KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4191)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.68/24/2003.
Tárgy: az Integrál Építő Rt. I. r., a Beton-Épker Kft. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme Szarvas Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Integrál Építő Rt. (5540 Szarvas, Árpád u. 10., a továbbiakban: I. r. kérelmező), Beton-Épker Kft. (6500 Baja, Seregély u. 1., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság út 25-27., képviseli dr. Melis János jogi osztályvezető, nevében eljár: KÖVITE Körös-vidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés, 5701 Gyula, Bocskai u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szarvas, belterületi csapadékvíz-elvezetés I. ütem (Mangolzug) kivitelezési munkáinak elvégzése, kiviteli tervek elkészíttetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2002 őszén lefolytatott egy nyílt közbeszerzési eljárást "Szarvas belterületi csapadékvíz-elvezetés I. ütem (Mangolzug) kivitelezési munkáinak elvégzése a 11644-3/2002. számú vízjogi létesítési engedélynek megfelelően, valamint a kiviteli tervek elkészíttetése" tárgyban, melynek ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő 2002. szeptember 11-i, 37. számában jelent meg.
E felhívása 3. a) pontjában határozta meg részletesen beszerzése tárgyát és közölte annak főbb mennyiségi adatait.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, melynek részét képezte a vízjogi létesítési engedély, a tervdokumentáció és a tételes mennyiségi kimutatás.
Ajánlatkérő ezt az eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással eredménytelenné nyilvánította.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 11-i 50. számában tette közzé új ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására ugyanebben a tárgyban, de csökkentett műszaki tartalomra.
A felhívása 3 a) pontjában határozta meg a beszerzése főbb mennyiségi adatait az alábbiak szerint:
Gerinccsatorna: teljes hossz 4877 m
ebből
- burkolt csatornaszakasz 70 m
- zárt csatornaszakasz:
- NA 400 402 m műanyag cső
- NA 300 306 m műanyag cső
- NA 200 3227 m műanyag cső
- nyílt földmedrű szakasz 872 m
- bekötővezeték: NA 125 2268 m műanyag cső
Műtárgyak:
- uszadék- és homokfogó 5 db
- Ř 80 tisztítóakna 3 db
- 45 × 45 víznyelő 261 db
- NA 200 víznyelő 337 db
- Ř 30 csőáteresz 93 m
- Ř 40 csőáteresz 22 m
Ajánlatkérő a rész-, illetve a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Ajánlatkérő felhívásában meghatározta az ajánlattevőktől pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, továbbá az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában megállapította, hogy az ajánlatokat a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja szerint bírálja el.
Az ajánlati felhívás 16. pontjának kilencedik francia bekezdésében közölte, hogy "az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ajánlatot benyújtó ajánlattevővel egyösszegű, a szerződés teljesítési határidejére prognosztizált átalányáras szerződést köt".
Ajánlatkérő "Részletes feltételek" megnevezéssel dokumentációt is összeállított, melynek A.1. pontjában előírta, hogy "az ajánlattevőnek az ajánlata elkészítésénél minden - a tendertervben és jelen részletes feltételekben leírt - előírást, feltételt be kell tartania, pályázatát ennek megfelelően kell elkészítenie."
Ajánlatkérő B.1. pont alatt ismertette, hogy a beruházást a KÖVITE által készített 37/2002. sz. terv szerint kell megvalósítani, a 11.644-3/2002. sz. vízjogi létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően, a csatolt műszaki kimutatás mennyiségei alapján.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére a csökkentett műszaki tartalomra nem készített új mennyiségi kimutatást a korábbi, bővített műszaki tartalomra vonatkozó mennyiségi kimutatását bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlatkérő C.1. pontban előírta, hogy a vállalkozó "egyösszegű, a befejezés időpontjára prognosztizált átalányárban kell megadja a kivitelezés árát összesen és csatornaszakaszonkénti bontásban."
A részletes előírások D. pontja vonatkozott az ajánlatok összeállítására. A második francia bekezdésben ajánlatkérő kérte a munkanemenkénti költségjegyzék csatolását területenként.
A D.5. pont nyolcadik francia bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlat tartalmazzon költségjegyzékeket: tételes beárazott költségvetést és csatornaszakaszonkénti összesítőt.
