KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3703)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.100/12/2003.
Tárgy: az Allegro Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Vérellátó Szolgálat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Allegro Kft. (1135 Budapest, Szent László u. 95., képviseli: dr. Kecskés Zsolt Ákos ügyvéd, 1554 Budapest, Pf. 119, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet az Országos Vérellátó Szolgálat (1113 Budapest, Karolina út 19-21., képviseli: dr. Bűrös László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi út 53-59., a továbbiakban: ajánlatkérő) "340 000 db 4 részes top-top típusú zsákrendszer és 100 000 db 4 részes top and bottom típusú zsákrendszer vérzsákkal és mintavételezésre alkalmas csővel" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (4) bekezdésére tekintettel a 52. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstár 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kémi. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő felhívást jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 2-i, 1. számában nyílt eljárás megindítására 10780/2002. sz. alatt.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét a következők szerint adta meg:
1. 340 000 db 4 részes top-top típusú zsákrendszer
2. 100 000 db 4 részes top and bottom típusú zsákrendszer vérzsákkal és mintavételezésre alkalmas csővel
Az ajánlati felhívás értelmében többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni, részajánlatot azonban ajánlatkérő a két zsákrendszerre külön-külön elfogadott. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pont 2. francia bekezdésében a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között szerepeltette az alábbi előírást: ha a termék leírása és/vagy az átadott mintadarabok vizsgálata alapján nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározott szakmai követelményeknek.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melynek III. fejezete a szakmai követelményeket határozza meg. E fejezet 5. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy: "Ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy a terméket magyar nyelvű, az OVSZ rendszerének megfelelő címkével és Codabar típusú kóddal szállítja. Az első részszállítás címkéje lehet idegen nyelvű is. A beadott mintadarabokon az OVSZ a címkéken a kódtartalom megfelelőségét vizsgálni kívánja."
Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint az ajánlati felhívásban hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Az ajánlattételi határidőig. 2002. január 28-ig az 1. részre az OMKER Rt. és kérelmező, a 2. részre csak az OMKER Rt. nyújtott be ajánlatot. A hiánypótlás 2003. január 31-i elrendelését és teljesítését követően ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2003. február 25-én eredményt hirdetett, mely szerint kérelmező ajánlata érvénytelen, és az eljárás nyertese mindkét részben az OMKER Rt. lett.
Az Összegzés az eljárásról című irat szerint az érvénytelen ajánlatot tevő, kizárt, illetve alkalmatlan ajánlattevők neve és az érvénytelenség, a kizárás vagy az alkalmatlanság indokai:
Az ajánlatkérő az Allegro Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek nyilvánította, mivel az ajánlattevő az ajánlati felhívás 11. b) pont második bekezdése szerint a mintadarabok szakmai követelményeknek való meg nem felelése miatt a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősült. Az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja alapján az ajánlat részeként kérte benyújtani a megajánlott termékek mintadarabjait. Az ajánlatkérő a mintadarabokat az ajánlati dokumentáció III. fejezetének III. 5. pontja szerint vizsgálta. A vizsgálat során az ajánlatkérő megállapította, hogy a mintatermékeken lévő címkék az előírt Codabar-kód tartalommal nem rendelkeznek, így a megajánlott termékek nem felelnek meg az ajánlati dokumentációban rögzített szakmai követelményeknek.
A fentieken túlmenően az ajánlatkérő a vizsgálat során megállapította, hogy a kipróbálásra beadott mintatermékeken lévő címkék alakilag nem felelnek meg a hatályos magyar előírásoknak és a zárt mintavételi csövek alkalmassági ideje lejárt.
