FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (3520)
12.K.32.090/2001/8.
A Fővárosi Bíróság a dr. Gremsperger Gábor ügyvéd (1137 Budapest, Budai Nagy A. u. 3. II/1.) által képviselt OMKER Rt. (1089 Budapest, Rezső u. 5-7.) felperesnek, a dr. Engler Magdolna jogtanácsos által képviselt, Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen - közbeszerzési ügyben hozott - közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében, valamint a 12.K.32.091/2001-es számon ide egyesített, azonos felek között és azonos tárgyban indult perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság az alperes D.159/12/2001. számú határozatát részben megváltoztatja, és a jogsértés megállapítását, valamint a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését mellőzi.
A bíróság az alperes D.165/12/2001. számú határozatát részben megváltoztatja és az 5. részteljesítésre vonatkozó jogsértés megállapítását, valamint az 5. részteljesítésre vonatkozó közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését mellőzi.
A bíróság az ezt meghaladó keresetet elutasítja.
A le nem rótt kereseti illetéket az állam viseli.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30 000 Ft (azaz harmincezer Ft) perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 8 napon belül a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. A fellebbezést 5 példányban a Fővárosi Bíróságon lehet előterjeszteni.
INDOKOLÁS
A bíróság a per adatai alapján a következő tényállást állapította meg:
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) mint ajánlatkérő 2001. január 3. napján részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos gyorsított közbeszerzési eljárás megindítására, orvosi vizsgálókesztyűk és steril sebészeti kesztyűk beszerzése tárgyában. Az eljárásfajta választásának indoka az volt, hogy a korábbi nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult. A beszerezni kívánt termékeket hat termékcsoportra osztotta, melyekre külön-külön a részajánlattételt megengedte. Az 5. részteljesítés körében a beszerzés tárgya 5 250 000 pár latex anyagú steril göngyölt kialakítású sebészeti kesztyű volt.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2001. január 15-éig, hét cég nyújtotta be jelentkezését az 5. részteljesítésre. A 2001. január 31-i eredményhirdetésen 6 cég bizonyult alkalmasnak az ajánlattételre, akiket az ajánlatkérő felhívott az ajánlattételre, és átadta részükre az ajánlati felhívást és dokumentációt.
Az ajánlati dokumentáció általános tudnivalókról szóló része négy pontban foglalta össze az előírt formai követelményeket. A 4-es pontban előírta, hogy az ajánlattétel nyelve a magyar, az eredetileg idegen nyelven készült dokumentumokat hiteles magyar fordítással kell benyújtani azzal, hogy az angol nyelven készült nyilvános termékismertetőket, prospektusokat elegendő azok magyar nyelvű szakmai fordításaival együtt becsatolni. A dokumentáció formai előírásokat tartalmazó általános tudnivalókról szóló részének 5. pontjában pedig kitért arra is, hogy az 1-2. pontban előírt követelményeknek nem megfelelő, valamint a határidőn túl érkezett ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja. A szakmai követelmények körében az ajánlatkérő a dokumentáció 6. oldalán a biokompatibilitásra vonatkozó vizsgálati eredményt akkreditált laboratóriummal kérte igazolni.
Az ajánlattételi határidőig az 5. részteljesítésre 5 ajánlat érkezett, melyek bontására 2001. február 6. napján került sor. Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatokat áttanulmányozta és hiánypótlást kért az ajánlattevőktől. A 2001. február 21-i tárgyaláson az 5. részteljesítés vonatkozásában ajánlatkérő megállapította, hogy a hiánypótlásnak a felkért ajánlattevők eleget tettek. A 2001. március 1-jei tárgyaláson további pontosításokat követően az ajánlatkérő megállapította, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesek. A 2001. március 14. napján tartott eredményhirdetés szerint az 5. részteljesítés nyertese az OMKER Rt. lett.
