KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4465)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.167/20/2003.
Tárgy: a RexTerra Kft. I. sz. kérelmező és a Mecsekérc Rt. II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmei a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottsága RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7., képv.: dr. Deák Krisztina ügyvéd, 7100 Szekszárd, Jókai u. 22., a továbbiakban: kérelmező I.) és a Mecsekérc Rt. (7633 Pécs, Esztergár L. u. 19., a továbbiakban: kérelmező II.) által, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (1011 Budapest, Fő u. 44-50., nevében eljáró: Környezetgazdálkodási Intézet, 1068 Budapest, Szófia u. 9., képv.: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti u. 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Algyő, Farki rét 8. kiegészítő tényfeltárás, Simontornya, Bőrgyár Rt. "f.a." területen és közvetlen környezetében részletes tényfeltárási feladatok elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmei közül a Kérelmező I. jogorvoslati kérelmének részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő az Algyő, Farki rét 8. sz. részterület tekintetében megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az Algyő, Farki rét 8. sz. részterület tekintetében megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A kérelmező II. jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmező I. részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Az eljárás során felmerült költségeiket egyebekben a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2002. december 18. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 51. számában ajánlati felhívást tett közzé a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint részletezte:
1. Algyő, Farki rét 8. sz. alatti területen, a korábban elvégzett lokalizációs kármentesítés hatásának ellenőrzése céljából a területen és a közvetlen környezetében kiegészítő tényfeltárási dokumentáció készítése,
2. Simontornya Bőrgyár Rt. "f.a." területén és a hozzá közvetlenül csatlakozó üzemi területen kívüli területeken a bőrgyár működése következtében, a felszín alatti közegben okozott környezetszennyezés megismerésére, lehatárolására részletes tényfeltárási dokumentáció készítése.
Ajánlatkérő meghatározta, hogy a két részfeladatra részajánlatot lehet tenni, de a részterületeket nem lehet tovább bontani.
Az ajánlati felhívás 13. pontjában ajánlatkérő megjelölte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlyszámaival. E szerint:
részszempontok súlyszámok
- a kért ellenszolgáltatás összege 6
- a vállalt feltárások száma 3
- a vállalt vizsgálatok száma 3
- a tényfeltárási dokumentációban rögzített vizsgálati eredményekért és az ezekből levont következtetésekért vállalt jótállás időtartama 1,5
- a jótállás időtartamára vállalt biztosíték mértéke 1,5
- a Kbt. 35. § (1) bek. d) pontja szerinti kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése 0,4
Az adható pontszámokat 1-100 határozta meg ajánlatkérő, valamint rögzítette az elbírálás módszerét oly módon, hogy a legjobb ajánlati elem a maximális pontot kapja, a többi a legjobbhoz arányosított pontszámot kap.
A 16. pontban ajánlatkérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt bocsátott ajánlattevők rendelkezésére külön-külön mindkét részterület tekintetében, melyekben meghatározta a részletes ajánlati feltételeket, csatolandó dokumentumokat és a tényfeltárás célját és feladatát. Mindkét dokumentációba csatolta az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség határozatát.
Az Algyő, Farki rét 8. sz. alatt részterület tekintetébe kiadott dokumentáció 11. oldalán ajánlatkérő ismertette a kiegészítő tényfeltárás célját és a feladatot.
E körben ajánlatkérő az első bekezdésben előírta, hogy a végrehajtandó feladat az Algyő, Farki tér 8., 01440/7 hrsz.-ú területen, a korábban elvégzett lokalizációs műszaki beavatkozás (kármentesítés) hatásának ellenőrzése céljából, a területen és közvetlen környezetében kiegészítő tényfeltárási dokumentáció készítése a dokumentációban is csatolt Környezetvédelmi Hatóság által kiadott határozatban foglaltak szerint. Ajánlatkérő a kiegészítő tényfeltárás elvégzésére kötelező környezetvédelmi hatósági határozatot a dokumentáció 1. sz. mellékleteként csatolta a dokumentációhoz.
A dokumentáció 11. oldal 2. bekezdésében pedig ajánlatkérő az alábbiakat közölte:
"A kiegészítő tényfeltáró vizsgálatok feladata megfelelő információk szolgáltatása az érintett terület környezetszennyezettségi állapotáról, amely alapján mérlegelhető a további intézkedések szükségessége, és meghatározható azok módja. Közvetlen célja a területen lévő szennyező források feltárása, a talaj és felszín alatti vízszennyezések megismerése, lehatárolása, készletezése, a szennyezettség felmérése és a kockázat mérlegelése."