Ajánlatkérő 2003. január 2-án helyszíni konzultációt tartott, melyen válaszolt az ajánlattevők kérdéseire is. A költségjegyzék elkészítésével kapcsolatban az alábbiakra hívta fel az ajánlattevők figyelmét: "az egyes csatornaszakaszok műszaki tartalma lényegesen eltérhet egymástól, erre legyenek figyelemmel. Ennek megfelelően be kell adni egy egyösszegű árat, melyet a megadott költségvetés tételeinek beárazásával kell végezni, úgy hogy ott csak a tétel főösszegét kell beárazni. A tétel tartalmazza a teljes beruházás csatornánkénti mennyiségeit, természetesen csak a felhívásban szereplő csatornákat kell figyelembe venni. Ezenfelül be kell adni az egyes csatornák árait átalányáron. Az átalányárak végösszege természetesen meg kell egyezzen az egyösszegű árral. Az ajánlatok értékelésénél a fix prognosztizált teljes végösszeg az értékelés alapja."
Ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az eredetileg tervezett 42 csatornaszakaszból 24 csatornaszakasz jelen beszerzés tárgya, közölte a megvalósításra nem kerülő 18 csatornaszakaszt. Az ajánlat elkészítését a 24 csatornaszakaszra kérte akként, hogy a korábbi teljes műszaki tartalomra vonatkozó tételes mennyiségi kimutatás alapján úgy készítsék el a tételes költségvetést, hogy hagyják ki a 18 csatornaszakaszra vonatkozó tételeket, munkanemeket és mennyiségeket.
Az ajánlattételi határidőre 2003. január 21-re ajánlatot nyújtott be: a FER 3331 Kft., a Schumann-Fischer Bt., a BIO-FLOTT Kft., a Caementárius Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., a Metróépszolg Rt., az ÉKISZ Építőipari Kft., a Vakond Kft., a SADE-Magyarország Kft., a Útvasút-Szeged Kft., a Debmut Rt., a Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet, a Betonút Rt., a Strabag Építő Kft. és a kérelmezők.
Ajánlatkérő 2003. január 31-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, melyen mind a két kérelmező jelen volt.
Ajánlatkérő az eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjára alapítottan eredménytelennek minősítette arra hivatkozással, hogy "a beérkezett ajánlatok egyike sem felel meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltaknak." A két kérelmező vonatkozásában az ajánlatkérő az alábbiakkal indokolta az ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítását: "azok nem feleltek meg a közbeszerzési eljárás során kiadott - 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet szerint elkészített" dokumentációban meghatározott mennyiségi kimutatásnak. Az ajánlatok mindegyike több mennyiségi tételnél mutatott eltérést a fent említett KTM rendelet mellékletének 5. pontja szerint elkészített mennyiségi kimutatáshoz képest. A mennyiségi eltérések közül a kiíró az alábbiakat emeli ki példaként:
- BETONÉPKER Kft.: mederburkolás 70 m helyett 25 m. Előre gyártott vb. fedlap elhelyezése a tervezett 35-tel szemben 28 db.
- INTEGRÁL Rt.: fejtett föld szállítása 3347,7 m3 helyett 3061 m3."
A két kérelmező képviselője a helyszínen átvette az eredményhirdetési jegyzőkönyv egy-egy példányát.
Ajánlatkérő postai úton is kézbesítette ajánlattevőknek az eredményhirdetési jegyzőkönyvet, azt a II. r. kérelmező 2003. február 4-én vette át.
Ajánlatkérő írásbeli összegzését is elkészítette, amelyben az eredményhirdetéssel azonosan tüntette fel az eljárása eredménytelenségének, illetve az egyes ajánlatok érvénytelenségének indokait.
Az I. r. kérelmező 2003. február 13-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, amelyet írásbeli észrevételében és tárgyaláson tett nyilatkozatában kiegészített. Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését, mert álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően minősítette érvénytelennek az ajánlatát, ebből következően nem nyilváníthatta volna az eljárását eredménytelenné.