A második helyezett ajánlattevő Sempermed Kft. az 5. részteljesítés, a Premier G Med Kft. ajánlattevő pedig az 1. és 5. részteljesítés vonatkozásában nyújtott be jogorvoslati kérelmet az alperesi Döntőbizottsághoz. Mindkét kérelmező kérte az 5-ös részteljesítés esetében a közbeszerzési eljárás megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére, valamint kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. A Sempermed Kft. jogorvoslati kérelmében arra hivatkozott, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen volt, mivel a dokumentációban előírt és nemzeti szabványban is meghatározott kivonható protein határértéke a nyertes terméke esetében nem volt megfelelő, műszaki alkalmasság körében referenciát igazolni nem tudott, mivel az általa pályáztatott Pro Line termék új a magyar piacon, valamint nem a megadott elbírálási szempontok alapján végezte ajánlatkérő a pontozást. Mindemellett a nyertes OMKER Rt. hamis adatszolgáltatást követett el, amikor Pro Line terméket ajánlott, de a Lowry-teszt eredményét igazoló okiraton Natural Touch elnevezés szerepel, továbbá a becsatolt dokumentáció fordításai nem hiteles fordításban készültek. A Premier G Med Kft. jogorvoslati kérelmében az 5. részteljesítés kapcsán előadta, hogy az esélyegyenlőség elvét sértette az ajánlatkérő értékelési módszere, valamint a nyertes OMKER Rt. ajánlatát szintén érvénytelennek tartotta, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának megsértése miatt.
Az alperes a két jogorvoslati kérelmet külön-külön határozatban bírálta el. A Sempermed Kft. jogorvoslati kérelmének D.159/12/2001-es számú határozatában részben helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) és 59. § (1) bekezdését, és ezért a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisítette. Egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. A határozat indokolása szerint a biokompatibilitásra vonatkozó Lowry-teszt eredményét, az ajánlatkérő által sem vitatottan, az OMKER Rt. angol nyelven csatolta, azonban annak magyar fordítása nem hiteles fordítás volt. A határozat azt is megállapította, hogy ez a becsatolt igazolás a Natural Touch elnevezésű kesztyűre vonatkozott és nem az ajánlati lapon szereplő Pro Line termékre. Továbbá az ajánlati dokumentáció előírásával ellentétben ez a becsatolt igazolás nem akkreditált laboratóriumtól származott. Mindezzel az OMKER Rt. megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját, mivel az ajánlati kiírásnak mindhárom okból nem felelt meg az ajánlata, azaz az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania az ajánlatát. A jogorvoslati eljárásban az is megállapítást nyert, hogy a Natural Touch, valamint Pro Line elnevezésű kesztyűk azonosak, ugyanazon termékekről van szó, csak az elnevezésük más. A gyártó által kiállított igazolás szerint a Natural Touch elnevezéssel a német piacra, míg a Pro-line elnevezéssel a magyar piacra szállítják ugyanazon kesztyűket. Ezért a nyertes OMKER Rt. hamis adatszolgáltatást nem követett el, csak az ajánlati kiírásnak nem felelt meg, mivel az OMKER Rt. ajánlatából a közbeszerzési eljárás során nem derült ki, hogy ugyanarról a termékről van szó, és amennyiben az elnevezések különbözőségét észleli ajánlatkérő, az ajánlatból nem állapíthatta meg azok azonosságát, amely így az érvénytelenség jogkövetkezményét vonta volna maga után. Ezek a hiányosságok hiánypótlás keretében sem lettek volna pótolhatók, mivel a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint csak a Kbt. 44
. § és Kbt. 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására van lehetőség.
A Premier G MED jogorvoslati kérelmének az alperes D.165/12/2001-es számú határozatában részben helyt adott, és megállapította, hogy az 5-ös részteljesítés körében az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel, a Kbt. 52. § (1) és 59. § (1) bekezdését, és ezért a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisítette. Emellett az 1-es részteljesítés körében is jogsértést állapított meg, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. A határozat 5. részteljesítés megsértésére vonatkozó indokolása visszautalt a D.159/12/2001-es számú határozat indokolására, tehát a jogsértés megállapítását az ott kifejtettekre alapította.
