KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3242)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.73/18/2003.
Tárgy: az AKTÍV Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme Vaskút Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az AKTÍV Ipari Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6344 Hajós, Kossuth u. 21., képv.: dr. Beleznay Zsolt ügyvéd, 1052 Budapest, Váci u. 10. II/3., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmére indult jogorvoslati eljárásban, amelyet Vaskút Község Önkormányzata (6521 Vaskút, Kossuth utca 90., a továbbiakban: ajánlatkérő) " Vaskút idősek otthona építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, a Döntőbizottság a kérelmező kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, egyebekben a kérelmet elutasítja, valamint a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján eljárva megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) bekezdés d) pontját és a Kbt. 31. § (5) bekezdését, valamint Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2002. december 18. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 51. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlypontjával. Eszerint:
részszempontok súlyszámok
- ár 30
- az 1999. évi XLV. törvény szerint kis- és középvállalkozások alvállalkozóként történő alkalmazása 3
- a kötelező garanciavállalás mértéke feletti vállalás 20
- a kötelező szavatosság feletti vállalás 20
- az előírtnál az ajánlatkérő részére kedvezőbb fizetési határidő vállalása 20
- késedelmi kötbér 10
Az adható pontszámokat 1-10-ig határozta meg ajánlatkérő, az értékelés módszerére meghatározta, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a legkedvezőtlenebb 1 pontot, a kettő között arányos pontozás történik.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát. Az értékelésről további információt nem adott.
Helyszíni konzultációra 2003. január 22-én került sor, amelyen az értékeléssel kapcsolatban egy kérdés hangzott el. Ajánlattevő a garancia részszempont értékelésével kapcsolatban tett fel kérdést, melyre válaszban ajánlatkérő kijelentette, hogy a garancia részszemponton belül a garancia összegét és időtartamát is értékelni fogják.
Az ajánlattételi határidő 2003. január 28-án volt, melyre a SÁMA Kft., a DEBMUT Rt., a MODINVEST Kft., a Hajdú Ép. Ker. Kft., a Liptai Kft., az AT-VER Konzorcium, a Merkbau Kft., valamint a kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok vizsgálatát, értékelését, majd az eljárás eredményét 2003. február 7-én nyilvánosan kihirdette. Ajánlatkérő kihirdetett eljárást elzáró döntése alapján a közbeszerzési eljárás nyertese az AT-VER Konzorcium lett, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette.
Ajánlatkérő 2003. február 12-én megküldte ajánlattevőknek az eredményhirdetés jegyzőkönyvét, az Összegzés c. iratot, a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv kivonatának hiteles másolatát, valamint tájékoztatta ajánlattevőket a nyertes ajánlat tartalmi elemeiről.
Kérelmező 2003. február 17-én nyújtott be hiányos jogorvoslati kérelmet, melyet 2003. február 18-án a Döntőbizottság felhívására kiegészített. Kérelmében ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte. Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) és 59. § (1) bekezdéseit.
Indoklása szerint az ár részszempont esetén ajánlatkérő nem arányosítással állapította meg a pontszámokat. A garancia részszempont esetén kérelmező ajánlata kedvezőbb, mégis a nyertes magasabb pontszámot kapott. A szavatosság részszempont esetén kérelmező ajánlata kedvezőbb, a kiosztott pontok pedig azonosak. A késedelmi kötbér részszempontra kérelmező kedvezőbb ajánlatára kevesebb pontot kapott.
Sérelmezi továbbá, hogy a kiosztott pontszámok nem tükrözik az ajánlatok közötti különbséget.
Álláspontja szerint, amennyiben ajánlatkérő a felhívásban és a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően végzi az értékelést, kérelmező lenne az eljárás nyertese.
