FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (4286)
13.K.33.595/2002/3.
A Fővárosi Bíróság az ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd (1012 Budapest, Mikó u. 14.) által képviselt Göd Város Önkormányzata (2131 Göd, Pesti u. 81.) felperesnek, a dr. Nagy Gizella jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv.sz.: D.593/14/2002.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLETET:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 10 000-10 000 (tízezer-tízezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A felperes mint ajánlatkérő a 2002. június 5-én közzétett részvételi felhívásával nyílt előminősítéses eljárást indított Göd és Csomád közös szennyvízcsatorna-hálózatának építése tárgyában az alábbi mennyiségi adatokkal:
gravitációs csatornahálózat:
- gerinccsatorna DN 200 6355 fm
- bekötőcsatorna DN 150 1183 fm
szennyvíz-nyomóvezetékek:
- belterületi (DN 63-125) 7545 fm
- külterületi (DN 125) 7530 fm
- hálózati átemelő 2 db
- házi kis átemelő 420 db
A fenti beruházás felelősségi rendjével kapcsolatban a felperes mint megbízó és a Stanley T. Szolgáltató és Tanácsadó Kkt. mint megbízott között 2002. február 28-án megállapodás jött létre, amely szerint a közbeszerzési eljárás lefolytatásában közösen, együttműködve járnak el, az előkészítési feladatok, a részvételi felhívás előkészítése, a dokumentáció összeállítása, az ajánlatok értékelése, a résztvevők alkalmasságára vonatkozó javaslattétel a megbízott feladatát képezi.
A Stanley T. Kkt. a 2002. június 1-jén kötött megbízási szerződéssel megbízta az Arculat Bt.-t a közbeszerzési eljárás lebonyolításával, kikötve - egyebek között - azt, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos összes költség, illetve felelősség viselése a megbízottat terheli.
A közbeszerzési eljárás nyertese 308 900 000 Ft + áfa ajánlati ár mellett a Penta Kft. lett. A felperes a nyertes ajánlattevővel 2002. augusztus 30-án a fővállalkozói szerződést megkötötte.
A Penta Kft. a 2002. szeptember 16-án kelt levelében tájékoztatta a felperest a beruházás megvalósítása érdekében felmerült pótmunkák elvégzésének, ezáltal a megkötött szerződés felülvizsgálatának szükségességéről. Közölte, hogy a beruházással érintett területek nagy részén - a talaj elvizesedése miatt - csak vákuumos víztelenítéssel lehet csatornát építeni, a földkiemeléssel kikerült talaj pedig nem kellően tömöríthető, ezért annak cseréje szükséges.
A felperes a fővállalkozói szerződés módosítását a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozva hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében kívánta végrehajtani, ennek érdekében a 2002. szeptember 18-án kelt ajánlati felhívásával a Penta Kft.-t ajánlattételre felhívta.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint rögzítette:
- többletföldmunka végzése talajjavító réteg készítésével: 4300 m3
- vákuumos víztelenítés: 8600 fm
- NA 200-as gravitációs hálózat (elő-közművesítés): 1600 fm
- NA 160-as közterületi bekötővezeték: 1270 fm
- tisztítóakna: 342 db
- házi bekötések: 3800 fm
Az ajánlati felhívás 3. d) pontja szerint részajánlattétel nem volt megengedett.
A felperes az ajánlati felhívás 14. pontjában az eljárás jogcímét a Kbt. 70. § (2) bekezdésére utalással abban jelölte meg, hogy az ajánlati felhívás 3. pontjában foglalt műszaki tartalom nem szerepel az eredeti fővállalkozói szerződésben, és a kiegészítő építési beruházási munka elvégzése a korábbi nyertes vállalkozóval az eredeti szerződés teljesítéséhez elengedhetetlen.
A felperes 2002. szeptember 18-i keltezésű, az alperesi döntőbizottság elnökének címzett levele tartalmazta az eljárás megindítására vonatkozó közlést és a választott eljárásfajta alkalmazásának indokait.
A felperesi önkormányzat képviselő-testülete a 2002. szeptember 24-én hozott 119/2002. (IX. 24.) számú határozatával a Penta Kft.-t a 151 600 000 Ft + áfa árajánlatával nyertes ajánlattevőnek elfogadta, ennek megfelelően a fővállalkozói szerződést módosították.
