KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3459)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.90/19/2003.
Tárgy: a SPC-ISOLATE Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a SPC-ISOLATE Építőipari Szolgáltató Kft. (4029 Debrecen, Fényes udvar 2., képv.: dr. Miskolczi Judit ügyvéd, 4042 Debrecen, Pallagi u. 13., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht. (8250 Zánka, a továbbiakban: ajánlatkérő) által "8105 m2 tetőszigetelés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. január 2-án, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 1. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 11. pontjában az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására szolgáló illetőleg a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítés adatok és tények körét írta elő.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontjából fogja az ajánlatokat elbírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat és azok súlyszámát, valamint az értékelés módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszám
- ajánlati ár 5
- vállalt teljesítési határidő 3
- késedelmi kötbér mértéke 2
- jólteljesítési garancia %-os mértéke 2
Az adható pontszám 1-10. A legkedvezőbb ajánlat 10 ponttal, a köztes ajánlatok pontszámának meghatározása arányosítással történik.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített, amely a ajánlattétel feltételeit, az elvégzendő munkákat, az ajánlatkivonatot, a részletes szerződés feltételeket tartalmazta.
A dokumentációban ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása körében az ajánlati felhívásban foglaltakat ismételte meg, egyéb további információt nem adott, sem az értékelés módszerére, sem a részszempontok tartalmi elemeire nézve.
Helyszíni konzultációra 2003. január 21-én került sor.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. február 12-re 15 db ajánlat érkezett.
Ajánlatot tett: kérelmező, a SPIDI-BAU Kft., a Megastruktúra Kft., az ISI-SYS Rt., a CSIZIKO Kft., az AKVA-PLAST Kft., a HAMIX Kft., a PRODUKT Kft., az ISO-TRADE Kft., a Liget '94 Kft., a Finish Kft., a Tető Plussz Kft., az Integrál Penta Kft., a PANNONBAU Kft. és a Szabó és Társa Kft.
Ajánlatkérő megvizsgálta az ajánlatokat, döntött az érvényesség és alkalmasság kérdésében, majd értékelte az ajánlatokat.
Az eredményhirdetésre 2002. február 17-én került sor, melyen a PRODUKT Kft. ajánlatát hirdették ki nyertesnek 101 ponttal, míg a kérelmező ajánlata 100 pontot ért el, míg 7 ajánlatot érvénytelennek nyilvánítottak.
Ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződést 2003. február 25-én megkötötte.
Kérelmező 2003. február 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet hiányosan, melyet a Döntőbizottság felhívására 2003. február 27-én kiegészített. Kérelmező kérelmében sérelmezte az ajánlatkérő értékelését és eljárást lezáró döntését. Álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése nem felel meg a Kbt. szabályainak, mert a felhívásban meghatározott arányosítást nem egységes módszerrel végezte el az összes részszempontra. Az első 3 részszempontot a teljes pontmező kihasználására alkalmas képlettel értékelte és a legkedvezőtlenebb ajánlatok a min. 1 pontot kaptak, míg a negyedikben pedig a legalacsonyabb pontszám 4 volt. Megítélése szerint ez a módszer az értékelés végeredményét torzította. Álláspontja szerint szabályos értékeléssel - tehát valamennyi részszempontnál azonos módszerrel történő arányosítás esetén - az ő ajánlata éri el a legmagasabb összpontszámot, ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2), a 34. § (3) bekezdés d) pontját, mivel nem azonos módszert alkalmazott valamennyi részszempont értékelésénél.
Kérte a döntés megsemmisítését, ha ez nem lehetséges, akkor a jogsértés megállapítását és bírság kiszabását. Kérte ideiglenes intézkedés alkalmazását.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy az ajánlatok értékelésénél több dolgot kellett figyelembe venni, és ez nem teszi lehetővé matematikai formula alkalmazását. Pl. a jólteljesítési garancia esetében nemcsak annak mértéke, hanem annak időtartama is fontos.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a Kbt. - kérelmező által hivatkozott - 34. § (3) bekezdése a ponthatárok közötti pontozásra módszert ajánl és nem számítási képletet.
