KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3780)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.158/7/2003.
Tárgy: a Szonda Ipsos Kft. jogorvoslati kérelme az Országos Kriminológiai Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Kft. (1096 Budapest, Thaly K. u. 39., képviseli: dr. Kovács Gábor Viktor ügyvéd, 1113 Budapest, Karolina út 16., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Országos Kriminológiai Intézet (1122 Budapest, Maros u. 6/A., a továbbiakban: ajánlatkérő) a "Széchenyi pályázat keretében az Áldozatok, elkövetők és vélemények a bűnözésről címmel elnyert pályázat részeként közvélemény-kutatás lefolytatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő, akinek nevében az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt. (1106 Budapest, Fehér út 10., 57. épület) járt el, részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 19-i számában hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos gyorsított eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
E felhívásában ajánlatkérő a részajánlat és a többváltozatú ajánlat tételét nem engedte meg és nem határozta meg az ajánlattevők keretszámát sem.
A részvételi jelentkezési határidőig, azaz 2003. március 6-ig a kérelmező, a Gallup Intézet Kft. és a GFK Hungária Piackutató Kft. nyújtotta be a jelentkezését. A részvételi szakasz 2003. március 11-i eredményhirdetésén ajánlatkérő a GFK Hungária Piackutató Kft. jelentkezését ajánlatkérő érvénytelennek minősítette, majd ezt követően a kérelmezőt és a Gallup Intézetet ajánlattételre hívta fel az ajánlati felhívás és a dokumentáció átadásával egy időben.
Az ajánlati felhívás 7. és 14. pontja a következőket tartalmazta:
"7. Az ajánlattételi határidő, mely azonos az ajánlatok felbontásának időpontjával: 2003. március 19., 10.00 óra.
Az ajánlat benyújtásának címe (helység, utca, házszám, emelet, szobaszám): OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt. 1106 Budapest, Fehér út 10., 57. épület I. emelet.
Az ajánlattétel nyelve: magyar.
14. Az első tárgyalás időpontja: 2003. március 21., 11.00 óra. Az ajánlattevők a pontos időpontról és helyről az ajánlatok bontása során ad felvilágosítást. Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal és a tárgyalást követően lehetőséget biztosít végső kereskedelmi és műszaki ajánlat benyújtására. Ajánlatkérő egy tárgyalási forduló megtartását tervezi."
A részvételi dokumentáció 3. és 6. pontjában az ajánlatot alkotó okmányok tartalmi meghatározása, illetve az ajánlat formai előírása keretében ajánlatkérő egyértelművé tette, hogy ajánlattevőktől írásbeli ajánlatot vár el, valamint azt is, hogy hány példányban szükséges az ajánlatokat benyújtani. Ugyancsak a dokumentáció tartalmazta az ajánlatokhoz benyújtandó "Ajánlati nyilatkozat" és a "Kereskedelmi ajánlat" 1. és 2. sz. mellékletként való csatolási kötelezettségét.
A 2003. március 19-i ajánlattételi határidőig kérelmező és a Gallup Intézet is benyújtotta az ajánlatát. Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet még ezen a napon megküldte az ajánlattevőknek és ez alkalommal tájékoztatta őket arról is, hogy a kérelmezővel 2003. március 21-én 11 óra 30 perckor, míg a Gallup Intézettel ugyanezen napon 12.00 órakor folytat tárgyalást.
A fenti időpontban lefolytatott tárgyalásokról ajánlatkérő jegyzőkönyvet készített, melyek közül a kérelmezővel folytatott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv – többek között – a következőket tartalmazta:
"Ajánlatkérő a tárgyalás végén összegezte, hogy milyen kérdésekben vár mindenképpen visszaigazolást, illetve megerősítést 2003. március 24-én 12.00 óráig. Ezen időpontig ajánlattevőnek lehetősége van az ajánlatát újragondolni és végső ajánlatot benyújtani. Amennyiben ajánlatán nem kíván módosítani, ezt a tényt nyilatkozat formájában erősítse meg."
Ajánlatkérő a 2003. március 21-i, mindkét ajánlattevőhöz intézett levelében – többek között – a következőket közölte:
"Ezúton írásban is megerősítjük a tárgyaláson elhangzottakat, mely szerint a végső ajánlat megtételének időpontja 2003. március 24-én 12.00 óra. Az ajánlat bármely része – így a kereskedelmi ajánlat, határidő, szerződéses feltételek – módosulhat, melyet kérünk írásban, zárt borítékban az OKFON Rt. címére eljuttatni."
A 2003. március 24-i 12.00 órai "végleges ajánlatok bontására" mindkét ajánlattevő élt írásbeli ajánlattétellel. Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd a 2003. március 25-i eredményhirdetésen a Gallup Intézetet jelölte meg nyertesként, másodikként a kérelmezőt.
Kérelmező 2003. március 31-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének a megtiltását, valamint ajánlatkérő költségekben történő marasztalását. Kérelmét azzal indokolta, hogy:
A közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 71. § (1) bekezdése szerint a hirdetményt a törvény 9. sz. mellékletében meghatározott minta szerint kell közzétenni. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályokban a Kbt. nem rendelkezik írásbeli ajánlattételről, erre vonatkozó felhívás lehetőségét a 9. sz. mellékletben előírt rovatok sem tartalmaznak. Ezzel szemben a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése kifejezetten rendelkezik arról, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén az ajánlati felhívásnak kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az ajánlatkérő igényli-e az írásbeli ajánlattételt.
A Kbt. 25. § rendelkezése szerint a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi. A Kbt. 24. § (2) bekezdése rendelkezése szerint pedig az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A fent idézett jogszabályi rendelkezések alapján a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő a Kbt. 24. § (2), illetve 25. § rendelkezéseinek megsértésével folytatta le.
