KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3208)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.88/8/2003.
Tárgy: a Penta Kft. jogorvoslati kérelme Budapest-Csepel Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Penta Általános Építőipari Kft. (2131 Göd, Hernád u. 35., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Budapest-Csepel Önkormányzata (1211 Budapest, Szent Imre tér 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Szennyvízcsatorna építése Ř 300 KG PVC 2298,2 fm Ř 200 KG PVC házi bekötőcsatorna 785 fm, Ř 250 KPE nyomócső 181,6 fm." tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL törvény, (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) és 34. § (3) bekezdésére tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését és erre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 8-án megjelent 2. számában nyílt eljárás megindítására a 9973/2002. szám alatt.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a beszerzés tárgya:
1. Szennyvízcsatorna építése Ř 300 KG PVC 2298,2 fm Ř 200 KG PVC házi bekötőcsatorna 785 fm, Ř 250 KPE nyomócső 181,6 fm.
2. TÁT típusú átemelőtelep műszaki paramétereit kielégítő 3 db átemelő telep építése.
Részajánlatot az 1. és 2. feladatokra külön-külön lehetett tenni.
A felhívásban meghatározott teljesítési határidő: 2003. június 1.
A felhívás 13. pontjában meghatározták, hogy az ajánlatok elbírálásának a szempontja, az összességében legelőnyösebb ellenszolgáltatás az alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevételével:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 6
- pénzügyi ütemezés 2
- vállalt befejezési határidő 2
- vállalt késedelmi kötbér (Ft/nap) 1
- vállalt szavatosság (év) 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-20.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot (20) a legkedvezőtlenebb ajánlat a legkevesebb pontot (1) kapja. Ezen belül a lineáris arányosság alapján kerülnek értékelésre az ajánlatok.
Az ajánlatok bontására 2003. február 3-án került sor. Ajánlatot tettek a felhívás 3. a) 1. pontjára, a csatornaépítésre: az Alterra Kft., az ÉPVÍZKÖR Kft., a SIMPLEX Kft., a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft., az Alterra-Bau Kft., a Strabag Kft., a VIDRA Kft., a ROK-LA Kft., a MASZER Kft., a RELID-BAU Kft., a TUNEL Kft., a Dél-pesti T&T Kft. (később az ajánlatát visszavonta), valamint a kérelmező.
Az ajánlatokat a képviselő-testület tagjaiból kijelölt öttagú bírálóbizottság értékelte. A bírálóbizottság értékelését elfogadva a polgármester hozta meg a döntést az eljárás eredményéről, amelyet 2003. február 17-én hirdettek ki. A csatornaépítés vonatkozásában az eljárás nyertese a TUNEL Kft. lett, a második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette.
Kérelmező 2003. február 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, melyben kérte, hogy a Döntőbizottság - az ajánlati felhívás 3. a) 1. pontja vonatkozásában - állapítson meg jogsértést, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, szabjon ki bírságot és kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg.
Indoklásuk szerint 2003. február 18-án kézhez kapták az eredményhirdetési jegyzőkönyvet és az ajánlatok értékelési táblázatát, amelyből megállapították, hogy a részszempontok pontszámítása nem a kiírtak szerint valósult meg a késedelmi kötbér és a vállalt szavatosság tekintetében. Szerintük a kiíró nem követte a lineáris arányosságot, ezért a ténylegesen számítható értéknél kedvezőbbre értékelte a nyertes TUNEL Kft. ajánlatát. Az a véleményük, hogy az ajánlati kiírásban meghatározott elbírálási szempontok kiírásnak megfelelő alkalmazása esetén az összességében legelőnyösebb ajánlatot ők tették.
Álláspontjuk, hogy a fentiekből következően ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) és 55. § (6) bekezdését.
