KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4290)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.125/7/2003.
Tárgy: a Top Cop Security Rt. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Top Cop Security Rt. (2030 Érd, Zrínyi u. 3/D., képviseli: dr. Solti Szabolcs ügyvéd, 1136 Budapest, Tátra u. 6. I. em. 6., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Rökk Szilárd u. 13., képviselik: dr. Salamonné Bódis Enikő és dr. Salamon Ferenc ügyvédek, 1012 Budapest, Vérmező út 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "II. Sz. Belgyógyászati Klinika technikai eszközökkel támogatott élőerős vagyonvédelmi szolgáltatása 3 éves időtartamra 2 fő folyamatos szolgálattal" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő felhívást jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 11-i, 50. számában nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában 9928/2002. sz. alatt.
A felhívás 15. b) pontja szerint a szerződéskötés időpontja: az eredményhirdetést követő 15. nap, amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanap.
A 16. g) pont előírta, hogy ajánlattevő csatolja a tevékenységre vonatkozó szolgáltatási és általános felelősségbiztosítását, melynek valamennyi eseményfajta vonatkozásában limithatára 5 millió forint fölött van, valamint a 16. l) pont előírta az ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a dokumentációhoz csatolt mintaszerződést elfogadja.
A 16. m) pont szerint ha az ajánlatkérő az eredményhirdetéskor a második legkedvezőbbnek minősített ajánlattevőt is meghatározta, az eljárás nyertesének visszalépése esetén ezzel köt szerződést.
Az ajánlatkérő dokumentációt is készített. Ebben a II. fejezet II. 9. pont előírta azt, hogy az ajánlattevő csatolja a tevékenységére vonatkozó szolgáltatási (szakmai) és általános felelősségbiztosításának másolatát, és 30 napnál nem régebbi - a biztosító által kiadott - igazolását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve arról, hogy szolgáltatási és általános felelősségbiztosítása érvényes.
A VI. fejezet mintaszerződést tartalmazott, amelynek III. 5. pontja előírta, hogy a megkötött általános felelősségbiztosításról és szolgáltatási felelősségbiztosításról szóló biztosítási kötvény a szerződés 2. sz. mellékletét képezi.
Kérelmező 2003. január 10-én arról kért tájékoztatást ajánlatkérőtől, hogy az ajánlathoz csatolandó biztosítói igazolás elfogadható-e a biztosítási szerződéshez kapcsolódó kötvény helyett, mivel azt a 2003. évre vonatkozóan az AXA Biztosító Rt. várhatóan január 24-ére bocsátja rendelkezésére. A biztosítóintézet hivatalos igazolást állított ki cégük részére a biztosítás meglétéről, a biztosítási díj befizetéséről, amely okirat tartalmazza a kötvényen szereplő valamennyi adatot és információt, beleértve az egyes eseményfajták kárlimiteit is.
Az ajánlatkérő válaszában úgy nyilatkozott, hogy a biztosítási kötvény megszerzéséig a biztosító intézet teljes körű, hivatalos igazolását is elfogadja a pályázati anyagokban, de csak eredeti vagy közjegyző által hitelesített formában.
Az ajánlattételi és egyben bontási határidőre, 2003. január 22-ére a kérelmezőn kívül a Kövéd Kft., a CBA Kft., a Villám Holding Rt., a Special Kft., a Strázsa-Véd Kft., az Árgus-Security Kft., az Aramis 98 Kft., a Herkules-94 Őr-Véd Kft. és a Bross Rt. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő öt ajánlatot érvénytelenné nyilvánított. Az érvényes ajánlatokat ajánlatkérő elbírálta, és a 2003. február 6-án tartott eredményhirdetésen nyertesnek a kérelmező ajánlatát, az ezt követő második legkedvezőbbnek a Herkules-94 Őr-Véd Kft. ajánlatát hirdette ki.
Az ajánlatkérő 2003. február 13-án kelt levelében felhívta kérelmezőt, hogy a közbeszerzési eljárás szerződéskötéséhez az általános és szakmai felelősségbiztosítási kötvények másolatait a szerződéskötés február 20-i időpontjáig csatolja, mivel ezek a kérelmező által is elfogadott mintaszerződés részei, mellékletei. Felhívta a kérelmező figyelmét, hogy a kötvények hiányában a szerződéskötés a kérelmező érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.
Kérelmező válaszlevelében arra hivatkozott, hogy cégük érvényes, a követelményeknek megfelelő általános és szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik, amelyet pályázati anyagaikban a biztosítóintézet hivatalos és eredetiben csatolt okiratával igazoltak. Ajánlatkérő január 14-én kelt faxában tájékoztatta őket arról, hogy a biztosítási kötvény megérkezéséig a biztosítóintézet hivatalos igazolását is elfogadják.