Tekintettel arra, hogy a jogszabály nem rendelkezik a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás során írásbeli ajánlattételről, illetve ennek lehetőségéről kifejezetten csak a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén rendelkezik, ezért a kérelmező álláspontja szerint ezt az ajánlatkérő jogellenesen írta elő az ajánlattevőknek. Az írásbeli ajánlatban rögzített ajánlati ár ajánlattevőknek való megküldése miatt, az írásbeli ajánlat előírása lehetőséget biztosított arra, hogy a Szonda Ipsos Kft. ellenében induló Magyar Gallup Intézet Kft. ajánlattevő végleges ajánlata megtétele során olyan taktikát alkalmazzon, amely az esélyegyenlőség alapelvét sérti. Eszerint tehát az írásbeli ajánlatok előírása jogellenes volt, tekintettel arra is, hogy a jogszabály rendelkezései szerint az eljárásnak ebben a formájában az ajánlatkérőnek kifejezetten a kiválasztottakkal való szabad tárgyalás útján [Kbt. 26. § (5) bekezdés] kellett volna döntést hoznia.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedést – a törvényi feltételek hiányában – a jogorvoslati eljárás során nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Ezt azzal indokolta, hogy az ajánlati felhívás 7. és 14. pontja tartalmazta, hogy ajánlatokat vár, azokat mikor kell felbontania, mikor tart tárgyalást, továbbá hogy bontásra kerül sor, valamint hogy milyen módon ad lehetőséget végleges ajánlat benyújtására. Álláspontja szerint a Kbt. 70. § (4) bekezdés f) pontja ajánlatkérőre bízza a szabályok előírását a tárgyalásos eljárás során, egyebekben pedig a nyílt eljárás szabályait kell alkalmaznia, ez viszont magában foglalja az írásbeli ajánlattételt és ehhez kapcsolódó egyéb aktusokat. Kérelmező számára ugyanolyan módon biztosította az ajánlat módosítását, mint nyertes ajánlattevőnek, ezért nem érti kérelmező esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos kérelmét sem. Közölte, hogy a szerződés még nem került megkötésre.
Az ügyben érdekelt félként a Magyar Gallup Intézet Kft. írásban úgy nyilatkozott, hogy – álláspontja szerint – az ajánlatkérő a Kbt. szabályai szerint folytatta le az eljárást, ezért indítványozta a jogorvoslati kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, írásos nyilatkozatok alapján – tekintettel arra, hogy a felek tárgyalás tartását nem kérték, tárgyalás tartása nélkül megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan az alábbiak miatt.
A Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdése tartalmazza a közbeszerzési eljárás alapelveit az alábbiak szerint:
(1) A közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára. A becsatolt iratokból, így különösen a jegyzőkönyvekből és a felek részére küldött értesítésekből megállapítható volt, hogy az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció fentiekben hivatkozott pontjai, előírásai, továbbá az egész közbeszerzési eljárás menete egyértelművé és világossá kellett hogy tegye mindkét ajánlattevő, így kérelmező számára is, hogy az írásbeli ajánlattétel elvárt volt, valamint annak esetleges módosítása is írásban történik. Hogy mennyire nem lehetett kétsége kérelmezőnek az írásbeli ajánlattétel kötelezettségéről, azt az is bizonyítja, hogy maga is írásban nyújtotta be ajánlatát. Mindebből egyértelműen következik, hogy nem – lehet – jogszabálysértő, ha az írásban benyújtott ajánlatot szintén írásban lehet/kell módosítani. Ezt tette – helyesen – kérelmező is.
Ajánlatkérő kérelmezővel folytatott 2003. március 21-i tárgyalásán felvett jegyzőkönyv is tartalmazza a "végső ajánlatot benyújtani", valamint ha kérelmező nem kíván módosítani, e tényt "nyilatkozat formájában" megerősíteni kifejezéseket, fordulatokat. Kérelmező élt a végső írásbeli ajánlat benyújtásának lehetőségével, aminek keretében azonban nem változtatott eredeti (alap) ajánlatában tett árakon, illetve egyéb ajánlati elemein, csupán azt az addicionális kutatásra vonatkozó árajánlat szerződéskötéstől számított 30 napos érvényességi nyilatkozattal egészítette ki.
Fentiek alapján tehát nem helytálló kérelmező azon kérelmi eleme, hogy mert a Kbt.-ben előírt részvételi felhívás nem tartalmaz olyan rovatot, amely rendelkeznek az írásbeli ajánlattételről, és ajánlatkérő mégis elvárta, előírta, az jogsértő lenne. Kérelmező éppen hogy félreértelmezi a Kbt. előírásait, mert ami a tárgyalásos eljárás vonatkozásában nincs szabályozva, arra a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni és ez nem mond ellent a kérelmező által hivatkozott 25. §-ban foglaltaknak.
A fent leírt indokok, valamint tények alapján megállapítható az is, hogy valójában a kérelmező azon kérelmi eleme is megalapozatlan, mely szerint ajánlatkérő az esélyegyenlőség alapelvét megsértette volna, hisz kétséget kizáróan megállapításra került, hogy ajánlatkérő biztosította azt azzal, hogy mindkét ajánlattevő felé ugyanolyan eljárási módot alkalmazott, mindkettőjük részére egyenlően, előre közölt módon biztosította az egyszeri ajánlati módosítás lehetőségét, tehát nem állapítható meg az esélyegyenlőség elvének megsértése sem.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint elutasította.
A költségek viseléséről a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt 89. § (1) bekezdése bíztosítja.
Budapest, 2003. április 14.
Dr. Bíró László s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos