KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4169)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.168/11/2003.
Tárgy: a Lavina Rt. jogorvoslati kérelme Herceghalom Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Lavina Építő- és Szerelőipari Rt. (1044 Budapest, Megyeri út 51., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Herceghalom Község Önkormányzata (2053 Herceghalom, Gesztenyés út 13., nevében eljár: TAKTA-OSI Kft., 1028 Budapest, Dózsa Gy. u. 27., képviseli: dr. Cziffra Károly ügyvéd, 5000 Szolnok, Dózsa Gy. u. 2. I/2. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Herceghalom, önkormányzati házak építése. Telepszerű kiépítés, hagyományos építési móddal, teljes közművesítéssel (víz, csatorna, villany, gáz), "kulcsrakész" állapotban történő átadással" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatására felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 12-én megjelent 7. számában a rendelkező részben megjelölt tárgyban 0362/2003 szám alatt.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontjában a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlypontjaival a következők szerint:
részszempont súlyszám
- ajánlati ár 10
- vállalási határidő napban 8
- késedelmi kamatigény a benyújtott számla értékéhez viszonyítva (%/év) 7
- késedelmi kötbér vállalása a bruttó vállalási ár %-ában:
- napi kötbér 3
- kötbérmaximum 3
Az adható pontszámokat 1-5-ig határozta meg ajánlatkérő. Az elbírálás módszereként ajánlatkérő megjelölte, hogy a legjobb ajánlati elem az értékelési pontszám maximumát kapja, a többi ajánlat a legjobb tartalmi elemhez viszonyított arány szerint kerül megállapításra.
A felhívás 14. pontja a többváltozatú ajánlattételre biztosított lehetőséget, a 16. pontban ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére, melyben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket és az ajánlat pontos műszaki tartalmát.
Helyszíni konzultációra 2003. március 5-én került sor, melyen írásban tettek fel műszaki jellegű kérdéseket ajánlattevők, melyeket ajánlatkérő "Kiegészítés a versenykiíráshoz" című iratban megválaszolt.
Az ajánlattételi határidő 2003. március 25-e volt, melyre hat ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: a Fehér Ablak Kft., az M+M Kft., a BARAKK Mérnöki és Kereskedelmi Iroda, az UTITERV Kft., a SAN-TEAM-BAU Kft., valamint kérelmező. Utóbbi két ajánlattevő alap- és alternatív ajánlatot is benyújtott.
A bontási eljáráson ismertetésre kerültek az ajánlattevők által megajánlott vállalási árak és teljesítési határidők mind az alap-, mind az alternatív ajánlatok esetén.
Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a Fehér Ablak Kft. ajánlata kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezért a Kbt. 57. § (2) bekezdésének megfelelően 2003. március 28. 13.00 órai határidővel írásban magyarázatot kérnek.
A felszólítást 2003. március 25-én a Fehér Ablak Kft. részére megküldték, melyben a "magyarázatot" tételes kalkuláció formájában kérték megadni.
A Fehér Ablak Kft. a megadott időpontig ajánlatkérő rendelkezésére bocsátotta a beruházás tételes költségvetését.
Az ajánlatokat bizottság értékelte, mely a Fehér Ablak Kft. magyarázatát kielégítőnek tartotta, és elvégezte az ajánlatok értékelését. Az eljárást lezáró döntést ajánlatkérő képviselő-testülete 15/2003. (IV. 1.) sz. határozatával hozta meg.
Eredményhirdetésre 2003. április 2-án került sor, amelyen az eljárás nyertesének a Fehér Ablak Kft. ajánlatát hirdették ki.
Ajánlatkérő az Összegzés című iratot elkészítette, és ennek 7. Egyéb pontjában rögzítette, hogy a Fehér Ablak Kft.-től a kirívóan alacsony ajánlati árra - a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján - magyarázatot kértek. A Fehér Ablak Kft. tételes kalkulációt a levélben előírt határidő előtt mind az ajánlatkérőhöz, mind az ajánlatkérő megbízottjához eljuttatta. A bírálóbizottság megállapította, hogy a tételes kalkuláció minden szükséges és a dokumentációban előírt anyagot és munkát tartalmaz, a beállított értékek elfogadhatók. A tételes költségvetés megfelelő magyarázatot adott az ajánlattevő által kért ellenszolgáltatás mértékére.