Az ajánlati árat és a határidőt úgy értékelték, hogy a legjobb és a legrosszabb ajánlat közötti különbséget osztották fel arányosan, de ezt a módszert nem lehetett alkalmazni a kötbérre és a jólteljesítési garanciára, mert véleménye szerint ezekben a szempontokban az ajánlatokat nemcsak a legjobbhoz, hanem egymáshoz is kellett viszonyítani. Álláspontja szerint az adott pontszámok arányban állnak az ajánlatokkal, és a beérkezett ajánlatok közül a megfelelő ajánlatot választották ki.
A tárgyalást követően kiegészítő észrevételében ismertette, hogy az ajánlati ár és a határidő részszempont körében a (vizsgált elem-legkedvezőbb ajánlati elem/legkedvezőtlenebb elem-a legkedvezőbb elem) × 10 módszerével meghatározott pontérték kerekített értékét vonta le az adható maximális pontszámból. Igaz, hogy ezzel a módszerrel a legkedvezőtlenebb ajánlati elem pontszáma 0, de mivel a megadott ponthatár alsó határa 1 pont volt, így ezen esetben 0 pont helyett 1 pontot állapítottak meg. Továbbra is fenntartotta, hogy a kötbér és a jólteljesítési garancia körében az előző részszempontoknál alkalmazott módszer nem kerülhetett figyelembevételre.
Ajánlatkérő kifejtette, hogy a kötbérértékelési részszempontnál amellett, hogy a vállalásokat a legkedvezőbb ajánlati elemhez viszonyítottan értékelte, elkerülhetetlen volt, hogy a vállalásokat egymáshoz is viszonyítsák. Az értékelés során a pontszámok kiosztására a legkedvezőtlenebb ajánlati elemhez viszonyítva került sor, a pontozás módszere volt:
(vizsgált/2)
1 + ---------
legkisebb
A legkedvezőtlenebb kötbérvállalás 50 000/nap (1 pont) volt, a legkedvezőbb 3 000 000 Ft/nap (10 pont)
A jólteljesítési garancia mértéke esetében ajánlatkérő előadta, hogy a %-os mértéke mellett a megajánlott időtartamot is vizsgálta és értékelte. Ebben az esetben álláspontja szerint nem lehet a legkedvezőbbet és a legkedvezőtlenebbet megjelölni, így az értékelés során meghatározták az egy évre tett 10%-os vállalás pontszámát (mivel a Liget '94 Kft. által vállalt jólteljesítési garancia 1 év 10%, 2. év 5%, 3. év 3% volt ajánlatkérő számára a legkedvezőbb. Az első év után a 2. és 3. évben kifizetésre kerül a jólteljesítési garancia 70%-a, így ezen ajánlati elem 30%-kal jobb mint az egy évre vállalt 10%-os vállalás).
Ezután a többi ajánlati elem pontszáma lineáris arányosítással megállapítható, amit az alábbi aránypárral határoztak meg: y/1,3y = x/10 (ahol y: 10%-os jólteljesítési garancia, x: a 10%-os jólteljesítési garancia ajánlat pontszáma 10: a maximálisan adható pontszám).
A kérelmező az ajánlatkérő kiegészítő észrevételére nyilatkozva továbbra is fenntartotta a kérelmében tett kifogásait az eljárást lezáró döntéssel szemben. Kifejtette, hogy ajánlatkérő az ajánlati ár értékelési részszempont esetén egyenes arányosítást alkalmazott, azonban annak képlete nem megfelelő, hiszen ezáltal a legkedvezőtlenebb ajánlati elem pontszám 0, míg a kiírás szerint ajánlatkérő 1-10 pont között kívánt értékelni. Az, hogy a képlettel eredményezett 0 pont helyett 1 pontot osztott ki, torzította az értékelést. Az egyenes arányosítás helyes képlete megítélése szerint:
(legjobb ár -vizsgált ár)
P =1 + ---------------------------- × 9
legmagasabb ár-legalacsonyabb ár
A határidő vonatkozásában a kérelmező az ajánlati árnál kifejtetteket tartotta fenn.
