KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3546)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.132/7/2003.
Tárgy: a GEO-FABER Műszaki Vállalkozó Rt. jogorvoslati kérelme a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a GEO-FABER Műszaki Vállalkozó Rt. (7633 Pécs, Esztergár L. u. 19., képviseli: dr. Csernyánszky Lajos ügyvéd, 1064 Budapest, Izabella u. 82. III/24., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (7629 Pécs, Dobó I. u. 89., képviseli: dr. Forgács József ügyvéd, 1054 Budapest, Aulich u. 7., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a pécsújhelyi üzem területén lévő flotálóépület bontása, a bontási technológiai tervek alapján az acélszerkezetű épület bontása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 15-i, 3. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
A beszerzése tárgyát felhívása 3. a) pontjában részletezte, előírta többek között, hogy: "a veszélyes hulladék szakszerű összegyűjtéséről gondoskodni kell, amelyet az ajánlatkérőnek át kell adni."
Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta.
Felhívásában meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, megállapította az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, és megállapította a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárokat, az értékelés módszerét. Az első részszempont a vállalási ár volt 80-as súlyszámmal.
Ajánlatkérő felhívása 16. pontjában közölte, hogy amennyiben kirívóan alacsony árra (mérnöki költségvetés 70%-a) tesznek ajánlatot, akkor ajánlatkérő részletes költségelemzést kér.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, melynek részét képezte a bontási kiviteli tervdokumentáció. A kiviteli tervdokumentáció tartalmazta a tervezői nyilatkozatot, a műszaki leírást, az árazatlan költségvetést és a műszaki terveket. A műszaki leírásban veszélyes hulladékként a csővezetékek üveggyapot szigetelését tüntették fel. A tervező nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy az Építőipari kivitelezési biztonsági szabályzat kiadásáról szóló 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet balesetvédelmi és óvó rendszabályait be kell tartani.
Ajánlatkérő 2003. február 3-án helyszíni konzultációt tartott, amelyen az ajánlattevők részvétele kötelező volt. Ennek keretében ajánlatkérő válaszolt az ajánlattevők kérdéseire, és azt a tájékoztatást adta, hogy veszélyes hulladéknak minősül az épület azbeszt hőszigetelése. A konzultációról készített jegyzőkönyvben az alábbiakat rögzítették: "A veszélyes hulladékot (az azbeszt hőszigetelés stb.) vállalkozónak össze kell gyűjtenie és megrendelőnek átadnia."
Az ajánlattételi határidőre, 2003. február 10-ére ajánlatot nyújtott be: a Hídépítő Rt., az Alterra Kft., a Mecsekérc Rt., a Bavtrans Kft., az RKB Építő Kft., a Profilbeton Kft. és a kérelmező.
Ajánlatkérő 2003. február 14-én megrendelte az Országos Közegészségügyi Központtól a bontandó épület falazatáról vett 3 db anyagminta azbeszttartalmának vizsgálatát.
A vizsgálati jegyzőkönyvet ajánlatkérő 2003. február 21-én kapta meg, annak eredménye szerint az anyagminták veszélyes hulladékot, azbesztet nem tartalmaznak, azok kőzetgyapot típusúak.
Az ajánlattevők a tételes költségvetés "tűzvédő bevonat eltávolítása acélanyagú födém, pillér- és falszerkezetről" 53. tételnél 8500 m2 mennyiségre az alábbi árajánlatokat tették:
Ajánlattevő Ár/Ft
- GEO-FABER 22 100 000
- MECSEKÉRC 22 950 000
- HÍDÉPÍTŐ 3 825 000
- RKB Építő 8 942 000
a. 46 500
- BAVTRANS 1 190 000
- ALTERRA 4 288 105
- Profilbeton 10 200 000
a. 1 200
Ajánlatkérő 2003. február 25-én a közbeszerzési eljárását eredménytelennek nyilvánította az alábbi indokolással: "a Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére képtelenné válása miatt, hivatkozva az 55. § (4) bekezdésére, eredménytelenné nyilvánítja.
