KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3401)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.98/4/2003.
Tárgy: a Közbeszerzések Tanácsának tagjai által kezdeményezett jogorvoslati eljárás a Büntetés-végehajtás Országos Parancsnoksága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos (1011 Budapest, Mária tér 3.), dr. Berczi Norbert (1055 Budapest, Kossuth tér 11.) és Nováczky László (1024 Budapest, Margit krt. 85.), a Közbeszerzések Tanácsa tagjai - a továbbiakban együtt: kezdeményezők - által a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (1054 Budapest, Steindl Imre u. 8., képviseli: dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd, 1068 Budapest, Felsőerdősor u. 8. fsz. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "az új, Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet építésével kapcsolatosan a telekommunikációs és informatikai rendszer megtervezése és kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen kezdeményezett, hivatalból indított jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 34. § (3) bekezdés d) pontját, a 34. § (4) bekezdés c) és e) pontjait, ezért az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, ajánlatkérő írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő 2002. október 2-án, a Közbeszerzési Értesítő 40. számában részvételi felhívást tett közzé meghívásos közbeszerzési eljárás megindítására a Kbt. 65. § (1) bekezdés a) pontja alapján az új, Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet építésével kapcsolatosan a telekommunikációs és informatikai rendszer megtervezése és kivitelezése tárgyában.
Az ajánlatkérő a részvételi felhívás 2. c) pontjában megjelölte az ajánlattételre felhívni kívánt személyeket: a KFKI ISYS Informatikai Kft.-t, a Mikro Volán Elektronika Rt.-t és a MATÁV Rt.-t.
A részvételi felhívás 10. c) pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, az elbírálási részszempontokat, súlyszámokat, az értékelés során adható pontszámok alsó és felső határát és az elbírálás módszerét itt még nem határozta meg az ajánlatkérő.
A részvételi felhívás 12. pontjában az ajánlatkérő kizárta a többváltozatú ajánlat tételét.
A felhívásra egy részvételi jelentkezés érkezett a KFKI ISYS Informatikai Kft.-től, melyet az ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró, 2002. november 4-i eredményhirdetésen ismertetett döntése alapján 2002. november 5-én kért fel ajánlattételre.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint az ajánlatkérő részajánlat tételére nem biztosított lehetőséget, a 12. pontban a többváltozatú ajánlatot lehetővé tette.
Az ajánlati felhívás 11. pontja a következőket tartalmazta:
"11. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontja: Az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjai alapján.
11. b) Bírálati szempontok:
- Ár: 0,50
- Műszaki tartalom: 0,35
- A vállalt teljesítési, minőségi garanciák: 0,10
- A projekt későbbi élete során nyújtott támogatás: 0,05
11. c) Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa, mely minden részszempont esetén azonos: 1-100-ig. Amennyiben az ajánlat teljesíti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglalt feltételeket, illetve az ajánlati ár a rendelkezésre álló kereten belül van, az ajánlat megkapja a maximális pontszámot."
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a feladat leírását, az ajánlat tartalmi és formai követelményeit, a szerződés feltételeit, az eljárás lefolytatásával, az ajánlatok értékelésével kapcsolatos kiegészítő információkat. Az I. fejezet "A benyújtható ajánlatok száma" című 5. pontja a következőket tartalmazta: Egy ajánlattevő legfeljebb kettő, különböző változatú ajánlatot adhat a következő feltételekkel: az egyik ajánlatnak meg kell felelnie az ajánlati dokumentációban megadott, telekommunikációs és informatikai rendszer kiépítését magában foglaló feladatmegoldásoknak. A második változatú ajánlat az informatikai, telekommunikációs és kábeltévé-hálózat megvalósításában térhet el, az ott szereplő, a kiszolgálandó végpontokra, a műholdas kapcsolatra vonatkozó követelményektől nem. A telefonhálózati és kábeltévérendszerrel kapcsolatos követelmények teljesítése ekkor is kötelező. Valamennyi ajánlatnak meg kell felelnie az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki elvárásoknak. Az ajánlatokat teljesen különállóan kell beadni.