Az alperes eljárása során ideiglenes intézkedést alkalmazott, így a szerződéskötésre nem került sor.
A felperes mindkét alperesi határozat ellen keresetet nyújtott be. A felperes kereseteiben kérte mindkét alperesi határozat részbeni megváltoztatását az 5-ös részteljesítés vonatkozásában akként, hogy a bíróság a jogsértés megállapítását, valamint az eljárást lezáró döntés megsemmisítését mellőzze, mindkét jogorvoslatot kérő kérelmét utasítsa el, és kötelezze az alperest a közbeszerzési döntőbizottsági eljárás és a peres eljárás költségeinek a megfizetésére.
Keresetében és a bírósági eljárás során kifejtette, hogy csak a részvételi felhívás 6. c) pontja tartalmazta a hiteles fordítás kötelezettségét, az ajánlati dokumentáció általános tudnivalók részének 4-es pontja - figyelemmel az 5-ös pontra - már nem, hiszen kifejezetten kimondja az ajánlati dokumentáció, hogy csak az 1-2. pontok be nem tartása vonja maga után az érvénytelenség jogkövetkezményét. Előadta továbbá, hogy a Kbt. 40. § (2) bekezdése alapján jogszabályra vagy szabványra utalással kellett volna meghatározni, mit ért ajánlatkérő hiteles fordítás alatt. Amennyiben ezt nem tette, akkor nem a vonatkozó MT és IM rendeletek alkalmazandók, és nem csak az OFFI fordítása lehet hiteles, hanem más nyelvvizsgával, vagy tolmács-szakfordítói képesítéssel rendelkező személyé is. A lényeg az, hogy a fordítás autentikus legyen, tehát felperesnek az a cselekménye, hogy a Lowry-tesztről készült tanúsítványt angol nyelven nyújtotta be, az érvénytelenség jogkövetkezményét nem vonhatja maga után. Téves azon alperesi álláspont is, hogy a becsatolt igazolás nem akkreditált laboratóriumtól származott. A becsatolt okiratból ugyanis egyértelműen megállapítható, hogy a vizsgálatot végző indiai laboratórium akkreditált laboratórium, mégpedig az egyetlen olyan laboratórium Indiában, amely Lowry-tesztet végezhet. Mindezek igazolására egy a laboratórium által 2001. május 25-én küldött faxot is csatolt felperes. A felperes azt is vitatta, hogy ajánlatának egyes hiányosságai ne lettek volna hiánypótlás keretében orvosolhatók. A vonatkozó jogszabályok ugyanis pont a sérelmezett igazolások és formai hiányosságok vonatkozásában engedi meg a hiánypótlás alkalmazását. A felperes kitért arra is, hogy a D.165/12/2001-es határozat indokolása több, a kérelmező által, az 5-ös részteljesítés kapcsán is felvetett kérdésre nem tért ki, így megsértette a kérelemhez kötöttség elvét. Az MKGI jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, ezért az ajánlatkérő MKGI jogorvoslati eljárásban tett nyilatkozatát sem lehetett volna figyelembe venni a döntés során
, mely kérte saját ajánlatkérői döntésének megsemmisítését azon az alapon, hogy utóbb az ajánlatok értékelésében hibát észlelt. Végül a bírósági eljárás során azt is előadta, hogy a termék különböző elnevezéseiből adódó bizonytalanságot már a közbeszerzési eljárás során eloszlatta felperes, hiszen nagyon ügyeltek arra, hogy emiatt ne legyen érvénytelen a pályázat, a két elnevezés mögött rejlő termékek azonosságát az ajánlatkérő ezért nem kérdőjelezte meg, annak azonosságával tisztában volt.
