KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4396)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.192/13/2003.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárása a Magyar Villamos Művek Rt. beszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kezdeményező) által a Magyar Villamos Művek Rt. (1011 Budapest, Vám u. 5-7., képviseli: dr. Izsáki Mihály jogi és igazgatási osztályvezető és dr. Molnár Attila ügyvéd, 5000 Ügyvédi Iroda, 1011 Budapest, Iskola u. 13., a továbbiakban: kérelmezett) "Békéscsaba 400/120 kV-os alállomás bővítéséhez, szekunder rendszerének egységesítéséhez, Sajószöged 400/200/120 kV-os alállomás 400 kV-os rekonstrukciójához szükséges védelemautomatika rendszer és irányítástechnikai rendszer szállítása" tárgyú beszerzési eljárása ellen hivatalból indított jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a beszerzési eljárás iratai, a kérelmezett működési engedélye, üzletszabályzata és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
A kérelmezett MVM Rt. részére a Magyar Energia Hivatal jogerősen működési engedélyt adott ki villamos energia átvitelére. A magyarországi átviteli hálózat - a Paksi 400 kV-os, illetőleg Duna menti 220 kV-os alállomás (a kapcsoló berendezések a 400/120, illetve 220/120 kV-os transzformátorokkal) kivételével - a kérelmezett tulajdonában áll.
A kérelmezett ezen az átviteli hálózaton keresztül valósítja meg a villamos energia átvitelét.
Az átviteli működési engedély I.2 pontja szerint a villamos energia átvitele jog és kötelezettség. Az engedélyes a VET-ben (a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény) és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, valamint az engedélyben foglaltak szerint végezheti tevékenységét; jogokat gyakorolhat és kötelezettségek terhelik. Az engedély alapján a kérelmezett jogosult a Magyar Köztársaság területén villamosenergia-átvitelt végezni (I.2.1 pont).
A működési engedély I.3. d) pontja is előírja, hogy az engedélyes köteles a tevékenysége végzéséhez szükséges megfelelő mennyiségű és színvonalú eszköz rendelkezésre állását, valamint a szükséges karbantartási, javítási, felújítási munkák időbeni elvégzését, továbbá a szükséges készleteket és tartozékokat és a hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket, valamint az átviteli hálózat fejlesztését biztosítani.
A működési engedély I.5.1 pontja kimondja, hogy az engedélyes az engedélyköteles tevékenységének egyes elemeit vagy kapcsolódó tevékenységét kizárólag a jelen I.5 pontban foglalt feltételekkel jogosult más személyekkel végeztetni. A I.5.2 pont előírja, hogy amennyiben az engedélyes más személlyel kívánja végeztetni tevékenységét, akkor erről előzetesen, kellő időben, írásban tájékoztatni köteles a Magyar Energia Hivatalt. A működési engedély I.5.4 pontja szerint, ha a mással végeztetendő tevékenység a villamosenergia-átviteli tevékenység jelentős részét érinti, vagy tervezett értéke a 200 M Ft-ot meghaladja, akkor az engedélyes csak külön eljárási szabályok betartása mellett valósíthatja meg a tevékenység mással való végeztetését. Az engedélyes - többek között az I.5.6 pont szerint - köteles nyilvános pályázatot kiírni és azt legalább egy országos napilapban meghirdetni. A működési engedélyben meghatározásra kerültek a pályázat kötelező tartami elemei és az engedélyes csak a pályázat nyertesével köthet szerződést.
Azt is kimondja ugyanezen pont, hogy: "Amennyiben az Engedélyes, illetve az a tevékenység, amelyet az Engedélyes más személlyel kíván végeztetni, a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozik az Engedélyes a pályázat kiírása és a szerződéskötés során köteles a Kbt. előírásainak megfelelően eljárni".
A működési engedély részletes adatszolgáltatási és információadási kötelezettséget állapít meg a kérelmezettel szemben.
