KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3508)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.102/13/2003.
Tárgy: a Hoffmann Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzat ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Hoffmann Építőipari Rt. (8900 Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/A, képv.: dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7102 Szekszárd, Pf. 519, a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzat (9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3., képv.: dr. Sebestyén Zsolt ügyvéd, 9700 Szombathely, Széchenyi u. 4-6., a továbbiakban: ajánlatkérő) által "PRENOR Kertészeti és Parképítő Kft. telephelye kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontját, a Kbt. 53. § (2) bekezdését, a Kbt. 43. § (4) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (7) bekezdését ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti és az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Ezt meghaladóan a kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérő 2002. november 20-án, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 47. számában közzétett részvételi felhívással, nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi szakaszt 2002. december 27-én kihirdetett döntésével lezárta. A részvétei szakasz döntése szerint 9 jelentkezőt minősített alkalmasnak a szerződés teljesítésére, míg 1 jelentkező alkalmatlanságáról döntött. Az alkalmasnak minősített pályázók részére az ajánlati felhívást 2002. december 30. napján küldte ki ajánlatkérő.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő részletezte a beszerzés mennyiségét, valamint rögzítette, hogy a Kbt. 40. § (5) bekezdésének megfelelően az ajánlati dokumentációban megjelöltekhez képest elfogad más, a megnevezettel egyenértékű teljesítést is.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kíván értékelni, majd a 13. b) pontban ismertette az értékelés részszempontjait, súlyszámait, a kiadható pontszámok alsó és felső határát, valamint az értékelés módszerét az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
- a műszaki tartalmat lefedő vállalási ár 40
- a megajánlott fizetési feltételek 10
- az igényeltnél kedvezőbb teljesítési határidő vállalása 10
- az igényeltnél kedvezőbb garanciális idő vállalása 5
- az igényeltnél kedvezőbb szavatossági idő vállalása 5
- az igényeltnél magasabb összegű késedelmi kötbér vállalása 5
Alsó és felső ponthatár 1-100.
A részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb, a legrosszabb a minimális pontszámot kapja. A közbensők arányosságon alapuló pontokat kapnak.
Az ajánlati felhívás 14. pontjában ajánlatkérő lehetőséget adott a többváltozatú ajánlattételére.
Az ajánlati felhívás 5. pontjában dokumentációt biztosított ajánlattevőknek.
A dokumentáció II.3.2. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy
"A Kbt.-ben előírt és az Ajánlati dokumentációban bekért információknak és okiratoknak az előírt formában és tartalommal történő benyújtásáért az ajánlattevő felel. Hiányos és/vagy nem kielégítő információk/okiratok benyújtásának következménye az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása lehet, …"
A dokumentáció II.7. pontjában meghatározta az ajánlatok kötelező tartalmát, és azok sorrendjét. Az a) pont szerint az ajánlati adatlapot a rendelkezésre bocsátott minta kitöltésével kérte elkészíteni.
A dokumentáció II.9. pontjában az ajánlattétel formája címszó alatt ajánlatkérő kikötötte, hogy:
"Hiányosan kitöltött, vagy nem megfelelően elkészített ajánlat figyelembe vétele nem kezdeményezhető."
A II.15. pontban ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított a Kbt.-ben foglaltaknak megfelelően.
A dokumentáció II.16. pontjába ajánlatkérő meghatározta, hogy kérdéseket intézhet ajánlattevőkhöz az ajánlatban szereplő részletek tisztázása, kifejtése tárgyában, annak érdekében, hogy az ajánlatok vizsgálatát és összevetését elősegítse.
A dokumentáció II.17. pontjában ajánlatkérő az ajánlatok vizsgálatáról tájékoztatta ajánlattevőket. Ebben megismételte a hiánypótlás lehetőségét. Kijelentette, hogy megfelelő az az ajánlat, amely alapvető eltérés nélkül összhangban van a felhívás és dokumentáció feltételeivel. Alapvető eltérésként értékelte ajánlatkérő azokat az eltéréseket, amely a beszerzés árát, célját, minőségét, befejezését/ütemezését lényegesen befolyásolja, illetve a dokumentációtól eltérő módon lényegesen korlátozza ajánlatkérő jogát vagy ajánlattevő szerződéses kötelezettségét.
A dokumentáció II.14.2. pontjában ajánlatkérő az értékelési részszempontok szerint ismertette, hogy a részszempontokon belül mik az elvárásai, e körben rögzítette, hogy a "vállalt késedelmi kötbér nagysága" körében legalább 500 000 Ft/nap késedelmi kötbér megajánlását kéri, de ennél magasabb összegű kötbért elfogad és értékelési részszempontként figyelembe vesz.
