KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3544)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.115/11/2003.
Tárgy: az ALTERRA Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XXIII. Kerület, Soroksár Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ALTERRA Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30., a továbbiakban: kérelmező) által a Budapest Főváros XXIII. Kerület, Soroksár Önkormányzata (1239 Budapest, Grassalkovich út 162., képviseli: dr. Machács Barna ügyvéd, 1064 Budapest, Podmaniczky u. 61., nevében eljár: ÉGSZI Senior Kutató és Szervező Kft., 1096 Budapest, Thaly Kálmán u. 18., a továbbiakban ajánlatkérő) "Budapest, XXIII. kerület Soroksár 2003-2004. évi szennyvíz-közcsatornázási programjának megvalósítása a kerület közigazgatási területén belül, S utcacsoport (részprojekt, önálló vállalkozási szerződéskötésre kijelölt kivitelezési egység, 3000 fm szennyvíz-törzscsatorna, 2000 fm szennyvízbekötő vezeték és tisztítóaknák megépítése burkolat-helyreállítással" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 19-i számában közzétett részvételi felhívásával a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Ajánlatkérő a felhívását a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 5-i számában megjelent hirdetményével módosította.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 3. d) pontjában az alábbiak szerint meghatározta, hogy részajánlatok tételére van lehetőség:
"A részajánlat tételének szempontja: a 3. a) pont szerinti kivitelezési egységekre külön-külön, az ajánlatok értékelése kivitelezési egységenként történik: szerződéskötésre a részprojektek nyertesével (nyertesekkel) részprojektenként kerül sor."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét az alábbiakban határozta meg:
"a 2003. évben befejeződött 3 részprojekt esetén (I-IV-V. kivitelezési egységekre vonatkozóan): 2003. október 15., a 2004. évre áthúzódó 2 részprojekt esetén (II-III. kivitelezési egységekre vonatkozóan): 2004. június 30."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 11. pontjában az ajánlattétel során kizárta a többváltozatú ajánlat tételét.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. a) pontjában az alábbiakat írta elő a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatok és tények között:
"a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolása:
- az 1999., 2000. és 2001. évi mérleg és eredménykimatatás, az adatokból az előminősítési dokumentációban részletezettek szerint mutatószámok megadását (likviditási mutató, tőkeáttétel, saját tőkemutató) is kéri az ajánlatkérő."
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 10. b) pontjában az alábbiakat határozta meg a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjai között:
- "a részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági helyzetének nem megfelelősége, ezen belül:
- ha az utolsó 3 év (1999-2000-2001.) beszámolója szerint a likviditási mutatója bármelyik évben nem éri el az 1,1 értéket (a készletekkel csökkentett forgóeszközök értékének a rövid lejáratú kötelezettségek értékéhez viszonyított aránya),
- ha az utolsó 3 év (1999-2000-2001.) beszámolója szerint a likviditási mutatója bármelyik évben nem éri el az 1,2 értéket (a készletekkel csökkentett forgóeszközök értékének a rövid lejáratú kötelezettségek értékéhez viszonyított aránya), amennyiben a II. vagy III. részfeladatra is jelentkezik,…"
Ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz.
Kérelmező 2003. március 7-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben a részvételi felhívás előírásainak jogszerűségét vitatta és kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg jogsértés megtörténtét, semmisítse meg a részvételi felhívás 10. b) pontjában meghatározott likviditási mutatókat mint alkalmassági szempontokat, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és költségek megfizetésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Kérelmének indokolásául előadta, hogy a likviditási mutatók alkalmassági feltételként való meghatározása nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek, mert álláspontja szerint az 1,0-et meghaladó likviditási mutató előírása indokolatlan és túlzó, hiszen az 1,0-es likviditási mutató azt jelzi, hogy az adott cégnek rendelkezésére áll a rövid lejáratú kötelezettségeinek fedezetére a szükséges és kellően likvid fedezet.