A kérelmezett elkészítette az üzletszabályzatát is az átviteli hálózati tevékenységre, amelyet a Magyar Energia Hivatal jogerősen jóváhagyott.
Az üzletszabályzat 3.2 pontjában ismerteti a kérelmezett mint átviteli engedélyes szerződéses kapcsolatait.
"Az átviteli engedélyes a közcélú villamos hálózatot mint az átviteli hálózatot működteti és gondoskodik a villamosenergia-piac szereplői számára a villamos energia átviteléről Magyarországon, illetve a szomszédos rendszerek felé.
Az MVM Rt. átviteli engedélyesként elsősorban az átviteli hálózat üzemirányítását végző rendszerirányítóval, valamint a szintén közcélú hálózatot üzemeltető elosztói engedélyesekkel van szerződéses kapcsolatban. Közvetlen üzemi és szerződéses kapcsolatokkal rendelkezik az átviteli hálózatra csatlakozó termelői engedélyesekkel, kiserőművek üzemeltetőivel, a hálózatához csatlakozó feljogosított fogyasztókkal, illetve az átviteli hálózaton export, import és tranzit kereskedelmi tevékenységet folytató rendszerhasználókkal.
Az átviteli engedélyes fő tevékenysége az átviteli hálózathoz kapcsolódó elosztóhálózati engedélyesek, feljogosított fogyasztók, termelők, exportőrök, importőrök és tranzitőrök, összességében rendszerhasználók villamosenergia-forgalom lebonyolításához szükséges átviteli hálózat rendelkezésre állásának biztosítása".
Az üzletszabályzat 4.3.1 pontja szerint a villamos energia átadása-átvétele az erőművek alállomásaihoz kapcsolódó csatlakozási pontokon, a nemzetközi rendszerkapcsolatok átadási pontjain, az elosztói engedélyes átadási pontjain, illetve a feljogosított fogyasztók kapcsolódási pontjain történik.
Az üzletszabályzat rendelkezése szerint az átviteli engedélyes és a villamosenergia-piac más résztvevői közötti együttműködés műszaki, kereskedelmi feltételeit, a vonatkozó jogszabályok, ellátási szabályzatok, üzletszabályzatok, az üzemi szabályzat (tervezet formájában áll rendelkezésre), illetve az egyes rendszerhasználókkal kötött szerződések rögzítik.
A rendszerhasználók az átviteli hálózatra való csatlakozásért, annak használatáért jogszabályi rendelkezések alapján rendszerhasználati díjat kötelesek fizetni.
Az üzletszabályzat 4.4.9 pontja szerint kétfajta szerződést köt az átviteli engedélyes a rendszerhasználókkal, üzemviteli megállapodást és kereskedelmi típusú szerződéseket. Ez utóbbiban rögzítik a konkrét villamosenergia-forgalom lebonyolításához tartozó hálózati kapacitást, illetve szolgáltatás biztosítását ellenérték fejében.
A kérelmezett 2003. március 28-án egyfordulós, zártkörű versenytárgyalást hirdetett a rendelkező részben meghatározott tárgyban és elkészítette ajánlati felhívását, versenytárgyalási dokumentációját.
Felhívásában az ajánlattételi határidőt 2003. április 28-ban állapította meg, ajánlattételre hívta fel a következő cégeket: ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Országos Villamostávvezeték Rt., Prolan Irányítástechnikai Rt., Protecta Elektronikai Kft.
A felhívása 8. pontjában meghatározta a teljesítési, részteljesítési határidőket.
A kérelmezett a versenytárgyalási dokumentációban határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi, formai követelményeit és ez tartalmazta a műszaki specifikációt is.
Dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja 2003. április 18-án nyújtotta be jogorvoslati kezdeményezését, melyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy a kérelmezett jogosan mellőzte-e a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Előadta, hogy a kérelmezett 2003. március 28-án előzetes minősítést követően indította meg versenytárgyalásos eljárását, több céget kért fel ajánlattételre. Felhívásában meghatározta eljárásának szabályait. Kifogásolta, hogy olyan céget is felhívott a kérelmezett ajánlattételre, amely közel 100%-os tulajdonában áll.