Kérelmező 2002. március 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezi ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Előadja, hogy a beadott mintán a Codabar-kód nem szerepelt ugyan, de a magyar nyelvű, Codabar-kóddal ellátott címke mintája az ajánlatában szerepelt, így az ajánlat részét képező címkeminta és a mintadarabok alapján egyértelműen megállapítható lett volna a vérzsák alkalmassága. Sérelmezi azt is, hogy e hiányossággal kapcsolatban ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. Előadja, hogy az ajánlattételi határidő rendkívül rövid volt, a feltett kérdésekre ajánlatkérő csak az ajánlattételi határidő napján adott választ, így nehézséget okozott a gyártóval a mintadarabot legyártatni.
Kéri jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Kérelmező kérelmét 2003. március 19-én kiegészítette a 2003. március 4-én kézhez vett Összegzésben foglaltakra tekintettel. A kiegészítésben vitatja alkalmatlanná minősítésének megállapításait az alábbiak szerint:
- A mintavételi csövek alkalmassági ideje lejárt, de álláspontja szerint ettől a csövek még a mindennapi munkában alkalmazhatók, mivel az alkalmassági idő csak a csőben levő vákuumra vonatkozik. Az alkalmassági idő lejártának nincs relevanciája az ajánlattétel szempontjából, mivel ajánlatkérő mintadarabokat kért, és az ajánlati dokumentáció nem írta elő azt, hogy a csöveknek az alkalmassági ideje hogyan alakuljon.
- A címkék alaki meg nem felelésével kapcsolatban előadja, hogy a vérvételi zsákok OIZKI engedélyezési eljárásának része a magyar nyelvű címke leírása, tehát ORKI által megvizsgált címke terv nélkül ORKI engedély a vérvételi zsák nem kaphatott volna. Erre tekintettel nem értik, hogy milyen magyar alaki előírásoknak nem felelt meg az általuk beadott mintadarabok címkéje.
- A Codabar-kóddal kapcsolatban előadják, hogy elsődlegesen azt sérelmezik, hogy ajánlatkérő a kód tekintetében nem biztosított hiánypótlást számukra. Vitatják ajánlatkérő észrevételében leírtakat, miszerint a kódtartalom megfelelőségét kizárólag a mintadarabon lehet adekvát módon ellenőrizni. Kérelmező szerint az átadott vérzsákokon elhelyezett címkéken a Codabar-kód helye egyértelműen fel van tüntetve, tehát megállapítható, hogy a kód a vérzsákon hol helyezkedik el és maga a kód milyen méretű, továbbá a kód megfelelősége a címketervről megállapítható.
Ajánlatkérő észrevételében előadja, hogy a dokumentációból egyértelműen megállapítható volt, hogy az ajánlattevőknek olyan mintadarabokat kell benyújtaniuk, melyek leolvasásra alkalmas Codabar-kódot tartalmaznak. Erre az előírásra azért került sor, mert a megajánlott terméken lévő címke kódtartalmának megfelelősége kétséget kizáróan csak a mintadarabon ítélhető meg, mert ebben az esetben a címke felhelyezésére alkalmazott technológia esetleges hibájából származó leolvasási probléma is felfedhető. Kérelmező által benyújtott mintadarabok - kérelmező által sem vitatottan - Codabar-kóddal ellátott címkét nem tartalmaztak, ezért az ajánlat a szakmai követelményeknek nem felelt meg. A kérelmező által feltett kérdés műszaki paramétereket érintő kérdést nem tartalmazott, ezért ajánlattevőt nem gátolhatta a legyártásban semmilyen körülmény, továbbá előadja, hogy az ajánlattevők által feltett kérdésekre hat nappal az ajánlatételi határidő előtt megadta a választ, melyről a fax igazoló nyugtát mellékeli. Kéri a kérelem elutasítását.
A 2003. március 24-én megtartott tárgyaláson előadta, hogy az ajánlattételi határidő 2003. január 28-a volt, ők január 31-én küldték ki a hiánypótlási felhívásukat mindkét ajánlattevőnek. Ekkor még a minták érdemi labor vizsgálata nem történt meg. A hiánypótlási felhívás után küldték le az anyagot Debrecenbe érdemi vizsgálatra. A január 31-i hiánypótlás után a Kbt. szerint már nem volt lehetőségük újabb hiánypótlásra.