A dokumentáció 1. sz. mellékleteként csatolt hatósági határozatban rögzítésre került, hogy a mintavételeket és a méréseket csak akkreditált labor végezheti.
A kötelező hatósági határozatban foglaltakat ismételte meg ajánlatkérő a dokumentáció 12. oldalának 4. bekezdésében, mely szerint mintavételekét és méréseket csak akkreditált laboratórium végezhet.
A dokumentáció III. B. függelékének 3. oldalán szerepelt továbbá, hogy az analitikai vizsgálatokat csak az adott vizsgálattípusra akkreditált laboratórium mérése esetén fogadja el.
Ajánlatkérő a dokumentáció III. A. függelékének 1. táblázatában ismertette a tételes műszaki tartalom összesítő táblázatát a tényfeltárás körében. Ezen táblázat körében ajánlatkérő megadta az előkészítő munkákat, az elvégzendő terepi munkákat, illetve az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat mind talajra, mind talajvízre.
Ajánlatkérő a táblázat végén *-gal jelezte, hogy mely vizsgálatok esetén lehetséges a projektre jellemzőkkel a listát kiegészíteni (ezek voltak a mikrobiológiai, a levegővizsgálat és a hulladékvizsgálat.)
A Simontornya Bőrgyár Rt. "f.a." részterület tekintetében kiadott dokumentáció 6. oldalán 1.2. pontban ajánlatkérő ismertette a kiegészítő tényfeltárás célját és a feladatot.
E körben ajánlatkérő az első bekezdésben előírta, hogy a végrehajtandó feladat és annak célja a dokumentációban is csatolt Környezetvédelmi Hatóság által kiadott határozatban foglaltak szerint. Ajánlatkérő a részletes tényfeltárás elvégzésére kötelező Környezetvédelmi hatósági határozatot a dokumentáció 1. sz. mellékleteként csatolta a dokumentációhoz.
A dokumentáció 6. oldal, 1.2. pont 2. bekezdésében pedig ajánlatkérő az alábbiakat közölte:
"A tényfeltárás célját képezi a telephelyen azoknak a területeknek a feltárása és lehatárolása, amelyek nem szennyezettek, következésképpen ahol további tevékenység korlátozás nélkül folytatható. A tényfeltárás további célja a telephelyen belül és annak közvetlen környezetében a szennyezett területek feltárása, lehatárolása, a szennyezés minőségének és mértékének a meghatározása további intézkedés megtervezése céljából…"
A dokumentáció 1. sz. mellékleteként csatolt hatósági határozatban rögzítésre került, hogy a szennyezés kiterjedését, valamint a terület földtani, hidrogeológiai és talajtani adottságait fel kell mérni.
Ajánlatkérő a dokumentáció III. A. függelékének 1. táblázatában ismertette a tételes műszaki tartalom összesítő táblázatát a tényfeltárás körében. Ezen táblázat körében ajánlatkérő megadta az előkészítő munkákat, az elvégzendő terepi munkákat, illetve az elvégzendő laboratóriumi vizsgálatokat mind talajra, mind talajvíz esetén.
Ajánlatkérő a táblázat végén *-gal jelezte, hogy mely vizsgálatok esetén lehetséges a projektre jellemzőkkel a listát kiegészíteni (ezek voltak a mikrobiológiai, a levegővizsgálat és a hulladékvizsgálat.)
Ajánlatkérő a dokumentáció "B" függelék B.3 pontja körében a 9. oldalon meghatározta, hogy melyek az általános vízkémiai vizsgálat vizsgálandó komponensei. Ezek között szerepelt a vezetőképesség és a pH-vizsgálatok.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. február 10. napjára az 1. részfeladat tekintetében 8, a 2. részfeladat tekintetében 10 ajánlat érkezett.
Az első részfeladatra ajánlatot nyújtott be a kérelmező I., a Hidroép-Kovács Kft., a Mélyépterv Kft., az ENQUA Kft., a VIDRA Kft., a PYRUS-RUMPOLD Rt., az ATLAS Szövetkezet és a "BIOKÖR" Kft.
A második részterületre ajánlatot a kérelmező II., a "BIOKÖR" Kft., a BIOPETROL Kft., az ENVIRONVEST Kft., a "KRISTÁLY-99" Kft., a "Vituki Innosystem" Kft., a VIDRA Kft., a MÉLYÉPTERV Kft., az ENQUA Kft. és a MEGATERRA Kft. nyújtott be.