Közölte, hogy vélelmezett jogsértésről közérdekű bejelentés alapján 2003. április 17-én szerzett tudomást.
A kezdeményező írásbeli előkészítő iratában és tárgyalási nyilatkozatában kezdeményezése előterjesztését azzal indokolta, hogy Kbt. 1. § e) pontjában támasztott feltételek a kérelmezett beszerzési eljárása vonatkozásában fennállnak, így a fejlesztés megvalósítása a Kbt. hatálya alá tartozik. A kérelmezett gazdálkodószervezet és álláspontja szerint közszolgáltató tevékenységet folyatat.
A Kbt. 10. § e) pontja határozza meg a közszolgáltató tevékenység körébe tartozó tevékenységeket, és ennek alapján nem csak kizárólag a Ptk. 387. §-a szerinti közszolgáltatási szerződéses jogviszonyok tartoznak a Kbt. hatálya alá. A 10. § e) pontja szélesebb fogalmi körre terjed ki, tartalmazza még a közcélú szolgáltatást, a közüzemi tevékenységet és a közmű- vagy kommunális szolgáltatást is. Álláspontja szerint ugyan a 10. § e) pontja előírja, hogy jogszabálynak kell a szolgáltatást ilyennek minősíteni, és valóban sem a Kbt., sem a VET, illetve más kapcsolódó jogszabályok kifejezetten nem mondják ki, hogy az átviteli tevékenység közcélú szolgáltatás, azonban ez a minősítés a jogszabályok más rendelkezései alapján megállapítható. A kérelmezett által kifejtett tevékenység mind a szolgáltatás tárgyát (közcélú hálózat), mind a tevékenység lényegét (közcélú hálózat üzemeltetése, fenntartása, karbantartása, fejlesztése stb.), mind pedig a tevékenységgel érintett alanyi kört tekintve (közüzemi szolgáltatók, fogyasztók, közüzemi nagykereskedők stb.) - a közszolgáltatási szerződés lététől függetlenül - közcélú szolgáltatásnak minősíthető.
Ugyan a VET új szabályozása szétosztotta az egyes funkciókat és feladatokat a villamosenergia-ipar szereplői között, azonban a folyamatok egymással összefüggnek és az átviteli engedélyes tevékenysége is szükséges ahhoz, hogy biztosítva legyen a fogyasztók számára a villamos energia szolgáltatása.
A VET VI. fejezete ugyan külön fejezetben szabályozza a közüzemi szolgáltatást, és ez alatt a közüzemi fogyasztó és a közüzemi szolgáltató közötti jogviszonyt érti, ez a szabályozás a közüzemi szolgáltatásra vonatkozik, és ettől függetlenül az átviteli tevékenység közcélú szolgáltatásnak minősül.
Álláspontja szerint a kérelmezett beszerzése közvetlenül összefügg a közcélú szolgáltatásával, mert a közcélú átviteli hálózat nélkül nem lenne biztosítható a fogyasztók ellátása.
A kezdeményező hivatkozása szerint attól függetlenül fennáll a Kbt. hatálya alá tartozás, hogy a VET 28. §-a szabályoz - meghatározott feltételekhez kötött - pályáztatási eljárást. E pályáztatási eljárásra vonatkozó szabályokat ugyanis annak érdekében állapította meg a jogalkotó, hogy amennyiben nem teljesíti az átviteli engedélyes a kötelezettségét, abban az esetben az ellátás biztosítása érdekében a hivatal, illetve a rendszerirányító megvalósíthassa a szükséges hálózatfejlesztést.
A kezdeményező szerint a kérelmezett tevékenysége gyakorlására kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik. A kizárólagos jogosultságnak nem feltétele az, hogy a konkrét gazdálkodószervezetet jogszabály megnevezze és a Kbt. 10. § f) pontja értelmében az is kizárólagos jognak minősül, ha jogszabály alapján korlátozott számú szervezet jogosult meghatározott tevékenység végzésére a közbeszerzéssel érintett piacon.