A Közbeszerzések Tanácsa tagja kezdeményezésére 2002. október 4-én jogorvoslati eljárás indult a választott eljárásfajta jogalapjának vizsgálata és annak megállapítása céljából, hogy az ajánlatkérő tájékoztatta-e az alperest az ajánlati felhívás megküldésével egyidejűleg a közbeszerzési eljárás megindításáról.
Az alperes a 2002. október 4-én kelt D.593/3/2002. számú határozatával ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást felfüggesztetve az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A felperes a jogorvoslati kezdeményezés elutasítását kérte. Azzal érvelt, hogy az eredeti tervek elkészülte után a kivitelezés megkezdéséig számos ingatlan bekötése vált szükségessé, célszerű volt az elő-közművesítés és a házi bekötések egy beruházás keretében azonos vállalkozó által történő megvalósítása. E munkákhoz a szükséges pénzügyi keretet a víziközmű-társulat biztosítja, és nem volt előre látható, hogy ez a keret 2002. szeptemberében rendelkezésre áll, de a kivitelezés megfelelő színvonalú ellátása is indokolja a vállalkozó személyének azonosságát. Utalt arra is, hogy a kiegészítő beruházások értéke nem éri el az eredeti beszerzés értékének 50%-át. A közbeszerzési döntőbizottsági tárgyaláson előadta, hogy a döntőbizottság elnöke részére telefaxon nem küldtek tájékoztatást az eljárás megindításáról, de hivatkozott arra, hogy ez az Arculat Bt. kötelezettsége lett volna. Elismerte, hogy tértivevényes ajánlott levél formájában postai úton nem került sor a tájékoztatásra, és annak más módon való megtörténtéről sem tudott nyilatkozni.
A Penta Kft. nyilatkozatában kifejtette, hogy az eredeti szerződés teljesítéséhez a vákuumos víztelenítés és a talajcsere mint kiegészítő munkák elvégzése szükséges, ezek a munkák előre nem voltak láthatóak, mivel a talaj átnedvesedése a nagymértékű csapadékos időjárás és a dunai árvíz miatt következett be.
Az Arculat Bt. álláspontja szerint a más ajánlattevővel történő munkavégzés a többletköltségek és a késedelem miatt aránytalan gazdasági nehézséget okozott volna az ajánlatkérőnek.
Az alperes a 2002. november 13-án kelt D.593/14/2002. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontját, valamint a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését, és ezért az ajánlatkérőt 2 000 000 Ft bírsággal sújtotta.
Döntését azzal indokolta, hogy a vákuumos víztelenítés és a talajcsere vonatkozásában fennállt a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja, de az elő-közművesítés és a házi bekötések esetében ez a jogalap hiányzott.
Az alperes álláspontja szerint a felperes által választott eljárásfajta alkalmazásának elsődleges feltétele, hogy az olyan - előre nem látható - kiegészítő munkára vonatkozzon, amely az eredeti szerződés szerinti beszerzési igény kielégítéséhez szükséges oly módon, hogy azt a korábbi nyertes ajánlattevő teljesítse. E feltétel megléte esetén vizsgálható a továbbiakban az, hogy fennállnak-e együttesen vagy az a) és b) pont szerinti, vagy az a) és c) pont szerinti feltételek.
Az alperes megállapította, hogy az elő-közművesítéssel és a házi bekötésekkel kapcsolatos munkák vonatkozásában az ajánlatkérő nem választhatta volna a Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti eljárásfajtát. Egyik munka sem volt tárgya az eredeti nyílt eljárásnak, hiányzik az előre nem láthatóság követelményének való megfelelés, mindkét munka olyan jellegű, amely elválasztható az eredeti szerződés teljesítésétől, miként az ténylegesen megtörtént.
Az alperes leszögezte, hogy ha az eljárásfajta alkalmazásának alapfeltételei nem állnak fenn, a további törvényi feltételek meglétének vizsgálata szükségtelen. A Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásfajta csak kivételesen alkalmazható, a törvényi feltételeknek az egész beszerzésre vonatkozóan fenn kell állniuk.