A kötbér-értékelési részszempont vonatkozásában kérelmező kifejtette, hogy ajánlatkérő egyrészt teljesen eltért az első két szempontnál alkalmazott képlettől, illetve értékelése nem felel meg a felhívás 13. b) pontjában ajánlatkérő által meghatározottaknak.
A jólteljesítési garancia értékelési szempont esetében a kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő egyrészt olyan tartalmi elemet - a garancia időtartama - is figyelembe vett, amely nem szerepelt a felhívás 13. b) pontjában meghatározott részszempontnál, másrészt az értékelésre nem 1-10 közötti tartományban került sor, harmadrészt pedig ezen résszempontnál alkalmazott számítási képlet eltér az előző pontoknál alkalmazott módszerektől is.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a szerződéskötés időpontjáig az eljárás megindítására nem került sor.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozott az alábbiak szerint:
A 34. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés pedig előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján tehát a jogorvoslati kérelem keretei között a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során betartotta-e a felhívásában [13. b)] meghatározottakat, azaz hogy ajánlatkérő az előre meghatározott részszempontok szerinti tartalmi elemeket vette-e figyelembe, másodsorban, hogy a tartalmi elemeket az általa előre megadott módszerrel, az arányosítással pontozta-e az 1-10 ponttartomány között.
Ajánlatkérő értékelése ugyanis csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az - a Kbt. fent hivatkozott rendelkezései értelmében - a fenti szempontokat maradéktalanul kielégíti.
Ajánlatkérő a felhívásban az értékelés módszereként az arányosítást határozta meg, éspedig úgy, hogy a keresett pontszám a legkedvezőbb ajánlati elemhez viszonyítva kerül majd megállapításra az arányosítás módszerével. Igaz ugyan, hogy ajánlatkérő konkrét képletet vagy részletes leírást nem adott arra nézve, hogy az arányosítás követelményét hogy kívánja teljesíteni, azonban az értékelés körében a törvény által rögzített szabályok értelmezése mellett kell megítélni, hogy ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban milyen módon kell teljesíteni egyes eljárási cselekményeit, amely jelen esetben azt jelenti, hogy ajánlatkérőnek az ajánlatok értékelésénél milyen magatartást kell tanúsítania.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérőnek az értékelés során olyan értékelési metodikát kell alkalmaznia, amely kielégíti az alábbi követelményeket: Egyrészt a kiválasztott módszer valamennyi részszempont körében azonos legyen, másrészt a kiválasztott módszer a tartalmi elemek arányos értékelésére alkalmas legyen, harmadrészt pedig a kiválasztott módszerrel az előre meghatározott ponttartomány közötti pontszámok képződjenek.
Ezt követően a Döntőbizottság az egyes részszempontokat külön-külön vizsgálta a tekintetben, hogy ajánlatkérő jogszerűen végezte-e el a pontozást, és a vizsgálat alapján az alábbi megállapításokat tette.
Az első értékelési részszempont az ajánlati ár volt.
Ezen értékelési részszempont körében a kérelmező vállalása: 35 244 688 Ft (pontszám: 8) volt, nyertes vállalása: 31 497 206 Ft (10 pont).
Ajánlatkérőnek a felhívásban megadta, hogy a legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap a többi ajánlat tartalmi elemeire a pontszámokat arányosítással fogja megállapítani.
