KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4166)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.151/9/2003.
Tárgy: a Gyulai Húskombinát Rt. kérelmező jogorvoslati kérelme a Magyar Honvédség 32. Budapest Őr- és Díszezred ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Gyulai Húskombinát Rt. (5700 Gyula, Kétegyházi út 3., képv.: dr. Csanálosi Ákos ügyvéd, 5700 Gyula, Béke stg. 50., a továbbiakban: kérelmező) kérelme alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Magyar Honvédség 32. Budapest Őr- és Díszezred (1118 Budapest, Budaörsi út 49-53., a továbbiakban: ajánlatkérő) által "sertéshús, marhahús és hentesáru szállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 51. § (3) és a 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. január 22. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 4. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására szolgáló adatok és tények körét. E pont 4. francia bekezdésében előírta ajánlatkérő, hogy ajánlattevők csatolják az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt, illetve a HACCP-rendszer bevezetését igazoló tanúsítványt, amelyekkel a szerződés teljesítésébe bevont alvállalkozóknak is rendelkezni kell.
Ezt követően ajánlatkérő a felhívás 11. b) pontjában rögzítette az ajánlattevőknek a szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítés szempontjait, amelyek között a 2. francia bekezdésben rögzítésre került, hogy alkalmatlan az, aki nem rendelkezik a 11. a) pont (4) bekezdésében meghatározott ISO 9001 tanúsítvánnyal és HACCP-igazolással.
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontjában előírta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kíván bírálni, és a 13. b) pontban megadta az ehhez szükséges részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárt és az értékelés módszerét.
A felhívás 16. pont 7. francia bekezdésében ajánlatkérő rögzítette, hogy hiánypótlás lehetőségét nem biztosítja az ajánlattevők számára.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, elősegítve az ajánlattételt.
A dokumentáció tartalmazta a szerződési feltételeket, ezek között 6. pontban a minőségi követelményeket az alábbiak szerint .
"Az ajánlati felhívással összhangban a szerződés teljesítésére csak az az ajánlattevő alkalmas, aki egyidejűleg rendelkezik bevezetett és működő HACCP-rendszerrel, illetve ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. A szállított termékeknek meg kell felelni a Magyar Szabvány és az Élelmiszerkönyv minőségi követelményeinek…"
Az ajánlati dokumentáció 1. sz. melléklete az árajánlati mintát tartalmazta, amely szerint az árajánlatot az egyes termékekre bontva kg/Ft bontásban, egységárként kellett megadniuk az ajánlattevőknek.
A dokumentáció 2. sz. melléklete pedig szállítási szerződéstervezetet tartalmazott. A szerződéstervezet 3. pontja tartalmazta a minőségi követelményeket, mely szerint "A vágóhelyekre, feldolgozáshoz, késztermékraktárhoz az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által megszabott előírások szállító részéről történő folyamatos betartása. A szállítónak bizonyítani kell, hogy tevékenységét az ISO 9001 nemzetközi tanúsítási rendszer és a HACCP szabályainak megfelelően végzi…"
Az ajánlattételi határidőre, 2003. március 4. napjára a kérelmezőn kívül a Budapest Húspiac Kft., a Pick Szeged Rt. és a Pápai Hús Rt. nyújtott be ajánlatot. Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet 2003. március 10. napján postázta az ajánlattevők részére. A bontáson ajánlattevők közül egyedül a Pápai Hús Rt. képviselője volt jelen.
Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta, majd elvégezte azok értékelését. Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2003. március 19. napján nyilvánosan kihirdette, amely szerint az eljárás nyertese a Budapest Húspiac Kft. lett, a második legkedvezőbb ajánlattevőként a kérelmező lett megjelölve.
Kérelmező 2003. március 26. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő eljárása ellen. Kérelmében előadta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatában lényeges adatot elhallgatott, nem megfelelő adatot szolgáltatott, ezért kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint zárja ki az adott közbeszerzési eljárásból a nyertesnek kihirdetett pályázót. Indoklásként előadta kérelmező, hogy ajánlatkérő felhívásának 11. a) pont 4. francia bekezdésében előírt követelmény szerint ajánlattevőnek a beszállított termék vonatkozásában is ISO- és HACCP-tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, ennek hiányában alkalmatlan a szerződés teljesítésére. A követelményeket továbbá a bevont alvállalkozóknak is teljesíteni kell. Kérelmező előadta, hogy tudomása szerint a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő a beszerzés tárgyára vonatkozó minőségi követelményeknek való megfelelést a beszállítandó termékekre nem igazolt. A nyertes ajánlattevő továbbá nem csatolta az alvállalkozók tekintetében a szükséges minőségbiztosítási igazolásokat. Ismereteik szerint a nyertes csak húsbontásra, raktározásra és nagykereskedésre vonatkozóan rendelkezik ISO- és HACCP-igazolással, húsvágásra, illetve húsgyártásra azonban nem.