Ajánlatkérő a bontást követően megvizsgálta az ajánlatokat, értékelte, majd a nyilvános eredményhirdetésre 2003. április 1-jén került sor. Ajánlatkérő döntése alapján az 1. részfeladat nyertese a Pyrus Rumpold Rt., második kérelmező I. A 2. részfeladat nyertese a MEGATERRA Kft., második a kérelmező II. lett.
Kérelmező I. 2003. április 8-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte az 1. részfeladat tekintetében. Álláspontja szerint ajánlatkérő az általa az ajánlatban vállalt 3098 vizsgálat helyett 142 vizsgálatot vett figyelembe az értékelésnél. Előadta, hogy helyes értékelés esetén ő lenne az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő az I. sz. kérelmező kifogásaira előterjesztett észrevétele szerint az értékeléskor a 3. részszempont tekintetében valóban vétettek számítási hibát, kérelmezőnél az értékelt 142 vizsgálat helyett 162 vizsgálatot kellett volna figyelembe venni, ez azonban az eljárást lezáró döntést nem befolyásolja. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a kérelmező I. ajánlatában szereplő mely vizsgálatokat miért nem vett figyelembe az értékelésnél:
Hidrogeológiai vizsgálat (6 db), amely a feltárás és figyelőkút építésének részét képezi és nem a szennyezettség meghatározására irányul. Ebből következik, hogy nem sorolható az államigazgatási határozat és a dokumentáció által meghatározott vizsgálatok közé.
Toxikus nehézfém (talajra): 6 db ICP-mérést fogadott el a 120 helyett, mert az ajánlatban ennyi szerepelt. 1 méréssel több komponens is meghatározható - méréstípustól függően. Ajánlatkérő a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM rendeletben meghatározott egy elemcsoportra vonatkozó mérést vett figyelembe, függetlenül attól, hogy az hány elemre vonatkozik.
Szervetlen vegyületek (ammónium talajra): 60 db vizsgálatot nem vett figyelembe, mert nem része a feladatnak.
Toxikus nehézfém (talajvízre): kérelmező által megjelölt 6 helyett 80-at vett figyelembe.
AOX (talajvízre): 30 vizsgálatot nem fogadott el, mert nem minősül akkreditált vizsgálatnak.
XRF-vizsgálatok: 2800 db XRF-vizsgálat nem minősül akkreditált vizsgálatnak, ezért nem fogadta el.
Ajánlatkérő álláspontja, hogy az előadott észrevételei alapján jogszerűen végezte el az ajánlatok értékelését, jogsértést nem követett el, így kéri a kérelem elutasítását.
Kérelmező I. az ajánlatkérő észrevételére tekintettel előadta, hogy az ajánlati dokumentációban csak akkreditált laboratórium szerepelt, akkreditált vizsgálat nem, mert a vizsgálatokat nem is akkreditálják. A dokumentáció szerint a szabványjegyzékben nem szereplő eljárások, ill. nem szabványosított eljárások alkalmazása megengedett volt, csak részletes leírást kellett mellékelni arról. Ezt kérelmező I. meg is tette.
Kérelmező I. előadta, hogy ajánlatkérő a vizsgálatok körét utólag szűkítette. A hatósági előírás azt a követelményt írja elő, hogy a készítendő tényfeltárás a szennyezettséget, a kockázatos anyagokat vizsgálja. Azért, mert a hatóság bizonyos elemek vizsgálatát előírta, nem jelenti azt, hogy felülírta a magasabb rendű jogszabály összes szennyező és kockázatot jelentő elem felderítésére és vizsgálatára vonatkozó kötelezését.
Kérelmező I. kifejtette továbbá, hogy az egyes vizsgálatok mellőzése körében tett ajánlatkérő észrevételeket elfogadni nem tudja. Ajánlatkérő a dokumentációban az értékelendő vizsgálatok körét nem határozta meg, azt sem az általa hivatkozott államigazgatási határozat, sem a vonatkozó jogszabályok, sem a dokumentáció nem határozza meg taxatíve.
Kérelmező I. álláspontja szerint ajánlatkérő utóbb szűkíti, illetve ragad ki egyes vizsgálatokat és von az értékelés körébe.