Ajánlatkérő azon túl, hogy lehetővé tette a többváltozatú ajánlat tételét, e körben sem a felhívásban, sem a dokumentációban semmilyen további, az ajánlat elkészítésével kapcsolatos előírást, formai, tartalmi feltételt nem tett.
Az ajánlati dokumentáció iratmintákat is tartalmazott, így többek között ajánlattevői nyilatkozatmintát a Kbt. 43. § (1) bekezdésben foglaltakra, ajánlati adatlapot, és vállalkozási szerződéstervezetet is.
Ajánlati szakban ajánlatkérő konzultációs lehetőséget biztosított 2003. január 15. napján, amelyen ajánlattevők kérdéseket intéztek ajánlatkérőhöz, és ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott. A konzultáción a KÉSZ Kft. tett fel kérdést az alternatív ajánlattétellel kapcsolatban. A KÉSZ Kft. ajánlattevő kérdésére ajánlatkérő válaszában rögzítette, hogy mely munkanemekre tartja elképzelhetőnek az alternatívák megajánlását (ezek: épületszerkezet monolit helyett előre gyártott, tetőszerkezet kialakítása és a fémlemez burkolatra). Tájékoztatta a ajánlattevőket arról, hogy a módosításokat a tervezővel egyeztetni kell és az egyeztetést dokumentálni szükséges, amelyet be kell nyújtani.
Az ajánlattételi határidő 2003. február 11. napja volt, melyre 9 db ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. Ezek: a Mélyépítő Bp. Kft., az ALBA REGIA Rt., az ALTERRA Kft., a HOFFMANN Rt. (1 alap + 1 alternatív), a POLÁRIS Rt., a KÉSZ Kft.(1 alap + 2 alternatív), a Komplexitás Kft., a CONSTRUKT Kft. (1 alap + 1 alternatív), és a STRABAG Rt.
Ajánlatkérő által létrehozott Közbeszerzési Bizottság értékelte az ajánlatokat és a 2/2003 (II. 25.) Közbesz. Biz. határozattal döntött a kérelmező ajánlatának érvénytelenségéről és a 3/2003. (II. 25.) Közbesz. Biz. határozattal döntött a nyertesről és a második helyezettről.
Ajánlatkérő nyilvánosan, 2003. február 26-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Ez alapján az eljárás nyertese az Alterra Kft., az őt követő legkedvezőbb ajánlat a POLARIS Rt. ajánlata. A kérelmező ajánlatát pedig érvénytelennek nyilvánította. Ajánlatkérő az Összegzés c. iratot a jelen lévő ajánlattevőknek átadta, a többi ajánlattevőnek az eredményhirdetési jegyzőkönyvvel együtt megküldte. Kérelmező az eredményhirdetésen jelen volt. Az összegzés szerint kérelmező ajánlata érvénytelen, az indoklás szerint: "Ajánlata nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
Kérelmező 2003. március 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet 2003. március 10-én kiegészített. Kérelmében az érvénytelenné nyilvánító döntést sérelmezte, a kiegészítésben pedig a kötbérmegajánlások értékelésének módszerét kifogásolja. Álláspontja szerint ajánlatkérő kizárólag jogszabályhelyre történő indoklása nem felel meg a Kbt. előírásainak. Ajánlatkérőnek közölnie kellett volna az érvénytelenné nyilvánítás konkrét indokait. Feltételezi, hogy az ajánlattevői nyilatkozat hiányos kitöltése okozta az érvénytelenséget, amely a Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint olyan formai hiányosság, amely pótolható lett volna. A hiányzó adat (vállalási ár) az ajánlat többi részéből több helyen pontosan és egyértelműen megállapítható volt. Megjegyzi, hogy a kérdéses adatlap eleve hibás volt, mert az alternatív ajánlat részt nem tartalmazta.
A kötbér megajánlások értékelésénél álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mert a vállalások felső határát nem, csak a napi kötbért értékelte.
Kérte az érvénytelenné nyilvánító döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését, hogy a kérelmező ajánlatát vonja be az értékelésbe. Kérte továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint az eredményhirdetésen az elutasítás konkrét indoka elhangzott, az összegzésben a Kbt. szerinti gyűjtőfogalmat használták. Álláspontja szerint a hiányosan kitöltött irat nem tartozik a pótolható hiányok körébe, még akkor sem, ha az ajánlat többi részében szerepel. Különösen azért nem formai hiányosság, mert kérelmező alternatív ajánlatot is benyújtott.