Kérte a Döntőbizottságtól, hogy megsemmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelem elutasítását kéri. Álláspontja szerint az ár részszempontot a felhívásban meghatározottak szerint értékelték oly módon, hogy a legkedvezőbb ajánlat a maximális 10 pontot kapta, a legkedvezőtlenebb a minimális 1 pontot, a többi ajánlat pedig kettesével lefelé haladva arányosan kevesebbet. Amennyiben a legkedvezőbb ajánlathoz arányosították volna az ajánlatokat, akkor 5 ajánlat 6 ponton felüli pontot kapott volna, a legkedvezőtlenebb pedig 1 pontot. Ez olyan ponthátrányt okozott volna, amelyet a többi részszemponttal már nem lehetett volna kompenzálni. Álláspontja szerint ezzel hátrányos megkülönböztetés veszélye állt volna fenn.
A garanciavállalás részszempont esetén a kérelmező számításában alapvető tévedés van. Nyertes ajánlatában a kötelező garancián felüli vállalás + 4 év.
Továbbá figyelembe vették, hogy a nyertes készpénzben vállalta és nem bankgaranciában a mértéket, ezért azt kedvezőbbnek ítélték, és ennek megfelelően pontozták.
A szavatosság részszempont esetén mind kérelmező, mind a nyertes azonos időszakot vállalt, ezért kaptak azonos pontszámot. Kérelmező ajánlata ebből a szempontból ellentmondásokat tartalmazott, ezért csak a szerződéstervezetben lévő nyilatkozatot vették figyelembe.
Előadta ajánlatkérő továbbá, hogy a késedelmi kötbér részszempont esetén a nyertes ajánlata kedvezőbb. Téved kérelmező, mert a nyertes ajánlatában a bruttó érték az alap. A megajánlott kötbér felső határa 79 M Ft, a maximális érték a 225. napon nyílik meg. Kérelmező ajánlatában figyelembe vették, hogy amennyiben a munka 20-30% készültségig valósul meg, a beruházást nem tudják megvalósítani, hiába érik el a kötbér maximumát az 5. napon, tekintettel a kötbér 60 M Ft felső határára.
Kérelmező ajánlatával kapcsolatban előadja még, hogy több helyen pontatlan, tartalmi ütközéseket tartalmaz. Felmerült a bizottságban az érvénytelenség kérdése, de a bizottság mindenhol az egyértelmű és ajánlatkérő számára kedvezőbb tartalmi elemeket vette figyelembe és pontozta.
A MERKBAU Kft. egyéb érdekelt észrevételében egyetértett kérelmező által a kérelemben kifejtettekkel, továbbá előadta, hogy megítélése szerint a dokumentáció nem volt megfelelő, a pontozást ajánlatkérő nem megfelelően végezte.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel a hiánytalan kérelem benyújtásának időpontjában a nyertes ajánlattevővel a szerződést az ajánlatkérő megkötötte (2003. február 17-én).
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratanyag alapján - a párhuzamosan folyamatban lévő D.91/2003. sz. eljárásban (amely szintén a jelen közbeszerzési eljárásra tekintettel van folyamatban) előterjesztettekre is tekintettel - a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárás keretében a vizsgálat tárgyává tette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok ajánlatkérő általi betartását, s erről a tárgyaláson jelen lévő feleket szóban és az ügyben érdekelt, tárgyaláson jelen nem lévő feleket írásban tájékoztatta és nyilatkozattételre hívta fel.
Az összeférhetetlenség kérdésével kapcsolatban ajánlatkérő nyilatkozott, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítése során az eljárásban részt vevő bizottsági tagoktól beszerezték az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat. Az önkormányzat polgármesterétől ezen nyilatkozat megkérésére nem került sor.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy amikor kiderült, hogy egyes ajánlatokban 10% alatti alvállalkozóként került bevonásra a BMB Komplex Bt., amelyben érdekelt Matheisz József polgármester öccse, Matheisz István, a polgármester haladéktalanul bejelentette ezen érdekeltségét a bizottságnak, illetve a képviselő-testületnek. Ezt követően a képviselő-testület döntött arról, hogy ennek ellenére a polgármester részt vehet továbbra is a közbeszerzési eljárásban és az ajánlatok elbírálásánál.