Kérelmező I. a tárgyaláson az ajánlatkérő által figyelembe vett vizsgálatokat a toxikus nehézfémre (talajra és talajvízre) vonatkozóan elfogadja, ezen vizsgálatok ajánlatkérő által figyelembe vett számát továbbiakban nem kifogásolta, erre vonatkozó kérelmét visszavonta.
Kérelmező I. kiegészítő kérelmet is benyújtott, melyben a Hidroép-Kovács Kft. és a Pyrus Rumpold Rt. ajánlatának érvénytelenségét kérte megállapítani. Álláspontja szerint rossz áfakulccsal határozták meg az ajánlati árat, ezért a bruttó vállalási áruk nem állapítható meg egyértelműen. E körben kérelmező I. a tárgyaláson tett és írásban csatolt nyilatkozata alapján sérelmezte, hogy jogellenes értékelést eredményezett a bruttó ajánlati árak összehasonlítása ajánlatkérő részéről. Azzal, hogy ajánlatkérő nem vette figyelembe az ajánlati árak áfatartalma közötti eltérést, megsértette a Kbt. 56. § (2) bekezdését is. Előadta továbbá, hogy elvégezve az ajánlatok értékelését a nettó árak alapján - nem változtatva az ajánlatkérő által figyelembe vett vizsgálatok számán - az eljárás nyertesei lettek volna 890 ponttal (míg a nyertesnek hirdetett ajánlattevő pontszáma csak 886 lenne).
Ajánlatkérő az áfakulcs tekintetében tett kérelmezői kifogásokat megalapozatlannak tartja, előadja, hogy ajánlatkérőnek nincs joga felülbírálni, hogy ajánlattevő a beszerzés keretében megrendelni kívánt szolgáltatást milyen áfakulcs alá sorolja. Ajánlattevő kötelezettsége és felelőssége a számla kiállítása, illetve az áfa megfizetése. Annak a megállapítása, hogy a szolgáltatást nyújtó jogszerűen állapította-e meg az áfakulcsát, az adóhatóság hatáskörébe tartozik ajánlatkérő megítélése szerint. Ajánlatkérő kifejtette továbbá, hogy miután az értékelés részszempontja a kért ellenszolgáltatás összege volt, jogszerűen lett a bruttó összeg értékelve, hiszen ajánlatkérőnek az áfával növelt összeget kell mint ellenszolgáltatást megfizetnie.
Kérelmező II. 2003. április 14-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezte a 2. részfeladat "Simontornya Bőrgyár Rt. "f.a." részletes tényfeltárási dokumentáció készítése tekintetében. Kérelmező II. álláspontja szerint ajánlatkérő nem tiltotta meg, hogy a meghatározott vizsgálatokon felül ajánlattevők saját tapasztalatuk alapján "plusz"-vizsgálatokat ajánljanak meg, ezért ezeket értékelnie kellett volna.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a Kérelmező II. kérelmének elutasítását. Előadta, hogy a megállapított pontszámok megfelelnek az ajánlatokban foglaltaknak. Továbbiakban előadta, hogy mely vizsgálatokat miért nem vettek figyelembe az értékelésnél:
pH és fajlagos vezetőképesség vizsgálata (350-350 vizsgálat) a "talaj vizes kivonatának általános kémiai vizsgálatának" része, melyet ott (10 db vizsgálat) figyelembe is vettek.
Talajmechanikai vizsgálatok: nem analitikai vizsgálatok, fizikai jellemzők meghatározására szolgálnak, szennyeződés lehatárolására nem alkalmasak. Szulfidvizsgálatok: az ajánlatban 2 × 25 vizsgálat szerepel, valószínűleg tévedésből, ajánlatkérő 1 × 25 vizsgálatot figyelembe vett.
Kérelmező II. a jogorvoslati tárgyaláson a talajmechanikai és a szulfidvizsgálatok értékelésének kifogásolására irányuló kérelmi elemeit visszavonta, kizárólag a pH- és fajlagosvezetőképesség-vizsgálatok figyelmen kívül hagyását kifogásolta.
Ajánlatkérő előadta, hogy a dokumentáció szerint a pH- és fajlagosvezetőképesség-vizsgálatokat az általános vízkémiai vizsgálat körében határozta meg a dokumentáció B. Függelék B.3. pontjában, annak 9. oldalán.
Ezen vizsgálatok körében meghatározta a vizsgálandó komponenseket, amelyek között volt található a vezetőképesség és a pH komponens vizsgálata. Az értékelés során ezen vizsgálatsor körében figyelembe is vették, azonban külön, önálló vizsgálatként nem. Ajánlatkérő kifejtette, hogy a kérelmező II. által a talajban végezni kívánt pH- és fajlagosvezetőképesség-vizsgálatok a szennyeződés lehatárolására, annak minőségi, mennyiségi értékeire nem adnak megfelelő válaszokat.