Indoklás: A vizsgálat hivatalos ügyintézésének elhúzódása miatt, a borítékbontás után derült ki, hogy a flotáló acélszerkezetét bevonó anyag nem veszélyes hulladék, hanem kőzetgyapot. A fentiek miatt a hulladék veszélyességének megítélésében és a költségében mutatkozó különbözőségek miatt a pályázatok nem összemérhetőek."
Ajánlatkérő arról is tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy közbeszerzési eljárását újból kiírja.
Kérelmező 2003. március 14-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, mert álláspontja szerint ajánlatkérő nem jogszerűen alkalmazta a Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontját.
Jogorvoslati kérelmében és tárgyalási nyilatkozatában előadta, hogy ajánlatkérő a helyszíni konzultáción egyértelműen azt a tájékoztatást adta az ajánlattevők részére, hogy a bontás helyén veszélyes hulladéknak minősülő, azbeszttartalmú hővédő szigetelés található, amelyet figyelembe kell venni. E figyelembevételt egyébként előírja a tervezői nyilatkozat, illetve kötelező a 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet 18. BONTÁSI MUNKÁK című fejezetének 18.4. pontja rendelkezése is. E szerint a bontási munkák megkezdése előtt vizsgálni kell, milyen anyagból készült az építmény, található-e azbeszttartalmú anyag az épületben, és amennyiben igen, úgy a 19. fejezetben foglaltak szerint kell eljárni. A kérelmező más munkái során már végzett ilyen veszélyeshulladék-kezelést, és ismert előtte annak jelentős költségkihatása, ezért ajánlatában az ajánlatkérő tájékoztatása alapján a tételes költségvetés 53. sora alatt 8500 m2 47-00-050 "Tűzvédő bevonat eltávolítása acélanyagú födém, pillér és falszerkezetről" alatt 22 100 000 Ft-os árat tüntetett fel.
A kérelmező álláspontja szerint ugyan ajánlatkérő az ajánlatok benyújtását követően megkapta azt a vizsgálati eredményt, hogy nem található azbeszttartalmú veszélyes hulladék a hőszigetelésben, azonban ennek nincs relevanciája. Egyrészt mert minden ajánlattevőnek azonosan kellett elkészíteni az ajánlatát, méghozzá azt feltételezve, hogy azbeszttartalmú a hőszigetelés. Ebből következően nem megalapozott ajánlatkérőnek a Kbt. 55. § (4) bekezdésére, illetve arra való hivatkozása, hogy nem lehetséges az ajánlatok összehasonlítása, mert mindenki ugyanarra tett ajánlatot.
A kérelmező álláspontja szerint a költségvetés 53. sora alapján az azbesztmentesítés költségei egzaktul elhatárolhatók, ezek figyelmen kívül hagyásával ajánlatkérő számára az ajánlatok elbírálására reális lehetőség nyílik.
A kérelmező azt tárgyalási nyilatkozatában közölte, hogy a vizsgálati eredményt elfogadja. Elismerte, hogy "ezzel egy új helyzet következett", "új, megváltozott műszaki tartalomra, most már azbeszt nélkülire kell ajánlatot tenni".
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Tárgyalási nyilatkozatában elismerte, hogy valóban azt a tájékoztatást adta a helyszíni konzultáción az ajánlattevők részére, hogy azbeszttartalmú a hőszigetelés és ezért mint veszélyes hulladékot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítése során.
Az ajánlatok benyújtását követően szembesült azzal a ténnyel, hogy a kérdéses 53. tételnél egymástól nagymértékben eltérő árajánlatot tettek, az ajánlattevők nagy része kifejezetten nem hivatkozott arra, hogy figyelembe vette az azbeszttartalmú veszélyes hulladékot, bár előírása szerint arra kellett ajánlatot tenni.