Az alperes megállapította továbbá, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 71/B. § (2) bekezdését is, mivel telefaxon nem tájékoztatta a Döntőbizottság elnökét az eljárás megindításáról és a tájékoztatás postai úton sem történt meg.
Az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján rendelkezett a bírság kiszabásáról. Megállapította, hogy ezen eljárásfajta választásában a lebonyolításban részt vevők felelősségének mértéke nem volt tisztázható, az sem volt megállapítható, hogy ki mulasztotta el a Döntőbizottság elnöke részére a tájékoztató megküldését. E körülményekre tekintettel az alperes az eljárást megindító, döntést hozó ajánlatkérővel szemben látta alkalmazhatónak a bírság jogkövetkezményét.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt, kifogásolva a Kbt. 70. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alperesi értelmezését. Álláspontja szerint abból a tényből, hogy az eredeti nyílt eljárásnak nem volt tárgya az elő-közművesítés és a házi bekötések megvalósítása, nem következik az, hogy az építési beruházás teljesítéséhez nincs szükség a fent megjelölt munkáknak a nyertes ajánlattevővel való elvégzésére. A jogszabály szerint tárgyalásos eljárásnak olyan munkák esetén van helye, amelyek nem szerepelnek az eredeti szerződésben, mindkettő elvégzése szükséges az eredeti építési beruházás megvalósításához. Műszakilag indokolatlan lett volna az, hogy a csatornarendszer és az egyes bekötések kiépítését két különböző társaság valósítsa meg, ebben az esetben nem valósítható meg a szintbeli azonosság, és a beruházás megakasztásával az építési területet egy másik építési vállalkozónak kellene átengedni. A csatornahálózat megépítéséhez tehát szükség volt egyidejűleg az elő-közművesítés és a házi bekötések megvalósítására a nyertes ajánlattevő által.
A felperes előadta, hogy pénzügyi fedezet hiányában nem vonatkozott az ajánlati felhívás a házi bekötések és az elő-közművesítés megvalósítására, mivel az ellentétes lett volna a Kbt. 32. § (2) bekezdésével. A közbeszerzési eljárás lezárását követően az építési beruházás folyamatában lett arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő a csatornahálózat-beruházással egyidejűleg megvalósítsa a két vitatott építési beruházást is, de ebben a stádiumban műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatatlan lett volna a házi bekötések és az elő-közművesítés vonatkozásában új nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása. Hangsúlyozta, hogy műszakilag és gazdaságilag aránytalan nehézséget okozott volna a két építési beruházásnak az eredetileg kötött szerződéstől való elválasztása. Álláspontjának alátámasztására indítványozta igazságügyi szakértő kirendelését.
Az alperes - fenntartva a határozatában foglaltakat - a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes már a nyílt előminősítéses közbeszerzési eljárás megindításakor - 2002. június 5-én - tudta azt, hogy beszerzése nem terjed ki a házi bekötésekre és az elő-közművesítésre, így az előre nem lathatóságra megalapozottan a felperes nem hivatkozhat. Ezek a munkák az eredeti szerződésben nem szerepeltek, azonban ettől még nem válnak automatikusan kiegészítő munkává, mivel annak lényegi eleme, hogy arra az ajánlatkérő eredeti beszerzési igényének megvalósításához legyen szükség. Az ajánlatkérő döntött úgy, hogy nem kér ajánlatot az elő-közművesítésre és a házi bekötésre, így e munkák új beszerzési igényeknek minősülnek, kiegészítő munka csak az alapbeszerzési igény teljesítéséhez szükséges munka lehet.
Az alperes nem osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy szükségszerű az újabb munkálatoknak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégeztetése. Rámutatott arra, hogy számos variáció van a házi bekötések megvalósítására is, az teljes mértékben elválasztható a csatornahálózat létesítésétől, az elő-közművesítés vonatkozásában pedig megállapítható, hogy a települések pénzügyi lehetőségek függvényében sokszor több ütemben külön-külön közbeszerzések keretében biztosítják annak végrehajtását.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az elő-közművesítés és a házi bekötések vonatkozásában fennálltak-e a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásfajta alkalmazásának jogszabályi feltételei. A Kbt. 71/B. § (2) bekezdésének megsértését a felperes nem vitatta, és nem volt vitás a jogsértésért felelős személye sem.