Ajánlatkérő észrevétele szerint a 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet 4.4 pontja a szenny- és csapadékvíz-csatornahálózatra 10 év kötelező alkalmassági időt határoz meg. Ezt figyelembe véve azért, hogy az irreálisan magas felső érték ne torzítsa el a közbenső ajánlatokat, a bírálóbizottság úgy döntött, a pontozásnál a legjobb ajánlat (+93 év) megkapja a maximális 20 pontot, a legkedvezőtlenebb (+3 év) 1 pontot, a 4 és 15 év között vállalt szavatosság 10 pontot, a 16 és 92 év között vállalt szavatosság 15 pontot kap. A késedelmi kötbér esetében hasonlóan döntött a bizottság. A legkedvezőbb ajánlat 20 pontot a legkedvezőtlenebb 1 pontot kapott, a többi pontszám meghatározása az alábbiak szerint történt:
100 000 Ft/nap- 500 000 Ft/napig 5 pont
500 001 Ft/nap-1 000 000 Ft/napig 10 pont
1 000 001 Ft/nap-1 500 000 Ft/napig 15 pont
Véleményük szerint a bírálóbizottság az önkormányzat számára a legkedvezőbb ajánlatot választotta. Nem kívánta azt, hogy a tárgyi beruházásnál a késedelmi kötbér illetve a vállalt szavatosság határozza meg a sorrendet úgy, hogy az irreálisan magas vállalások döntően befolyásolják a végeredményt. Kérik a Döntőbizottságot, hogy a kihirdetett eredményt fogadja el, és kérték a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltként a TUNEL Kft. tett észrevételt, mely szerint ajánlatkérő a felhívásban közzé tette a megkívánt befejezési határidőt. A munkakezdés időpontját azonban nem határozták meg, így a befejezési határidők összevetése önmagában nem alkalmas a pályázatok összehasonlítására. Irreális kezdési időpont megadásával jogosulatlanul lehetett többletpontokhoz jutni. Álláspontjuk szerint minden pályázónak, aki vállalta az ajánlatkérő által megadott befejezési határidőt maximális 20 pontot kellett volna kapnia. Álláspontjuk szerint megállapítható, hogy összehasonlítva a nyertes és a kérelmező ajánlatát az ajánlati ár és a vállalt szavatosság szempontjából a nyertes ajánlat lényegesen kedvezőbb. A pénzügyi ütemezés és a vállalt befejezési határidő szempontjából a két pályázat azonos értékű. Tehát az öt értékelési szempont közül csak a vállalt késedelmi kötbér (súlyszáma: 1) esetében előnyösebb a kérelmező ajánlata a nyertes ajánlatnál. A 2003. március 12-én megtartott tárgyaláson előadta, hogy szerintük az irreális vállalásokat tevő ajánlatokat ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból és azokat az értékelésnél nem kellett volna figyelembe venni. Így az értékelési szisztéma sem borult volna fel. Fentiek szerint ajánlatkérő döntése megalapozott volt, kérik a jogorvoslati kérelmet elutasítani.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként, a szerződéskötést 2003. február 24-én megtiltotta a D.88/3/2003. sz. határozatával.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból és a felek által tett írásbeli és szóbeli nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott az alábbiak szerint.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Kérelmező a késedelmi kötbér és a vállalt szavatosság részszempontok értékelését sérelmezi, mert ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározott lineáris arányosítással határozta meg a pontszámokat.
Felhívás 13. b): "Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1-20.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot (20), a legkedvezőtlenebb ajánlat a legkevesebb pontot (1) kapja. Ezen belül a lineáris arányosság alapján kerülnek értékelésre az ajánlatok."
A Döntőbizottság megállapította, hogy a vitatott két részszempont esetében ajánlatkérő nem a felhívásban meghatározott lineáris arányosítással határozta meg a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb ajánlatok közé eső ajánlatok pontszámait, hanem a felhívástól eltérően sávokat kialakítva értékelt. Ugyanis az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott lineáris arányosításnak az alábbi matematikai képlet felel meg:
(AN-ALegrosszabb)
PN = PMIN + [(PMAX-PMIN) × --------------
(ALegjobb-ALegrosszabb)
A képletben:
PN = a keresett ajánlati elemre adható pontszám
PMIN = az ajánlatkérő által meghatározott alsó ponthatár
PMAX = az ajánlatkérő által meghatározott felső ponthatár
AN = a vizsgált ajánlati elem mérőszáma (pl. ár, nap stb.)