Kérelmező II. észrevételében kifejtette, hogy a talajban végzett pH- és vezetőképesség-vizsgálatokkal arra lehet választ adni, hogy a vizsgált területen történt-e szennyeződés és ezt követően a szennyeződés lehatárolása már sokkal költségkímélőbb módon történhet meg.
A Döntőbizottság 2003. május 8. napján a D.167/17/2003. számú határozatában ideiglenes intézkedéssel élt, az Algyő, Farki rét 8. részterület tekintetében a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező I. jogorvoslati kérelme részben megalapozott az alábbiak szerint.
Az ajánlatok áfatartalmának eltérő voltára alapított - ajánlatok érvénytelensége és az értékelés nem megfelelő volta az ajánlati ár tekintetében - kérelmi elemek megalapozatlanok.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése szerint a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy a Pyrus Rumpold Rt. nyertes ajánlattevő bruttó ajánlati ára 3 969 504 Ft volt, a kérelmező I. ajánlati ára bruttó 9 948 750 Ft volt, míg a Hidroép-Kovács Kft. bruttó 8 446 480 Ft bruttó ajánlati árat vállalt.
A Pyrus Rumpold Rt. és a Hidroép-Kovács Kft. ajánlatában egyértelműen, konkrétan 12% áfa tartalmat rögzített.
Az ajánlatkérő az értékelés során az ajánlattevők ajánlataiban szereplő bruttó ajánlati árakat vette figyelembe és értékelte.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
Ajánlatkérő a dokumentáció III/A.) függelék 2. sz. mellékleteként, a részletes szerződési feltételek között a teljes vállalkozási díjat (amely a bruttó összeget jelenti) ajánlattevők által kérte meghatározni, így az áfatartalmat is.
A fentiek alapján rámutat a Döntőbizottság, hogy ajánlattevők az ajánlatuk tartalmát az ajánlati felhívás, illetve a dokumentációban előírtaknak megfelelően állították össze, e körben nem tértek el a dokumentáció előírásaitól, így alaptalanul hivatkozik a kérelmező I. a nyertes és a Hidroép-Kovács Kft. ajánlatának érvénytelenségére az ajánlati ár áfatartalma okán.
Az ajánlati ár áfatartalmának meghatározása ajánlattevő feladata és kötelezettsége volt, ajánlatkérő esetében a bruttó ajánlati ár bír relevanciával, mert költségvetési szerv révén nem jogosult a megfizetett áfa visszaigénylésére, így számára a bruttó ár jelenti az ellenszolgáltatás értékét.
A Kbt. szabályai szerint a közbeszerzési eljárásban egy ajánlat érvénytelensége megállapításának akkor van jogszerűen helye, ha a Kbt. 52. § (2) bekezdésben meghatározott valamelyik érvénytelenségi ok fennállása megállapítható.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése szerint pedig érvénytelenséget megalapozó okok:
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Tekintve hogy a fent ismertetett okok egyike körében sem vonható kérelmező I. által kifogásolt áfatartalom meghatározása, így a törvény szabályai szerint nem állapítható meg jogszerűen érvénytelenség a nyertes és a Hidroép-Kovács Kft. ajánlattevővel szemben a kérelmező I. által kifogásolt ok miatt.
Alaptalanul hivatkozott továbbá a kérelmező I. a Kbt. 56. § (2) bekezdésére, mely értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő az ajánlatokat úgy hasonlítja össze, hogy korrekcióként figyelembe kell vennie az őt terhelő, a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi ráfordítást.
Ajánlatkérő ugyanis az ajánlattevő által az ajánlatban kért ellenszolgáltatás összegét köteles megfizetni. Az, hogy az ajánlattevő hibásan képzi az árát, nem az ajánlatkérő kompetenciájába tartozik, sőt a Kbt. 49. § (2) bekezdése alapján még abban az esetben sem állt volna módjában az ajánlattevőknek, illetve ajánlatkérőnek módosítania a ajánlatban megadott ajánlati árakat, ha a felek észlelik az eltérő áfatartalom-meghatározást.
A helytelen, hibás ajánlati ár képzésének következményeit egyedül az ajánlattevőnek kell viselnie.