Előadta, hogy ajánlatkérő valóban akként határozta meg az előírását, hogy a benyújtott ajánlathoz csatolni kell tételes, beárazott munkanemenkénti mennyiségi kimutatást, továbbá egy csatornaszakaszonkénti összesítőt. Ajánlatkérő csak a korábbi, a teljes műszaki tartalomra vonatkozó mennyiségi kimutatást bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére, amely 42 csatornaszakaszra vonatkozott, és annak alapján kellett a jelen beszerzés részét képező 24 szakaszra megtenni az ajánlatot, kihúzni a jelen eljárás tárgyát nem képező 18 szakaszra vonatkozó tételeket, majd elvégezni az összeadásokat.
Az átalányáras főösszesítője megfelel ajánlatkérő követelményeinek és azzal azonos összegű a tételes költségvetés adatai alapján megállapított egyösszegű árajánlata.
Álláspontja szerint a benyújtott ajánlata nem érvénytelen, hanem az nyilvánvaló számítási hibát tartalmaz, amelyet ajánlatkérőnek a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján kellett volna kijavítania. Ajánlatkérő ugyanis utólag az ajánlatok értékelése során elkészítette a csökkentett műszaki tartalomra vonatkozó tételes mennyiségi kimutatást, melynek alapján végezte az értékelést, így észlelnie kellett, észlelte is a számítási hibát. E körben jogesetekre is hivatkozott.
A konkrétan megjelölt érvénytelenségi ok vonatkozásában előadta, hogy a mennyiségi kimutatás 21. oldalán a fejtett föld felrakása szállítóeszközre géppel, szállítás 6 km távolságra 4. szám öblözetnél a 4-6-0-0 tételhez tartozó 285,9 m3 földet számítási hibát vétve nem adta hozzá, és emiatt tett 3061,8 m3 földre ajánlatot, a helyes mennyiségi adat összeadás esetén 3347,7 m3 lett volna.
Az I. r. kérelmező közölte, hogy valóban van még két másik számítási hiba is ajánlatában, de ezek is ugyanilyen okból keletkeztek.
Ajánlatában 342 db biztonsági védőkorláttal ellátott fa gyalogjáró készítését és bontását tüntette fel, a helyes mennyiségi számszaki adat 316 db lett volna. Ez esetben az okozta a számítási hibát, hogy a mennyiségi kimutatásban 3-0-5-1-től 3-0-5-3 tétel alatt van 26 db állványszerkezet, az ajánlat készítése során ezeket a darabszámokat elfelejtette kihúzni, csak a tételszámokat húzta ki.
Ajánlatában az útalap helyreállításánál 146,24 m3-t tüntetett fel, míg a szűkített műszaki tartalomra vonatkoztatottan csak 136,64 m3-re kellett ajánlatot tenni. Ez a hiba is számítási hibának minősül, mivel a tételes mennyiségi kimutatásban a makadám útburkolatoknál 3-0-6-1 tételszám alatt 9,6 m3 került feltüntetésre, ezt a tételt felejtette el kihúzni, és így tévedésből hozzáadta.
E körben utalt arra is a kérelmező, hogy az egyes tételeknél jelentkező többlet-, illetve hiánymennyiség hozzávetőlegesen kiegyenlíti egymást.
Hivatkozott arra is az I. r. kérelmező, hogy az ajánlatában csatolt egy cégszerűen aláírt szerződéstervezetet, melynek 2. pontjában egyösszegű, a befejezés időpontjára prognosztizált átalányár ajánlatot tett, továbbá az 5. pontban vállalta további költségigény nélkül, hogy a megépítéshez és az üzembe helyezéshez szükséges minden munkát elvégez.
A Döntőbizottság az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás megindításakor kézbesítet a Beton-Épker Kft. részére is.
A Beton-Épker Kft. a 2003. február 17. napján kelt, és 2003. február 19-én postára adott írásbeli nyilatkozatában közölte: "sajnálatos módon a közbeszerzésért felelős alkalmazottunk figyelmét elkerülte a jogsértő magatartás. Az Integrál Rt. jogorvoslati kérelmében leírtakhoz hasonlóan a Beton-Épker Kft. ajánlatát is érvénytelennek nyilvánították, melyben szintén számítási hibát vétettünk."