Az ajánlatok értékelése című II. fejezetben az ajánlatkérő rögzítette, hogy az ajánlatokat a felbontásról számított öt napon belül bírálja el, továbbá itt is megismételte, hogy az ajánlatokat a Kbt. 34. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak szerint, azaz az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A feladat megoldásának követelményrendszere című rész 3.11. pontjában "Garancia" cím alatt az ajánlatkérő előírta, hogy "a telefon gerinc-, valamint a strukturált kábelezésre, továbbá a telefonközpontokra hároméves garancia a követelmény. Ajánlattevőnek valamennyi egyéb termékre legalább egyéves helyszíni és kétéves szállító-telephelyi garanciát kell vállalnia."
Az ajánlat elvárt formája és tartalma című rész 14. pontjában az ajánlatkérő előírta, hogy "meg kell jelölni a garancia ajánlott időtartamát, tartalmát, terjedelmét és a vállalt időbeni kötelezettségeket. Meg kell határozni pontosan, hogy mennyi az ajánlott termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó, a termék vagy szolgáltatás árában benne foglalt vagy benne nem foglalt garanciaidő és feltétel." A 15. pontban előírta az ajánlatkérő, hogy "ismertetni kell az ajánlati árban benne foglalt támogatás módját, időtartamát, tartalmát, mennyiségi korlátait", a 15.1. "Többlettámogatás" című pontban pedig előírta, hogy "ismertetni kell az árajánlat részét képező támogatáson túl milyen éves és/vagy eseti támogatást, tanácsadást, konzultációt milyen (pénzügyi és egyéb) feltételekkel vállal az ajánlattevő".
Az ajánlattételi határidőre, 2002. december 17-re a KFKI ISYS Informatikai Kft. benyújtotta az ajánlatát.
Az ajánlatkérő elvégezte az ajánlat értékelését, majd 2003. január 15-én a KFKI ISYS Informatikai Kft.-t nyertes ajánlattevőként hirdette ki. Az ajánlatkérő 2003. január 29-én a nyertes ajánlattevővel vállalkozási szerződést kötött, amely szerint a bruttó vállalkozói díj 69 714 957 Ft.
Az ajánlatkérő elkészítette az összegezését az eljárásról, amely szerint a nyertes ajánlattevő valamennyi részszempont esetében a maximális 100 pontot kapta. A pontszámokat a következőkkel indokolta:
Ár: Az ajánlatban megadott árak reálisak, más cégek kereskedelmi kínálatában szereplő - azonos technikai színvonalat képviselő azonos paraméterekkel rendelkező - termékek és szolgáltatások árszintjét nem lépik túl.
Műszaki tartalom: A műszaki tartalom az elvárásoknak jól megfelel, biztosítja az ajánlati dokumentációban meghatározottakat. Megfelelő tartalékokkal rendelkezik és rugalmasan (költséghatékonyan) bővíthető.
Vállalt teljesítési, minőségi garanciák: a vállalt teljesítési garanciák reálisak, vállalkozó részéről teljesíthetők. A minőségi garanciák részben gyári garanciákra épülnek (20 éves időintervallum), illetőleg a közbeszerzési garanciális előírásokat is maradéktalanul teljesíti.
A projekt későbbi élete során nyújtott támogatás: A projekt későbbi élete során nyújtott támogatás illeszkedik a bv. szervezet informatikai működőképességének fenntartását biztosító országos informatikai rendszerfelügyelethez.
Elkészítette az ajánlatkérő a "tájékoztató az eljárás eredményéről" című dokumentumot is, amelyet megküldött a Közbeszerzési Értesítő szerkesztőbizottságának (a továbbiakban: szerkesztőbizottság). A szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívásában arról kért tájékoztatást, hogy mit értékelt az ajánlatkérő a második, a harmadik és a negyedik részszempont vonatkozásában, továbbá kérte a súlyszámok, az adható pontszámok alsó és felső határának, az értékelés módszerének az ismertetését, mivel ezeket az adatokat a megküldött tájékoztató nem tartalmazta.