Az ajánlatkérői dokumentációban található és cégük által is elfogadott mintaszerződés mellékletében valóban megjelölésre kerül a biztosítási kötvény másolata. Ezzel kapcsolatban felhívják ajánlatkérő figyelmét arra, hogy sem a szerződés, sem pedig a dokumentáció nem határozza meg, hogy a kérdéses mellékletet hogyan és mikor kell a szerződéshez csatolni. Úgy gondolják, hogy sem a jogszabályi logika, sem annak alapvető rendelkezései, a rugalmas üzleti etika pedig végképp nem támaszt akadályt, hogy a kötvény kézhezvételéig a biztosítóintézet hivatalos - a kötvény helyettesítésére alkalmas - okirata képezze a szerződés mellékletét.
Ezt követően - ajánlatkérőt előzetesen értesítve - a kérelmező a szerződést négy példányban 2003. február 20-án egyoldalúan aláírta. Az ajánlatkérő által ekkor felvett "Emlékeztető" ezt a tényt rögzítette, valamint azt is, hogy a szerződés aláírásakor a biztosítási kötvény másolatát a Top Cop Rt. nem csatolta, csak a biztosító által 2003. január 17. napján keltezett egyoldalas igazolást.
Ajánlatkérő megkeresésére az AXA Biztosító Rt. 2003. február 25-én kelt faxon küldött levelében közölte, hogy a kérelmező részére kiállított - 2003. január 17-i - igazolás az általa beterjesztett ajánlat alapján készült, azonban az elfogadott és megküldött szerződés az ajánlattól eltér. A levél tartalmazta a szerződés lényeges paraméterei között a biztosítási fedezetet és kombinált limitként 60 000 000 Ft-ot jelölt meg, továbbá azt, hogy a biztosítói nyilatkozat a biztosítási kötvény kibocsátásáig annak igazolására és helyettesítésére alkalmas.
Az ajánlatkérő 2003. február 25-i levelében értesítette a kérelmezőt, hogy a biztosítási kötvények csatolásának elmaradása miatt nem jogosult a megbízási szerződést a mintaszerződéstől eltérő tartalommal kérelmezővel megkötni. Közölte továbbá, hogy a kérelmezőnek felróható okból történt szerződéskötés meghiúsulásra tekintettel a második legkedvezőbb ajánlattevővel köti meg a szerződést.
Ajánlatkérő a szerződést a Herkules-94 Őr-Véd Kft.-vel 2003. március 6-án megkötötte.
A kérelmező 2003. március 12-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság állapítson meg jogsértést és semmisítse meg az ajánlatkérő 2003. február 25-én kelt döntését, amelyben a társaságukkal történő szerződéskötést megtagadta.
Amennyiben az ajánlatkérő a második helyezett ajánlattevővel szerződést kötött, állapítsa meg ennek jogszerűtlenségét, mivel az ajánlati felhívás 16. m) alpontja alapján kizárólag cége visszalépése esetén teszi lehetővé a szerződéskötést. Szabjon ki közbeszerzési bírságot, valamint kötelezze a jogsértő ajánlatkérőt az eljárási díj és a költségek megfizetésére.
Előadta, hogy az előírt biztosítási jogviszonnyal rendelkezett, amelyet a biztosító mind az ajánlat benyújtásához, mind az ajánlatkérő megkeresésére teljeskörűen igazolt.
Elismerte, hogy a biztosítási kötvényt a szerződés mellékleteként nem csatolta, mivel azt a biztosító a szerződés megkötéséig nem állította ki, azonban ez a körülmény nem jelenti azt, hogy cége a pályázati kiírásban megkövetelt biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezett volna. Különösen érthetetlen az ajánlatkérő döntése annak fényében, hogy cége kifejezetten a kötvény hiánya miatt megkereste az egyetemet, amely írásban elfogadta a biztosító teljes körű igazolását a kötvény helyett, és társaságuk ezen előzmények után nyerte meg a közbeszerzési eljárást.
Mivel a közbeszerzési törvény 73. §-a alapján az ajánlatkérő a pályázati eljárásban foglaltakhoz képest a szerződéskötésre nem állapíthat meg többletkötelezettségeket, az ajánlatkérő döntését jogszerűtlennek tartja.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az ajánlatkérő a szerződés aláírását nem arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem rendelkezik a pályázati feltételeknek megfelelő biztosítási jogviszonnyal - sőt a jogviszony meglétének igazolására az AXA Biztosító Rt.-t külön megkereste, amely a biztosítás fennálltát igazolta -, hanem kizárólag arra hivatkozott, hogy cége a még ki nem állított biztosítási kötvényt nem csatolta.
Az ajánlatkérő írásbeli észrevételében a kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy a kérelmezőnek a dokumentáció áttanulmányozása után meg kellett ismernie a szerződéskötés feltételeit is, és tudomásul kellett vennie, hogy a szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékleteként a szerződéskötéshez milyen okiratokat kell csatolnia.
