenni. A 2003. február 14-i tárgyaláson a két ajánlattevővel egyidejűleg tárgyaltak, ezt követően szünetet tartottak. Ekkor kellett a "B" típusú oldal kitöltésével, annak lezárt borítékban helyezésével a végleges ajánlatot elkészíteni. Ezt követően került sor a borítékok felbontására, ahol kérelmező képviselője észlelte, hogy a későbbi nyertes ajánlattevő által beadott borítékból a "B" típusoldal mellett egy további lap is előkerült, melynek tartalmát az ajánlatkérő képviselője nem ismertetette, a felvett jegyzőkönyvben említést sem tett róla.
Kérelmező képviselői az ajánlat felbontásának körülményeiről szóló egybehangzó nyilatkozatukat közjegyzői okiratba is foglalták 2003. február 18-án. Kérelmező álláspontja szerint a végleges ajánlatot kizárólag a "B" típusoldal kitöltésével lehetett megtenni, aki nem így járt el, annak az ajánlata érvénytelen. Az előírtaktól való eltérést nem lehet pusztán formai hibának minősíteni. Ajánlatkérő a bontáskor jelezte, hogy a kifogásolt iratra később reflektál, ez pedig az alapelvek sérelmét jelenti. A kérelmező a jogorvoslati eljárásban megismerte a vitatott dokumentum tartalmát, amely álláspontja szerint tartalmilag az ajánlat módosításának lehetőségét veti fel. A nyertes ajánlattevő ugyanis felajánlotta, hogy kész egy, az eredeti alaprajzhoz képest kevésbé kényelmesen használható, kisebb területen elhelyezett alaprajzi változat kidolgozására, mely az ajánlati elemek módosításának lehetőségét helyezi kilátásba, melyeket ajánlatkérő az elbírálási szempontok körében értékel. Módosítaná ugyanis egyfelől az ajánlatkérő "igények érvényesíthetősége a kialakítás fázisában" megfogalmazású szempontot, melynek részei a funkcionális megfelelőség és a helyiségszám szerinti megfelelőség, másfelől a bérleti díjat is. Továbbá a dokumentum léte formai okból is az ajánlat érvénytelenségét kell, hogy eredményezze. Ennek az iratnak a csatolása egyebekben az ajánlati felhívás 11.6. pontjának azon előírásába is ütközik, hogy a záró tárgyalás lezárása után nem módosítható az ajánlat, ugyanis a nyertes ajánlattevő által közöltek a záró tárgyalás utáni időpontra vetítik elő az ajánlat módosításának a lehetőségét. Ezen a tényen az sem változtat, hogy az ajánlatkérő utóbb nem vette figyelembe a nyilatkozatot az elbírálás során.
Ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. §-ában foglalt alapelveket is azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelennek az ajánlati felhívásnak nem megfelelő ajánlatot és azzal, hogy a beadott dokumentumot nem ismertette az utolsó tárgyalási fordulón. Ezzel a magatartással sérült a nyilvánosság és a verseny tisztaságának alapelve. Az esélyegyenlőség alapelve amiatt szenvedett sérelmet, mert a kérelmező az ajánlati felhívásnak teljesen megfelelően tette meg az ajánlatát és ezáltal hátrányos helyzetbe került egy olyan ajánlattevővel szemben, aki ezeket a szabályokat be nem tartva az ajánlatkérő igényeinek jobban megfelelő ajánlat tételét helyezte kilátásba.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy az ajánlattevőkkel megtartott záró tárgyaláson mindkét ajánlattevő az ajánlatkérő által kiadott minta szerint tette meg a végleges ajánlatát. Ajánlatuk mind formai, mind tartalmi szempontból megfelelt az ajánlati felhívásban foglaltaknak. Az ajánlatkérő semmilyen formában nem tett olyan előírást, hogy a végleges ajánlatot kizárólag az átadott iratmintával szabad megtenni. A nyertes is megtette az előírtaknak megfelelően a végleges ajánlatát, azt később nem módosította. A kísérőlevél, amely az iratminta mellett volt, szintén nem módosította a végleges ajánlatot. Ebben az ajánlattevő további tárgyalásra való készségét fejezi ki, de a végleges ajánlatot egyúttal megerősíti. A végleges ajánlatok felbontásakor az ajánlatkérő ismertette a Kbt. 51. § (1) bekezdés szerinti adatokat, a kísérőlevél tartalma nem ilyen adatnak minősült, ezért nem került sor az ismertetésére és a jegyzőkönyvezésére sem. Az alapelvek sem sérültek, mert a kísérőlevél tartalma az ajánlatkérői eljárást lezáró döntésre nem volt kihatással, annak tartalma nem volt lényeges. Az eljárást lezáró döntés alapja kizárólag a felhívásban meghatározott szempontrendszer volt.