Ezen észrevételében arra is hivatkozott a Beton-Épker Kft., hogy ezt ajánlatkérőnek a Kbt. 43. § (7) bekezdése alapján orvosolnia kellett volna. Előadta azt is, hogy vállalkozási szerződése 2. pontjában prognosztizált átalányárra tett ajánlatot, továbbá az 5.7. pontban vállalta a tervdokumentáció szerinti kivitelezés megvalósítását. Kérte a Döntőbizottságtól jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését döntése felülvizsgálatára.
A Döntőbizottság nyilatkozattételre hívta fel a Beton-Épker Kft.-t, hogy észrevételét - annak tartalma alapján - a Döntőbizottság miként minősítse, illetve miként bírálja el.
A Beton-Épker Kft. a 2003. február 28. napján kelt, a Döntőbizottság részére 2003. március 3-án benyújtott nyilatkozatában közölte, hogy korábbi írásbeli beadványát jogorvoslati kérelemként kéri elbírálni. A jogsértő eseményről történő tudomásszerzés időpontjaként 2003. február 16-át jelölte meg arra hivatkozással, hogy ekkor kézbesítették részére az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét, csatolta az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó igazolást is.
A II. r. kérelmező e beadványában fenntartotta az írásbeli észrevételében már előadottakat.
Az ajánlatkérő által megállapított két érvénytelenségi ok vonatkozásában közölte, hogy azok is számítási hibának minősülnek.
Előadta továbbá, hogy ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 26-i számában e beszerzési tárgyra újabb ajánlati felhívást tett közzé. Álláspontja szerint, mivel a jelen eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás még nem zárult le, ezért újabb eljárás nem indítható, és kérte az új közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
A II. r. kérelmező a tárgyaláson kiegészítette az írásbeli jogorvoslati kérelmében foglaltakat. Továbbra is fenntartotta, hogy a tudomásszerzés időpontja 2003. február 16-a. Ugyan elismerte, hogy jelen volt a 2003. január 31-i eredményhirdetésen és ott átvette képviselője az eredményhirdetési jegyzőkönyvet, azonban arra hivatkozással, hogy ott azt közölték vele, hogy ez még nem végleges, még változtatnak rajta, ő sem tekintette irányadónak.
Előadta, hogy azt nem vitatja, hogy az ajánlatkérő teljesítette az eredményhirdetési jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó kötelezettségét, azonban közölte, hogy az nála nem lelhető fel.
Álláspontja szerint azért minősíthetők a Kbt. 43. § (7) bekezdése szerinti számítási hibáknak az ajánlatában fellelhető mennyiségi eltérések, mert eleve kiszámítással kellett meghatározni a mennyiségi adatokat. Így az ennek során vétett számítási hibákat ajánlatkérő köteles lett volna kijavítani.
Hivatkozott arra is, hogy ajánlatkérő dokumentációjában is vannak mennyiségi eltérések, pl. hozzávetőlegesen 70 m3 földdel többet kell elszállítani, mint amennyit elvileg kitermelnének.
Ajánlatkérő kérte mindkét jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a közbeszerzési eljárásában az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet melléklete 5. pontjának megfelelően határozta meg, hogy tételes mennyiségi kimutatásra kell ajánlatot tenni. Az ajánlattevők az eljárás során nem kifogásolták, hogy a korábbi bővített tartalmú mennyiségi kimutatás alapján kell elkészíteniük az ajánlatukat, nekik kell kiszámítani a mennyiségeket. Álláspontja szerint az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott iratok alapján összehasonlíthatóak és beazonosíthatóak voltak az egyes munkanemek, tételek, mennyiségi adatok. Erre külön felhívta a figyelmet a helyszíni konzultáción. Valóban két "formában" kellett megtenni az ajánlatot egyrészt a munkanemenkénti tételes mennyiségekre, másrészt a létesítményjegyzék mennyiségeire (csatornaszakaszok hosszai). E két forma azonban ugyanazt a tartalmat fejezi ki más megközelítésben. Az első az árnak a munkanemenkénti bontását tükrözi, míg a második az egyes létesítményrészeknek az árát adja meg. Álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen járt el, mert az egyes érvénytelenné nyilvánított ajánlatokban nem vétettek számítási hibát, hanem eltérő mennyiségre tettek ajánlatot. Az egyes ajánlattevők az általuk megjelölt mennyiségi adatokat jól adták össze, és ennek alapján határozták meg a díjazás iránti igényüket.