Kérelmező 2003. április 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte megállapítani az ajánlatkérő megbízottjának jogsértő eljárását. Álláspontja szerint ajánlatkérő megbízottja megsértette a nyilvánosság elvét, mert a bontási eljáráson a Fehér Ablak Kft. kirívóan alacsony ajánlati árára magyarázatot kért, melyet a bontási jegyzőkönyvben is megerősített. Az eredményhirdetési eljáráson szóban közölték, és az Összegzés című iratban is szerepel, hogy ajánlatkérő a magyarázatot elfogadta, és ennek alapján az eljárás nyertese a Fehér Ablak Kft. Álláspontja szerint ajánlatkérő a Kbt. 38. §-a alapján a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett kérhet felvilágosítást az ajánlattevőtől. Ajánlatkérő a kirívóan alacsony árral kapcsolatos magyarázat bekéréséről, annak tartalmáról a többi ajánlattevőt nem értesítette, így annak megtörténtéről és a magyarázat elfogadásáról csak az eredményhirdetésen, illetve az Összegzés című irat megküldésével tájékoztatta az ajánlattevőket. A magyarázat tartalmáról azonban a mai napig nem kaptak tájékoztatást, így annak valódiságáról nem lehetett nyilvánosan meggyőződni.
Megjegyezte továbbá, hogy a "kulcsrakész" lakások építése mellett nem volt az ajánlatkérésnek tárgya az épületek közötti külső közművek, a közlekedőutak és a területrendezés. Feltételezi, hogy esetleg nyertes ajánlattevő ezeket a munkákat pótmunkaként - az alacsony ajánlati ára miatti veszteségének beépítésével - fogja elvégezni.
Kifogásolta a késedelmi kötbér részszempontot, bár jelzi, hogy az nem jogsértő. További kifogása, hogy ajánlatkérő a felhívásban a számla összegének %-ában határozta meg a késedelmi kötbér részszempontot, az értékelésben pedig a jegybanki alapkamathoz viszonyította.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megbízottja a munkáját nem megfelelő szakértelemmel és odafigyeléssel végezte. Így nem megfelelően képviselte az önkormányzat érdekeit. A Kbt. legfontosabb szabályát, a nyilvánosság elvét sértette meg, ezért kéri, hogy a Döntőbizottság az ilyen jellegű tevékenység végzésétől határozott időre tiltsa el a leendő ajánlatkérők érdekeinek védelmében.
Kérte továbbá ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés felfüggesztését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelmet mint alaptalant elutasítani. Álláspontja szerint kérelmező által hivatkozott 38. § ajánlattevők által feltehető kérdésekről rendelkezik, mely előírás betartását kérelmező a kérelmében is elismeri. A nyilvánosság elvének megsértése ajánlatkérő szerint nem állapítható meg, mivel a bontási jegyzőkönyvben és az Összegzésben is tájékoztatták erről az ajánlattevőket. A tételes költségvetést a bírálóbizottság elbírálta, azt a Kbt. nem rendeli ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.
A részszempontok meghatározásánál az önkormányzat érdekeit tartották szem előtt, annak kifogásolása elkésett.
Az eljárás lebonyolításával megbízott TAKTA-OSI Kft. munkáját gondosan és precízen, ajánlatkérő érdekeit szem előtt tartva végezte.
A FEHÉR ABLAK Kft. észrevétele szerint ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. előírásait, mivel a Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint kért magyarázatot az ajánlattal kapcsolatban.
Kérelmező a 2003. április 28-án megtartott tárgyaláson jogorvoslati kérelmét a következők szerint módosította.
A Kbt. 38. § megsértését visszavonta. Helyette a Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel a nyilvánosság alapelvének megsértését kifogásolta. Azt sérelmezi, hogy ajánlatkérő a Fehér Ablak Kft. felé feltett magyarázatkérés szövegét nem küldte meg a többi ajánlattevő részére, és ők így nem tudták pontosan megállapítani, hogy a kérdés mire irányul. Nem sérelmezi, hogy ezután az ajánlatkérő a megadott választ nem ismertette az ajánlattevőkkel.
Erre vonatkozóan ajánlatkérő előadta, hogy ő nem sértette meg a Kbt. 24. § (1) bekezdését. A Kbt. 57. § (1) bekezdése más tényállást szabályoz. Jelen esetben a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján kérték meg a tisztázó kérdést, és a törvény nem írja elő, hogy az értesítésen túl az ajánlattevőkkel közölni kell a kérdés pontos tartalmát.
Kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy az épületek közötti közművek, közlekedőutak és területrendezéssel kapcsolatosan előadott megjegyzése nem tekintendő kérelmi elemnek.
Kérelmező előadta, hogy a késedelmi kötbér részszempontot nem vitatja, mivel annak meghatározása nem volt jogsértő.
A késedelmi kötbér vállalása a bruttó vállalási ár százalékában részszempontnál elismerte, hogy az ajánlatkérő a megadott képletet az ajánlati felhívásnak megfelelően töltötte ki tartalmilag és a benyújtott számla értékéhez viszonyított %-kal számolt, és nem a jegybanki alapkamat %-kal. Itt azt sérelmezi, hogy az Összegzés 7. pontjában a jegybanki alapkamathoz viszonyítva megfogalmazással jelent meg az értékelés, azaz az így nem felel meg az ajánlati felhívásnak.
Ajánlatkérő ezzel kapcsolatban előadja, hogy tévedésből az értékelési munkaanyagból került át ez a megfogalmazás az Összegzésbe, tehát ez egy elírás.
Kérelmező visszavonta azon indítványát, hogy a Döntőbizottság a lebonyolítót határozott időre tiltsa el tevékenységének végzésétől.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerint elutasítja.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Kbt. 57. § (2) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Kérelmező sérelmezi, hogy ajánlatkérő nem tájékoztatta őt a kirívóan alacsony árral kapcsolatosan feltett kérdésről, és ezért ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdését, illetve ezekre tekintettel a nyilvánosság alapelvét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező hivatkozása a Kbt. 57. § (1) bekezdésének megsértése vonatkozásában téves, mivel ez a bekezdés más tényállást szabályoz, mégpedig az ajánlatokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázását szolgáló kérdések feltevését.
A Döntőbizottság álláspontja szerint jelen esetben a Kbt. 57. § (2) bekezdése a releváns, mely szerint ha az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérőnek írásban kell magyarázatot kérnie.
Ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzítette a magyarázatkérés tényét, jogalapját és tartalmát, melyet minden ajánlattevő megkapott, majd arról is tájékoztatta a többi ajánlattevőt, hogy a magyarázatot elfogadta, hiszen az Összegzés című irat 7. pontjában ez megtalálható.
A fenti rendelkezés nem írja elő, hogy a többi ajánlattevőt egyidejűleg és írásban értesíteni kell a feltett kérdésekről.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapítja, hogy ajánlatkérő a Kbt. 57. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét teljesítette, arról a bontási jegyzőkönyvben, illetve az Összegzésben tájékoztatta az ajánlattevőket. A magyarázat kérése vonatkozásában a Kbt. az előzőeket meghaladó tájékoztatási kötelezettséget nem ír elő ajánlatkérő részére. Ajánlatkérő az előzőek teljesítésével biztosította a Kbt.-ben előírtak tekintetében a nyilvánosság alapelvének érvényesülését.
A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy ajánlatkérő ezen kérelmi körben nem sértette meg a Kbt. 57. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat, ezért a jogorvoslati kérelem ezen része megalapozatlan, azt a Döntőbizottság elutasítja.
Kérelmező kifogásolja, hogy ajánlatkérő az Összegzésben a késedelmi kamat értékelésénél a "jegybanki alapkamathoz viszonyítva" megfogalmazást szerepeltet, pedig az ajánlati felhívásban a késedelmi kötbér vállalása a bruttó vállalási ár százalékában szerepel.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és az alkalmazott következő képletet:
Kkaktuális
Pkk = (1 - --------) × 5
Kklegnagyobb
A Döntőbizottság megállapította, és ezt kérelmező a tárgyaláson elismerte, hogy az értékelés az ajánlati felhívásnak megfelelő tartalommal és képlettel történt, az nem tartalmazza a jegybanki alapkamat értékét, tehát az értékelés az ajánlati felhívásnak megfelelően történt. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon indokolását, hogy az Összegzésbe tévedésből az értékelési munkaanyagból került be "a jegybanki alapkamathoz viszonyítva" megfogalmazás.
Ez a tévedés - kérelmező által is elismerten - az eljárás végeredményére semmilyen kihatással nem bírt, így kérelmezőt e miatt nem érte jogsérelem.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a kérelem ezen részét megalapozatlanság miatt elutasítja.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a kérelmet elutasította, és a h) pont szerint - tekintettel arra, hogy jogszabálysértés megállapítására nem került sor - rendelkezett a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 30.
Dr. Szaller Ottó s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