A hiánypótlási felhívásra az ajánlatkérő megküldte a kiegészített tájékoztatót, amely a Közbeszerzési Értesítő 7. számában jelent meg. A tájékoztató 4. pontjában, ahol a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat kell közölni (ha a részvételi felhívás azokat nem tartalmazta), az ajánlatkérő rögzítette az ajánlati felhívással egyezően az értékelési részszempontokat, azok súlyszámait, az adható pontszámok alsó és felső határát, valamint a részszempontokkal kapcsolatban a következőket:
Ár: A legmagasabb pontszámot - az azonos technikai színvonal és IT infrastruktúra figyelembevételével - a legalacsonyabb összegű ajánlat kapja. Műszaki tartalom: A műszaki tartalom korszerűsége és időtállósága, az ajánlott műszaki megoldások mennyiben elégítik ki a komplex megvalósítási és későbbi továbbfejlesztési igényeket, a megfelelő tartalék erőforrások biztosítása, az ajánlott műszaki megoldás moduláris és költséghatékony (kisebb beruházási ráfordításigényű) bővíthetőségének biztosítása. Az ajánlat(ok) közül a magasabb pontszámot az alacsonyabb költséggel továbbfejleszthető műszaki tartalmú ajánlat kapja.
Vállalt teljesítési, minőségi garanciák: Az ajánlott teljesítési garanciák realitása, teljesíthetősége. Az ajánlat(ok) közül a magasabb pontszámot a hosszabb időtartamra vállalt garanciát tartalmazó ajánlat kapja.
A projekt későbbi élete során nyújtott támogatás: A megvalósítás után az egész büntetés-végrehajtás szervezet informatikai működőképességnek fenntartását biztosító országos rendszerfelügyelethez illeszkedés, a működéshez szükséges frissítések biztosítására ajánlott időintervallum. Az ajánlat(ok) közül az kapja a magasabb pontszámot, amelyik - azonos tartalmat és árszintet figyelembe véve - hosszabb időre biztosítja az átadott rendszer zavartalan működőképességét.
A Szerkesztőbizottság a tájékoztatót a következő megjegyzéssel jelentette meg: A tájékoztató 4. pontjában ismertetett második és harmadik részszempontok sértik a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
Dr. Kardkovács Kolos 2003. február 20-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést és szabjon ki bírságot a törvény szabályait megszegő szervezettel és személlyel szemben. Álláspontja szerint vélelmezhető, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (3) bekezdésének d) pontjában, a 34. § (4) bekezdésének c) és e) pontjaiban, valamint az 55. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Alaposan feltételezhető, hogy a részszempontok nem gazdaságilag értékelhető mennyiségi és minőségi tényezőkön alapulnak, így objektív módon nem alkalmasak az elbírálásra. A második részszempontban az ajánlatkérő több tartalmi elemet is meghatározott, azokat azonban mint alszempontokat a részszemponton belül nem tüntette fel. Nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő a "korszerűség, időtállóság, a továbbfejlesztési igények komplex megvalósítása, a tartalék erőforrások biztosítása, költséghatékonyság, bővíthetőség" tekintetében mely tényezőket vette figyelembe, illetve ezekhez az alszempontokhoz milyen értékelési súlyszámot rendelt. A harmadik részszempont esetében az ajánlatkérő mind a teljesítésre, mind a minőségre garanciális megajánlásokat várt, azonban ezeket alszempontokra bontva nem részletezte. Nem állapítható meg teljes egyértelműséggel, hogy a ponthatárok közötti pontszámot az ajánlatkérő milyen módszer szerint osztotta szét.
Kétséges, hogy a fentiekre tekintettel az ajánlatkérő érvényesítette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésében leírt eljárást.