A VET 65. § (1) bekezdése szerint ugyan a kiadott átviteli engedély nem tartalmaz kizárólagosságra vonatkozó rendelkezést, azonban az átviteli tevékenység a VET 51. § (1) bekezdése értelmében engedélyköteles tevékenység, amelyet 25 évre adnak meg.
Jelenleg egy közcélú átviteli hálózat van Magyarországon, amelyen való átviteli tevékenységre működési engedéllyel csak a kérelmezett rendelkezik, így megállapítható a természetes monopólium fennállása. Továbbá, mivel egy szervezet rendelkezik 25 évre engedéllyel, fennáll jogi szempontból is a kizárólagosság.
A kérelmezett írásbeli észrevételében és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati eljárás megszüntetését, mert álláspontja szerint beszerzése, amelyet mint átviteli engedélyes folytat, nem tartozik a Kbt. hatálya alá.
Ismertette, hogy a kérelmezett, mint átviteli engedélyes az átviteli hálózat működtetéséért, üzemeltetéséért, karbantartásáért, fejlesztéséért és felújításáért felelős. A kötelezettségeit meghatározza a VET, az üzletszabályzat, illetőleg a még tervezeti szinten lévő üzemi szabályzat. A Magyar Energia Hivatal írta elő számára a beszerzés tárgyát képező Sándorfalva-Békéscsaba 400 kV-os összeköttetésnek legkésőbb 2003. december 31-ig történő üzembe helyezését, melynek része a Békéscsaba 400/120 kV-os alállomás bővítése. E hálózatfejlesztési munkák elvégzése szükséges az üzembiztonsági színvonal betartásához.
Álláspontja szerint a Kbt. 1. § e) pontja alapján a kérelmezett mint átviteli engedélyes abban az esetben tartozik a Kbt. személyi hatálya alá, ha megállapítható a három együttes, konjunktív feltétel teljesülése:
- közszolgáltató tevékenység gyakorlása,
- jogszabály alapján,
- kizárólagos jogosítvánnyal.
Közszolgáltató tevékenységnek a Kbt. 10. § e) pontja értelmében csak az olyan tevékenység minősül, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít.
Álláspontja szerint mivel sem a Kbt., sem a VET, sem más jogszabály az általa végzett átviteli tevékenységet nem minősíti közszolgáltatásnak, ezért nem áll fenn a feltétel. A Kbt. 10. § e) pontja nem teszi lehetővé a kiterjesztő értelmezést.
A kérelmezett átviteli tevékenységet folytat, amelynek fogalmát a VET 3. § 2. pontja határozza meg. Az átvitel villamosenergia-iparági szakfogalom, amely nem minősíthető szolgáltatásnak, hanem amelynek a lényege a villamos energia továbbítása, a nagyfeszültségű villamos energia szállítása, fuvarozása a rendszerhasználók részére, amelyért ők jogszabályban megállapított rendszerhasználati díjat kötelesek fizetni.
A kérelmezett álláspontja szerint a hálózatoknak a közcélú megnevezése sem alapozza meg a közcélú szolgáltatásra vonatkozó következtetés levonását.
Az elkészült hálózatokat a Magyar Energia Hivatal jogosult minősíteni, és amennyiben a hálózat nem egyetlen fogyasztó saját igényének kielégítését szolgálja, akkor azt a hálózatot közcélú hálózatnak minősíti.
A VET a közcélú hálózatokat többféle módon csoportosítja, megkülönbözteti az átviteli hálózatot, illetve az elosztóhálózatot. Ebből következően a közcélú megnevezés önmagában nem fejez ki többet, csak azt, hogy biztosítani kell a hálózathoz való hozzáférés lehetőségét a jogszabályi feltételek megléte esetén.