Álláspontja szerint nincs olyan ok, ami indokolná azt, hogy ajánlatkérő miért határozott meg 1,0-nél nagyobb likviditási mutatót alkalmatlansági feltételként. Előadta, hogy álláspontja szerint a beszerzés tárgyához és a szerződés teljesítéséhez kell kötődnie az alkalmassági, alkalmatlansági feltételek meghatározásának, ez azonban a likviditási mutató esetében nem valósult meg. Sérelmezte azt, hogy ajánlatkérő a 3 éves időszakra minden évben megköveteli az 1,0 feletti likviditási mutatót, ez álláspontja szerint diszkriminatív, mert amennyiben ebben a 3 évben bármelyik évben nem felel meg az adott cég ennek a feltételnek, teljes egészében alkalmatlanná válik a feltételek alapján a szerződés teljesítésére. Álláspontja szerint ajánlatkérőnek azt kellett volna meghatároznia, hogy a 3 év átlagának kell esetlegesen az 1,0, vagy 1,0 feletti értéket teljesíteni. Továbbá előadta, hogy ajánlatkérő azzal, hogy 1,0 feletti 1,1, illetve 1,2-es likviditási mutatót határozott meg alkalmatlansági feltételként olyan vállalatokat is kizárt jelen közbeszerzési eljárásból ezen alkalmassági, illetve alkalmatlansági feltételekkel, melyek jelenleg is teljesítenek közbeszerzési eljárások során elnyert beruházásokat. Álláspontja szerint ez a verseny szűkítését jelenti.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy a Kbt. rendelkezései szerinti alkalmassági és alkalmatlansági feltételek meghatározása természetszerűleg szűkíti a versenyt, de ez éppen a Kbt. rendelkezésének végrehajtásán alapul. Hivatkozott arra, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a részvételi dokumentációt már 9-en megvásárolták, mely álláspontja szerint jelzi azt, hogy ténylegesen nem történt a versenynek a Kbt. rendelkezéseivel ellentétes szűkítése. Továbbá előadta, hogy a beszerzés tárgyának megfelelően határozták meg az alkalmatlansági feltételeket, hiszen 1,1, illetve 1,2 likviditási mutatót határozott meg a beszerzés egyes tételei tekintetében a beszerzés értékéhez arányosítva. Előadta, hogy a beruházás megvalósításának biztonsága volt az elsődleges cél ezen alkalmatlansági feltételek meghatározásánál. A jelen beszerzés tárgyaként szereplő szennyvízcsatornákat lakott területen kell megépíteni, mely lakott terület családi ház beépítettségű, és dominál benne a személygépkocsival való közlekedés. Jelen beruházás a megvalósítás során a gépjárműforgalom korlátozásával jár, ezt pedig a lehető legminimálisabb mértékben kívánták csökkenteni éppen a lakosság közlekedési lehetőségének fenntartása érdekében. Ennek alapján álláspontja szerint fontos a beruházás gyors, lehető legrövidebb idejű megvalósítása. A kivitelező pénzügyi nehézségei miatt ugyanis bekövetkezhet a beruházás elhúzódása vagy félbemaradása, ezzel kapcsolatban hivatkozott korábbi közbeszerzési eljárásra, illetve beruházásra, mely során a vállalkozó likviditási gondjai miatt elhúzódó beruházás következményei sújtották ajánlatkérőt.
Előadta, hogy a 3 év esetében az egyes években való megfelelőséget látta fontosnak, tekintettel arra, hogy ha egy átlagot képeznek, akkor abból nem lehetne megtudni, hogy milyen irányban mozdul el ezen időszak alatt a vállalat pénzügyi mutatóinak köre. Az, hogy mind a 3 évet meg kell adni, bizonyos szempontból távol vannak ezek az évek a tényleges teljesítéstől, de ezeket az adatokat együtt kell nézni és e 3 év adatából egy trendet lehet képezni, mely megmutatja, hogy a cég konkrét pénzügyi likviditási helyzete milyennek tekinthető, illetve milyen irányba mozdult el a 3 év alatt. Álláspontja szerint tekintettel arra, hogy céltámogatásban részesült, valamint a fizetési határidőket és a feltételeket is úgy határozta meg, hogy csak a tényleges teljesítés után lehet számlát benyújtani, illetve részszámlát nem lehet benyújtani, ezért szükséges az esetleges nyertes ajánlattevőknél a kellő mértékű likviditás.
Előadta továbbá, hogy a Kbt. rendelkezései e körben diszpozitívnak tekinthetők, hiszen meghatározzák az alkalmassági és alkalmatlansági feltételek lehetséges körét, azonban ezen belül az ajánlatkérő szabadon határozza meg a feltételeket.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 42. § (1) bekezdés szerint az ajánlatkérő előminősítési eljárás lefolytatására jogosult annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás további szakaszában már csak a közbeszerzés teljesítésére pénzügyi, gazdasági és műszaki szempontból alkalmas ajánlattevők vegyenek részt.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható:
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
A Kbt. 44. § (3) bekezdés alapján az ajánlatkérő az (1) és (2) bekezdésben foglaltak közül egy vagy több igazolási módot is előírhat.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése az tartalmazza, hogy az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését - figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére - a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. fent hivatkozott kógens rendelkezései egyértelműen meghatározzák azt, hogy ajánlatkérő milyen tényeket, adatokat követelhet meg az ajánlattevőktől, (illetve jelen eljárásban a részvételre jelentkezőktől) a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására, továbbá rögzíti annak szabályait, hogy ezen tények és iratok alapján ajánlatkérő milyen módon határozhatja meg a szerződés teljesítésére való alkalmatlanság feltételeit. Ennek alapján a törvény meghatározza azt a kört, amelyből ajánlatkérő előírhatja azon feltételeket, hogy milyen pénzügyi és gazdasági paraméterekkel rendelkező cégek részvételét kívánja a közbeszerzési eljárásában, illetve hogy milyen feltételekkel rendelkező cégek közül kívánja - más szempontok szerint - kiválasztani a nyertes ajánlattevőt, vagyis a nyertes ajánlattevőknek milyen paraméterekkel kell rendelkeznie.