Ajánlatkérő előadása szerint akként értékelt, hogy vette a legjobb és legrosszabb ár közti különbséget, ami 20 910 787. A kérelmező ajánlata 3 747 482 Ft-tal kedvezőtlenebb a legjobbnál, ezt arányította (osztotta el) a teljes különbséggel, s ezt megszorozta a maximális pontszámmal. Ez 1,79-et ad, ami ~ 2. Ezt levonva a maximális pontszámból adódik a 8 értékelési pont. Az alkalmazott módszer a
(vizsgált ár-legjobb ár)
P =10 - ---------------------- × 10
legmagasabb ár-legjobb ár
képlettel írható le.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő módszerének az a hibája, hogy a különbségek arányát nem 10-zel, hanem csak 9-cel kellene megszorozni. Az ajánlatkérő által meghatározott módszer ugyanis nem alkalmas az összes ajánlati elem pontszámának kiszámítására. Emiatt torzul az értékelés, mert 0 jön ki a legrosszabb ajánlatra és erre mégis 1 pontot adott. Ajánlatkérő a felhívásban egyértelműen meghatározta, hogy az ajánlatok tartalmi elemeire a pontszámokat 1-10 pont közötti tartományban fogja kiosztani, ezen előírásának a betartásához pedig olyan módszert kell használnia, amely segítségével a megadott ponttartomány közötti pontszámok kiosztására van lehetőség az arányosság betartásával.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a felhívásban, illetve dokumentációban nem határozta meg, hogy alkalmazni fogja a kerekítés szabályait a pontszámok megállapításánál, így a Döntőbizottság az értékelés felülvizsgálatánál nem is élt a kerekítés lehetőségével.
Figyelemmel arra a körülményre, hogy ajánlatkérő a felhívásában kizárólag azt fogalmazta meg, hogy a pontozás arányosítással fog történni, de ennél többet nem közölt előre és az első értékelési részszempontnál meghatározott módszere a fenti indokok alapján nem alkalmas a felhívásban megadottak szerinti értékelés elvégzésére a Döntőbizottság valamennyi részszempont esetében az értékelést
(vizsgált ár-legjobb ár)
P =10 - ---------------------------- × 10
legmagasabb ár-legalacsonyabb ár
képlettel végezte el. Figyelemmel arra, hogy az egyszerű (számtani) arányosítás módszerével
(legjobb ajánlati elem × 10)
----------------------
vizsgált elem
az összes bírálati részszempont értékelése nem végezhető el az ajánlatkérő által előre meghatározott ponttartományban tekintettel arra, hogy a kötbérre tett vállalások közt nagymértékű különbség van.
A fent ismertetettek alapján az ajánlati ár körében a legkedvezőbb ajánlati elemhez arányosítva a kérelmező ajánlati árának pontszáma 8,38 pontot eredményez.
A második értékelési részszempont a vállalt teljesítési határidő.
A kérelmező vállalása e körben (napban számolva): 37 nap (ajánlatkérő által adott pontszám: 8). A nyertes vállalása: 35 nap (ajánlatkérő által adott pontszám: 9).
Ajánlatkérő e tartalmi elemeket az előző részszempontnál ismertetett és már kifogásolt módszerrel értékelte és határozta meg az értékelési pontszámokat.
E részszempontnál - ugyanúgy, mint az ajánlati árnál - a legkedvezőbb ajánlati elemhez (amelyet az Akvaplaszt Kft. tett 32 nappal, illetve a legkedvezőtlenebb 59 nappal) arányosítva a kérelmező 37 napra tett vállalása 8,33 pontszámot jelent, míg a nyertesé 9,00 pont eredményez.
A harmadik értékelési részszempont a késedelmi kötbér mértéke volt:
E körben az ajánlatkérő által figyelembe vett tartalmi elemek, a kiosztott pontszámok és az alkalmazott módszer az alábbiak szerint alakult.
A kérelmező kötbérvállalása 3 000 000 Ft/nap (pontszáma: 10) A nyertes vállalása: 600 000 Ft/ nap (pontszáma: 7).