Kéri a kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban megtartott tárgyaláson nyilatkozott, hogy a az kérelmező érvénytelenségét megalapozó indokok az alábbiak voltak:
Alapajánlat esetén
1. Az ajánlatban nincs nyilatkozat a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérő által kiadott formanyomtatványon az ellenszolgáltatás összegéről.
2. A szerződést a kérelmező nem az ajánlatában foglaltakkal egyezően töltötte ki, ugyanis a szerződéstervezetben 15 napos fizetési határidő került megjelölésre, míg ajánlata más részén 60 nap került megjelölésre.
Ajánlatkérő nyilatkozott, hogy kérelmező alternatív ajánlata is érvénytelen lett, mivel az alapajánlatban kifogásolt hiányok az alternatív ajánlatnál is felmerültek, továbbá érvénytelenségi okként jelentkezett, hogy az alternatív ajánlat műszaki tartalmára vonatkozó tervezői nyilatkozat negatív volt.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján fenntartotta, hogy helyesen értékelte az ajánlatokat a kötbér vonatkozásában, a dokumentációba konkrétan előírta, hogy a kötbér nagysága körében a napi késedelmi kötbért kívánja értékelni, így ennek megfelelően járt el az értékelésnél is.
Kérelmező a tárgyaláson megismert érvénytelenségi okok tükrében változatlanul fenntartotta, hogy jogsértő az ajánlatkérő döntése az ajánlata érvénytelenítése körében. Kérelmező előadta, hogy a megállapított hiányok semmiképpen nem tekinthetően tartalminak, az ajánlat egyértelmű nyilatkozatot tartalmaz a Kbt. 43. § (1) bekezdése körében, igaz ugyan, hogy a szerződéstervezetben 15 napos határidő került feltüntetésre, de felolvasólapon 60 napos fizetési határidő szerepelt, az összegzésben még ajánlatkérő is ezt a vállalást tüntette fel.
Az alternatív ajánlat tekintetében is vitatja a érvénytelenségi okokat, továbbá kifejtette, hogy ajánlatkérő semmilyen rendelkezést nem adott az alternatív megajánlás tekintetében, így az alternatív ajánlatok objektív, korrekt összehasonlítását nem is lehet elvégezni.
A Döntőbizottság 2003. március 5-én a D.102./3/2003 sz. határozatával ideiglenes intézkedéssel élt és a szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme részben alapos az alábbiak szerint:
I. A kérelmező vonatkozó érvénytelenségi döntése ajánlatkérőnek az alábbiak szerint nem megalapozott.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
Jelen eljárásban ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra történő hivatkozással nyilvánította érvénytelennek, miszerint az ajánlat nem felelt meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek. Ajánlatkérő azonban a felhívásában rögzítette, hogy a közbeszerzési eljárás során lehetőséget ad a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerinti hiánypótlásra. Ajánlatkérő tehát döntött arról, hogy az ajánlatokkal kapcsolatban felmerült hiányosságok esetén azok pótlását - ha a hiány olyan természetű, hogy arra a törvény kiterjed - megengedi.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján pedig az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás, vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással, vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése szerint a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie. Ha az ajánlatkérő nem zárja ki a hiánypótlást, és ennek körébe eső hiányt állapít meg, a hiánypótlási felhívásban pontosan megjelölt hiányokról, a hiánypótlási határidőről egyidejűleg, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt.
A Kbt. 43. § (6) bekezdése kimondja továbbá, hogy az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlást követően benyújtott ajánlati példányok tartalma megegyezik az eredeti ajánlat tartalmával. Eltérés esetén vagy ha a hiánypótlást nem teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni és - ha annak feltételei fennállnak - az 52. § (2) bekezdésének b) vagy d) pontját, illetve az 53. § (1) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) Az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
Ajánlatkérő érvénytelenségi okként elsőként azt jelölte meg, hogy az általa a dokumentációban kiadott formanyomtatványon (nevezetesen az ajánlattevői nyilatkozat) nem szerepel a vállalási összeg, így e körben nem tett kifejezett nyilatkozatot a kérelmező a Kbt. 43. § (1) bekezdésének megfelelően.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A fenti jogszabályhely által szabályozott nyilatkozatételi kötelezettségre kötelező formai előírást nem tartalmaz, e körben ajánlatkérő adott iratmintát a dokumentációban, meghatározta, hogy milyen formában kéri megtenni a Kbt. 43. § (1) bekezdésében előírtakat.