Az ajánlatkérő tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatában elismerte, hogy elképzelhető, hogy ha későbbi időpontban kerít sort hiánypótlásra, akkor e körben is hiányt pótoltatott volna, mert a hiánypótlást e körben lényegében elképzelhetőnek tartja.
Az Összegzés megállapításaival kapcsolatban előadja, hogy az első bekezdés, tehát a Codabar-kódra vonatkozó megállapítások tartalmazták az érvénytelenné nyilvánítás okát, A második bekezdésben találhatóak csak megállapítások a címkék alakiságára, valamint a mintavételi csövek alkalmassági idejére vonatkozóan. Nem ez a két tétel okozta az érvénytelenné nyilvánítást.
Kérelmező előadta, hogy ha ők hiánypótlás keretében lehetőséget kapnak arra, hogy a Codabar-kódot a mintapéldányra felragasszák, ezt minden további nélkül teljesíteni tudták volna. A címkék alakisága és a mintavételi csövek alkalmassági ideje vonatkozásában visszavonta kérelmét a kérelmező.
Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatát is érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mivel a vizsgálati jegyzőkönyvben a Fresenius 2419 ajánlati rész 6. pontjában - csőszakaszok hossza sorban - az szerepel, hogy" Második Y és additív oldatot tartalmazó zsák közötti 300-320 mm", ezzel szemben a nyertes ajánlatban 400 mm-es adat is szerepel.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a jegyzőkönyvből kiderül, hogy a beadott ajánlati minták túlnyomórészt megfelelnek, egy kiugró adat miatt nem lehetett volna érvénytelenné nyilvánítani a pályázatot.
Egyéb érdekeltként a nyertes OMKER tett észrevételt. Eszerint: az ajánlattételi határidő rövidsége minden ajánlattevőt érintett, mivel a zsákok műszaki jellemzői több helyen lényegesen eltértek a korábban szállított zsákoktól, tehát minden ajánlattevőnek új mintákat kellett legyártatnia. Továbbá: nemcsak a címkemintának, hanem elsődlegesen a vérzsákmintán lévő címkének kellett az ajánlati felhívásnak megfelelni, márpedig azt a kérelmező is elismeri, hogy az általa benyújtott minták a kiírásnak nem feleltek meg.
Ajánlatkérő a nyertessel az eljárást lezáró szerződést 2003. március 5-én megkötötte.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az alábbiak szerint részben helyt ad.
A kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő az ajánlatát érvénytelenné nyilvánította és kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő - az alkalmasság igazolása körében - őt nem hívta fel hiánypótlásra.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíznapos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetében.
A Kbt. 52. §(1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. b) pont 2. francia bekezdésében a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjai között előírta, hogy: ha a termék leírása és/vagy az átadott mintadarabok vizsgálata alapján nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározott szakmai követelményeknek.
A dokumentáció III. fejezete 5. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy: "Ajánlattevőnek vállalnia kell, hogy a terméket magyar nyelvű, az OVSZ rendszerének megfelelő címkével és Codabar-típusú kóddal szállítja. Az első részszállítás címkéje lehet idegen nyelvű is. A beadott mintadarabokon az OVSZ a címkéken a kódtartalom megfelelőségét vizsgálni kívánja."
Ajánlatkérő a Kbt. 43. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak szerint az ajánlati felhívásban hiánypótlási lehetőséget biztosított.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatkérő a hiánypótlás biztosítása mellett dönt, akkor - bár a Kbt. 43. § (5) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelésére bízza, hogy mikor rendeli el a hiánypótlást - erről az ajánlatoknak a hiánypótlási kört érintő teljes körű átvizsgálását követően célszerű dönteni, tekintettel arra is, hogy a Kbt. erre csak egy alkalommal nyújt lehetőséget. Ez biztosíthatja az ajánlattevők aggálytalan esélyegyenlőségét. Jelen esetben az ajánlatkérő az ajánlatok hiánypótlási kört érintő teljes körű átvizsgálását megelőzően kért hiánypótlást. Ezért nem derülhetett ki számára, hogy kérelmező ajánlatában további formai hiányok pótlása is indokolt. Ajánlatkérő a hiánypótlási lehetőségét 2003. január 31-én már felhasználta. Ezután már nem állt módjában további hiány pótoltatását kérnie, így kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította és kizárta őt az eljárásból, pedig a kérelmező a sérelmezett hiányt egyszerűen a kód címkéjének felragasztásával pótolni tudta volna.