Ajánlatkérőnek azt kellett eldönteni, hogy az ajánlatokban kisebb-nagyobb mértékben meglevő mennyiségi eltéréseket miként értékeli. Egyes ajánlatokban ilyen eltérés csak kevés volt, de pl. a II. r. kérelmezőnél 37 eltérés van. Ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség úgy biztosítható, ha minden ajánlattevőt azonos mércével értékel, függetlenül az eltérések számától.
Előadta, hogy az értékelés során ajánlatkérő is elkészítette a csökkentett műszaki tartalomra a tételes költségvetést, és annak alapján végezte el a benyújtott ajánlatok tételes mennyiségi összehasonlítását. A jogorvoslati eljárásban csatolta az összehasonlításról készített táblázatát, feltüntetve benne a tétel megnevezését, annak mennyiségi adatát, és az egyes ajánlattevőknél színessel jelölte az eltéréseket.
Ajánlatkérő a II. r. kérelmező vonatkozásában arra hivatkozással is kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, hogy azt a II. r. kérelmező a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn túl nyújtotta be. E körben hivatkozott arra, hogy a II. r. kérelmező az eredményhirdetésen átvette annak jegyzőkönyvét, melyet később tértivevényes levélben is megküldtek részére és azt 2003. február 4-én vette át ismételten, az eredeti tértivevényt csatolta.
Közölte, hogy a "végleges" eredményt hirdette ki 2003. január 1-jén, maximum arra utalhatott, hogy a jegyzőkönyvet stilizálják.
Álláspontja szerint elkésett a II. r. kérelmezőnek a dokumentáció tartalmát vitató - csak a második tárgyaláson előterjesztett - kérelmi eleme is, egyébként elszállítandó föld más ok miatt is keletkezik majd a beruházás során.
Egyéb érdekeltként a Vakond Kft. írásbeli észrevételében előadta, hogy ajánlatkérő a megvalósítandó szűkített tartalmú csatornaépítésre új költségvetést nem adott ki, az ajánlat készítése során minden pályázónak magának kellett elkészítenie - a kiadott teljes mennyiségi kimutatás és a csökkentésről szóló mellékletek alapján - a csökkentett mennyisége a méretszámítást és megtenni az ajánlatot, így azok különbözőek lettek és nem összehasonlíthatóak.
Az I. r. kérelmező, a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását kérte elkésettségre hivatkozással.
Álláspontja szerint a II. r. kérelmező már az eredményhirdetésen értesült arról, hogy ajánlatát érvénytelenné nyilvánították, így ha van az ajánlatukban nyilvánvaló számítási hiba, akkor arról is ekkor kellett tudomást szerezniük. Ezen időponttól számítva viszont a 15 napos jogvesztő határidő a jogorvoslati kérelem benyújtásáig eltelt.
Kifogásolta továbbá, hogy mi alapozhatta meg a kérelmező tudomásszerzését az ő jogorvoslati kérelmükből.
A Döntőbizottság elsődlegesen a II. r. kérelmező vonatkozásában azt vizsgálta, hogy a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e be.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. fenti szabályozása a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napos jogvesztő határidőt biztosít arra, hogy a jogorvoslati kérelmet benyújtsák. Jelen esetben a jogsértő esemény a kérelmezők ajánlatának érvénytelennek minősítése, és emiatt az eljárás eredménytelenné nyilvánítása. A jogsértő esemény 2003. január 31-én történt.