A Kbt. 44. § (7) bekezdése kógensen meghatározza azt, hogy az ajánlatkérőnek a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatok és tények megkövetelését, illetve előírását a közbeszerzési eljárás tárgyára kell korlátoznia, a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítési okokként meghatározott feltételek pedig - a beszerzés becsült értékére is tekintettel - legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékéig írhatók elő. Ennek alapján a Kbt. 44. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés ajánlatkérőnek meghatározza azon mozgási, illetve rendelkezési körét, melyben meghatározhatja az adott alkalmassági, alkalmatlansági feltételeket, vagyis e körön belül meghatározott alkalmassági, alkalmatlansági feltételek esetén ajánlatkérő jogszerűen jár el.
Ajánlatkérőnek az alkalmassági, alkalmatlansági feltételek meghatározása során figyelemmel kell lenni arra, hogy ezen feltételeknek a feladat ellátására, megkötésre kerülő szerződés teljesítésének feltételeivel, illetve a közbeszerzés tárgyával arányban kell állniuk, illetve ahhoz kapcsolódniuk kell.
Jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő különböző mértékben határozta meg a likviditási mutató egyes mértékét (1,1, és 1,2) a beszerzés tárgyának értékéhez, illetve a fizetési feltételek szerint a nyertes ajánlattevő megelőlegezési kötelezettségének fennállása, illetve a beruházás megkezdésétől előreláthatóan számítható fizetési határidőre tekintettel.
Jelen közbeszerzési eljárásban a beszerzés kalkulált értéke mintegy 438 M Ft, ami öt különböző nagyságú és értékű beruházás megvalósítását foglalja magában, amelyekre részajánlat tehető tételenként. Az egyes tételek tekintetében a legkisebb tétel mintegy egyharmada a legjelentősebb és legmagasabb tételeknek. A beszerzés becsült értéke mellett fontos körülmény az is, hogy ajánlatkérő részajánlattételre lehetőséget biztosított, ezért az egyes részajánlatokkal kapcsolatban külön-külön hirdet nyertest, és külön-külön köt szerződést is. Az 1-es, 4-es és 5-ös tétel befejezési, teljesítési határideje 2003. október 31., míg a 2. és 3. tétel befejezési határideje 2004. június 30.
Ajánlatkérő nyilatkozata szerint részszámla benyújtását nem teszi lehetővé, ezért csak a kivitelezés befejezését követően lesz jogosult az adott tétel tekintetében a nyertes - ajánlattevő a számla benyújtására. Ennek alapján az 1-es, 4-es és 5-ös tételek esetében az eredeti felhívásban mintegy félévi, míg a 2-es és 3-as tétel tekintetében mintegy másfél évig kell a nyertes ajánlattevőnek megfinanszíroznia az általa elnyert beszerzés megvalósítását. Ajánlatkérő az 1-es, 4-es, 5-ös tételek esetében 1,1-es, míg a 2-es és 3-as tétel esetében 1,2-es likviditási mutatót határozott meg alkalmatlansági feltételként. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy a likviditási mutató - a kérelmező által sem vitatottan - 1,0 körül optimális a cég gazdálkodása szempontjából.
A Döntőbizottság álláspontja szerint - melyet kérelmező sem vitatott - ajánlatkérőnek a Kbt. rendelkezései alapján lehetősége van arra, hogy a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a pénzügyi gondokkal, fizetési problémákkal küzdő cégeket, társaságokat távol tartsa, hiszen ezen tények a szerződés teljesítését veszélyeztethetik, vagyis a beszerzés tárgyának megvalósulását bizonytalanná tehetnék.
