KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3403)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz. D.86/16/2003.
Tárgy: a DÉLVIÉP Kft. jogorvoslati kérelme Lajoskomárom Község közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A DÉLVIÉP Dél-dunántúli Vízügyi Építő Kft. (7400 Kaposvár, Raktár u. 13., képviseli: dr. Matarits Tamás ügyvéd, 1053 Budapest, Szép u. 4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Lajoskomárom Község Önkormányzata (8137 Lajoskomárom, Komáromi u. 4., nevében eljár: Fejérvíz Fejér Megyei Önkormányzatok Víz és Csatornamű Rt., 8001 Székesfehérvár, Királysor 3-15., a továbbiakban: ajánlatkérő) "vas-, mangán- és ammóniamentesítő berendezés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel az 59. § (1) bekezdés első fordulatát, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság rendelkezésre álló iratokból és a tárgyaláson tett nyilatkozatokból az alábbi tényállást állapítja meg. Ajánlatkérő részben tulajdonosa a Fejérvíz Rt.-nek. Az alapító önkormányzatokkal kötött szerződés értelmében a beszerzés tárgyához hasonló vízkezelési feladatok megoldása a Fejérvíz Rt. feladatkörébe tartozik. Ebben a feladatkörében eljárva rendelte meg a Fejérvíz Rt. 2001. április 9-én kelt tervezési szerződésben a MedAqua Kft.-től a Lajoskomárom Vízműtelep Culligan rendszerű víztisztító berendezés tervezési munkáit, ugyanis tudomásuk szerint a MedAqua Kft. kizárólagos joggal rendelkezik a Culligan típusú vízkezelési technológiát illetően. A 2003. március 31-i tárgyaláson a MedAqua Kft. képviselője becsatolt egy Culligan Italiana S.p.A. marketingigazgatója által aláírt nyilatkozatot, melyben a nyilatkozatot tevő kijelenti, hogy a MedAqua Kft. a Culligan Italiana S.p.A kizárólagos ügynöke Magyarországon 1996 óta. Felhatalmazással bírnak, hogy a teljes Culligan gyártási sort értékesíthessék, a tevékenység magában foglalja a Culligan vízügyi technológiák tervezési tevékenységét, működtetését, tesztelését és a garanciális szolgáltatást is.
A MedAqua Kft. megbízta a KEVITERV Kft.-t a Lajoskomáromi Vízmű vízkezelési terveinek az elkészítésével. A tervezés folyamatában a MedAqua Kft. a kizárólagos jogával élve a tervezőnek engedélyt adott a Culligan-szűréstechnológia betervezésére, és ezzel kapcsolatosan konzultációs tevékenységet látott el. A nyilatkozata szerint a teljes beruházásnak mintegy 50%-át teszi ki a Culligan-technológiára épülő szűrőberendezés. A teljes vízkezelési technológiától a szűréstechnológia terv egyértelműen nem különíthető el. A KEVITERV által készített tervek alapján a FEJÉRVÍZ Rt. vízjogi létesítési engedélyt kapott 2001. augusztusában.
2002. október 25-én Lajoskomárom polgármestere megbízást adott a FEJÉRVÍZ Rt. részére a községi vízmű vas-, mangán- és ammóniamentesítési beruházás komplett megvalósításával kapcsolatos teljes körű lebonyolítói tevékenység elvégzésére.
A lebonyolító a kivitelezési munkák elvégzésére nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le, amelynek eredménytelenné nyilvánítását követően 2002. december 18-án, a Közbeszerzési Értesítő 51. számában (9381/2002. sz. alatt) részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos eljárásra.
Az ajánlattételi dokumentáció része volt a KEVITERV által készített kiviteli terv. Ajánlatkérő ajánlattételre szólította fel a kérelmezőt és a MedAqua Kft.-t. Az eljárás nyerteseként 2002. február 12-én, ajánlatkérő döntése értelmében a MedAqua Kft.-t hirdették ki. Kérelmező 2003. február 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kifejtette, hogy Kbt. 31. §-ra tekintettel az eljárás nyertesének kihirdetett MedAqua Kft. az eljárásban nem vehetne részt, tekintettel arra, hogy a dokumentáció elkészítésébe ajánlatkérő által bevont gazdasági társaságnak minősül.
A Döntőbizottság 2003. március 17-én kelt a D.86/10/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az alábbiak szerint helyt ad.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése előírja, hogy az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a MedAqua Kft. az eljárás előkészítésében, a dokumentáció elkészítésével kapcsolatban, ajánlatkérő oldalán részt vett, azaz őt az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítésébe bevonta. Ugyanakkor a MedAqua Kft. a Kbt. 31. § (2) bekezdés szerinti "érdekelt gazdálkodószervezet"-nek minősül, mert a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végez, annak teljesítésére akár ajánlattevőként, akár alvállalkozóként képes. Miután a választott és engedélyezett technológiát illetően kizárólagos jogokkal rendelkezik Magyarországon, a tervezés folyamatában részvétele nem is nélkülözhető. Kizárólagos jogai miatt a kivitelezésben is szerepet kell vállalnia, de miután a beszerzésnek csak egy részére vonatkoznak jogai, a kizárólagosság is csak a beszerzés egy részében teszi őt feltétlenül igénybe veendő közreműködővé.
A Kbt. 31. § (4) bekezdés szerint: Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodószervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
Az ajánlatkérő a fenti szabályt nem alkalmazta, sőt a MedAqua Kft.-t ajánlattételre is felhívta, ezzel a Kbt. 31. § (2) bekezdését megsértette.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése szerint, ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet.
A MedAqua Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontra tekintettel érvénytelenné kellett volna nyilvánítani azért, mert érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint, az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ajánlatkérő fentiek szerint nem bírálhatta volna el a MedAqua Kft. érvénytelen ajánlatát, őt nyertesként nem hirdethette volna ki. Ezzel megsértette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésre tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
Az MedAqua Kft. fent részletezett szerepe és kizárólagos jogai miatt ajánlattevőként ugyan nem vehetett volna részt az eljárásban, de közreműködése a beszerzés megvalósításában szükséges.
A Kbt. 10. § q) pontja szerint alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani, kivéve az 1. § e) pontja vagy a 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervezetet (személyt), vagy a 6. § g) pontja, illetve a 9. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötést.
A MedAqua Kft. közreműködése a fentiek szerint nem minősül alvállalkozói közreműködésnek, tehát a kérelmező ajánlata nem vált érvénytelenné azért, mert az ajánlatában a MedAqua Kft.-t szerepeltette. A MedAqua Kft. minősítése független attól, hogy a kérelmező őt miként jelölte meg ajánlatában.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő nyilatkozata szerint a közbeszerzési eljárás során a jogsértő magatartásra a képviselő-testület döntése alapján került sor. Így a Döntőbizottság egyszemélyi felelősséget nem állapított meg.
A Döntőbizottság az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy a jogsértés az eljárást lezáró döntés megsemmisítése miatt reparálható. Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást tanúsított, részéről a Kbt.-be ütköző magatartás ismételt tanúsítására nem került sor.
A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés b) pont alapján a jogsértést megállapította, a c) pontja alapján megsemmisítette az eljárást lezáró döntést, az f) pont alapján bírságot szabott ki, és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 4.
Dr. Szaller Ottó s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