A Döntőbizottság a becsatolt iratok és II. r. kérelmező képviselőjének a tárgyaláson tett elismerő nyilatkozata alapján megállapította, hogy a II. r. kérelmező jelen volt a 2003. január 31-i eredményhirdetésen, és ekkor átvette az eredményhirdetési jegyzőkönyvet is. E jegyzőkönyv - miként azt a fentiekben ismertette a Döntőbizottság - egyértelműen tartalmazza, hogy a II. r. kérelmező ajánlatát ajánlatkérő a mennyiségi eltérések miatt érvénytelenné nyilvánította, és erre két konkrét példát is megjelölt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen konkrétumokat tartalmazó eredményhirdetési jegyzőkönyv alapján a tudomásszerzés időpontjának is a jegyzőkönyv átvétele minősül, tehát 2003. január 31-e. Így nem elfogadható a II. r. kérelmező arra való - bizonyítékokkal alá nem támasztott - utólagos hivatkozása, hogy vele azt közölte az ajánlatkérő, hogy ez az eredményhirdetési jegyzőkönyv még nem végleges. Ajánlatkérő egyébként csatolta az arra vonatkozó eredeti tértivevényt is, hogy a II. r. kérelmező ezt 2003. február 4-én ismételten átvette, illetve az ügyben 2003. március 4. napján tartott tárgyaláson maga a II. r. kérelmező mutatta fel a Döntőbizottság részére azt az írásbeli összegzést, amelyet az ajánlatkérő postai úton küldött meg részére.
Erre tekintettel egyértelműen megállapítható, hogy a II. r. kérelmező már a 15 napos jogvesztő határidőn túl kérte a Döntőbizottságtól a rá vonatkozó - álláspontja szerint - jogsértő ajánlatkérői döntés felülvizsgálatát, így a Döntőbizottság a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a II. r. kérelmezőnek úgyszintén elkésett az ajánlati dokumentáció tartalmát vitató, a 70 m3-es földeltérésre vonatkozó kérelmi eleme, így azt is elkésettség miatt elutasította.
A Döntőbizottság másodlagosan érdemben vizsgálta az I. r. kérelmező határidőben benyújtott jogorvoslati kérelmét és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy az nem megalapozott.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. e rendelkezésére tekintettel a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy az ajánlatkérő milyen feltételeket állapított meg.
A közbeszerzés keretében megvalósuló építési beruházásra vonatkozó ajánlati felhívás dokumentációjának részletes műszaki tartalmáról szóló 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet határozza meg az ajánlatkérési műszaki dokumentáció tartalmát. A 2. § (2) bekezdésében rögzíti, hogy ajánlatkérőnek mit kell meghatározni a műszaki dokumentációban, a (2) bekezdés a) pontja szerint - többek között - a mennyiségi adatokat. A 2. § (3) bekezdése kimondja, hogy az építési beruházás ajánlatkérési műszaki dokumentációját legalább az e rendelet mellékletében meghatározott tartalommal, azon belül az egyes munkarészeket az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletességgel kell elkészíteni.
A melléklet 5. pontja szerint a műszaki dokumentáció része a mennyiségi kimutatás, mely a teljes műveleti sorral meghatározott (összevont) tételeket tartalmazó mennyiségi kimutatás a költségajánlat összeállítása és elbírálhatósága szempontjából fontos szerkezetekről és berendezésekről.
A Döntőbizottság ajánlatkérő dokumentációja, ajánlatkérő általa helyszíni konzultáción adott - fentiekben idézett - válaszadás, továbbá a felek előadása alapján megállapította, hogy ajánlatkérő tételes mennyiségi kimutatásra alapított tételes költségvetés benyújtását írta elő.
E mellett ugyan egyösszegű, a teljesítés időpontjára prognosztizált átalányárnak is nevezte az árajánlatot. Ugyanakkor ennek - a Döntőbizottság megítélése szerint - nincs relevanciája, mert egyértelműen megállapítható, hogy az ajánlatban annak alapján kellett árajánlatot adni, hogy el kellett készíteni a tételes költségvetést és annak alapján kiszámítani az árat. Ugyanezt tartalmazza a csatornanemenkénti főösszesítő is, szintén a mennyiségi adatok alapján kiszámított árat.