A Döntőbizottság e körben nem fogadta el kérelmező azon álláspontját, mely szerint az 1,0-es likviditási mutató lenne az a feltétel, amely gazdaságilag optimális pontként jelölné az ajánlatkérő által előírható alkalmassági feltételt, hiszen az optimális gazdasági tevékenységet jelző pont mellett az alkalmassági, alkalmatlansági feltételeknek a Kbt. rendelkezései alapján a beszerzés tárgyának értékéhez is kell arányulnia, illetve azzal is kapcsolatban kell lenniük.
A Döntőbizottság egyebekben rámutat arra, hogy az alkalmassági feltételek tekintetében a verseny tisztasága, illetve az esélyegyenlőség alapelvi követelményei a Kbt. speciális rendelkezéseinek teljesítésével összhangban kell, hogy megvalósuljanak, ennek megfelelően a Kbt. speciális rendelkezéseinek megfelelő felhívási elemek (jelen esetben alkalmassági, alkalmatlansági feltételek) nem jelentik a Kbt. által tiltott verseny korlátozását.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. által alapelvi szinten meghatározott verseny tisztasága, illetve az esélyegyenlőség nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő bizonyos alkalmassági feltételek meghatározásával ne korlátozhassa az ajánlattevők körét olyan jellegű feltételek, illetve tulajdonságokkal rendelkező részekre, melyek adott esetben a Kbt. speciális rendelkezései preferálnak.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés c) pontja az előző 3 év forgalmával kapcsolatosan teszi lehetővé ajánlatkérőnek alkalmassági, alkalmatlansági feltételek meghatározását, és e körben kell értékelni a likviditási mutató meghatározását is. Ennek alapján a likviditási mutató mint közgazdasági mutató alkalmazása az ajánlattevők gazdálkodásának egyik jellemzőjeként szerepelhet mint az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők gazdálkodását jellemző adat.
A Kbt.-nek a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvi rendelkezéseit a Kbt. speciális szabályainak az alkalmazásával kell biztosítani, vagyis a Kbt. egyes konkrét rendelkezéseinek végrehajtása nem jelentheti az alapelvek megsértését. A jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő a Kbt. speciális szabályainak megfelelően határozta meg az alkalmassági és alkalmatlansági feltételeket, így ezen feltételek alkalmazása - a törvényi lehetőség alapján - nem tekinthetők a verseny jogsértő korlátozásának, mert bár a feltételek ténylegesen szűkítik a lehetséges ajánlattevők körét, de a Kbt. rendelkezései lehetővé teszik ajánlatkérőknek azt, hogy az ajánlattevők tulajdonságaival kapcsolatos elvárásaikat - a törvény által meghatározott keretek között - meghatározzák.
A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában az a tény, hogy a részvételi felhívást 9 cég már megvásárolta jelzi azt, hogy a verseny korlátozása nem abszolút mértékű, vagyis ezen alkalmassági, alkalmatlansági feltétel nem zárta ki a részvételre jelentkezők körül a tevékenység ellátására potenciálisan képes ajánlattevők széles körét, illetve ezen alkalmassági, alkalmatlansági feltételnek megfelelő likviditási mutatóval rendelkező cégek között áll fenn a verseny.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy ajánlatkérő határozhatja meg a Kbt. rendelkezéseinek keretében azt, hogy milyen alkalmassági, alkalmatlansági feltételeket határozhat meg. Ennek keretében az előző 3 év adatai helyett azokból képzett ezen időszakra vonatkozó átlagot figyelembe venni, illetve ilyen jellegű módosítással kapcsolatos kérelmezői álláspontot a Döntőbizottság nem fogadta el, hiszen a Kbt. rendelkezése 3 évre vonatkozó adatok tekintetében rendelkezik, ajánlatkérő pedig 3 évre vonatkozó adatot kért, nem pedig átlagot. Egyebekben ajánlatkérő a Kbt. rendelkezésnek megfelelően írta elő ezt a feltételt, bár a Döntőbizottság megjegyzi azt, hogy adott esetben e 3 év adatainak felhasználásával képzett átlag kérésére is jogosult lenne adott esetben ajánlatkérő, azonban a 3 év konkrét adatainak külön-külön figyelembevételére is jogosult ajánlatkérő és mivel ajánlatkérő e feltételnek megfelelően határozta meg az alkalmassági, alkalmatlansági feltételeket e körben nem lehet jogsértő ajánlatkérő ezen felhívása, illetve felhívási eleme.
A Döntőbizottság megállapította fenti indokok alapján, hogy az ajánlatkérő alkalmassági, alkalmatlansági szempontként vitatott feltételeket a Kbt. rendelkezéseivel összhangban állapította meg, így a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmet elutasította és a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 15.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