Erre tekintettel rendelte meg a vizsgálat elvégzését és ennek eredménye alapján lett megállapítható, hogy nem azbeszttartalmú a hőszigetelés, ezért arra nem kellett volna ajánlatot kérnie. Közölte, hogy nem áll szándékában olyan szerződés megkötése, amelyben annak ellenértékét is ki kellene fizetni, hogy azbeszttartalmú veszélyes hulladékot bontanak. E tény motiválta eljárása eredménytelenné nyilvánítását, ezt fel is tüntette döntése indokolásában. Másodlagosan jegyezte meg, hogy egyébként nagyon szórtak is az ajánlatok e tételnél.
Ajánlatkérő álláspontja szerint nem járható a kérelmező által ajánlott azon út, hogy az 53. tételt hagyják figyelmen kívül az értékelésnél. Ez sértené egyrészt az ajánlati kötöttség elvét, másrészt az 53. tétel a munkák elvégzésének a költségét is magában foglalja, külön megjelölésük hiányában pedig szét nem választhatók.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés e) pontja értelmében az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eredménytelenné nyilvánítás jogalapja fennáll.
Ajánlatkérő tárgyaláson tett elismerő nyilatkozata alapján - amelyet alátámaszt a konzultációs jegyzőkönyv, illetve kérelmező nyilatkozata is - egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő olyan tájékoztatást adott és olyan ajánlattételt kért, amely azbeszttartalmú, így veszélyes hulladéknak minősülő hőszigetelésre vonatkozott.
Az is egyértelműen megállapítható az Országos Közegészségügyi Központ vizsgálati eredménye alapján, hogy a hőszigetelés nem azbeszttartalmú. Ebből következően a kivitelezési munkák során nem kell azbeszttartalmú veszélyes hulladékot bontani.
A Kbt. szabályozási rendszerében minden egyes közbeszerzési eljárás szakasznál biztosítja annak lehetőségét az ajánlatkérő számára, hogy amennyiben közbeszerzési eljárása indítását követően olyan feltételek, körülmények következtek be, amelyek miatt nem várható el az eljárás további folytatása, illetve a szerződés megkötésére, teljesítésére nem lenne képes, akkor jogszerűen dönthessen közbeszerzési eljárása lezárásáról.
A Kbt., rendelkezéseit az alapelvi rendelkezések tükrében kell értelmezni és alkalmazni. A konkrét tényállás függvényében lehet állást foglalni ajánlatkérő döntésének helyességéről. Azt maga a kérelmező is elismerte tárgyalási nyilatkozatában, hogy "új helyzet következett be" "megváltozott műszaki tartalomra, most már azbeszt nélkülire kell ajánlatot tenni". A Döntőbizottság álláspontja szerint ez olyan lényeges körülménynek minősül, amely megalapozza a - Kbt. 55. § (4) bekezdés rendelkezéseire tekintettel - az eljárás eredménytelenné nyilvánítását. Az ajánlati ár értékelési részszempontot 80-as súlyszámmal határozta meg az ajánlatkérő. Több ajánlattevő (köztük a kérelmező) árajánlatának közel 1/3-át tette ki az azbesztmentesítéssel kapcsolatos rész.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben azt a lényeges körülményt, hogy nem veszélyes hulladék, nem azbeszttartalmú a szigetelés, objektíve kell értékelni, mivel a hivatkozott 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet nem az ajánlatkérő, hanem a bontási munkát végző kötelezettségévé teszi a rendelet előírásainak betartását. Így annak vizsgálatát is a bontási munkák megkezdése előtt kell elvégezni, hogy található-e azbeszttartalmú anyag az épületen. E körülmény vizsgálata és feltárása pedig az ügy minden résztvevőjének (ajánlatkérő, ajánlattevők, tervező) érdekkörébe tartozó kötelezettség.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fenti indokolásra tekintettel utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2003. április 15.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdósó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