Kérelmező tárgyaláson előadott álláspontja szerint a nyertesnek szükségszerűen 10% feletti alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, hiszen húsvágást és a -feldolgozást nem végez. Továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy a termékekre, amelyek szállítását vállalja is rendelkeznie kell az elvárt ISO-igazolással és HACCP-rendszerrel.
Kérelmező kérelmében ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás során tett egyes eljárási cselekményeit is kifogásolta a kérelmében. Egyrészt kifogásolta, hogy ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyv elkészítésével megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését és a Kbt. 54. §-át, mivel a jegyzőkönyv nem tartalmazza az ajánlattevők nevét, székhelyét, ellenszolgáltatást, teljesítési határidőt, valamint a jegyzőkönyvet nem a jogszabályban megadott határidőben küldte meg ajánlattevő részükre.
Kifogásolta továbbá a kérelmező, hogy ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésével nem megfelelően készítette el az "összegzés az eljárásról" elnevezésű iratot.
Ajánlatkérő a tárgyaláson előterjesztett észrevétele alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint nem követett el jogsértést a közbeszerzési eljárás során. A nyertes ajánlattevő eleget tett a felhívásban előírt alkalmassági előírásoknak, az ajánlat tartalmazta a kért ISO- és HACCP-igazolásokat, amelyek megítélésük szerint megfelelőek voltak. A bontási jegyzőkönyv és bontási jegyzőkönyv tartalmára és megküldésére vonatkozóan előadta, hogy e körben is betartották a jogszabályi előírásokat, eljárásuk a belső gyakorlatuknak is megfelelt.
Egyéb érdekelt Budapest Húspiac Kft. észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint megalapozatlan a kérelmező előadása, ugyanis az ajánlati felhívásban rögzített követelményeknek ajánlatukban megfeleltek, csatolták a HACCP-rendszer meglétét igazoló tanúsítványt, valamint az ISO 9001 minőségbiztosítási tanúsítványt. A dokumentációban szereplő szállítási szerződés egyértelműen rögzíti álláspontja szerint, hogy az ÁNTSZ-előírások betartása követelmény. A társaság pedig csak olyan vágóhelyekkel van kapcsolatban, amelyek az ÁNTSZ-előírásokat betartják.
A tárgyaláson előterjesztett észrevételeiben előadta továbbá, hogy az ajánlatukban is nyilatkoztak, hogy a szerződés teljesítése körében alvállalkozókat bevonni nem kívánnak, ezen nyilatkozatuk a valóságnak megfelel. Álláspontjuk szerint a kérelmező tévesen értelmezi az alvállalkozó fogalmát. Az, hogy a terméket hol szerzik be, nem vonható az alvállalkozói körbe.
A Döntőbizottságnak állást kellett foglalnia a kérelem alapján egyrészt abban, hogy a nyertes ajánlattevő a felhívás 11. b) pont 2. francia bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolta-e a szerződés teljesítésére való alkalmasságát, és hogy a nyertes ajánlattevő nyilatkozata az alvállalkozók bevonása körében megfelelő volt-e, másrészt pedig ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyv és az összegzés elkészítése körében megsértette-e a Kbt. vonatkozó rendelkezéseit.
I. A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megalapozatlannak találta a kérelmezőnek a nyertes alkalmatlanságára vonatkozó kérelmi elemét.
A Kbt. 43. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta - az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. §-t a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
Ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását a Kbt. 44. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tények és adatok figyelembevétele mellett a Kbt. 44. § (6) bekezdésben foglaltak betartása mellett határozhatja meg. Az alkalmatlansági szempontok meghatározásánál pedig a Kbt. 44. § (7) bekezdésben rögzítettet kell teljesítenie ajánlatkérőnek.
A hivatkozott rendelkezések alapján adott közbeszerzési eljárásban egy ajánlattevő akkor minősíthető jogszerűen a szerződés teljesítésére alkalmatlanak, amennyiben megállapítható, hogy ajánlattevő nem tett eleget az ajánlatkérő által előre, a felhívásban meghatározott feltételeknek.
Jelen esetben ajánlatkérő elvárása a felhívásának 11. a) pont 4. francia bekezdésének, a dokumentáció 6. pontja és a szerződéstervezet 3. pontja előírásai alapján arra irányult, hogy az ajánlattevő tevékenységére vonatkozóan rendelkezzen a kért minőségtanúsítási rendszerekkel. Ajánlatkérő a szállítandó termékek vonatkozásában a Magyar Szabvány és az Élelmiszerkönyv minőségi követelményeinek betartását követelte meg, további irat csatolását, alkalmassági feltételt ajánlatkérő a felhívásban a termékek vonatkozásában nem tett.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában csatolta a felhívás 11. a) pont 4. francia bekezdésében kért ISO 9001 tanúsítványt, valamint a HACCP meglétét igazoló tanúsítványt. Ajánlatában a nyertes ajánlattevő (ajánlati nyilatkozat, ajánlat 3. oldal) vállalta továbbá a termékekre előírt ajánlatkérői elvárásokat, nevezetesen a minőségi követelmények teljesítését.