A kérelmezett jogi álláspontja szerint a közszolgálati jogviszonyt az jellemzi, hogy az a szolgáltató és bármely fogyasztó között jöhet létre, a fogyasztó saját igényei szerinti felhasználást biztosítja, csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadható meg, illetve szüneteltethető, korlátozható és bármely fogyasztó számára igénybe vehető. Ezen feltételek pedig a kérelmezett beszerzése vonatkozásában nem állnak fenn.
A kérelmezett mint átviteli engedélyes az átviteli hálózaton 220 kV és afeletti feszültségszinten szállítja a villamos energiát, és ezen a feszültségszinten egyetlen fogyasztó számára sem vehető igénybe.
A kérelmezett hivatkozása szerint nem módosítja átviteli tevékenysége megítélését az, hogy a feljogosított fogyasztók részére is továbbítja átviteli hálózatán keresztül a villamos energiát. A VET szabályozása megkülönbözteti a közüzemi szolgáltatást, de biztosítja - meghatározott feltételek mellett - a feljogosított fogyasztók számára, hogy ne közüzemi szolgáltatás keretében elégítsék ki villamosenergia-igényüket. E szabályozás a villamosenergia-piac liberalizálása keretében jött létre, de a kérelmezettnek a feljogosított fogyasztók részére is ugyanazt a továbbítást kell biztosítani, mint a többi rendszerhasználó számára.
A kérelmezett álláspontja szerint nem állapítható meg a kizárólagosság jelen esetben, méghozzá azért, mert jogszabály alapján nem áll fenn kizárólagossága az átviteli tevékenység végzésére. A VET 65. § (1) bekezdése a közüzemi nagykereskedők, a közüzemi szolgáltatók és a rendszerirányító részére állapít meg kizárólagos jogot, amelyet a működési engedélyben adnak meg.
A kérelmezett mint átviteli hálózati engedélyes részére sem a VET-ben, sem működési engedélyében nem állapítottak meg kizárólagos jogot, így annak fennállására erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés hiányában következtetés sem vonható le.
Ebből következően a természetes monopólium esetleges megléte ellenére sem állapítható meg kizárólagos jog, mert a kizárólagos jognak jogszabályi rendelkezésen kell alapulnia.
E körben a kérelmezett hivatkozott a Magyar Energia Hivatal 2003. április 4-én kelt levelére, mely szerint, mint átviteli engedélyes jogosult a Magyar Energia Hivatal jóváhagyó határozata alapján az átviteli tevékenységet, illetőleg annak egyes elemeit más személlyel elvégeztetni.
A VET 28. §-a is lehetővé teszi, hogy a hálózatfejlesztést ne csak az engedélyes végezze el, illetve arra pályázatot írjanak ki. E szabályozás is azt támasztja alá, hogy nem áll fenn kizárólagosság.
A kérelmezett előadta, hogy ugyan a működési engedélye I.5.6 pontja tartalmaz olyan rendelkezést, amely a Kbt. szabályozására utal, de ez csak egy standardizált, minden engedélyben meglévő előírás és a Magyar Energia Hivatal sem állapította meg azt, hogy a kérelmezett ilyen tárgyú beszerzései a Kbt. hatálya alá tartoznának.
A kérelmezett álláspontja szerint az általa végzett átviteli tevékenység társadalmi, nyilvánossági kontrollja is megvalósul, csak nem a Kbt. hatálya alá tartozás mellett, hanem a Magyar Energia Hivatal hatósági jogosítványai, illetve a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírások által, pl. legkisebb költség elve és érvényesítése.
E körben arra is hivatkozott a kérelmező, hogy a VET legkisebb költség elvének szabályozása mint "lex specialis" megelőzi a Kbt. 6. § j) pontja alapján a Kbt. mint "lex generalis" szabályozását.
A kérelmezett bejelentette, hogy az ajánlattételi határidőben az ajánlatokat benyújtották, azokat azonban a megindult jogorvoslati eljárásra tekintettel nem bontotta fel és beszerzési eljárását a jogorvoslati eljárás befejeződéséig felfüggesztette.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kezdeményezés nem megalapozott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban - a kezdeményezés alapján - azt vizsgálta, hogy a kérelmezett beszerzése a Kbt. hatálya alá tartozik-e.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt tekintette át, hogy ténylegesen mi a beszerzés tárgya, milyen tevékenység, ugyanis ennek függvényében ítélhető meg, illetve minősíthető a tevékenység.
A Döntőbizottság a kérelmezett által becsatolt jogerős villamosenergia-átviteli működési engedély, az üzletszabályzat, valamint versenytárgyalási felhívás és dokumentáció alapján megállapította, hogy a beszerzés tárgyát a kérelmezett tulajdonában álló közcélú átviteli hálózat részbeni fejlesztése képezi. A kérelmezett által végzett fő tevékenység a villamos energia átvitele, és ezzel függ össze az annak átvitelére szolgáló hálózat fejlesztése.
Az átvitel mint tevékenység fogalmát a szakági törvény, a VET 3. § (2) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg: "átvitel: villamos energiának hálózati engedélyes által az átviteli hálózaton keresztül történő továbbítása." Megállapítható a VET rendelkezései [pl. 31. § (1) bekezdése], a működési engedély feltételei és az üzletszabályzat előírásai alapján, hogy az átviteli engedélyes fő feladata, a tevékenységének rendeltetése az átviteli hálózaton a rendszerhasználók - a termelők, a kiserőművek üzemeltetői, a villamosenergia-kereskedők, a feljogosított fogyasztók, a közüzemi nagykereskedők, valamint a közüzemi szolgáltatók - részére biztosítani az átviteli hálózathoz való hozzáférés lehetőségét és azon továbbítani a villamos energiát.
A Kbt. 1. § e) pontja értelmében a Kbt. hatálya alá tartozik a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodószervezetnek a beszerzése, ha országos, regionális vagy helyi közszolgáltató tevékenység gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik.
A Kbt. e szakasza több feltétel együttes fennállása esetén mondja ki a Kbt. hatálya alá tartozást. A gazdálkodószervezet olyan közszolgáltató tevékenységet folytasson, amelynek gyakorlására jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik és e közszolgáltató tevékenysége országos, regionális, illetve helyi jellegű legyen.
Az egyértelműen megállapítható, hogy az MVM Rt. a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodószervezet.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokokra tekintettel nem állapítható meg az alapfeltétel - a közszolgáltató tevékenység gyakorlása - fennállása.
A közszolgáltató tevékenység fogalmát maga a Kbt. meghatározza az értelmező rendelkezései között, ebből következően a közbeszerzési jog vonatkozásában ez a meghatározás az irányadó. Így a Döntőbizottság is ezt a rendelkezést vette figyelembe.
A Kbt. 10. § e) pontja értemében közszolgáltató tevékenység: az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít.
A Kbt. szabályozása a 25. § értelmében kógens. A szabályozás kötelező jellege alapján csak az a tevékenység minősíthető közszolgáltató tevékenységnek, amelyet a konkrétan megjelölt három jogszabályfajta ilyenként minősít.
A jogalkotó nem tette lehetővé, hogy a jogalkalmazó - köztük a Döntőbizottság - az eljárása során vizsgálja és minősítse a más jogszabályok által szabályozott jogviszonyokat. A Döntőbizottság számára e körben csak azt a mozgásteret adta meg a jogalkotó, hogy azt tekintse át, hogy közszolgáltatásnak minősítették-e a fenti jogszabályok az adott szolgáltatást.
A Döntőbizottság áttekintette mind a Kbt., mind a VET, mind a további jogszabályok rendelkezéseit és megállapította, - amit egyébként az eljárás kezdeményezője sem vitatott - hogy a jogszabályok a kérelmezett átviteli tevékenységét nem minősítették közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak.
Ilyen jogi szabályozás hiányában pedig - a jogbiztonság érdekében is - nem mondható ki a Kbt. hatálya alá tartozás.
Valóban a VET a villamosenergia-ipar hálózatainak megnevezése körében használja a "közcélú hálózat" megjelölést (VET 3. §. 22. pont). Ez a minősítés vonatkozhat mind az átviteli, mind az elosztóhálózatra. E pont kimondja, hogy az a hálózat minősíthető közcélú hálózatnak, mely a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony működéséhez szükséges. Önmagában azonban a tárgyi eszközök megnevezése előtt használt "közcélú" szó nem minősíti át a tevékenységet is. Különösen akkor nem, ha a jogalkotó az átviteli tevékenység szabályozása során egyáltalán nem használja ezt a jelzőt, a tevékenységet, az átvitelt nem minősíti közcélúnak. Továbbá az átviteli engedélyest sem minősíti közszolgáltatónak, közcélú szolgáltatónak.
A jogalkotó a Kbt. 10. §. e) pontjában adott szabályozási lehetőséggel más vonatkozásban élt, a VET VI. fejezetében szabályozta a közüzemi szolgáltatást. E fejezet rendelkezései teljesen egyértelműek, a jogviszony alanyainak megnevezésében (közüzemi szolgáltató, közüzemi fogyasztó,) a szerződés megnevezésében, tartalmában stb. A VET VI. fejezetének rendelkezései nyújthatnak alapot - további feltételek megléte mellett - a Kbt. hatálya alá tartozás megállapítására. Egyébként a felek által hivatkozott Ptk. 387. §-ában szabályozott közüzemi szerződés is ennek a VET-szabályozásnak felel meg.
Valóban a villamosenergia-iparban is - mint minden műszaki, gazdasági folyamatban - a tevékenységek egymásra épülnek, összefüggnek. A villamos energiát is termelik, szállítják, értékesítik, felhasználják stb. Az összefüggő folyamatok azonban nem nyújtanak jogalapot ahhoz, hogy kimondható legyen valamely részük közcélú szolgáltatásnak minősítése akkor, ha a jogszabály nem minősíti akként.
E körben arra is tekintettel kell lenni, hogy a jogalkotó a villamos energiával kapcsolatban egyes tevékenységeket kivett a Kbt. hatálya alól.
A Kbt. 6. § g) pontja értelmében nem terjed ki a Kbt. hatálya a vezetékes energiahordozók beszerzésére. A villamos energia ilyen energiahordozónak minősül.
A Kbt. kifejezetten nem rendelkezik arról, hogy mi tartozik a beszerzés fogalmi körébe.
A VET más fogalmi rendszerben szabályozza a kérdést. Azt rendezi, hogy a termelők, közüzemi nagykereskedők, villamosenergia-kereskedők, közüzemi szolgáltatók, feljogosított fogyasztók, illetőleg nemzetközi részt vevők között a villamos energia vételét-adását milyen kötelező rendelkezések mellett kell lebonyolítani. E vétel és adás technikai lebonyolítása történik meg az átviteli hálózaton. Ebből következően az átviteli tevékenység nem függetleníthető a villamos energia beszerzésétől.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján úgy ítélte meg, hogy a Kbt. kógens rendelkezései alapján nem állapítható meg, hogy a kérelmezett beszerzése közszolgáltatásnak minősül.
A Kbt. 1. § e) pontja további feltételeket is támaszt. E feltételek azonban a közszolgáltatással kapcsolatosak. A közszolgáltatás gyakorlására kell jogszabály alapján kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezni országos, regionális vagy helyi szinten.
Így mivel az átviteli tevékenység nem minősül közszolgáltatásnak az ügy megítélése szempontjából, az már nem releváns, hogy az átvitelre való jogosultság kizárólagos-e.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett beszerzése nem tartozik a Kbt. hatálya alá, ezért az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján az eljárást megszüntette.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Kbt. 89. § (1) bekezdésén alapul.
Budapest, 2003. május 16.
Dr. Nagy Gizella s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
