LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (3924)
Kf.VI.37.552/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Zudor Mónika jogtanácsos által képviselt Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) I. rendű, az Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós u. 30.) II. rendű, a Geohidroterv Mérnökgeológiai Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft. (1116 Budapest, Temesvár u. 20.) III. rendű és a Körte Környezettechnikai Kft. (2330 Dunaharaszti, Némedi út 4.) IV. rendű felpereseknek a dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében – amelybe az alperes pernyertessége érdekében az Elgoscar Kft. (1145 Budapest, Kolombusz u. 17–23.) I. rendű és a Hídépítő Rt. (1371 Budapest, Pf. 458) II. rendű beavatkozóként perbe lépett – a Fővárosi Bíróság 2001. február 21. napján hozott 2.K.31.224/1997/47. számú ítélete ellen az I. rendű felperes által 49. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán eljárva az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 10 000 (tízezer) forint másodfokú eljárási perköltséget.
A fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
Az I. rendű felperes a Közbeszerzési Értesítő 1997. június 18-án megjelent, 43. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya a tököli és kiskunlacházai volt szovjet katonai repülőterek 1999. december 10-ig teljesítendő környezeti kármentesítése; a tököli repülőtéren – a dokumentációban megjelölt – az „A”, a „B”, a „C”, a „D” területeken és a Hőközpont környezetében, a kiskunlacházai repülőtérnél négy helyszínen.
Az I. rendű felperes, meghatározva a fontossági sorrendet, az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani; a tököli repülőtérre beérkezett ajánlatokból a III. rendű felperes, a kiskunlacházai területekre benyújtott ajánlatokból a IV. rendű felperes ajánlatát hirdette ki nyertesnek, 2. helyezettként mindkét repülőtérre vonatkozóan a II. rendű felperes ajánlatát jelölte meg.
Az I. rendű és a II. rendű beavatkozó jogorvoslati kérelmet terjesztett elő az alpereshez, kérve a közbeszerzési eljárás felülvizsgálatát és a felperesi döntés megsemmisítését, hivatkozva arra, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) előírásait megsértette, mert megváltoztatta a felhívásában megjelölt elbírálási szempontokat, nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, érvénytelen ajánlatot fogadott el, továbbá az eljárásban ajánlattevőként a Kbt. 31. §-a szerinti összeférhetetlen személy vett részt.
Az alperes, a beavatkozók kérelme alapján, a szerződés megkötését megtiltotta, majd a D.193/22/1997. számú, 1997. október 15. napján kelt határozatában az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a nyertesekre és a második legjobb ajánlattevőre ki terjedően a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásával megsemmisítette.
A határozat indokolása szerint az ajánlatkérő az értékelési szempontokat és azok fontossági sorrendjét megváltoztatta, amelynek következtében – a Kbt. 34. §-ában, 56. §-ában és az 59. § (1) bekezdésében foglaltakat megsértve – nem az értékelési szempontoknak megfelelő, legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek. A megváltoztatás eredményeként a II., a III. és a IV. rendű felpereseknek a kiskunlacházai repülőtérre adott, teljes mértékben, illetve minimális eltéréssel azonos műszaki tartalmú ajánlatai a szakmai tartalom-kidolgozottság-megvalósíthatóság szempont elbírálásában nem azonos pontértéket kaptak, mert az ajánlatkérő – a felhívásban közöltekkel ellentétben – a sorrendben harmadik szempontot: a költséghatékonyságot is a szakmai tartalomnál értékelte, és az árajánlatok eltérőek voltak.
Az alperes megállapította, hogy a II. és a III. rendű felperesnek a tököli repülőtérre vonatkozó ajánlata érvénytelen, mert az ajánlati felhívással ellentétben a „B” terület szennyezett talajának a tisztítását nem vállalták; továbbá hogy az ajánlatkérő a kiskunlacházai repűlőtérre benyújtott ajánlatok esetében diszkriminatívan értékelte a pénzügyi alkalmasságot, mert e szempontot a IV. rendű felperes vonatkozásában kedvezőbb módszerrel vizsgálta, mint a többi ajánlatot tevőnél. Az alperes az összeférhetetlenségre vonatkozó kérelmet megalapozatlannak találta.
Keresetében az I. rendű felperes a határozat hatályon kívül helyezését, a II., III. és IV. rendű felperesek a megváltoztatását kérték a bíróságtól azzal, hogy az I. rendű felperes közbeszerzési eljárást lezáró döntése maradjon érvényben.
Az I. rendű felperes keresetében kifejtette: az értékelési szempontok sorrendjének megváltoztatása az előíráshoz igazodó pontozás miatt nem eredményezett eltérő értékelést; a IV. rendű felperes ajánlata nem volt azonos a II. rendű felperes ajánlatával; a II. és a III. rendű felperes ajánlata tartalmazta a tököli repülőtér „B” területének a tisztítását is; a IV. rendű felperes esetében nem valósított meg pozitív diszkriminációt, a pénzügyi alkalmasságánál csupán korrigálást végzett. A II. és a III. rendű felperes keresetében vitatta az alperes azon határozati megállapításait, hogy az ajánlataik érvénytelenek lettek volna. A IV. rendű felperes a keresetében kiemelte, hogy az alperesi állásponttal ellentétben nem kedvezőbb elbírálás, hanem hiba kijavítása történt a pénzügyi alkalmassága megítélése során.
A perben folytatott bizonyítási eljárás során az elsőfokú bíróság két igazságügyi szakértőt: dr. Gabos Györgyöt és Steiner Ferencet rendelte ki. A felperesek vitatták Steiner Ferenc szakértő kirendelésének szükségességét, és szakvéleménye megalapozottságát.