Dr. Berczi Norbert 2003. február 27-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást. A jogsértő esemény tudomására jutása időpontjaként 2003. február 18-át, a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány kézhezvételének napját jelölte meg. Indítványozta, hogy a Döntőbizottság az eljárás jogszerűségét vizsgálja meg. Kezdeményezése indokaként előadta, hogy az ajánlatkérőnek a részszempontokat, az alszempontokat a Kbt. 34. § (4) bekezdésében foglalt követelményekkel összhangban kell meghatároznia. A második részszempont esetében több elemet is meghatározott az ajánlatkérő, azokat azonban mint alszempontokat nem tüntette fel. A részszempont szöveges magyarázatából nem állapítható meg, hogy korszerűség, időtállóság, a továbbfejlesztési igények komplex megvalósítása, a tartalék erőforrások biztosítása, költséghatékonyság, bővíthetőség szempontok szerinti bírálatot milyen tartalmi elemek alapján végezte el. A harmadik részszempont esetében az ajánlatkérő az értékelni kívánt garanciák körét nem részletezte, azokat mint alszempontokat nem tüntette fel. A részszempontokból nem állapítható meg, hogy azok alkalmasak-e az ajánlat objektív alapon történő elbírálására. A részszempontok ajánlatkérő által történt meghatározása kérdésessé teszi a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak betartását. Az ajánlatkérő a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltakkal ellentétesen nem határozta meg az értékelés módszerét. A második és a harmadik részszempont esetében a korábbiakhoz képest eltérő tartalmi elemeket értékel az értékelési módszerként feltüntetett szöveges magyarázat. Az ajánlatkérő nem rendelkezett a legmagasabb pontszám kiosztásáról, ezzel a Kbt. 55. § (6) bekezdésével ellentétesen járt el.
Nováczky László 2003. március 3-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást. A jogsértő esemény tudomására jutásának időpontjaként 2003. február 18-át, a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére irányuló indítvány kézhezvételének napját jelölte meg. Indítványozta jogsértés megállapítását és bírság kiszabását a Kbt. szabályait megsértő szervezettel és személlyel szemben. Előadta, hogy a tájékoztató alapján valószínűsíthető, hogy az ajánlatkérő a második, harmadik és negyedik részszempont esetében több tartalmi elemet értékelt, de ezeket nem határozta meg. Vitatható a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülése e részszempontok esetében, illetve kétséges, hogy a közölt formában lehetővé teszik-e az ajánlatok objektív összehasonlítását. Nem tartalmaz a tájékoztató a Kbt. 34. § (3) bekezdése d) pontja szerinti módszert. Az ajánlatkérőnek e módszerrel kellett kiszámolni valamennyi ajánlat valamennyi pontszámát, az ajánlatkérő azonban csak a legjobb ajánlatról szól a szöveges indokolásban. Kétségbe vonható az is, hogy az ajánlatkérő kiosztotta-e a legmagasabb pontszámot.
A Döntőbizottság a kezdeményezések alapján megindította D.85/2003., D.95/2003. és D.98/2003. számon a jogorvoslati eljárásokat, majd az ügyeket 2003. március 3-án D.98/2003. számon egyesítette.
Az ajánlatkérő észrevételében és a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozataiban előadta, hogy az indítványok nem megalapozottak. Három céget tartottak alkalmasnak a szerződés teljesítésére, akiket a részvételi felhívásban meg is jelöltek. Bíztak abban, hogy rajtuk kívül még több cég is jelentkezik. Egynél több jelentkezőre számítottak, ezért a részvételi felhívásban megjelölték az összességében legkedvezőbb ajánlat bírálati szempontját. Csak egy részvételi jelentkezés érkezett a KFKI ISYS Informatikai Kft.-től, akit ajánlattételre is felkértek. Az ajánlati felhívás végleges szövegének elkészítésekor szembesültek azzal, hogy az egy ajánlattevőre tekintettel értelmét vesztette a részvételi felhívásban megjelölt bírálati szempont. Ekkor már nem volt lehetőség a módosításra, így kénytelenek voltak több értékelési részszempontot megjelölni.