Ajánlatkérő nyilatkozott továbbá, hogy az önkormányzat székhelyén működő kis- és középvállalkozásokról ajánlattevői kérésre listát bocsátottak rendelkezésre, amely listában szerepelt a kérdéses BMB Komplex Bt. is.
Kérelmező az összeférhetetlenséggel kapcsolatban a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy e körben a törvény ajánlatkérőre ír elő kötelezettségeket. Előadta továbbá, hogy az ajánlatukban az alvállalkozókat (és köztük a BMB Komplex Bt.-t) az ajánlatkérő által kiadott listából választották ki, nem volt tudomásuk arról, hogy a társaság képviselője és beltagja a polgármester öccse.
A hivatalból vizsgálatra kerülő összeférhetetlenség körében a MODINVEST Kft. egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy ajánlatuk összeállításánál ők is az ajánlatkérő által kiadott listát használták, és onnan választották ki a bevonni kívánt alvállalkozókat. Ajánlatukban a BMB Komplex Bt. alvállalkozóként szerepel, mivel a listából választottak, így fel sem merült bennük az összeférhetetlenség kérdése. Nyilatkoznak továbbá, hogy a fentiek ismeretében belátják, hogy érvénytelen ajánlatot tettek a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy megalapozza-e az összeférhetetlenséget, hogy az ajánlatkérő polgármesterének közeli hozzátartozója (testvére) tulajdonos, illetve képviselő olyan társaságban, amely társaság alvállalkozóként vesz részt az eljárásban, valamint ajánlatkérő betartotta-e a Kbt. 31. § (2) és (4) bekezdéseit a közbeszerzési eljárás során.
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdései a közbeszerzési eljárás alapelveit rögzíti. Ennek alapján ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot. Az ajánlatkérőnek biztosítani kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. Ezeknek az alapelveknek a közbeszerzési eljárás egész menetében érvényesülniük kell.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője; az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; ezen személyek hozzátartozói.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a benyújtott ajánlatok közül többnél, így a nyertesnél, kérelmezőnél, a MODINVEST Kft. és a SÁMA Kft. ajánlatában került megjelölésre a BMB Komplex Bt. mint alvállalkozó.
A Döntőbizottság a BMB Komplex Bt. CD Céghírekből lekért nem közhitelű cégkivonatból azt állapította meg, hogy a társaság vezető tisztségviselője, valamint beltagja Matheisz István. Ajánlatkérő képviseletében a jogorvoslati tárgyaláson jelen lévő Matheisz János polgármester nyilatkozott, hogy a kérdéses társaság képviselője és beltagja a testvére. Az iratok között fellelhető volt továbbá az ajánlatkérő képviselő-testületének 2003. évi 3. számú (2003. február 7. napján megtartott) testületi ülésének jegyzőkönyve, amely 8. oldalán rögzítésre került, hogy a polgármester bejelenti a képviselő-testületnek érintettségét, mivel a testvére cége alvállalkozóként több ajánlatban is szerepel. A képviselő-testület határozatával hozzájárult, hogy a polgármester a szavazásban továbbra is részt vegyen.
A Kbt. 31. § (4) bekezdése kimondja, hogy nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodószervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
A jelen eljárásban az is megállapításra került - ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján -, hogy ajánlatkérő nevében eljáró Matheisz János polgármester a közbeszerzési eljárásban közreműködött, a létrehozott előkészítő bizottság tagja volt, azonban ajánlatkérő a fent hivatkozott rendelkezésben foglalt összeférhetetlenségi nyilatkozatot nem szerezte be, sőt az érdekelt gazdasági szervezetet maga az ajánlatkérő ajánlotta az ajánlattevőknek. Miután az ajánlatkérő a 31. § (4) bekezdését nem alkalmazta, a (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni.