ALegrosszabb = a részszempont szerinti legkedvezőtlenebb ajánlati elem mérőszáma
ALegjobb = a részszempont szerinti legkedvezőbb ajánlati elem mérőszáma
(……) = a különbség abszolút értékét kell venni (előjeltől függetlenül)
Vállalt késedelmi kötbér értékelése: (súlyszám 1)
Pontszám
Vállalt Ajánlat- lineáris ará-
Ajánlatkérő késedelmi kérő nyosítással
kötbér Ft/nap pontozása (egész számra
kerekítve)
VIDRA 50 000 1 1
ROKLA 200 000 5 3
MASZER 550 000 10 8
RELID BAU 150 000 5 2
PENTA 1 100 000 15 15
TUNEL 100 000 5 2
ALTERRA 500 000 5 7
ÉPVÍZKÖR 250 000 5 4
SIMPLEX 510 000 10 7
PVCS 500 000 5 7
ALTERRA BAU 1 500 000 20 20
STRABAG 500 000 5 7
Vállalt szavatosság részszempont értékelése: (súlyszám: 1)
Pontszám
Vállalt Ajánlat- lineáris ará-
Ajánlatkérő szavatosság kérő nyosítással
(év) pontozása (egész számra
kerekítve)
VIDRA +3 1 1
ROKLA +3 1 1
MASZER +5 10 1
RERLID BAU +3 1 1
PENTA +3 1 1
TUNEL +4 10 1
ALTERRA +5 10 1
PVÍZKŐR +3 1 1
SIMPLEX +51 15 11
PVCS +93 20 20
ALTERRA BAU +15 10 4
STRABAG +50 hálózatra 15 7
+10 nyomvonalra
E két részszempont esetében a pontszámokat a felhívás szerinti módszerrel kiszámolva a nyertes összpontszáma 12 ponttal csökken, míg a kérelmező összpontszáma változatlan. Mivel ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél a nyertes számára 167 pontot és kérelmező számára 164 pontot állapított meg, a nyertes pontszámának 12 ponttal való csökkenése azt eredményezi, hogy a kérelmező összpontszáma lesz a magasabb.
A Döntőbizottság nem fogadja el ajánlatkérő azon érvelését, hogy e két részszempont esetében azért tért el a felhívásban meghatározott lineáris értékelési módszertől, mert nem kívánta azt, hogy a tárgyi beruházásnál az irreálisan magas késedelmi kötbér, és a vállalt szavatosság döntően befolyásolják a végeredményt, mivel a Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint ajánlatkérő a felhívásban meghatározott feltételekhez kötve van.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő értékelése során eltért az ajánlati felhívásban a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja rendelkezéseinek megfelelően meghatározott módszertől, ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdés előírásait és ezáltal nem kerülhetett abba a helyzetbe, hogy a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulatában meghatározottak szerint választhassa ki az eljárás nyertesét.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését és a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulatát, miszerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a Kbt. 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy amikor ajánlatkérő észlelte az ajánlatok vizsgálata során, hogy irreális vállalások találhatók egyes ajánlatokban élhetett volna a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjában írt rendelkezéssel, mely szerint eredménytelen az eljárás, ha valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát, vagy a többi ajánlattevő érdekét súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről dönt. Ezzel megoldotta volna a közbeszerzési eljárása során általa irreálisnak, alapelvbe ütköző és teljesíthetetlennek tekintett ajánlatok jogszerűen megoldhatatlan értékelését és rangsorolását. Mivel ajánlatkérő nem élt ezzel a lehetőséggel, így eljárása során kötve maradt az ajánlati felhívásban meghatározottakhoz.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nyilatkozata szerint a közbeszerzési eljárás során a jogsértő magatartásra a képviselő-testület öt tagjából álló bírálóbizottság döntése alapján került sor. Így a Döntőbizottság egyszemélyi felelősséget nem állapított meg.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés az eljárást lezáró döntés megsemmisítése miatt reparálható. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, részéről a Kbt.-be ütköző magatartás ismételt tanúsítására nem került sor.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pont alapján a jogsértést megállapította, a c) pontja alapján megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, az f) pont alapján bírságot szabott ki és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 19.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