Az ajánlati felhívásban a Kbt. előírásainak megfelelően meghatározták a részszempontokat, azok súlyszámait, a kiosztható pontszámok alsó és felső határát 1-től 100-ig, amely minden részszempont esetében azonos. Az ajánlati felhívásukban egyértelműen rögzítették a pontozás módszerét. Kifejtette, hogy a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a pontok kiosztásának módszerét miként kell meghatározni, ezt az ajánlatkérő szabadon határozhatja meg, ennek körében biztosítva az ajánlatok (egy ajánlat esetén az ajánlat) összehasonlíthatóságát, illetve az objektív értékelés követelményét. A meghatározott módszer e követelményeknek maradéktalanul megfelel, kizárólag ezzel lehetett biztosítani - annak tudatában, hogy csak egy ajánlat lesz - annak összehasonlíthatóságát, objektivitását. Több ajánlat híján a beérkező ajánlatot más ajánlattal nem, csak az ajánlati felhívással, dokumentációval lehet összehasonlítani. A módszer meghatározásakor figyelembe vették a Kbt. 55. § (6) bekezdését, aminek megfelelt a felhívásban meghatározott módszer: tartalmazta, hogy a legjobb ajánlat megkapja a maximális pontszámot. A Kbt. 55. § (6) bekezdéséből az is megállapítható, hogy bármilyen értékelési módszert is ír elő az ajánlatkérő, annak alkalmazását csak és kizárólag a legjobb ajánlat és a többi ajánlat összehasonlítására írja elő. Egy ajánlat esetén nincs más lehetőség, mint annak megállapítása, hogy az ajánlat teljesíti-e az előírt követelményeket vagy sem.
Az értékelés gyakorlatilag csak azt jelentheti, hogy érvényesség szempontjából kell megvizsgálni az ajánlatot, valamint azt, hogy az ajánlati ár a rendelkezésre álló fedezet mértékére tekintettel megfelelő-e. Ha az ajánlat érvényes és a fedezetet nem haladja meg az ár, akkor az ajánlat a legelőnyösebb lesz és nyertes lesz.
Az elbírálás szempontjai alkalmasak voltak az ajánlat objektív módon történő elbírálására. Részszempontjaikon belül alszempontokat nem határoztak meg, így azt nem is értékelhettek.
Az értékelésből kiderül, hogy az időtállóság, a továbbfejlesztési igények komplex megvalósítása, a tartalék erőforrások biztosítása, költséghatékonyság, bővíthetőség szempontok értékelésekor a dokumentációban meghatározott követelményeknek való megfelelést vették figyelembe. Ugyanezt tették a harmadik részszempontnál. A Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltak érvényre jutottak. A beérkező ajánlat mint egyetlen és így a legjobb ajánlat megkapta a legmagasabb pontszámot. A több ajánlat értékelésére vonatkozó rendelkezések alkalmazására nem volt lehetőség.
Amikor elkészítették a "tájékoztató az eljárás eredményéről" című iratot, akkor csak az értékelési részszempontokat tüntették fel, lemaradtak a súlyszámok, pontszámok, az értékelés módszere. A szerkesztőbizottság hiánypótlási felhívása így megalapozott volt.
A hiánypótlás keretében a szerkesztőbizottság tájékoztatást kért arról is, hogy mit értékeltek a 2-4. részszempontok esetében, bárt ezt a melléket tartalma alapján közzétenni nem kell. Azért, hogy eleget tegyenek a felhívásnak, az ajánlati dokumentációban meghatározott követelmények tartalmi elemeit kiemelve, e tekintetben is megadták a kért tájékoztatást.
Kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését.
Az egyéb érdekeltként a KFKI ISYS Kft. észrevételében előadta, hogy nem ért egyet a jogorvoslati eljárás kezdeményezésével, mert pályázóként megismerhette az értékelési szempontokat, azok szerinti elbírálást vállalta, az ajánlat értékelését objektívnek tartja. Azért is érthetetlen a kezdeményezés, mert egyetlen pályázóként lett nyertes, így senkinek sem sérültek az érdekei.