A fent kifejtettek alapján a Kbt. 31. § (2) bekezdés d) pontja alapján a törvényben meghatározott összeférhetetlenség fennáll tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárásban közreműködő, a bírálóbizottsági tag polgármester hozzátartozója által tulajdonolt és képviselt cég alvállalkozóként a közbeszerzési eljárásban részt vett, ajánlatkérő tehát megsértette a fenti jogszabályt.
A Kbt. 31. § (5) kimondja, hogy ha a 31. § (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.
A fent idézett Kbt. 31. § (2) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése során is érvényesülnie kell az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezésnek, így a közbeszerzési eljárásban sem vehetett volna részt az érdekelt gazdálkodószervezet. A polgármesternek, illetve ajánlatkérőnek biztosítania kellett volna, hogy az érintett gazdálkodószervezet (jelen esetben a BMB Komplex Bt.) sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként ne vehessen részt az eljárásban.
Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem szerzi be az eljárás megindítását megelőzően az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatokat az eljárásba bevont személyek/szervezetek vonatkozásában a Kbt. 31. § (4) bekezdése alapján, úgy az eljárás során vizsgálnia kell, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség bármely ajánlattevő, illetve alvállalkozó tekintetében, s ha megállapítást nyer bármely gazdálkodószervezettel kapcsolatban az összeférhetetlenség, úgy az sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként (függetlenül a bevonás mértékétől) nem vehet részt az eljárás további szakaszában. Nem felel meg a törvény előírásainak az ajánlatkérő eljárása akkor, ha az összeférhetetlen érdekelt gazdálkodószervezet eljárás további szakaszából történő kizárása helyett úgy kíván megfelelni a törvény rendelkezéseinek, hogy az összeférhetetlenség észlelésekor az érintetteket (jelen esetben a polgármestert) kizárja a közbeszerzési eljárás további szakaszában a döntéshozatalból.
A fent hivatkozott rendelkezések alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy mivel többek között a nyertes s a kérelmező is ajánlatában 10% alatti alvállalkozóként jelölte meg a BMB Komplex Bt.-t, melynek képviselője és beltagja Matheisz István a polgármester közeli hozzátartozója, aki a közbeszerzési eljárás során a testületi ülésen szavazott, így az eljárásba bevont személynek tekinthető a Kbt. 31. § (2) bekezdés d) pontja alapján. A Kbt. 31. § (5) bekezdése szerint az érintett ajánlattevők (így a nyertes és a kérelmező is) az eljárás további szakaszában nem vehet részt.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelésének, illetve az eljárást lezáró döntésének felülvizsgálatára irányult, a Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését a meghatározott elbírálási részszempontok fényében és az alábbi megállapításokat tette:
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben, kizárólag a Kbt. 55. § (6) bekezdése körében alapos.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. b) pontjában az értékelés módszere alatt az alábbiakat határozta meg: "Az elbírálási részszempontok adott ponthatár közötti értékelésének módszere: a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap, a legkedvezőtlenebb 1 pontot, a kettő között arányos pontozás történik."
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelésénél egyrészt az előre megadott 6 részszempont közül kettő esetében (a "kötelező szavatosság feletti vállalás" és a "az előírtnál az ajánlatkérő részére kedvezőbb fizetési határidő vállalása" részszempont esetében) a felhívásában megadottól eltérően nem osztotta ki a legkedvezőtlenebb vállalásra a minimumpontot, másrészt a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb ajánlat között lévő ajánlatok pontszámát a legkedvezőbbhöz képest kettő pontszámmal csökkentve állapította meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelését nem az általa előre megadott szempontok szerint bírálta el, egyes részszempontoknál az általa megadott tartományt nem használta ki azáltal, hogy a minimumpontszámot nem osztotta ki. Másrészről ajánlatkérő által alkalmazott, a pontszámok kettő ponttal történő csökkentése a maximálishoz képest nem felel meg ajánlatkérő által rögzítettekhez, miszerint a köztes ajánlati elemek esetén arányos pontozás történik. Az ajánlatok sorrendbe állítása, majd 2-vel csökkenő pontozása nem fejezi ki az ajánlati elemek közötti eltérések arányát, mivel az eltérés mértékétől függetlenül 2 ponttal csökkenti a kiadott pontokat.
