KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (3867)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.782/14/2002.
Tárgy: az Utiber Közúti Beruházó Kft. jogorvoslati kérelme az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Utiber Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7–13., képviseli: dr. Völgyesiné dr. Hontvári Zsuzsanna ügyvéd, 1125 Budapest, Nógrádi u. 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024 Budapest, Fényes E. u. 7–13., képviseli: Bosznayné dr. Németh Ágnes jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt–
Cserkeszőlő–Kunszentmárton–Öcsöd–Békészszentandrás–
Szarvas–Kardos–Kondoros szakaszának (31+900–100+700 km-szelvények között) létesítésére vonatkozó részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése és környezetvédelmi engedély megszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 1999. október 15-én és 2000. november 8-án tervezési szerződéseket kötött a kérelmezővel az M44 gyorsforgalmi út Kunszentmárton–Öcsöd–Békésszentandrás–Szarvas, illetve a Kardos–Kondoros elkerülő út tanulmánytervére. A szerződések szerint a tervezési feladat részét képezte a környezetvédelmi tervek készítése is a 152/1995. (XII. 12.) Korm. rendeletnek megfelelően, amely munkára a kérelmező a VIBROCOMP Kft.-vel kötött vállalkozási szerződéseket 1999. október 25-én és 2000 októberében.
A szerződések alapján a VIBROCOMP Kft. elkészítette a hatástanulmányokat, amelyekben a nyomvonalakra vonatkozóan "A", "B1-A", "B1-B2-A", "A1", "C-B-A1" és "C" jelű változatok kerültek kidolgozásra, amelyek közül a javasolt nyomvonal az "A"-"C" jelű változat volt.
Ezt követően az ajánlatkérő a gyorsforgalmi útszakasz megvalósításához szükséges környezetvédelmi engedély iránti kérelmet nyújtott be a Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez (a továbbiakban: KÖRKÖFE), amelyhez csatolta a VIBROCOMP Kft. által készített előzetes környezeti hatástanulmányt. A KÖRKÖFE 80.013-26/2002. számú, 2002. április 15-én jogerőre emelkedett határozatában a környezetvédelmi engedély megszerzése ügyében előírta részletes környezetvédelmi hatástanulmány benyújtását, és meghatározta annak követelményeit és részletességét. A határozat tartalmazta, hogy az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányban meghatározott mely nyomvonalváltozatokra, illetve azok mely részére kell a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt elkészíteni.
Az ajánlatkérő 2002. október 9-én, a Közbeszerzési Értesítő 41. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt–Cserkeszőlő–Kunszentmárton–Öcsöd–Békészszentandrás–Szarvas–Kardos–Kondoros szakaszának (31+900–100+700 km-szelvények között) létesítésére vonatkozó részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése és környezetvédelmi engedély megszerzése tárgyában.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely információkat adott az ajánlat elkészítéséhez, tartalmazta a részletes szerződéses feltételeket, kitöltendő mintalapokat, diszpozíciót, a KÖRKÖFE 80.013-26/2002. számú határozatát a részletes környezeti hatástanulmány követelményeiről és részletességéről.
A dokumentáció általános része 5. pontjában az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevők figyelmét a vizsgálandó nyomvonalváltozatok helyszínének és környékének megtekintésére, hogy saját maguk szerezzenek be minden olyan információt, amely az ajánlatuk elkészítéséhez szükséges.
A dokumentáció II/1. pontban előírta ajánlati nyilatkozat tételét a kiadott ajánlati nyilatkozat űrlap megfelelő kitöltésével. E szerint az ajánlattevőknek a helyszín és a körülmények kellő mértékben történt megismeréséről is nyilatkozniuk kellett.
A dokumentáció C. részében a Műszaki ajánlat cím alatt az ajánlatkérő a megvalósítási elképzelések ismertetését írta elő, ezen belül a II/2. pontjában a hatástanulmány készítésének ütemtervét kérte csatolni, megjelölve az egyes részmunkarészeket, azok elkészítésének időpontját.
A Diszpozíció című részben ismertette az ajánlatkérő, hogy az ajánlatot mely feltételek betartása mellett kell elkészíteni. Ennek a résznek a 3. pontjában szerepelt, hogy "az elkészítendő részletes környezeti hatástanulmányt tárgyi M44-es útszakaszra elkészített 41.996, 42.086 munkaszámú tanulmányterve, és az ez alapján a VIBROCOMP Kft. (Budapest, György A. u. 32.) által készített előzetes környezeti hatástanulmányt alapul véve kell kidolgoznia KÖRKÖFE 80.013-26/2002. sz. határozatának I. fejezetében részletezett nyomvonalváltozatokra, illetve új átkötésekre, valamint az esetlegesen előírandó új nyomvonal-korrekciókra vonatkozóan." Ezen tanulmánytervek az ajánlatkészítés időszakában a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. Fejlesztési és Építtetői Osztályán betekintés céljából az ajánlattevők számára rendelkezésre állnak.