A nyertes ajánlattevő, a Margit Palace Kft., észrevételében szintén kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Hivatkozott arra, hogy ajánlatát az ajánlati felhívásban foglalt feltételeknek megfelelően tette meg. A záró tárgyaláson zárt borítékban nyújtotta be a végleges ajánlatát, amely két lapból állt, a "B" típusú oldal mellett egy kísérőlap került becsatolásra, amelyben egy tájékoztató nyilatkozatot tett: Ezen nyilatkozat azonban nem módosította a végleges ajánlatot és az elbírálást sem befolyásolta. Az ajánlatkérő sehol nem tett olyan előírást, amellyel megtiltotta volna a "B" típusú oldal mellett kísérő nyilatkozat csatolását vagy azt, hogy a borítékban egy második lap is elhelyezésre kerüljön.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság a fenti törvényi előírások alapján vizsgálta, hogy a nyertes ajánlat érvényessége tárgyában hozott ajánlatkérői döntés jogszerű volt-e.
A jelen eljárás tárgyalásos eljárás volt. Ajánlatkérő az ajánlat elkészítésével kapcsolatos követelményeit az ajánlati felhívásban, dokumentációban és az ajánlatok bontásakor a tárgyalások menetét meghatározó tájékoztatóban határozta meg. Ajánlatkérő a fent részletezett irataiban meghatározta azokat az iratokat, amelyeknek a becsatolása kötelező volt. Ajánlatkérő előírásai között olyan kikötés nem lelhető fel, amely a kötelezően előírt iratokon felül további irat csatolását kizárná, illetőleg hogy a további irat csatolásához az érvénytelenség jogkövetkezményét fűzné.
A záró tárgyalásról rendelkező előírás is csak azt tartalmazta, hogy az ajánlatokat egy eredeti példányban, lezárt borítékban "végleges ajánlat" felirattal ellátva "B" típusoldal kitöltése révén a kötelezettségvállalásra jogosult aláírásával ellátva kell benyújtani, mely után az ajánlat tovább már nem módosítható.
A fenti előírás sem zárta ki kötelező érvénnyel, hogy a "B" típusoldal mellett a borítékba más irat elhelyezése a közbeszerzési eljárás további szakaszából történő kizárás jogkövetkezményét eredményezné.
Ennek alapján a Margit Palace Kft. által a "B" típusoldal mellé csatolt irat nem alapozza meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenséget.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a becsatolt irat tartalmában eredményezhette-e az érvénytelenség megállapítását.
Az ajánlatkérő előírása alapján az ajánlatokat a záró tárgyalás befejezéséig lehetett módosítani, ezt követően pedig beállt az ajánlati kötöttség. A Margit Palace Kft. által a záró tárgyaláson a "B" típusoldal mellé csatolt irat tartalmában nem vitathatóan kifejez egy esetleges további tárgyalási készséget is, de emellett az ajánlatkérő elvárásának megfelelően a beadott végleges ajánlatát megerősíti, sőt nyomatékosítja is azzal a kitétellel, hogy az "Ítélőtábla presztízséhez és munkamenetéhez a végleges ajánlatban leadott alaprajzi elrendezés felel meg legjobban."
Az ajánlati blanketta tartalmazott kizárólag ajánlati tartalmi elemeket, a kísérőlevél a konkrét szerződési feltételeket illetően semmiféle nyilatkozatot nem tartalmazott, tehát a "B" típusoldal volt a végleges ajánlat.
A fentiekből következően a vitatott levél tartalmában is megfelelt az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a tárgyalások menetéről kiadott tájékoztatóban foglaltaknak, hiszen a záró tárgyaláson a Margit Palace Kft. a végleges ajánlatát megtette és azt a kísérőlevelében meg is erősítette.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
Ajánlatkérő a végleges ajánlatok bontásáról készített jegyzőkönyvben - a fenti idézett jogszabályi rendelkezésnek megfelelően - rögzítette az ajánlattevők nevét, székhelyét, a kért ellenszolgáltatás összegét, valamint a teljesítési határidőt.
Ezen túlmenő iratismertetési kötelezettség az ajánlatkérőt nem terheli. Így a kísérőlevél tartalma ismertetésének az elmulasztása a Kbt. 51. § (3) bekezdésébe ütköző magatartásnak nem minősül.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a Kbt. alapelvi rendelkezései a közbeszerzési eljárás során sérültek-e.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottság eljárása során megállapította, hogy az alapelvi rendelkezések nem sérültek.
Az esélyegyenlőség és a verseny tisztasága alapelve nem sérült, hiszen a kérelmező nem került a becsatolt levél miatt hátrányos helyzetbe. Az ajánlatkérő a felajánlott további tárgyalás lehetőségével nem élt, a benyújtott végleges ajánlat alapján bírálta el az ajánlatokat. A közbeszerzési eljárás további szakaszában a nyertes részéről becsatolt levél semmiféle relevanciával nem bírt. A nyilvánosság alapelvi rendelkezés sem sérült meg azáltal, hogy a közbeszerzési eljárásban relevanciával nem bíró irat tartalma nyilvánosan ismertetésre nem került.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 27.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