Az alperes és az alperesi beavatkozók a keresetek elutasítását kérték.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperesek kereseteit elutasította, az indokolásban megállapítva, hogy a tököli repülőtérre szólóan sem a nyertes: III. rendű felperes, sem a második helyezést elért II. rendű felperes ajánlata egyértelműen nem tartalmazta a „B” terület talajának tisztítását, ajánlataik ezért nem feleltek meg az ajánlati felhívásnak, így az I. rendű felperes a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontját megsértve mellőzte az érvénytelenség megállapítását.
Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az I. rendű felperes ajánlati felhívása nem tartalmazott olyan elemet, hogy ha a két területből valamely vállalkozás csak az egyikre kíván ajánlatot tenni, úgy a pénzügyi megbízhatóságnál ez kedvezményt jelent; a IV. rendű felperes ajánlatának ezen „új elemmel” bővített elbírálása ellentétes a Kbt. 59. § (1) bekezdésével, ezért jogszabálysértő.
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint e jogsértések önmagukban alapot adtak arra, hogy az alperes az I. rendű felperesnek az eljárást lezáró döntését – jogszerűen – megsemmisítette. Egyetértve az alperesi állásponttal, az elsőfokú bíróság rámutatott még arra, hogy az I. rendű felperes az értékelése során az érdemi eredményt is befolyásolva változtatta meg feltételeit és a fontossági sorrendet, amellyel megsértette a Kbt. 56. § (1) bekezdésében foglaltakat, továbbá, hogy dr. Gabos György szakértő a szakvéleményében maga adta elő – volt munkakapcsolaton alapuló – érdekeltségét a III. rendű felperessel, ezért a szakvéleménye objektivitásának a kétségessé válása tette indokolttá másik szakértő kirendelését.
Az I. rendű felperes fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását, és kereseti kérelme teljesítését. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 182. § (3) bekezdésében és a Legfelsőbb Bíróság 8. számú állásfoglalásában foglaltakat, ugyanis dr. Gabos György szakértő kirendelését követően nem volt alapja és oka további szakértői bizonyításnak. Az I. rendű felperes fellebbezésében fenntartotta és megismételte a keresetében kifejtetteket az ajánlatok értékelési szempontjairól, illetve a IV. rendű felperes ajánlatánál alkalmazott számítási hiba kijavításáról, álláspontja szerint az általa előadottak el nem fogadása miatt megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete.
Az alperes az ítélet helybenhagyását kérte, a II., III., IV. rendű felperesek és az alperesi beavatkozók a fellebbezési eljárásban érdemi kérelmet nem terjesztettek elő.
A fellebbezés nem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította: az I. rendű felperes nem támadta fellebbezéssel az elsőfokú bíróság ítéletének az alperesi határozat törvényességét azon vonatkozásban megállapító részét, hogy a II. és a III. rendű felperes ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, fellebbezésében a bizonyítási eljárást, a feltételek és a fontossági sorrend értékelését és a IV. rendű felperes ajánlatának „új elemét” kifogásolta. A Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a Pp. 253. § (3) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés korlátai között bírálhatta felül.
A Pp. 182. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy: ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ha a bíróság a bizonyítást hivatalból rendelte el [164. § (2 ) bek.], szükség szerint hivatalból jogosult új szakértő kirendelésére is.
Dr. Gabos György szakértő rögzítette szakvéleményében, hogy a III. rendű felperes vezető munkatársai annál a cégnél dolgoztak vezető beosztásban, amelynek 29 éven át az igazgatója volt. A Legfelsőbb Bíróság osztja az elsőfokú bíróság álláspontját abban, hogy a volt munkakapcsolat miatti érdekeltség okán dr. Gabos György szakvéleménye helyességéhez nyomatékos kétség fér, ezért másik szakértő kirendelésére jogszerűen került sor. Az elsőfokú bíróság eljárási jogszabálysértés nélkül folytatta a bizonyítási eljárást.
A közigazgatási iratok (előterjesztés, értékelési jegyzőkönyv) alapján ténykérdés, hogy a IV. rendű felperes pénzügyi megbízhatóságának értékelése során olyan szempontokat is értékelt az I. rendű felperes, amely nem szerepelt az ajánlati felhívásban. A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációhan) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság és az alperes, hogy a IV. rendű alperes ajánlatának az ajánlati felhívásban nem található elemmel bővített elbírálása az idézett jogszabályhelybe ütközése miatt törvénysértő.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani (az I. rendű felperes ajánlati felhívása ezt tartalmazta), az ennek megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – szempontok fontossági sorrendjét is meg kell határoznia. A peres felek között nem volt vitatott az, hogy az I. rendű felperes az értékelési szempontok sorrendjét megváltoztatta. A Legfelsőbb Bíróság teljeskörűen osztja az elsőfokú bíróság megállapítását abban, hogy a fontossági sorrend megváltoztatása az érdemi eredményt befolyásolta, melyet részletesen és helytállóan kifejtett az alperes a határozatában.
A fentiek miatt a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság jogszerű ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
A sikertelenül fellebbező felperes a Pp. 78. §-a alapján köteles megfizetni az alperes perrel felmerült költségeit, a II., III., IV. rendű felpereseknek és az alperesi beavatkozóknak a fellebbezési eljárásban költsége nem merült fel, így annak viseléséről a Pp.79. § (1) bekezdése alkalmazásával a Legfelsőbb Bíróság nem rendelkezett.
A fellebbezési eljárási illeték a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam terhén marad.
Budapest, 2003. április 3.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Madarász Gabriella s. k.,
bíró