Az ajánlattételi határidőre, 2002. november 19-ig 7 ajánlat érkezett, kérelmezőn kívül a következők nyújtották be ajánlatukat: UVATERV Rt., UNITEF 83 Rt., RODEN Kft., TURA TERV Kft., BIOPETROL Kft., TETTHELY Kft.
Az ajánlatokat az ajánlatkérő értékelte, majd a 2002. december 4-én tartott eredményhirdetésen az UVATERV Rt. ajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező és még négy ajánlattevő ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánította. Kérelmező és másik három cég esetében az ajánlat érvénytelenségének indoka az volt, hogy alvállalkozóként a VIBROCOMP Kft. került megjelölésre. A VIBROCOMP Kft. készítette azt az előzetes környezeti hatástanulmányt, amelyet – az ajánlatkérési dokumentáció részét képező tervezési diszpozíció alapján – alapul véve kell elkészíteni a részletes hatástanulmányt. A Kbt. 31. §-a alapján összeférhetetlenség áll fenn, így a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlat érvénytelen.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel 2002. december 13-án megkötötte a szerződést.
Kérelmező 2002. december 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben az sérelmezte, hogy az ajánlatát az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította. Kérte a döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását, az ajánlatkérő felhívását a Kbt. szabályainak megfelelő eljárásra. A kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított kérelmében – a szerződés megkötésére tekintettel – jogsértés megállapítását kérte. Álláspontja szerint nem áll fenn öszszeférhetetlenség, mivel a VIBROCOMP Kft. által készített előzetes hatástanulmány nem képezi a dokumentáció részét, a cég által készített hatástanulmány kizárólag előkészítési, előzményi munkának tekinthető, a VIBROCOMP Kft. nem tekinthető az eljárásba bevontnak. A VIBROCOMP Kft. 2002. november 14-én tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nincs és nem is volt olyan közvetlen vagy közvetett kapcsolata az ajánlatkérővel, vagy annak bármely megbízottjával az ajánlat tárgyát képező munkák előkészítésében vagy felügyeletében, amelynek alapján ajánlattételre nem lenne jogosult.
Kérelmező álláspontja szerint, ha az ajánlatkérő a dokumentáció részének tekintette volna a VIBROCOMP Kft. által készített hatástanulmányt, akkor beszerezte volna a közömbösségi nyilatkozatot, ami a kötelessége lett volna. Ezt azonban az ajánlatkérő nem tette meg a felhívás közzétételekor, akkor nem minősítette a VIBROCOMP Kft.-t az eljárásba bevont személynek. Közömbösségi nyilatkozat hiányában a VIBROCOMP Kft. nyilatkozhat úgy kellő alappal, hogy nem áll fenn kizáró ok az ő alvállalkozóként történő bevonása esetén.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását. Előadta, hogy a Kbt. szabályainak megfelelően jártak el, az eljárásuk során figyelembe vették a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását is. Szerintük egymásra épülő tervtípusok elkészítése a feladat. A Diszpozíció része a dokumentációnak, de annak tartalma alapján a betekintés biztosításával a VIBROCOMP Kft. által készített hatástanulmányt is a dokumentáció részévé tették, függetlenül attól, hogy nem adták ki a dokumentációval együtt. Ennek következtében a Kbt. 31. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenség fennáll a kérelmező által bevonni kívánt alvállalkozóra. A VIBROCOMP Kft. többletinformációval is rendelkezik, így alvállalkozói közreműködése az esélyegyenlőséget is sérti.
Kifejtette, hogy közömbösségi nyilatkozatot valóban nem kértek a VIBROCOMP Kft.-től, mivel az előzetes hatástanulmány készítésére vonatkozó szerződés előkészítése 1999. negyedik negyedévében történt, amikor a Kbt.-nek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezése még nagyon új volt.
A tervezési szerződést 2000-ben a kérelmezővel kötötték meg, nem a VIBROCONIP Kft.-vel, amely akkor is alvállalkozóként vett részt a teljesítésben. A kérelmező vonatkozásában jelen közbeszerzési eljárásban nem állapítottak meg összeférhetetlenséget, mert a jelen beszerzés alapjául szolgáló hatástanulmányt nem a kérelmező, hanem a VIBROCOMP Kft. készítette. Ennek a hatástanulmánynak az ismerete nélkül a beszerzés tárgya nem valósítható meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alaptalan.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője,
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, d) az a)–c) pont szerinti személy hozzátartozója.