A Döntőbizottság nem osztja azon ajánlatkérői álláspontot, hogy ez a hiány nem pótolható, tartalmi hiánynak minősül. A tárgyaláson ajánlatkérő saját maga elismerte, hogy későbbi időpontban elrendelt hiánypótlás esetén e körben is hiányt pótoltatott volna, mert a hiánypótlást e körben lényegében elképzelhetőnek tartja. Kérelmező előadásából kitűnik, hogy amennyiben lehetőséget kapnak ezen hiány pótlására, azt egyszerűen megoldhatták volna a kód címkéjének felragasztásával. Ezt ajánlatkérő nem biztosította számára, hanem ajánlatát érvénytelenné nyilvánította alkalmatlanság miatt.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése lehetővé teszi a hiánypótlást a Kbt. 44. és 46. §-a szerint. A Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontja szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával. A Döntőbizottság álláspontja szerint magának a címkének a mintapéldányon való hiánya (felragasztás hiánya) - még nem vizsgálva a kódtartalom megfelelőségét - formai hiánynak minősül, ez pedig a Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint pótolható hiány.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a hiánypótlás körében megsértette a Kbt. 43. § (4) bekezdését, valamint erre tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlatát is érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mivel a vizsgálati jegyzőkönyvben a Fresenius 2419 ajánlati rész 6. pontjában - a csőszakaszok hossza sorban - az szerepel, hogy "Második Y és additív oldatot tartalmazó zsák közötti 300-320 mm", ezzel szemben a nyertes ajánlatban 400 mm-es adat is szerepel.
Ajánlatkérő állítása szerint a jegyzőkönyvből kiderül, hogy a beadott ajánlati minták túlnyomórészt megfelelnek, egy kiugró adat miatt nem lehetett volna érvénytelenné nyilvánítania pályázatot.
A Döntőbizottság a jegyzőkönyvet megvizsgálta, és megállapította, hogy a fent idézett ajánlati részben a következő négy adat szerepel: 400, 310, 310, 308. Ebből megállapítható, hogy ajánlattevő - a kiírásnak megfelelően - ebben a részben három olyan ajánlatot is tett, amely a megadott 300-320 mm-nek megfelel. Tekintettel arra, hogy a kiírásnak a megajánlott négy tételből három megfelelt, a Döntőbizottság osztja azt az ajánlatkérői álláspontot, miszerint egyetlen kiugró adat miatt nem lehetett az egész pályázatot érvénytelenné nyilvánítani.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A Kbt. 36. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki: "(4) a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves összeg.
(5) A bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese."
A Kbt. kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős személlyel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő nyilatkozatában a megállapított jogsértő magatartásért felelős személyt nem nevezte meg, valamint az iratokból sem állapítható meg egyértelműen a jogsértésért felelős személy kiléte, így a Döntőbizottság személyi bírságot nem szabott ki.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során együttműködő magatartást tanúsított. A fentiekre tekintettel állapította meg a Döntőbizottság az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot ajánlatkérővel szemben a rendelkező részben meghatározottak szerint.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan kérelmi elemeket elutasította, a b) pont alapján jogsértést megállapította, az f) pont alapján bírságot szabott ki, és a h) pont szerint - tekintettel a jogszabálysértés megállapítására - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 12.
Dr. Szaller Ottó s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
