KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3566)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.105/9/2003.
Tárgy: a Döntőbizottság elnöke által hivatalból kezdeményezett eljárása Boldogkőváralja Községi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottsága Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke (1024 Budapest, Margit krt. 85., a továbbiakban: a Döntőbizottság elnöke) által a Boldogkőváralja Község Önkormányzat (3885 Boldogkőváralja, Petőfi u. 28., nevében eljár: FIMŰV Rt., 1091 Budapest, Üllői út 45., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a boldogkői vár rekonstrukciós munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. § (3) bekezdés 2. fordulatára, a Kbt. 44. § (1)-(2) és (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 71/B. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére kötelezi.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 0032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2001. évben pályázatot nyújtott be a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett Széchenyi terv vár-kastély pályázatra. A beruházás összköltségét 148 988 E Ft-ban határozták meg. A sikeres pályázat alapján 60%-os támogatást nyertek el. A támogatási szerződést 2002. április 23-án megkötötték.
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. május 29-i számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárásra, amelyben a beszerzés tárgyát és mennyiségét a 3. a) pontban részletezték a következők szerint:
Kaputorony fedése, kisterem létesítése, gyilokjáró második ütemének megépítése; szárazmalom épületrész fedése; lépcsőzet létesítése a háromszögletű toronyban; kilátó létesítése a háromszögletű torony tetején; a felvezető út, illetve a felvezető lépcsők terméskővel való burkolása; déli sziklagerincen a védmű rekonstruálása; déli sziklán az őrtorony rekonstruálása; az alagút átalakítása, vendéglátó funkcióban való hasznosításra, az alagút és a várpince összekötése - katakomba létesítése kis termekkel, helyiségek átalakítása, felújítása, vizesblokk korszerűsítése, emeleti két terem összenyitása, a vár fogadóudvarának, alsó kapuépületének feltárása, rekonstrukciója vagy jelzésszerű bemutatása - a kutatás eredményétől függően.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelynek alapja az építési engedélyezési terv volt, azonban a munkák jellegéből adódóan számítottak arra, hogy a rekonstrukciós munkákkal párhuzamosan feltárásokra és további tervezésre is szükség lesz. A beszerzés tárgyán belül megjelent a kutatás, tervezés és a kivitelezési munkák is.
Az eljárásban 3 ajánlat érkezett, melyeket ajánlatkérő elbírált és 2002. július 31-i eljárást lezáró döntése szerint az eljárás nyertese a GEORGRAPH 2001. Bt. lett bruttó 97 883 864 Ft-os átalányár-ajánlatával. A felek 2002. augusztus 12-én kötöttek szerződést. A szerződés szerint a teljesítés véghatárideje 2002. október 20. Ezt követően szeptember 18-án, december 5-én és 2003. március 5-én módosították a szerződést. A módosítás a teljesítési határidő és a részhatáridők tekintetében történt, valamint az átalányáras elszámolás helyett tételes elszámolásban állapodtak meg. A módosított teljesítési véghatáridő 2002. december 30-a lett.
Az ajánlatkérő 2002. november 7-én kezdeményezte a támogatást nyújtó szervezetnél a pályázati program befejezési határidejének 2003. június 30-ra történő meghosszabbítását részben időjárási okok, részben a régészeti feltárás és a kiviteli tervek elkészítésének elhúzódása miatt. A támogatási szerződést - ajánlatkérő kérését elfogadva - 2002. december 10-én módosították.
Az egyeztetéseket követően a jelen közbeszerzés tárgyát és mennyiségét tartalmazó tételes ajánlati összesítő készült az alábbi tartalommal:
- régészeti kutatás alsóvári szakasza,
- malombástya magastető
- gépészeti fővezeték kiváltása,
- felsővárban tervezett munkák
- szikla kiváltásra tervezett munkák.