A fentiek alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy ajánlatkérő érvényességi követelményként írta elő tételes mennyiségi kimutatásra alapított tételes költségvetés csatolását az ajánlatban és ennek alapján kérte meghatározni az ajánlati árat.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az I. r. kérelmező ajánlata nem felel meg ezen érvényességi követelménynek, mert az ajánlatkérő által az eredményhirdetési jegyzőkönyvben példaként említett mennyiségi eltérés esetén, (továbbá a tárgyaláson megjelölt két további eltérésnél) nem az ajánlatkérő által előírt mennyiségre tett ajánlatot az I. r. kérelmező, így az I. r. kérelmező ajánlata a Kbt. fentiekben idézett 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő - az alábbi indokokra tekintettel - nem követet el jogsértést akkor, amikor nem alkalmazta a Kbt. 43. § (7) bekezdésének rendelkezését a számítási hibára.
E szakasz szerint: "ha az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását az ajánlatkérő végzi el úgy, hogy a beszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket."
E szakasz rendeltetése a Kbt.-ben annak biztosítása, hogy számítási hiba esetén (téves összeadás, kivonás, százalékszámítás stb.) ajánlatkérő az ajánlatban meglévő értékek alapján kijavítsa a hibát. Ajánlatkérő tevékenysége ebben az esetben csak a hiba kijavítására irányul, az ajánlattevő ajánlatában megajánlotta a feltételként támasztott követelményeket. Erre utal egyértelműen az is, hogy a beszerzés tárgya elemei értékeinek alapul- vételével kell a javítást elvégezni. Ebben az esetben a megtett ajánlaton belül van csak számítási hiba.
A Döntőbizottság áttekintette az I. r. kérelmező ajánlatát, és megállapította, hogy azon belül nincsen számítási hiba. Az I. r. kérelmező az ajánlatában vállalt mennyiségekre közölt árai alapján helyesen számította ki az árajánlatát, így az ajánlaton nem lehet számítási hibát javítani.
Jelen esetben arról van szó, hogy ajánlatkérő az ajánlattételt határozta meg úgy, hogy az ajánlattevőknek kell a korábbi teljes műszaki tartalomra vonatkozó mennyiségi kimutatás alapján a szűkített műszaki tartalomra megtenni az ajánlatokat. Ajánlatkérő ezen előírását a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül nem támadták meg, így az ajánlattétel ilyen meghatározása utólag már nem kifogásolható. Az a tevékenység pedig, amikor az ajánlattevő az ajánlata összeállítása során a saját maga számára meghatározza a szűkített műszaki tartalomra vonatkozó mennyiségi kimutatását - szemben a II. r. kérelmező tárgyaláson tett hivatkozásával - nem értékelhető a számítási hiba fogalmi körében. Ugyanis a Kbt. 43. § (7) bekezdése arra nem biztosít lehetőséget, hogy az ajánlatkérő olyan változtatást eszközöljön a benyújtott ajánlaton, hogy azt kiegészítse olyan mennyiségekre, amelyekre nem tettek ajánlatot. Ez az ajánlat érdemi, tartalmi változtatását is jelentené és ez ellentétes lenne az ajánlati kötöttség elvével is.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapozza meg az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét azon hivatkozása sem, hogy benyújtott szerződéstervezetében vállalta, hogy a feltüntetett áron a teljes beruházást megvalósítja. Jelen esetben ajánlatkérő érvényességi feltételként írta elő a tételes mennyiségi kimutatást, az érvényességi követelmény teljesítésének vizsgálatától pedig a Kbt. érvényességre érvénytelenségre vonatkozó kógens rendelkezései alapján nem lehet eltekinteni.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy amennyiben a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme érdemben elbírálásra kerülhetett volna, ugyanezen fenti okokból kellett volna elutasítani.
Így megállapítható, hogy az eredménytelenség indoka - érvénytelen ajánlattétel - fennáll.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el az I. és a II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A Döntőbizottság a jelen jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem hozott, mivel ajánlatkérő eljárását eredménytelenné nyilvánította. A II r. kérelmező indítványozta az ajánlatkérő által megindított új, nyílt közbeszerzési eljárás vonatkozásában ideiglenes intézkedés meghozatalát, azon eljárás felfüggesztését. A Döntőbizottság e kérelemnek arra tekintettel nem adott helyt, hogy nem jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képezi az a közbeszerzési eljárás, tájékoztatta a II. r. kérelmezőt, hogy e kérelmét külön jogorvoslati eljárásban érvényesítheti.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 7.
Dr. Nagy Gizella s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