Ajánlatkérő e részszempontnál azt nyilatkozta, hogy az előbbi két részszempontnál alkalmazott módszerrel nem lehetett megállapítani a tartalmi elemek pontszámát. E körben ajánlatkérő:
(vizsgált/2)
P = 1 + ---------
legkisebb
módszert alkalmazta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő e részszempont körében sem tartotta be az általa a felhívás 13. b) pontjában előírtakat, az ajánlatok értékelését nem az előre megadott módszer figyelembevételével végezte el. Ajánlatkérő értékelése e részszempontnál már csak azért sem helytálló, mivel ajánlatkérő az arányosítást nem a legkedvezőbb, hanem a legkedvezőtlenebb vállaláshoz mérten végezte el, és eltért egyrészt az általa előre meghatározottaktól, másrészt ajánlatkérő nem tartotta be a Kbt. 34. § (3) d) pontjában megfogalmazott követelményeket, azaz minden részszempontnál nem azonos módszert alkalmazott.
E részszempontnál - ugyanúgy mint az előzőekben- a legkedvezőbb és a legkedvezőtlenebb ajánlati elemhez (amely a kérelmező 3 000 000 Ft/nap vállalása, illetve az 50 000 Ft/nap vállalások) arányosítva a nyertes 600 000 Ft/napra tett vállalása 2,67 pontszámot jelent.
Nem fogadta el a Döntőbizottság az ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy e részszempontnál (valamint a jólteljesítési garancia részszempontnál) nem alkalmazható azonos módszer.
A Kbt. rendelkezése egyértelműen meghatározza, hogy a részszempontokat a felhívásban megadott azonos módszerrel kell elvégezni.
Ajánlatkérő feladata és kötelezettsége, hogy előre a felhívásban meghatározza, milyen egységes módszer mellett kívánja az általa kiválasztott szempontokat értékelni. E körben kimentési lehetősége nincs, hiszen ajánlatkérő is kötve van a felhívásban meghatározott feltételekhez, azokat nem módosíthatja önkényesen az eljárás értékelési szakaszában.
Ajánlatkérő számára kötelezettség továbbá, hogy a közbeszerzési eljárásban a tiszta versenyt és az esélyegyenlőséget biztosítsa, ezt pedig alapvetően azzal érheti el, ha a Kbt. rendelkezéseinek maradéktalan biztosításáról gondoskodik.
A negyedik értékelési részszempont a jólteljesítési garancia mértéke
Az ajánlattevők vállalásai és pontszámok ajánlatkérő értékelése szerint
Kérelmező 10 % 1 évre (8 pont)
Nyertes: 6% 1 évre (5 pont)
A LIGET '94 Kft. (mint ajánlat- 10% 1. év (10 pont)
kérő által legkedvezőbbnek 5% 2. év
ítélt vállalás) 3% 3. év
(A LIGET '94 Kft. jólteljesítési garanciavállalását a fentiek szerint ajánlatkérő nevesítette.)
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő ezen részszempontnál elsődlegesen tévesen határozta meg a legkedvezőbbnek ítélt vállalást, mivel a LIGET '94 Kft. ajánlatában helyesen az alábbi jólteljesítési garanciavállalást tette:
A LIGET '94 Kft. 10% - 1. év (10 pont)
5% 2. év
3% 3-5 év
Ajánlatkérő értékelése tehát e körben már a legkedvezőbb tartalmi elem helytelen megállapítására tekintettel nem fogadható el, hiszen az arányosítást ehhez viszonyítottan kell elvégezni. Ezen túl ajánlatkérő e részszempontnál sem tett eleget a felhívásában előírtaknak, mivel a kiosztott pontszámok nem tükrözik a tartalmi elemek közötti valós különbségeket arányosan.
