KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3318)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.91/7/2003.
Tárgy: Vaskút Község Önkormányzata kérelmező jogorvoslati kérelme az AKTÍV Kft. kérelmezett ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Vaskút Község Önkormányzata (6521 Vaskút, Kossuth u. 90., a továbbiakban: kérelmező) által az AKTÍV Ipari Építőipari és Kereskedelmi Kft. (6344 Hajós, Kossuth u.21., képv.: dr. Beleznay Zsolt ügyvéd, 1052 Budapest, Váci u. 10., a továbbiakban: kérelmezett) ellen "Vaskút Idősek Otthona építése" tárgyú közbeszerzési eljárásában verseny tisztaságát sértő magatartás megállapítása iránt benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai, és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Vaskút Község Önkormányzata 2002. december 18. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 51. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Kérelmező által indított közbeszerzési eljárásban a kérelmezett társaság is részt vett mint ajánlattevő.
Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő 2003. január 28. napján volt. Az ajánlatok felbontását követően kérelmező önkormányzat által felállított értékelőbizottság az ajánlatokat mind formai, mind tartalmi szempontból megvizsgálta. Az értékelőbizottság 10 tagja között volt Matheisz János polgármester és Welchner Antal képviselő is.
Az értékelőbizottság 2003. február 3-ai ülésén döntött az eljárás eredményéről, majd az általuk elkészített előterjesztés alapján a kérelmező képviselő-testülete 2003. február 7. napján a közbeszerzési eljárás eredményéről az értékelőbizottság előterjesztése alapján meghozta a döntést, amelyet nyilvánosan 2003. február 7. napján került kihirdetésre.
A kérelmező döntése szerint az eljárás nyertese az AT-VER Konzorcium lett, míg a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmezett társaság lett. Ajánlatkérő a szerződést az eljárás nyertesével 2003. február 17. napján megkötötte.
Kérelmező 2003. február 24. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet az AKTÍV Kft., ajánlattevő ellen. Jogorvoslati kérelmében kérelmező kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmezett a közbeszerzési eljárásban megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdésében foglaltakat, nem tartotta tiszteletben a verseny tisztaságát. Kérelmező előadta, hogy a kérelmezett több személyt is megkeresett telefonon, illetve személyesen a közbeszerzési eljárás alatt, így öccsét Matheisz Istvánt, Zsigó Róbert országgyűlési képviselőt, Welchner Antal helyi képviselőt. Előadta továbbá kérelmező, hogy a szerződéskötés időpontját követően kérelmezett magát a polgármestert is megkereste. A megbeszélésen kérelmezett elmondta, hogy sérelmesnek tartják a döntést, és jogorvoslatot kezdeményeztek, de amennyiben a nyertes eláll a szerződéskötéstől, úgy nem adják be a kérelmet. Kérelmező álláspontja szerint kérelmezett előnyhöz próbált jutni az esélyegyenlőség és a verseny tisztaság követelménye ellenére.
Kérelmező kérelméhez csatolt egy 2003. február 17-én kelt feljegyzést, amely a kérelmező által hivatkozott személyek előadását tartalmazta a kérelmezett megkereséseivel kapcsolatban.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg, hogy kérelmező magatartásával jogsértést követett el.
Kérelmezett észrevételében előadta, hogy amikor a kérelmező által elkészített összegzést megkapták, azt áttanulmányozták, nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a kérelmező nem a felhívásában foglalt szempontok alapján végezte el az értékelést. Miután megítélésük szerint helyes értékelés mellett az eljárás nyertesi lettek volna, így jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, és erről a kérelmezőt is tájékoztatták. Kérelmezett kérelmében előadta, hogy megalapozatlannak tartja a kérelmező előadását, miszerint a közbeszerzési eljárás során nem tartották tiszteletben a verseny tisztaságát.