Megvizsgálva a kérelmező ajánlatát, egyrészt annak 2. oldalán szereplő ajánlati adatlapon a kért ellenszolgáltatás összegéről egyértelműen nyilatkozik mind az alapajánlat, mind az alternatív ajánlat vonatkozásában, valamint az egyéb szerződéses feltételekre is. A kérelmező ajánlatának 12. oldalán csatol egy nyilatkozatot, amelyben a Kbt. 43. § (1) bekezdésére hivatkozva nyilatkozik, hogy a felhívás feltételeit elfogadja, a szerződést teljesíti, mégpedig az ajánlatban vállat szerződéses feltételek mellett.
Ezen túl a kérelmező ajánlatának 6. oldalán csatolja az ajánlatkérő által kiadott nyilatkozat mintát cégszerűen aláírva amelyen egyedül a vállalási összeg nem került kitöltésre.
A kérelmező a vállalási összeget a ajánlatában fent hivatkozottakon túl még a szerződéstervezetben is megismételte az alapajánlatra vonatkozóan.
A fent ismertetettek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint nem helytálló ajánlatkérő azon hivatkozása, hogy a kérelmező ajánlatában nem volt kifejezett nyilatkozat a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ellenszolgáltatás összegére. A kérelmező ajánlatában több helyen kifejezett nyilatkozat szerepel - egybehangzóan - az ellenszolgáltatás összegére.
Az, hogy a kérelmező nem töltötte ki az ajánlatkérő által kiadott formájú nyilatkozaton az ellenszolgáltatás összegét, a kiadott minta nem megfelelő formában történő kitöltését jelenti, de semmi esetre sem lehet úgy értékelni, hogy nincs e körben kérelmezői nyilatkozat.
Mivel pedig ajánlatkérő biztosította a hiánypótlás lehetőségét a felhívásában, így a fent idézett jogszabályhelyek értelmében a kérelmező ajánlatában hiányosnak ítélt iratmintát hiánypótlás keretében pótoltatni kellett volna, ezáltal jogszerűen kiküszöbölhette volna a kérelmező hiányosságát, miután az formai jellegű hiánynak minősül, amely nem változtatna az ajánlat tartalmán.
A fenti indokok alapján ajánlatkérő azzal hogy nem biztosított kérelmező számára hiánypótlási lehetőséget, jogsértő módon jelölte meg érvénytelenségi okként a nem megfelelő formában kitöltött iratra tekintettel.
Ajánlatkérő második okként jelölte meg az érvénytelenségi döntést alátámasztandó, hogy a kérelmező a fizetési határidő körében eltérő vállalást jelölt meg a szerződéstervezetben és az ajánlati adatlapon.
A kérelmező ajánlatának 2. oldalán található ajánlati adatlapon 60 napos fizetési határidőt vállal. Az ajánlatához csatolt szerződéstervezet VII. 27. pontjában 15 nap szerepel fizetési határidőként (ajánlat 101. oldala).
E körben a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatkérő által a dokumentációban kiadott szerződéstervezetet csatolta ajánlatához akként, hogy a kiadott tervezetben kipontozott részeket töltötte ki megfelelően.
Az ajánlatkérő a dokumentációjában kiadott szerződéstervezet minta VII. 27. pontjában egyértelműen 15 napos határidőt szerepeltetett. A szerződéstervezet-mintában ajánlatkérő az ajánlattevők által kitöltendő szerződési feltételeket kipontozta. A számlák kiegyenlítése körében a szerződéstervezet 15 napot jelölt meg, e helyen kitöltendő adat kizárólag a vállalkozó bankszámlája volt.
Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozata alapján elismerte, hogy e körben élhetett volna a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt kérdésfeltevés lehetőségével.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a fizetési határidő vállalása körében is jogsértően alapozott érvénytelenségi okot.
A fent kifejtettek álapján tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűtlenül, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja, az 53. § (2) bekezdés és a Kbt. 43. § (4) bekezdésének megsértésével nyilvánította érvénytelennek a kérelmező ajánlatát.
Megalapozottnak találta a Döntőbizottság azon kérelmezői hivatkozást is, miszerint ajánlatkérőnek az érvénytelenítés konkrét indokait is meg kellett volna adnia.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének, vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A fent hivatkozott 5. sz. melléklet 3. pontja szerint az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők esetében ismertetni kell az érvénytelenség, kizárás, alkalmatlanság indokait is.