Alaptalannak találta azon kérelmezői kifogást a Döntőbizottság, hogy a nyertes a szerződés teljesítését csak alvállalkozó bevonásával lenne képes megítélése szerint teljesíteni.
A Kbt. 10. § q) pontja szerint alvállalkozó: az a szervezet (személy), amellyel (akivel) az ajánlattevő a közbeszerzésre vonatkozó szerződés teljesítése céljából, arra tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani…"
Jelen esetben nem tekinthető tehát és ezért nem vonhatók az alvállalkozó fent hivatkozott fogalma körébe a nyertes ajánlattevőnek azon fennálló szerződéses kapcsolatai, amelyek gazdasági tevékenységének folytatása érdekében keletkeztek, amelyek az adott közbeszerzési eljárás nélkül is fennállnak, valamint amelyekkel a gazdasági tevékenység ellátásához szükséges alapanyagokat beszerzi.
A jogorvoslati eljárás során nem merült fel arra vonatkozó adat, hogy a nyertes ajánlattevő a hús, hentesáru szállítását olyan módon teljesítené ajánlatkérő számára, hogy vagy kizárólag a vágóhelyekről közvetlenül vagy a telephelyét érintve, de minden feldolgozás nélkül továbbítja a kívánt árukat, ilyen körülményre maga a kérelmező sem hivatkozott kérelmében.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának 60. oldalán nyilatkozott, hogy alvállalkozót nem kíván bevonni a teljesítésbe. A tárgyaláson tett nyilatkozatával megerősítette, hogy az elnyert szerződés teljesítéséhez alvállalkozót nem vesz igénybe.
A fentiek alapján tehát kérelmező alaptalanul hivatkozott kérelmében a nyertes ajánlattevő alkalmatlanságára, azon okból, hogy a nyertes nem igazolta, hogy rendelkezik a felhívásban előírt minőségtanúsítási rendszerekkel, és így nem igazolta megfelelően, hogy a szerződés teljesítésére alkalmas.
II. A Döntőbizottság megalapozottnak találta a kérelmező azon kérelmi elemeit, amelyek az ajánlatkérő részéről elkövetett eljárási cselekmények jogsértő voltára vonatkoztak az alábbi indokok alapján.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 54. §-a előírja, hogy, az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A fent hivatkozottak alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek úgy kell elkészítenie a bontásról az írásos dokumentumot (jegyzőkönyvet), hogy abban a törvényben előírt adatok szerepeljenek.
A jogszabály rendelkezése a bontás tényének és az ott elhangzottaknak az írásban történő dokumentálásával azt kívánja elősegíteni, hogy a nyilvános bontáson jelen nem lévő érdekeltek, ajánlattevők is maradéktalanul megismerjék ugyanazokat az adatokat, amelyeket a jelen lévő ajánlattevők.
Jelen esetben a kérelmező nem volt jelen a nyilvános bontáson, így kizárólag a bontási jegyzőkönyv az, amelyből megismerhette volna azokat az adatokat, amelyek ismertetését a törvény kötelezően előírja.
Az ajánlatkérő által a bontásról írásban elkészített jegyzőkönyvből nem ismerhetőek meg a Kbt. 51. § (3) bekezdésében meghatározott adatok, így ajánlatkérő nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy ismertesse az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlati árat és a teljesítési határidőt. Ajánlatkérő ugyanis a bontáson jelen nem lévő ajánlattevők vonatkozásában nem ismertette a szükséges adatokat, és ezzel megsértette a Kbt. 51. § (3) bekezdését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet a Kbt. 61. § (7) bekezdésében előírt 5 munkanapos határidő betartásával küldte meg azt az ajánlattevők részére, ugyanis a bontásra 2003. március 4. napján került sor, ettől számított 5 munkanap 2003. március 11. napján járt volna le, és ajánlatkérő 2003. március 10. napján postára adta a bontásról elkészített jegyzőkönyvet.
Megalapozottnak találta a Döntőbizottság továbbá a kérelmezőnek az összegzés elkészítésével, illetve annak tartalmával összefüggő kérelmi elemét is.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A hivatkozott 5. sz. melléklet 2. a) pontjában ismertetni kell az érvényes ajánlatevőket, valamint az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit. Jelen esetben ez azt a kötelezettséget rótta volna az összegzést elkészítő ajánlatkérőre, hogy közölje az ajánlati árat (ez volt az 1. értékelési részszempont tartalmi eleme), ahogy ezt az ajánlatban ajánlattevők megtették, a fizetésihatáridő-kedvezményeket (második értékelési részszempont), valamint a szállítási határidőket (harmadik értékelési részszempont).
Ajánlatkérő által elkészített összegzés az eljárásáról elnevezésű iratban a fent ismertetett adatok közül az ajánlati árak nem kerültek ismertetésre, csak az ár kalkulált pontszáma, így ezzel ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltakat.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott, egyebekben a kérelmet a Kbt. 88. §(1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt tekintettel, ajánlatkérővel szemben a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó eljárási szabályok megsértését állapította meg, így nem tartotta szükségesnek a minimumösszegű bírságnál magasabb bírság alkalmazását.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 28.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