Az ajánlatkérő 2002. decemberében kért ajánlatot a korábbi nyertestől a "pótmunkákra", az ajánlattevő december 3-ára be is nyújtotta az ajánlatát 45 millió Ft-os ellenszolgáltatás megjelölésével. Ez a közbeszerzési eljárás nem fejeződött be, mert a Döntőbizottság elnökét nem tájékoztatták az eljárás megindításakor, és a hibát felismerve az eljárást félbeszakították.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság elnökének egyidejű tájékoztatásával küldte meg az ajánlati felhívását 2003. február 20-án az ajánlati összesítő szerinti beszerzés tárgyában. A beszerzés tárgyaként a fent felsorolt feladatokat az alábbi kiegészítésekkel jelölte meg:
- a Kulturális Örökség Minisztérium előírására a teljes vezetékhálózatot közműalagútba kellett elhelyezni, illetve büfé kialakítása vált szükségessé,
- a felső várban a Kulturális Örökség Minisztériumának előírása szerint a belső lépcsőház nyomvonalát változtatni kellett, illetve lényegesen nagyobb mérvű sziklafal visszabontása vált szükségessé.
Az ajánlati felhívásban az eljárás jogalapját az eredeti szerződés teljesítésétől elválaszthatatlan pótmunkákra alapította, a Kbt. 70. § (2) bekezdésében jelölte meg, melyet a tárgyaláson pontosított a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára.
Az ajánlati felhívás szerint a teljesítés határideje 2003. június 30-a. A részvételi jelentkezés és az ajánlattétel határideje 2003. február 24., ekkor lesz a tárgyalás és az eredményhirdetés is. Az elbírálás szempontja az ajánlati ár. Az ajánlattevő alkalmasságát a Kbt. 71/B. § (3) bekezdése szerint kérték igazolni, vele kapcsolatban nem határozták meg a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdés szerinti pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, továbbá a Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítással összefüggő körülményeket sem.
Az ajánlatkérő írásbeli ajánlattételt kért az árazatlan költségvetési kiírás beárazásával, a pótmunkákra vonatkozó pénzügyi, műszaki ütemezés elkészítésével.
Az ajánlattételi határidőre 2003. február 24-re az ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát, még azon a napon a bizottság döntött, elfogadta a 37 862 044 Ft értékű ajánlatot és felhatalmazta a polgármestert a szerződés aláírására, mely az eredményhirdetést követő 8. napon belül megtörtént.
A Döntőbizottság elnöke 2003. március 4-én kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárás ellen. A kezdeményező irat indokolása szerint a rendelkezésre álló iratokból megalapozottan feltételezhető a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése, mivel az ajánlattevőnek közvetlenül megküldött ajánlati felhívás nem tartalmazza a Kbt. szerinti pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság vizsgálatával kapcsolatos előírásokat, valamint a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elbírálási szempontot. Az eljárást kezdeményező indítványozta a közbeszerzési eljárás jogalapjának és az ajánlati felhívás jogszerűségének vizsgálatát.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az eljárás megszüntetését, mivel a régészeti kutatás és műemlékvédelmi egyeztetések következtében módosított kiviteli tervek készültek, amelyek alapján az eredetitől elválaszthatatlan műszaki tartalmú pótmunkák váltak szükségessé.
- A régészeti feltárások során kiderült, hogy az úgynevezett kultúrréteg lényegesen mélyebben található meg az eredeti koncepcióhoz képest, illetve a teljes alsó vár kétszer akkora területen helyezkedik el az eredeti tervekhez képest,
- a malombástya magastetővel kapcsolatosan a Kulturális Örökség Minisztériuma által meghatározott módon fafödém került előírásra és a vasbeton födém egy része elmaradt,
- a Kulturális Örökség Minisztérium előírására a teljes vezetékhálózatot közműalagútba kellett elhelyezni, illetve büfé kialakítása vált szükségessé,
- a felsővárban a Kulturális Örökség Minisztériumának előírása szerint a belső lépcsőház nyomvonalát változtatni kellett, illetve lényegesen nagyobb mérvű sziklafal visszabontása vált szükségessé.
Előadta, hogy az ajánlat elbírálási szempontjaként a legalacsonyabb ellenszolgáltatás bírálati szempontot jelöli meg.
Előadta továbbá, hogy az ajánlati felhívás elfogadása testületi döntés volt.
A Döntőbizottság először az ajánlatkérő által választott eljárásfajta jogalapját vizsgálta és megállapította - az alábbi indokokra tekintettel -, hogy annak a Kbt.-ben foglalt feltételei fennállnak.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, illetőleg tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt e törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől.