Osztotta a Döntőbizottság a kérelmező álláspontját, miszerint kizárólag a jogszabályhely megjelölése nem elégítik ki az ajánlatkérő indokolási kötelezettségét. Jelen esetben az érvénytelenség indokai az ajánlatkérő által a jogorvoslati tárgyaláson ismertetett azon, a felhívás, illetve a dokumentációtól való konkrét eltérések voltak (nevezetesen a Kbt. 43. § (1) bekezdésének nem megfelelő nyilatkozat, valamint a szerződéstervezet és az adatlap eltérése), amelyek következménye volt a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának megállapítása.
Az érvénytelenséget megalapozó indokok ajánlatevőkkel történő közlését a fenti jogszabályhelyen túl a Kbt. 61. § (7) bekezdése is kötelezően előírja. Ezen jogszabály rendelkezése szerint ugyanis az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
Ajánlatkérő azonban az összegzésben nem ismertette a döntése konkrét indokát, azokat a kérelmező kizárólag a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ismerhette meg konkrétan, ezzel pedig ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdésében előírt kötelezettségét.
II. Az alternatív ajánlatok tekintetében a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg.
A jelen közbeszerzési eljárásban 3 ajánlattevő (kérelmező, a KÉSZ Kft. és a Construct Kft.) tett alternatív ajánlatot.
A közbeszerzési eljárás eredményéről ajánlatkérő által létrehozott Közbeszerzési Bizottsága hozta meg. A Közbeszerzési Bizottság 2003. február 25-ei ülésén döntött a jelen közbeszerzési eljárás eredményéről a bizottsági ülésről felvett jegyzőkönyv tanúsága szerint a bizottsági ülésen esett szó a 3 ajánlattevő alternatív ajánlatáról, illetve arról, hogy azok a negatív tervezői ajánlatok miatt nem fogadhatóak el. A bizottsági ülésen - az arról felvett jegyzőkönyv szerint azonban nem született döntés az alternatív ajánlatokról. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetési jegyzőkönyve és az elkészített összegzés sem tartalmazza, hogy az alternatív ajánlatok sorsa mi lett.
A fent kifejtettek alapján tehát nincs olyan döntése ajánlatkérőnek az alternatív ajánlatok tekintetében, amely a Döntőbizottság által felülvizsgálható lenne, a rendelkezésre álló iratok alapján ajánlatkérő nem hozott döntést e kérdésben. Ajánlatkérő által a jogorvoslati eljárásban előadottak az alternatív ajánlatok érvénytelensége körében nem helyettesíti, illetve nem orvosolja azt a tényt, hogy ajánlatkérő elmulasztott dönteni az alternatív ajánlatok kérdésében.
III. Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a kötbérértékelés körében követett-e el jogsértést a kérelmező kérelmében kifejtettek szerint:
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő értékelési részszempontként a késedelmi kötbér nagyságát határozta meg. E körben a dokumentáció 10. oldalán a II. 12. pontban rögzítette, hogy mit ért a késedelmi kötbér nagysága alatt, ez pedig a napi késedelmi kötbér volt, amely körében minimálisan 500 000 Ft/napi vállalást írt elő és rögzítette, hogy az ennél magasabb kötbérvállalást fogja értékelni és figyelembe venni az értékelésnél.
Ajánlatkérő joga; hogy meghatározza, milyen elemeket kíván értékelni az összességében legelőnyösebb ajánlat körében, ezen rézszempontokat előre meg kell határoznia a felhívásban. Ajánlatkérő jelen esetben ezen kötelezettségének eleget tett, valamint a dokumentációban meg is határozta, hogy mit tekint a résszempontok tartalmi elemének, így a késedelmi kötbér nagysága körében is. A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező megalapozatlanul kifogásolta az ajánlatkérő által értékelésbe nem vont tartalmi elemet a késedelmi kötbér nagysága körében, ezért kérelmező kérelmét e körben elutasította.
A kérelmező kérelmében hivatkozott arra is, hogy ha nem kerül kizárásra, úgy az értékelési részszempontok alapján nyertes ajánlattevő lett volna.
Tekintettel azonban arra, hogy ajánlatkérő a kérelmező ajánlatát érvénytelennek minősítette és nem vonta be az értékelésbe, a Döntőbizottság nem végezhette el ajánlatkérő helyett az értékelést, ezzel ugyanis ajánlatkérő helyett hozna döntést, ez pedig nem feladata a Döntőbizottságnak.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, egyebekben a kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértések kiküszöbölésére, a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
Tekintettel arra, hogy a döntés meghozatala bizottsági döntések eredménye, így személyi felelősség megállapításának és személyi bírság alkalmazásának jogszerű feltételei nem voltak adottak az eljárásban a Döntőbizottság számára.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 14.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