A Döntőbizottság a kezdeményezéseknek az alábbiak szerint ad helyt.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat,
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám),
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos,
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 34. § (4) bekezdése szerint a 34. § (3) bekezdésének a) pontja szerinti részszempontokat az ajánlatkérőnek az alábbi követelményeknek megfelelően kell meghatároznia:
a) a részszempont körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága,
b) a résszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás (ajánlati ár, díj) mértékének részszempontját,
c) a részszempontoknak gazdaságilag értékelhető mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, illetőleg a szerződés feltételeivel kell kapcsolatban állniuk,
d) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését,
e) ha részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontokként azok - tényleges jelentőségével arányban álló súlyszámát is meg kell adni.
A részvételi felhívás még csak azt tartalmazta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, a Kbt. 34. § (3) bekezdése a)-d) pontjai szerinti adatok ott még nem kerültek ismertetésre, ezért azokat az ajánlati felhívásban kellett közölnie az ajánlatkérőnek.
Az ajánlati felhívás tartalmának meghatározásakor már ismert volt az ajánlatkérő előtt, hogy az ajánlati szakaszban csak egy ajánlattevő tehet ajánlatot. Ekkor még - az észrevételében foglaltakkal ellentétben - a Kbt. 63. § (5) bekezdése alapján lehetősége lett volna az ajánlatkérőnek a részvételi felhívásban megjelölt elbírálási szempont módosítására egészen az ajánlattételi határidő lejártáig. E jogával az ajánlatkérő nem élt, és a részvételi felhívással azonosan az ajánlati felhívásban is az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontot szerepeltette.
E szempont választása esetére a Kbt. kógens jelleggel írja elő a 34. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesítését, ez az előírás nem tartalmaz kivételt, még arra az esetre sem, ha csak egy ajánlattevő van az eljárásban.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlati felhívás 11. c) pontjában foglalt előírása pontszámok kiosztásának módszere. A Döntőbizottság észlelte, hogy az ajánlati felhívásban szereplő és a "tájékoztató az eljárás eredményéről" című dokumentumban a módszerre vonatkozóan közölt előírás eltér egymástól. A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjának való megfelelés szempontjából az ajánlati felhívás tartalma az irányadó, ezért azt vizsgálta a Döntőbizottság.
Az ajánlatkérő nyilatkozata szerint az ajánlati felhívás összeállításakor már egyértelmű volt, hogy csak egy ajánlatot kell értékelnie, erre figyelemmel határozta meg az értékelési részszempontokat, az értékelés módszerét a felhívásban foglaltak szerint.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja arra az esetre sem tartalmaz kivételt, ha az ajánlatkérőnek csak egy ajánlatot kell értékelnie az eljárás során. Ezen túlmenően az egy ajánlatra vonatkozó hivatkozás sem helytálló, mert az ajánlatkérő - a részvételi felhívástól eltérve - az ajánlati felhívásban lehetőséget biztosított többváltozatú ajánlattételre, így maga is több - két - ajánlatot várt a felkért ajánlattevőtől. Ebből következően fennállt a lehetőség, hogy nem egy, hanem két ajánlatot kell értékelnie. Erre tekintettel az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempont egyáltalán nem vesztette értelmét, továbbá éppen e körülményre is figyelemmel nem fogadható el az ajánlati felhívás 11. c) pontjában megjelölt módszer sem.