E szakasz (4) bekezdése szerint nem kell alkalmazni a (2) bekezdést, ha az ajánlatkérő által az eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevonni kívánt vagy nevében eljáró érdekelt gazdálkodószervezet, illetve az eljárásba bevonni kívánt szervezettel vagy személlyel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként.
E szakasz (5) bekezdése kimondja, hogy ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A rendelkezésre álló okiratok és a kérelmező nyilatkozata alapján egyértelműen megállapítást nyert, hogy a kérelmező az előzetes környezeti hatástanulmányt készítő VIBROCOMP Kft.-t jelölte meg az ajánlatában alvállalkozóként környezeti hatástanulmány készítésére. A Döntőbizottság a becsatolt szerződések alapján megállapította, hogy azok nem biztosítanak kizárólagos jogot a VIBROCOMP Kft. részére a részletes környezeti hatástanulmány elkészítésére, ezért a jelen közbeszerzési eljárásban ő valóban a Kbt. 10. § q) pontja szerinti alvállalkozói minőségben vett részt.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a VIBROCOMP Kft. által 2000-ben készített előzetes környezetvédelmi hatástanulmány jelen közbeszerzési eljárásban a dokumentáció részét képezte-e, tekintettel arra, hogy azt az ajánlatkérő – annak nagy terjedelme miatt – nem adta ki a dokumentációval az ajánlattevőknek, csak a lebonyolító székhelyén betekintést engedett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő a dokumentáció részévé tette a VIBROCOMP Kft. által készített előzetes környezeti hatástanulmányt azáltal, hogy a dokumentáció Diszpozíció című része 3. pontjában rendelkezett a betekintésről, valamint kinyilvánította, hogy az előzetes környezeti hatástanulmány megismerése szükséges az ajánlat, majd pedig a beszerzés tárgya elkészítéséhez.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a VIBROCOMP Kft. az eljárásba bevont személynek minősül. Az eljárásba bevont személy fogalmát a Kbt. nem határozza meg, a jogalkalmazás során kell a konkrét esetben megállapítani, hogy a törvény szabályozási céljára, az eljárás alapelveire tekintettel mely személyek ajánlattételi, alvállalkozói lehetőségét kívánta a törvényhozó kizárni. A jelen közbeszerzési ügyben az előzetes környezeti hatástanulmány készítése, annak során kifejtett tevékenysége kapcsán egyértelműen a VIBROCOMP Kft. az ajánlatkérő oldalán közreműködött a beszerzés előkészítésében.
Kérelmező szerint a VIBROCOMP Kft. arra tekintettel nem minősülhet jelen közbeszerzési eljárásban az eljárásba bevont szervezetnek, mert az ajánlatkérő nem kért tőle közömbösségi nyilatkozatot az eljárás megindításakor.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ennek a jelen ügyben nincs relevanciája az alábbiak szerint.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése az összeférhetetlenségi szabályok betartását nemcsak az ajánlati felhívás közzétételekor, hanem azt jóval megelőző, szélesebb időtartamra teszi az ajánlatkérő számára vizsgálandóvá és alkalmazandóvá, amely az eljárás előkészítésének szakaszát is magában foglalja. A Kbt. 32. § (4) bekezdése szerinti úgynevezett közömbösségi nyilatkozat arra ad lehetőséget, hogy az érdekelt gazdálkodószervezet részt vehessen az ajánlatkérő oldalán a közbeszerzési eljárásban. Ezt még a közreműködés, az előkészítésbe való bevonás megkezdése előtt kell beszereznie az ajánlatkérőnek, miután az előkészítésbe csak ilyen nyilatkozatot tevő érdekelt gazdálkodószervezetet lehet bevonni. Az ajánlatkérő ilyen közömbösségi nyilatkozatot az eljárásba bevonás előtt, azaz 1999-ben nem kért a VIBROCOMP Kft.-től. Ennek elmaradását – tekintettel az azóta eltelt objektív jogvesztő határidőre – mint az ajánlatkérő által elkövetett esetleges jogsértést a Döntőbizottság nem jogosult vizsgálni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az összeférhetetlenség önmagában azáltal bekövetkezik, ha ajánlattevőként, alvállalkozóként jelenik meg a közbeszerzési eljárásban a dokumentáció elkészítésében résztvevő, az eljárásba bevont érdekelt gazdálkodószervezet. Az összeférhetetlenség bekövetkezése nem függ attól, hogy az ajánlatkérő beszerezte-e a bevont szervezettől az úgynevezett közömbösségi nyilatkozatot vagy sem. Amennyiben a bevont szervezet ajánlattevőként, alvállalkozóként rész vesz az eljárásban, az összeférhetetlenség fennáll akkor is, ha tett közömbösségi nyilatkozatot és akkor is, ha nem tett.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő és a VIBROCOMP Kft. között fennáll az összeférhetetlenség, ezért nem jogsértő az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét megállapító döntése.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. január 29.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