Az alperes iratokkal együtt felterjesztett ellenkérelmében, valamint a bírósági eljárás során kifejtette, hogy egyértelműen a dokumentáció általános tudnivalók 4-es pontjában szerepelt a hiteles fordítás követelménye, hiszen külön kitér arra ez a pont, hogy a nyilvános termékismertetők, prospektusok esetén elegendő a szakfordítás is. Ebből következik, hogy a Lowry-teszt eredményét igazoló okiratot hiteles, azaz az OFFI által készített fordítással együtt kellett volna beadni. Előadta ezenkívül, hogy bár a Döntőbizottsági eljárásban tisztázásra került, hogy a két márkanév mögött ugyanazon termék húzódik meg, ugyanakkor ennek már a közbeszerzési eljárás során nyilvánvalónak kellett lennie, erre utaló adat pedig az iratok közt nem lelhető fel. Az alperes a Lowry-tesztet elvégző akkreditált laboratórium megfelelősségét a perben nem vitatta.
A bíróság az eljárás során a D/165/12/2001-es határozat megtámadása folytán indult 12.K.32.091/2001-es ügyet jelen ügyhöz egyesítette.
A bíróság fenti tényállás alapján megállapította, hogy a felperes keresete az alábbiak szerint alapos.
A közbeszerzésekről szóló 1995 évi XL. törvény (Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése értelmében: "Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontja pedig kimondja, hogy az ajánlattévőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal.
A fent idézett Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának megsértését, és így az ajánlat érvénytelenségét az alábbi három okból látta megállapíthatónak az alperes:
1. A beszerezendő termék biokompatibilitására vonatkozó ún. Lowry-tesztet végző indiai laboratórium nem akkreditált laboratórium volt, így az általa kibocsátott és becsatolt igazolás nem felelt meg a dokumentáció 6. oldalán szereplő követelménynek.
2. Ugyanezen igazolás a Natural Touch elnevezésű termékre és nem az ajánlati lapon szereplő Pro Line nevű termékre vonatkozott, és bár a két elnevezés azonos terméket takar, de erről az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során tudomása nem volt, így maga az igazolás nem felelt meg annak a követelménynek, hogy az ajánlott termékről kell az igazolást kiállítani.
3. A felperes ezen angol nyelvű igazolást ugyan magyar fordítással csatolta, de az nem hiteles fordítás volt, így az a dokumentáció általános tudnivalók részének 4-es pontjában előírt formai követelménynek nem felelt meg.
1. A bíróság a peres eljárás során a keresetlevél mellékleteként F/1 alatt becsatolt iratokból megállapította, hogy a termék biokompatibilitására vonatkozó ún. Lowry-tesztet végző indiai Rubber Board Műszaki Tanácsadó Osztályának vizsgálati laboratóriuma e teszt végzésére akkreditált laboratórium volt. Ezt a tényt az alperes a bírósági eljárás során nem vitatta. E vonatkozásban tehát a felperes ajánlata eleget tett a az ajánlati dokumentációban foglalt követelményeknek, és nem sértette meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját.
2. A bíróság megállapította azt is, hogy az alperesi eljárásban tisztázásra került, hogy a Natural Touch és a Pro Line elnevezések ugyanazt a terméket jelölik. Ezt a tényt alperes is elismerte. A becsatolt igazolás ténylegesen arra a termékre vonatkozott, amelyre a felperes az ajánlatot tette, tehát igazolása megfelelt a dokumentációban előírt azon követelménynek, hogy az ajánlott termékre elvégzett Lowry-teszt vizsgálati eredményéről szóló igazolást kell becsatolni. A felperes ilyen igazolást csatolt. Ehhez képest a bíróság nem osztotta azon alperesi álláspontot, hogy jelentősége lenne annak, hogy ezzel az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során dokumentálhatóan tisztában volt-e. Nyilvánvaló, hogy a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő azért nem sérelmezte az igazoláson szereplő termék eltérő elnevezését, mert a két márkanévvel jelölt termék azonosságáról tudott. Ha nem így lett volna, lehetősége lett volna hiánypótlást kérni e vonatkozásban a Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pontjára figyelemmel, amelyet az ajánlatkérő nem tett meg. Tehát e vonatkozásban sem sértette meg az ajánlattevő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját. A bírói gyakorlatban kialakult általános alapelv, hogy az ajánlatok megfelelőségének vizsgálatánál a tartalomra befolyással nem bíró formai elemek, nevek, megjelölések nem lehetnek perdöntőek.
3. E körben a bíróságnak az ajánlati dokumentáció Általános tudnivalók részében formai követelményként előírt 4-es pontját kellett értelmeznie, mivel felperes vitatta, hogy ez alapján OFFI-fordítás lett volna csak elfogadható. A bíróság nem tudta elfogadni felperes Kbt. 40. § (2) bekezdésre hivatkozását, mely szerint a műszaki leírás körében jogszabályra vagy szabványra utalással kell megjelölni a fordítás mikéntjét. A bíróság álláspontja szerint a vitatott angol nyelvű igazolás fordítására ezt alkalmazni nem lehet, hisz az nem a műszaki leírás, hanem a formai követelményeknek a része. Tehát nincs alapja annak a felperesi álláspontnak, amely a Kbt. 40. § (2) bekezdéséből kívánta levezetni, hogy jogszabályi jelölés hiányában a hivatalos fordítást nem a vonatkozó Mt. rendeletek szerint kell értelmezni, hanem a köznapi és bírósági gyakorlatban is kialakult értelmezés szerint, és így a nem OFFI által készített szakfordító irodák fordításai is hitelesnek tekinthetők. A bíróság ehhez képest az alperesi álláspontot osztotta abban, hogy a 4-es pont csak úgy értelmezhető, hogy a hiteles fordítás alatt az OFFI fordítását kell érteni, hisz a szakfordítást külön megengedte a nyilvános termékismertetők esetében. Ehhez képest a hiteles fordításnak többnek kell lennie, ennél több pedig csak a OFFI fordítása lehet, hiszen a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. §-a szerint hiteles fordítást csak az OFFI készíthet. Ezzel az autentikus fordítások köréből kiemelte és monopolizálta a hiteles fordításokat akként meghatározva, hogy az OFFI az egyetlen szervezet, amely erre jogosult. A bíróságnak ugyanakkor vizsgálnia kellett azt a kérdést is, hogy a fordítás nem hiteles volta, automatikusan maga után vonja-e az ajánlat érvénytelenségét. Ugyanis helyesen hivatkozott felperes arra, hogy az ajánlatkérő maga döntött úgy, hogy a formai követelmények körében különbséget tesz kötelező és "nem kötelező követelmények" között, amikor az 5. pontban kiemelte, hogy az 1.2-es pontban foglalt formai követelmények
vonják maguk után az érvénytelenség jogkövetkezményét. A bíróságnak e körben először azt kellett megállapítania, hogy Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja lehetővé teszi-e egy ilyen előírás alkalmazását a dokumentációban. A Kbt. határozottan kimondja e szakaszban, hogy a formai és tartalmi követelményeknek eleget nem tett ajánlat érvénytelen. Ez kógens szabály. Ebből következik, hogy az említett 5. pontban előírt rendelkezés azt sugallja, hogy a 3-4-es pontban foglalt formai követelmények vagy nem követelmények, vagy ugyan ezek is érvénytelenséget okoznak, de nem automatikusan. Nyilvánvaló, hogy a 3-4-es pont formai követelmények előírásának nem lett volna értelme, ha azok valójában nem kötelező előírások, ezért a dokumentáció általános tudnivalók részének 5. pontja csakis akként értelmezhető, hogy a 3-4-es pont hiánya ugyan érvénytelenséget okozhat, de annak alkalmazása nem automatikus, amennyiben szükséges, az hiánypótlással orvosolható. A bíróság összességében arra a meggyőződésre jutott, hogy a Kbt. 44. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik, amikor az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok tekintetében lehetővé teszi a hiánypótlást. Téves tehát alperes azon álláspontja, hogy a hiteles fordítás hiánya orvosolhatatlan. A Kbt. éppen hogy egyértelműen lehetővé teszi ennek a formai hiánynak az orvoslását, különös tekintettel arra, hogy maga a lefordítandó igazolás hiánya is akár orvosolható lett volna [Kbt. 44. § (2) bekezdés e) pont]. Természetesen a hiánypótlás ebben az esetben sem kötelező. Ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy az adott fordítás egy hiteles fordítással egyezően autentikus, akkor azt elfogadhatja, tekintettel az 5. pont előírására. Nyilvánvaló azonban, hogy az ajánlatnak olyan hiányosságai, melyek pótlása a Kbt. konkrét szabályába ütközik, vagy a Kbt. szabályaiból következően automatikus érvénytelenséget okoz [pl. Kbt. 52. § a)-c) pontjai], ott az ajánlatkérő ilyen előírást a dokumentációban nem alkalmazhatott volna. Mivel a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja kifejezetten az ajánlati felhív