A Döntőbizottság a részszempont értékelésének felülvizsgálata érdekében az ajánlatok tartalmi elemeit az alábbiak szerint tette összehasonlíthatóvá:
- nyertes 6% - 12 hóra = 72 évi átlag: 6
- kérelmező 10 % 12 hóra = 120 évi átlag 10
- legjobb: 10% 12 hóra + 5% 12 hóra +
3% 36 hóra = 120 + 60 + 108 = 288 évi átlag: 24
- legkedvezőtlenebb: 5% 12 hóra = 60 évi átlag: 5
E részszempontnál - ugyanúgy, mint az előzőekben - a legkedvezőbb és legkedvezőtlenebb ajánlati elemhez (amely a LIGET '94 Kft. 24 évi átlagvállalása, illetve az 5 évi átlagvállalás) arányosítva a nyertes vállalása 1,48 pontszámot jelent. Míg kérelmező esetében vállalása 3,37 pont.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megalapozottnak találta a kérelmező azon kérelmi elemét, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban előre megadott módszer alkalmazásával osztotta ki a részszempontok tartalmi elemeinek pontszámát, és ezzel megsértette Kbt. 55. § (6) bekezdését, és azzal, hogy minden részszempont tekintetében nem azonos módszerrel értékelt, a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontjában előírt követelmény figyelmen kívül hagyása mellett választott elbírálási módszereket már a közbeszerzési eljárás értékelési szakaszában.
A Döntőbizottság megalapozottnak találta továbbá a kérelmező azon kérelmi elemét is, miszerint jogszerű értékelés mellett az összességében legelőnyösebb ajánlatot ő tette, és így az eljárás nyertese lett volna a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján:
A fenti indokok alapján ugyanis - valamennyi ajánlat bevonásával történő, ajánlatkérő felhívásának megfelelő értékelés mellett - az alábbi összpontszámok alakultak volna ki a nyertes és kérelmező vonatkozásában.
Ajánlatkérő értékelése
Kérelmező:
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár 5 8 40
Határidő 3 8 24
Kötbér 2 10 20
Jóteljesítési garancia 2 8 16
Összpontszám 100
Nyertes:
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár 5 10 50
Határidő 3 9 27
Kötbér 2 7 14
Jóteljesítési garancia 2 5 10
Összpontszám 101
Döntőbizottság értékelése
Kérelmező:
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár 5 8,38 41,9
Határidő 3 8,33 24,99
Kötbér 2 10 20
Jóteljesítési garancia 2 3,37 6,74
Összpontszám 93,63
Nyertes:
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ár 5 10 50
Határidő 3 9 27
Kötbér 2 2,67 5,34
Jóteljesítési garancia 2 1,48 2,96
Összpontszám 85,30
A fent ismertettek alapján a felhívásban megadottak szerint értékelve a kérelmező ajánlata érte volna el a legmagasabb pontszámot és így az eljárás nyertese a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján a kérelmező lett volna. Ennek ellenére ajánlatkérő nem kérelmező ajánlatát hirdette ki az eljárás nyertesének, ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság az eljárása során a Kbt. konkrét rendelkezéseinek megsértését megállapította ajánlatkérő terhére, ezért nem látta indokoltnak külön a Kbt. 24. § (1) bekezdésében rögzített alapelvek sérelmét is kimondani.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértések megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő nem jogszerűen értékelt, és ezáltal a felhívásban előre meghatározottak szerint nem az összességében ténylegesen legelőnyösebb ajánlat került nyertesként kihirdetésre. Másrészt a jogsérelem súlya körében tekintettel volt a Döntőbizottság arra is, hogy az ajánlatkérő által elkövetett jogsértés nem reparálható, hiszen a szerződés megkötésre került.
A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése körében jogsértő módon járt el és ez kihatott az eljárást lezáró döntésre is, olyan súlyú jogsértés, amely tekintetében a minimális bírság összegénél magasabb bírság indokolt, azonban figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére (a szerződés nettó összege 25 197 765 Ft) a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesek, de egyben elegendőnek ítélte.
A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) érték 5,9%-a.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 8.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Bújdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Csanádi Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