Észrevételében kifejtett véleménye szerint a kérelem benyújtásának egyetlen oka, hogy a kérelmező közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslatot kezdeményeztek. Annak ellenére ugyanis, hogy kérelmező - előadása szerint - már a közbeszerzési eljárás alatt tisztában volt a társaságuk "jogsértő" magatartásával, mégsem tettek lépéseket a közbeszerzési eljárás alatt. Hasonlóan az ügyben - kérelmező által megnevezett - érintett személyek sem tettek semmiféle bejelentést, egyébként pedig az egyik megkeresett személy közül Matheisz István a kérelmező polgármesterének öccse alvállalkozóként került megnevezésre az ajánlatukban. Kérelmezett észrevételében hivatkozott továbbá arra is, hogy maga a kérelmező sem utalt arra, hogy társaságuk bárkinek bármiféle előnyt adott vagy kínált volna a segítségért cserébe. Az pedig, hogy egy pályázó - jogszerű eszközökkel - lobbizni igyekszik, teljességgel elfogadott bevett gyakorlat. Kérelmezett a fenti indokok alapján kérte a Döntőbizottságot, hogy utasítsa el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbi indokok alapján:
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati kérelem alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a kérelmezett magatartása, amely szerint a közbeszerzési eljárás alatt, illetve az eredményhirdetés és a szerződéskötést követően beszélgetéseket folytatott, alkalmasak voltak-e ajánlatkérő döntésének befolyásolására.
A Kbt. 48. § (1) bekezdés első fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban határozta meg, hogy mely részszempontok alapján és milyen módszerrel fogja kiválasztani az összességében legelőnyösebb ajánlattevőt. A kérelmezett a kérelmező által közzétett felhívás alapján tette meg az ajánlatát, amely módosítására már jogszerű lehetősége nem volt, ugyanígy ajánlatkérő sem változtathatott jogszerűen a felhívás tartalmán, így az értékelési részszempontokon és az elbírálás módszerén sem.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében a legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A kérelmezőnek tehát a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak megfelelően az előre megadott értékelési szempontok alapján kellett a közbeszerzési eljárásban beadott ajánlatokat értékelnie és kiválasztania az összességében legelőnyösebbet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezett általi beszélgetések nem voltak alkalmasak arra, hogy befolyásolják a kérelmező döntését az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása körében.
A kérelmező tárgyaláson tett nyilatkozata is alátámasztja a Döntőbizottság fenti megállapítását, hiszen e kérelmezői nyilatkozat szerint a 2003. február 17-ei feljegyzés felvételére azért volt szükség, mivel nem voltak tisztában azzal, hogy milyen célt szolgáltak a beszélgetések, az érintett személyek ugyanis nem jelezték pontosan, hogy miben álltak a megkeresések, annak céljáról a döntés meghozatalakor nem volt pontos információjuk.
Lényegében tehát maga a kérelmező is nyilatkozta, hogy a kérelmezett által a megnevezett személyekkel folytatott beszélgetés nem befolyásolta a döntését, arról tudomást sem vettek.
A jogorvoslati eljárás során nem merült fel olyan tény vagy adat, amely azt támasztotta volna alá, hogy kérelmezett ajánlatkérőt jogsértő - a felhívásban, dokumentációban előírtak megsértésére irányuló - magatartás tanúsítására kívánta volna rábírni, hogy illetőleg a kérelmező ilyen okokat, bizonyítékokat előadni nem tudott a jogorvoslati eljárásban. A kérelmezett marasztalását kizárólag arra alapítva kérte megállapítani, hogy a kérelmezett beszélgetéseket folytatott.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint az, hogy a kérelmezett érintkezett (akár telefonon, akár személyesen) a kérelmező közbeszerzési eljárásban részben érintett személyekkel önmagában - többlettényállási elemek hiányában - nem alkalmas arra, hogy befolyásolja vele a kérelmező döntését, így a kérelmezett nem sértette meg a Kbt. 24. § (1) bekezdésében meghatározott esélyegyenlőség és verseny tisztaságának szabályait.
A fent leírtakra tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 4.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