A fentieken túl a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő egyes részszempontoknál nem az ajánlatok valós tartalmi elemeit vette figyelembe az alábbiak szerint:
A kötelező garanciavállalás mértéke feletti vállalás részszempont körében ajánlatkérő jogsértő módon értékelte annak rendelkezésre bocsátásának módját. Ezen elemek ugyanis nem képezték a felhívásában megadott részszempont tartalmi elemét. E körben a helyszíni konzultáción ajánlatkérő rögzítette, hogy ezen részszempont körében a garancia mértékét és annak időpontját fogja értékelni. Ezen túlmenő szempontok (alszempontként történő beemelése) az értékelésben ellentétes a Kbt. 55. § (6) bekezdésében megfogalmazottakkal.
A késedelmi kötbér részszempont körében ajánlatkérő a felhívásban meghatározottak szerint jogszerűen a Döntőbizottság álláspontja szerint kizárólag a megajánlott napi késedelmikötbér-vállalásokat értékelheti, ezzel szemben ajánlatkérő a kötbérezhető napok számát értékelte e körben, így ezen részszempont körében sem tartotta be a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A kötelező szavatosság felelli vállalás részszempont körében ajánlatkérő nyilatkozata szerint kötelezőként 3 év szavatosságot vett figyelembe, és ez alapján határozta meg az ajánlati vállalásokat.
E körben a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő helytelenül vett figyelembe 3 év kötelező szavatosságot, mivel a beszerzés tárgyára vonatkozó építési feladat tekintetében a kötelező alkalmassági időt (szavatosságot) a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM rendelet határozza meg a Ptk.-tól szigorúbb követelményekkel. A fentiek alapján megállapítható, hogy e részszempont körében sem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően végezte el az értékelést.
Tekintettel arra a tényre, hogy a hivatalból kiterjesztett összeférhetetlenség vizsgálata körében a Döntőbizottság a jelen határozatban megállapította, hogy mind a nyertes, mind a kérelmező vonatkozásában fennáll az összeférhetetlenség, amelyet a Kbt. 31. § (5) bekezdésében foglaltak szerint ajánlatkérő nem küszöbölt ki, így erre tekintettel a kérelmezőnek a Kbt. 59. § (1) bekezdésére alapított azon kérelme, hogy jogszerű értékelés esetén az eljárás nyertese lett volna, nem megalapozott, hiszen az összeférhetetlenségre tekintettel sem a nyertes, sem a kérelmező nem lehet a közbeszerzési eljárás nyertese.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott, részben helyt adva a kérelmező kérelmének. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint megalapozatlanság miatt utasította el.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 59. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során nem tartotta be az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.
Másrészt a jogsérelem súlya körében tekintettel volt a Döntőbizottság arra is, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértések nem reparálhatóak, hiszen a szerződés megkötésre került.
A jogorvoslati eljárás során a bírság összegének meghatározását befolyásoló eljárást segítő együttműködés - a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl - ajánlatkérő nem tanúsított, azonban korábban a Döntőbizottság által megállapított Kbt.-be ütköző magatartás miatt jogsértés ajánlatkérővel szemben megállapításra nem került.
A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy ajánlatkérő a fennálló összeférhetetlenség kiküszöbölése nélkül olyan döntést hozott, melyben részt vehettek érintett ajánlattevők is, önmagában olyan súlyú jogsértés, amely tekintetében a minimális bírság összegénél magasabb bírság indokolt, azonban figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére (a szerződés nettó összegre, amely: nettó 198 259 593 Ft) a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) értéknek 1,5%-a.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. március 31.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