A mintaszerződés mellékleteként megjelölt biztosítási kötvény a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az ajánlati felhívás 16. l) pontjában külön nyilatkozatot kértek az ajánlattevőtől a mintaszerződés elfogadásáról.
Ajánlattevő a kérelmező által csatolt - 2003. január 17. napján kelt - biztosítói igazolást a közbeszerzési eljárás ezen szakaszában a szolgáltatási és általános felelősségbiztosítás meglétének tanúsítására (igen magas, 200 millió Ft/év) elfogadta, figyelemmel arra is, hogy az ajánlattevő jelezte, hogy a biztosítási kötvényt a biztosítóintézet január 24-re fogja rendelkezésére bocsátani, tehát a szerződéskötés időpontjára, február 21-re csatolni tudja azt.
A kérelmező a közbeszerzési eljárásban nyertes lett, ezért a szerződéskötés esedékes időpontjára ajánlatkérő kérte a biztosítási kötvény csatolását. Kérelmező ezt a megadott időre csatolni nem tudta. Az újabb biztosítói igazolás tartalmazta, hogy az az ajánlatba csatolt igazolástól eltér (jóval alacsonyabb, kombinált limit 60 millió Ft/év), ezt a kérelmező jogorvoslati kérelmében nem említette.
Az ajánlatába csatolt január 17-i igazolás a kérelmező ajánlata alapján került kiállításra, a biztosító azonban attól eltérő feltételekkel kötötte meg a biztosítási szerződést 2003. február 25-én.
A szerződéshez a biztosítási kötvény mellékletként való csatolását azért tartotta szükségesnek ajánlatkérő, mert a közbeszerzés tárgya vagyonvédelmi szolgáltatás, amely rendeltetése a különféle káresemények megakadályozása. A szerződéshez szorosan hozzá tartozó kérdés a kár telepítésének a szabálya, hogy káresemény bekövetkezése esetén milyen eljárási rendben, hogyan biztosítható a reparáció. A biztosító második igazolás az ajánlatba csatolt igazolástól eltér, lényegesen szűkebb tartalmú.
A kérelmező 2002. december 27-én vásárolta meg a dokumentációt, tehát több mint 50 nap állt rendelkezésére a biztosítási kötvény beszerzéséhez.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése értelmében a szerződést a felhívás és a dokumentáció tartalmának megfelelően kell megkötni. A kiírás szerint a biztosítási kötvény a megkötendő szerződés melléklete, a kötvény tartalma tehát a szerződés része. A melléklet csatolásának elmaradása tehát azt jelenti, hogy az ajánlattevő más tartalmú szerződést kívánt kötni, ezért ajánlatkérő a szerződéskötést a kérelmező hibájából meghiúsultnak tekintette.
A 2003. április 4-én megtartott tárgyaláson ajánlatkérő szóban előadta azt, hogy a Kbt. 62. § (3) bekezdésére hivatkozással mentesült a kérelmezővel megkötendő szerződéstől. Ettől függetlenül a közbeszerzési eljárás eredményes volt, tehát a második legjobb ajánlattevőt kellett felhívnia a szerződés megkötésére.
Ajánlatkérő álláspontja szerint amennyiben a szerződést a kiírástól eltérő feltételekkel megköti, az egyrészt sértette volna az eljárás tisztaságát, másrészt a többi ajánlattevő érdekeit.
Egyéb érdekeltként a Strázsa-Véd Kft. tett szóbeli észrevételt a 2003. április 4-én megtartott tárgyaláson, mely szerint ajánlatkérő a biztosítási feltételek meghatározásánál, illetve elfogadásánál nem egyértelműen járt el.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet az alábbiak szerint elutasítja.
A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni. Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a részek tekintetében nyertesekkel kell szerződést kötni. E szerződés szükség esetén az ajánlatoknak, illetve a felhívásnak megfelelően tartalmazhatja az ajánlattevőként szerződést kötők közötti együttműködés feltételeit is.
A Kbt. 62. § (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes.
Az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell a tevékenységre vonatkozó szolgáltatási és általános felelősségbiztosítás másolatát, valamint a biztosító igazolását arról, hogy ezek az ajánlattétel időpontjában érvényesek.
A kérelmező - a Kbt. 38. § (1) bekezdés szerinti - tájékoztatás kérésére adott válaszában az ajánlatkérő lehetővé tette, hogy a biztosítási kötvény megszerzéséig elegendő a biztosító teljes körű igazolásának csatolása a pályázati anyagokban.
A dokumentáció meghatározta a részletes szerződési feltételeket és előírta, hogy a biztosítási kötvény a szerződés 2. sz. mellékletét képezi. A felhívás szerint a dokumentáció szerinti mintaszerződés elfogadásáról az ajánlatban nyilatkoznia kellett az ajánlattevőknek.
A kérelmező ajánlatának 34. oldalán csatolta az AXA Biztosító Rt. igazolását a következő kárlimitekre és kiterjesztésekre vonatkozóan:
- 200 millió Ft/év, az általános, valamint tevékenységi szolgáltatási felelősségre (évente max. 8 káresemény, 30 millió Ft/káresemény),
- 15 millió Ft/kár/év tárgyak elvesztéséből adódó károkra,
- 100 millió Ft/év, a biztosított személyzet mulasztásának felróható betörés-, lopás- és rabláskárokra.
Az igazolás tartalmazta, hogy a biztosítási kötvény nem került még kibocsátásra.
Az ajánlat 59. oldalán kérelmező úgy nyilatkozott, hogy nyertessége esetén a szerződés hatálya alatt biztosítási szerződését nem kívánja oly módon módosítani, hogy annak limitértékei csökkenjenek.
A kérelmező nyilatkozott az ajánlati dokumentációban foglalt mintaszerződés elfogadásáról is.
A Kbt. 49. § (2) bekezdés előírja, hogy az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 62. § (1) bekezdés első mondata szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az 59. § (1) bekezdése szerinti szervezettel (személlyel) kell a felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni.
Az ajánlati felhívás 15. b) pontja alapján a 2003. február 21-én esedékes szerződéskötés időpontjáig a kérelmező nem csatolta a biztosítási kötvényt. A biztosító ajánlatkérő megkeresésére 2003. február 25-én úgy nyilatkozott, hogy a kérelmezővel megkötött biztosítási szerződés paraméterei a következők:
- biztosítási fedezet: általános felelősség
- kombinált limit: 60 millió Ft
A biztosító nyilatkozata szerint az irat a biztosítási kötvény kibocsátásáig annak igazolására alkalmas.
Megállapítható, hogy az ajánlatba csatolt biztosítói igazolás limitértékei és kiterjesztései - kérelmező az 59. oldalon található csökkenést kizáró nyilatkozata ellenére - a biztosító és a kérelmező között létrejött biztosítási szerződésben szűkítő értelemben módosultak. Az ajánlatkérő nem köthette meg a szerződést, mivel egyrészt a biztosítási kötvényt kérelmező nem csatolta a felhívás szerinti határidőre, másrészt a 2003. február 25-én birtokába került kötvényt helyettesítő biztosítói nyilatkozat tartalmából értesült arról, hogy az eltér az ajánlatba csatolt igazolástól. Így joggal hivatkozhatott a Kbt. 62. § (3) bekezdésére, miszerint mentesül a szerződés megkötése alól, ha az eredményhirdetést követően - általa előre nem látható ok következtében beállott körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. Ajánlatkérő jelen esetben a kérelmező mulasztását nem láthatta előre. A mulasztás miatt viszont a Kbt. 62. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nem volt jogosult szerződést megkötni a nyertes ajánlattevővel, mivel a szerződést a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni a feleknek. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint kizárólag a pályázati anyagban tette lehetővé, hogy kérelmező mindössze a biztosító igazolását csatolja.
A Döntőbizottság megalapozatlannak tartja kérelmező azon hivatkozását, hogy ajánlatkérő a pályázati kiíráshoz viszonyítva többletkötelezettséget állapított meg a szerződéskötéshez, hiszen ajánlatkérő egyértelműen rögzítette a dokumentáció VI. fejezet III. 5. pontjában azt, hogy a megkötött általános felelősségbiztosításról és szolgáltatási felelősségbiztosításról szóló kötvény a szerződés 2. sz. mellékletét képezi.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem járt el jogszerűtlenül ajánlatkérő, amikor a szerződést a kihirdetett második legkedvezőbb ajánlattevővel kötötte meg. A Kbt. rendelkezései alapján ajánlatkérőt az eredményes közbeszerzési eljárás lezárásaként szerződéskötési kötelezettség terheli. Alapesetként ezen kötelezettség a közbeszerzési eljárásban nyertesnek kihirdetett ajánlattevő irányában áll fenn, azonban a törvény biztosítja annak lehetőségét, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel való szerződéskötés kötelezettsége alól mentesüljön ajánlatkérő. Ilyen esetekben pedig - amennyiben ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlattevőt is megjelölte - ajánlatkérő az általa megnevezett második helyezettel jogosult az eljárást lezáró szerződést megkötni.
A kérelmező - biztosítói igazolás szerinti tartalmú - biztosítóval kötött szerződése az ajánlathoz képest módosításnak minősül, az ajánlatkérő akkor járt volna el jogsértően, ha ezt figyelmen kívül hagyva köt szerződést kérelmezővel.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasítja.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, tekintettel arra, hogy jogsértés nem került megállapításra.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 10.
Dr. Szaller Ottó s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