ás és dokumentáció feltételeinek nem teljesítéséhez kötötte az érvénytelenséget, ez a fent vázolt szűk körben az ajánlatkérő által befolyásolható érvénytelenségi ok. Mindez okszerűen azt jelenti, hogy az általános tudnivalók 3-4. pontja előírásainak értelme abban van, hogy azok maradéktalan teljesítése esetén az adott ajánlattevő hiánypótlásra nem kötelezhető. A bíróság tehát úgy ítélte meg, hogy a felperes ugyan nem tett eleget a vitatott 4-es pontnak, azonban az nem okozott érvénytelenséget, mivel az ajánlatkérőnek ebben az esetben hiánypótoltatni kellett volna. Ennek hiányában pedig nem tehető érvénytelenné a felperes ajánlatkérői igényeknek egyébként megfelelő ajánlata. Hozzáteszi a bíróság, hogy mindez azért is megengedett, mert a többi ajánlattevő jogai, az esélyegyenlőség elve nem sérül. Ugyanis nem jelent szigorúbb követelmények támasztását egy ilyen pont a többi ajánlattevővel szemben, az esetleges nem hivatalos fordításban készült és nem megfelelő fordítás más ajánlattevők esetében sem lett volna érvénytelenségi ok, csak akkor, ha az ajánlatkérő hiánypótlási előírásának nem tesz eleget. Az ajánlatkérő részéről e formai követelmény előírásának az értelme az volt, hogy alkalmatlan szakfordítás esetén, hiánypótlásnak eleget nem tevő ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilváníthassa, ugyanakkor a megfelelő autentikus fordításokat elfogadhassa. Egy gyorsított eljárásban így nem kell "fölöslegesen" és feltétlenül az OFFI-val végezni a fordítást, amennyiben képes az ajánlattevő az ajánlatkérő megítélése szerint is autentikus szakfordítást benyújtani. A törvényi szabályozás azért teremti meg a lehetőségét az esetleges ilyen típusú mérlegelésnek, mert maga a fordítás megfelelőségének megítélése nem az érdemi ajánlatkérői értékelés, elbírálás része, hanem annak előfeltétele.
Minderre tekintettel a bíróság az alperes határozatát a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján - a Kbt. 91. § (5) bekezdésére is figyelemmel - megváltoztatta, és a jogsértés megállapítását, valamint a közbeszerzési eljárás megsemmisítését mellőzte.
A bíróság a keresettel nem támadott rendelkezéseket, így a jogorvoslati kérelmek részbeni elutasítását, valamint a D.165/12/2001-es határozat 1. részteljesítésre vonatkozó részét nem vizsgálta, azt változatlanul hagyta.
A bíróság a közbeszerzési döntőbizottsági eljárás költségeinek megtérítésére való kötelezést elutasította mindkét határozatra előterjesztett kereseti kérelem esetében, mivel a bíróság eljárást megelőző közigazgatási eljárásban felmerült költségek a közigazgatási ügy költségei és nem a perrel összefüggésben tárgyaláson kívül felmerült költségek. A közigazgatási eljárás eljárási költségeiről az Áe. 89. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szervnek kell rendelkeznie, ilyen rendelkezést pedig jelen határozat nem tartalmazott.
A bíróság a perköltségről a Pp. 78. § (1) bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a, valamint a 8/2002. (III. 30.) IM r. 2. §-a alapján rendelkezett.
Budapest, 2003. január 28.
Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s. k.,
bíró