A Kbt. 26. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás nyílt, meghívásos, ill. tárgyalásos eljárás lehet. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha azt a törvény megengedi.
A Kbt. 70. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetén, ha előre nem látható körülmények folytán az építési beruházás, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez az eredeti szerződésben nem szereplő kiegészítő építési beruházási munkának, illetve szolgáltatásnak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése vált szükségessé, feltéve hogy
a) a kiegészítő építési beruházási munka, illetve szolgáltatás értéke nem haladja meg a korábbi közbeszerzés értékének ötven százalékát, és
b) a kiegészítő építési beruházási munkát, illetve szolgáltatást aránytalan nehézség nélkül nem lehet műszakilag vagy gazdaságilag elválasztani a korábban kötött szerződéstől, vagy
c) az elválasztható építési beruházási munka, illetve szolgáltatás feltétlenül szükséges az eredeti szerződés teljesítéséhez.
A bíróság rámutat arra, hogy a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazására csak kivételes esetekben, a Kbt. 70. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén van lehetőség. Ezen eljárásfajta jogszerűen csak olyan építési beruházási munkánál válaszható, amelyet az eredeti szerződés nem tartalmaz, így ahhoz képest kiegészítő jellegű. További feltétel, hogy ezen munkáknak a korábbi nyertes ajánlattevővel való elvégzése az eredeti szerződésben meghatározott építési beruházás teljesítéséhez szükséges, és e feltételek teljesülése esetén fennállnak az a), b) és c) pontban foglalt - a) és b) pontonként, ill. a) és c) pontonként együttes - feltételek is.
A perben nem volt vitás, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárás kerestében megjelölt elő-közművesítést és a házi bekötéseket mint utólagosan felmerült munkákat az előminősítéses közbeszerzési eljárás alapján megkötött fővállalkozói szerződés nem nevesítette, azokra tehát az előminősítéses eljárásban érvényesített ajánlatkérői beszerzési igény nem terjedt ki. E két munkavégzés tekintetében a munkavégzést szükségessé tevő körülmények előre nem láthatósága sem volt megállapítható, mivel a felperes maga mérte fel és határozta meg - a pénzügyi lehetőségeitől is függően - a beszerzési igényét. Az eredetileg nem tervezett munkákhoz szükséges anyagi fedezet utólagos rendelkezésre állása nem a további munka elvégzésének szükségességét, hanem annak lehetőségét teremti meg, így az anyagi fedezet biztosítása a tárgyalásos eljárás jogalapjaként nem értékelhető.
A bíróság megállapította, hogy az elő-közművesítés és a házi bekötések megvalósítása az ajánlatkérő részéről egyértelműen új beszerzési igényként merült fel, azoktól függetlenül az eredeti fővállalkozói szerződés teljesíthető volt. Maga a nyertes ajánlattevő is kizárólag a vákuumos víztelenítés és a talajcsere tekintetében látta szükségesnek pótmunkák elvégzését, amelyek indokoltságát az alperes sem vitatta.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy amennyiben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának elsődleges jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a további feltételek meglétének vizsgálata szükségtelen. Jelen esetben a Kbt. 70. § (2) bekezdésének első fordulatában megjelölt jogszabályi feltételek hiánya a tárgyalásos eljárásfajta alkalmazását jogszerűtlenné tette, ezért az alperes helytállóan állapította meg a felperes eljárásának jogszabálysértő voltát.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja értelmében az alperes a határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése előírja, hogy a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Jelen esetben ez az összeg szervezet esetén 1 000 000 Ft.
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A bírsággal kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy a felperes terhére többszörös jogszabálysértés elkövetése volt megállapítható, erre figyelemmel a törvényi minimumnak megfelelő bírság összeg kiszabásától magasabb értékű bírság kiszabása nem kifogásolható.
Mivel a rendelkezésre álló adatok a per eldöntéséhez elegendő alapul szolgáltak, a bíróság a felperes által indítványozott szakértői bizonyítást mellőzte.
A kifejtettek alapján a bíróság a keresetet elutasította, és a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperest az alperes költségeinek megfizetésére kötelezte.
A felperes személyes illetékmentessége folytán kereseti illetékre vonatkozó rendelkezés a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2003. március 5.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