A Kulturális Örökség Minisztériuma a munkálatok közben - a feltárásokra is tekintettel - új követelményeket támasztott a malombástya, magastető fafödém, a közműalagút, büfé helyiség kialakítása, valamint a felsővár háromszögletű tornya vonatkozásában (több sziklafalbontás vált szükségessé, a belső lépcső nyomvonala változott). Az ajánlatkérőnek a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően a kiviteli terveket módosítani kellett és e módosítások következtében váltak szükségessé a pótmunkák, melyek értéke a korábbi közbeszerzés értékének 50%-át nem haladják meg és a korábban megkötött vállalkozási szerződéstől műszakilag nem elválaszthatóak.
A Döntőbizottság másodsorban vizsgálta az ajánlati felhívás jogszerűségét és megállapította, hogy abban az ajánlatkérő jogsértően határozta meg az alkalmassági követelményeit az alábbiak szerint.
A Kbt. 71. § (3) bekezdésének 2. fordulata szerint e törvénynek a nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó egyéb rendelkezéseit a (4)-(6) bekezdésben, valamint a 71/A. és 71/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kbt. 71/B. § (1) bekezdése szerint a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - ajánlati felhívás kiküldésével kezdődik. Az ajánlati felhívásnak a 71. §-ának (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét, azt, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt, valamint a 9. számú melléklet 2. d), 3., 4., 8., 9. a)-c) és 11. pontjaiban foglaltakat, továbbá a 34. § (3) bekezdésében foglaltakat, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. A 9. sz. melléklet 8. és 9. a)-c) pontjai utalnak a Kbt. alábbi előírásaira az ajánlattevők szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasságára vonatkozóan.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése szerint:
(1) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható
a) pénzügyi intézménytől származó - erről szóló - nyilatkozattal;
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával;
c) előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával;
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb - fizetőképességének megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal.
(2) Az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható
a) az előző legfeljebb három év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével);
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával;
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőség-ellenőrzésért felelősek;
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal;
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál;
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazta az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát igazoló körülményeket, valamint az ezekkel összefüggő, az ajánlattevő szerződés teljesítésére alkalmatlanságát jelentő szempontokat. Az ajánlatkérő tévesen hivatkozott az ajánlati felhívásban a Kbt. 71/B. § (3) bekezdésére, ugyanis a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját a Kbt. 70. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában jelölte meg. A jelen eljárási fajta alkalmazása során nincs törvényes lehetőség a Kbt. 71/B. § (3) bekezdés alkalmazására, annak kizárólag a 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban van helye. A Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjára, mint jogalapra az ajánlatkérő sem a közbeszerzési eljárása során, sem később, így a tárgyaláson tett nyilatkozatában sem hivatkozott. [A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő hivatkozása a 71/B. § (3) bekezdésére olyan szempontból is téves, hogy az csak a köztartozások, valamint az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókötelezettség igazolására vonatkozhat.]
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy az ajánlatkérő felhívásának az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos része jogsértő, miután az ajánlattevőre vonatkozóan a Kbt. 44. § (1)-(2) és (6) bekezdés szerint az alkalmazás igazolásának módja, az alkalmatlanság szempontjai előírása nem került meghatározásra.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d), f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja szerint a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Döntőbizottság a Kbt. fenti kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
A bírság összegének megállapításánál figyelembe vette a Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott körülményeket.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése alapján a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A hatályos költségvetési törvény [2002. évi LXII. törvény 55. § (2) bekezdés] alapján a bírság minimális összege 1 000 000 Ft, természetes személlyel szemben pedig 100 000 Ft.
A Döntőbizottság a jogsértés súlyára és a beszerzés értékére (37 862 044 Ft) figyelemmel a minimális mértékű bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását nem ítélte indokoltnak. A Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki, tekintettel arra, hogy testület döntött az ajánlati felhívásról.
A bírósági jogorvoslatot Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 14.
Dr. Csanádi Péter s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy Gizella s. k.,
közbeszerzési biztos