A Kbt. konkrétan az értékelés módszerével kapcsolatban csak a 34. § (3) bekezdés d) pontjában tartalmaz előírást, de a Döntőbizottság álláspontja szerint ezt minden esetben e bekezdés c) pontjában és a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglaltakkal együtt kell értelmezni. Maga a 34. § (3) bekezdés d) pontja is azt a követelményt támasztja, hogy az ajánlatkérőnek meg kell határoznia annak módját, azt a műveletet, ahogyan az alsó és felső ponthatár közötti pontszámokat megállapítja. E módszer meghatározásának szabadságát korlátozza az 55. § (6) bekezdésének azon kógens előírása, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális pontszámot ki kell adni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdésének további rendelkezéséből következően a módszernek éppen azt kell tartalmaznia, hogy hogyan lehet az ajánlatoknak az adott részszempont körébe tartozó tartalmi elemeit összehasonlítani, a legjobb ajánlaton kívül a többi - akár csak egy további - ajánlat pontszáma miként, milyen művelettel kerül megállapításra. Az ajánlatkérő maga is erre a következtetésre jutott az írásban tett nyilatkozatában. A Döntőbizottság álláspontja szerint csak az ilyen tartalmú ajánlatkérői előírás tekinthető a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában megkövetelt módszernek. Az ajánlati felhívás 11. c) pontjában leírtak nem elégítik ki a módszer ezen minimális követelményét, miután csak azt határozta meg az ajánlatkérő, hogy a beérkező ajánlat milyen esetben kaphatja meg a maximális pontszámot. Nem tartalmaz arra vonatkozóan rendelkezést az ajánlatkérő előírása, hogy különböző ajánlatok esetén a pontszámokat hogyan osztja ki.
A fentiek alapján az ajánlatkérő előírása nem felel meg a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában foglaltaknak.
Az ajánlatkérő négy értékelési részszempontot határozott meg, amelyek közül a második, a harmadik és a negyedik részszempont jogszerűségét vitatták a kezdeményezők.
A Döntőbizottságnak azt kellet vizsgálnia, hogy e három részszempont megfelel-e a Kbt. 34. § (4) bekezdésének c) és e) pontjaiban foglalt előírásoknak.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontja alapján az értékelési részszempontnak gazdaságilag értékelhető, mennyiségi, illetve minőségi tényezőkön kell alapulniuk.
A "műszaki tartalom", "a vállalt teljesítési, minőségi garanciák" és "a projekt későbbi élete során nyújtott támogatás" részszempontok alapvetően leíró jellegűek, amelyek nem egyetlen, számszerűsíthető tartalmi elemen alapulnak, hanem egy sok tényezőn alapuló értékelés végeredményei lehetnek. A Döntőbizottság álláspontja szerint a részszempontoknak ily módon történő előírása ellentétes a Kbt. 34. § (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint olyan részszempontok esetében, amikor egyértelmű, hogy a részszempontok tartalma összetett, több elem kerül figyelembevételre, értékelésre, nem mellőzhető, hogy az ajánlatkérő előre pontosan meghatározza ezeket a tényezőket. Egyrészt azért, mert ez biztosítja az objektív értékelést, másrészt azért, mert ez fejezi ki a részszempont tényleges, konkrét tartalmát.
A Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjának éppen az a célja, hogy a több elemből álló részszempontok jogszerű értékelését biztosítsa. Az ajánlatkérő előzetesen az ajánlati felhívásban nem adta meg, hogy a második, harmadik és a negyedik részszempont körében az ajánlatok milyen tartalmi elemeit kívánja értékelni, így nem biztosította e részszempontok esetében a megfelelő értékelés lehetőségét.
Az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a részszempontokon belül alszempontokat nem határozott meg, nem is értékelt, miután a részszempontok csak egységesen, egyetlen kritériumként voltak értékelhetők, amelynek a benyújtott ajánlatnak meg kellett felelnie.
Jelen esetben a beszerzés tárgya maga is összetett (informatikai, telefon- és kábeltévé-hálózat kiépítése, központi kiszolgálógép (szerver) szállítása, telefonközpont és készülékek, szoftverrendszer szállítása stb.), így a műszaki tartalom, a vállalt teljesítési és minőségi garanciák, a projekt későbbi élete során nyújtott támogatás részszempontok esetében már csak ebből adódóan is több elem kerülhet figyelembevételre. A garanciák esetében azok időtartamát, tartalmát, terjedelmét és a vállalt időbeni kötelezettségeket is szerepeltetni kellett az ajánlatban, míg a projekt későbbi élete során nyújtott támogatással összefüggésben a támogatás módját, időtartamát, tartalmát és mennyiségi korlátját is kérte megadni az ajánlatkérő, sőt további többlettámogatás vállalására is lehetőséget biztosított.
A felhívásból azonban nem állapítható meg, hogy ezek közül mely elemeket és milyen súllyal kívánja az ajánlatkérő értékelni.
Az ajánlatkérő által végzett értékelésről adott tájékoztatás is azt támasztja alá, hogy mindhárom részszempont esetében több elemet kívánt értékelni az ajánlatkérő, hiszen a műszaki tartalomnál a korszerűség, időtállóság, költséghatékonyság stb., a garanciák esetében az időtartam és a vállalt garanciák realitása, a projekt későbbi élete során nyújtott támogatás esetében pedig például a megvalósítás után az egész büntetés-végrehajtás szervezet informatikai működőképességének fenntartását biztosító országos rendszerfelügyelethez illeszkedés, a működéshez szükséges, a frissítések biztosítására ajánlott időintervallum szerepel mint figyelembe vett, értékelt tartalmi elem.
Ebből következően megállapítható, hogy a "műszaki tartalom" "a vállalt teljesítési, minőségi garanciák" és "a projekt későbbi életet során nyújtott támogatás" részszempontok értékelése ténylegesen is több elem együttes értékelésén alapult. Az ajánlati felhívásban alszempontok meghatározásáról egyik részszempont esetében sem rendelkezett, más formában sem utalt az értékelés alapjául szolgáló tartalmi elemekre, így e három részszempont meghatározása ellentétes a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontjával.
A 34. § (4) bekezdés c) pontja szerinti követelmény teljesítésének elmaradása nem magyarázható azzal, hogy csak egy ajánlat került benyújtásra, illetve egy ajánlat volt várható. A Kbt. a részszempontokkal kapcsolatos követelmény teljesítése alól sem enged kivételt, még erre a körülményre tekintettel sem.
Az ajánlatkérő éppen a műszaki tartalom körében biztosított lehetőséget a többváltozatú ajánlat tételére, tehát több ajánlat volt várható, de a részszempont meghatározásából nem állapítható meg, hogy az alternatív ajánlati elemek közül melyeket kívánt értékelni, illetve milyen súllyal.
Nem helytálló tehát az az ajánlatkérői álláspont, hogy egységes kritériumnak tekinthetők e részszempontok, mivel csak a kiírásnak megfelelést, az érvényességet kellett vizsgálni, ez ugyanis csak az ajánlattételt követően vált egyértelművé, de nem az ajánlati felhívás tartalmának, így a részszempontoknak a meghatározásakor.
A Döntőbizottság arra tekintettel nem végezte el az ajánlatkérő értékelésének részletes vizsgálatát, mert ténylegesen egy darab egyváltozatú ajánlat került benyújtásra, és így az ajánlatkérő eljárását a Kbt. 55. § (6) bekezdése kötelező rendelkezése meghatározta.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot szabott ki.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig egymillió Ft, természetes személyek tekintetében százezer forint.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Döntőbizottságnak a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírságot kellett kiszabnia a jogsértés megállapítására tekintettel az ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte, és a kiszabható legalacsonyabb összegű bírság alkalmazását tartotta indokoltnak. A bírság mértékének megállapításánál tekintettel volt arra a Döntőbizottság, hogy ugyan az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el, ez azonban az az érdemi döntésre kihatással nem volt arra figyelemmel, hogy egy ajánlat került benyújtásra a közbeszerzési eljárás során.
A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt egyértelműen megállapítható a jogszabálysértésért felelős személye. Az intézet parancsnoka is minősülhet annak - aláírta az ajánlati felhívást -, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás megindításakor készített, az eljárásért felelősök megnevezését is tartalmazó iratban más személyeket, a bírálóbizottság tagjait jelöltek meg felelősként.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költség viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 10.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