Alaptalanul hivatkozott a kérelmező I. továbbá arra is, hogy ajánlatkérőnek a nettó ajánlati árakat kellett volna összehasonlítania.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő az értékelés részszempontjaként a kért ellenszolgáltatás összegét határozta meg, a kért ellenszolgáltatás összege pedig a megajánlott teljes vállalkozási díjat jelenti, tehát bruttó ajánlati árat, így ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor az első értékelési részszempont körében az ajánlattevők által vállalt bruttó vállalási árakat értékelte.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő a harmadik "a vállalt vizsgálatok száma" részszempont körében jogszerűen mellőzte-e a kérelmező I. által sérelmezett vizsgálatokat.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A fent idézett jogszabályi rendelkezés értelmében ajánlatkérő az ajánlatok értékelése körében az általa előre meghatározott részszempontok szerint köteles elvégezni úgy, hogy az ajánlatoknak a részszempont szerinti tartalmi elemeit kell értékelnie.
Jelen esetben részszempontként az ajánlati felhívásban a "vállalt vizsgálatok száma" került meghatározásra. Ajánlatkérő a dokumentációban már további előírásokat nem tett az elbírálás részszempontjainak körében, a részszempontokhoz további magyarázatot, előírást nem fűzött.
A dokumentáció az elvégzendő feladatot ismertette részletesen, valamint a dokumentáció részeként ajánlatkérő a III/A) függelék 1. táblázatában foglalta össze a tételes műszaki tartalmat a tényfeltárás körében. Ezen táblázat az elvégzendő feladatokat előkészítő munkákra, terepi munkákra és laboratóriumi munkákra osztotta mind a terepi munkák, mind a laboratóriumi munkák között feltüntetésre kerültek különböző elvégzendő vizsgálatok (hidrogeológia-, talaj-, talajvízvizsgálatok…)
Arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során a 3. értékelési részszempontként meghatározott vizsgálatok számánál mely vizsgálatfajtákat, milyen ajánlattevők által vállalt vizsgálatokat fog relevánsan értékelni és figyelembe venni az ajánlatban szereplők között, semmilyen előírást, feltételt nem fogalmazott meg a felhívásban és a dokumentációban.
Az értékelés részszempontjaként kizárólag a "vállalt vizsgálatok száma" kifejezéssel élt ajánlatkérő.
A részszempont fenti meghatározása szerint pedig az ajánlatban az ajánlattevők általa megajánlott, a kiegészítő tényfeltárási feladat elvégzése körében elvégezni kívánt vizsgálatok az ajánlat tartalmi elemét képezik, és így az értékelés körébe vonandóak.
A jogorvoslati eljárásban ajánlatkérő által az egyes vizsgálatok mellőzésének jogszerűségére előterjesztett szempontok a Döntőbizottság szerint is utólag az értékelés szakaszában megfogalmazott, a felhívásban meghatározott értékelési résszempont tartalmát jogszerűtlenül szűkítő, előre nem közölt szempontok voltak.
A fentiek alapján ajánlatkérő is kötve van a felhívásában és a dokumentációban meghatározott előírásaihoz a Kbt. 26. § (2) bekezdése alapján, így ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás későbbi szakaszában már nem módosíthat az előírásain, utóbb jogszerűen szűkítő értelmet nem adhat saját előírásainak.
Ajánlatkérőnek a dokumentációban nem volt olyan előírása az értékelés körében, hogy a vállalt vizsgálatok körében csak az bír relevanciával, amely laboratóriumi vizsgálat, hiszen a tételes műszaki tartalom összesítő táblázatban (amely az elvégzendő feladatokat ismerteti) terepen végzendő vizsgálatok is előírásra kerültek. Nem volt olyan előírása sem, hogy csak azokat a vizsgálatokat fogja az értékelésbe bevonni, amely a szennyezettség meghatározására közvetlenül irányul, vagy amely vizsgálathoz a vonatkozó rendelet értelmében határérték kapcsolódik stb. Mivel ilyen irányú rendelkezések nem kerültek a dokumentációban megfogalmazásra, az értékelés szakaszában már ajánlatkérő nem is határozhatja meg ezen szempontok szerint a részszempontok jelentéstartalmát. Erre jogszerűen a felhívásban, illetőleg dokumentációban lett volna lehetősége. Ajánlatkérő jelen esetben jogsértő módon utólag határozta meg, mit is ért a részszempont alatt, ezzel pedig az előre megadott részszempont körében nem Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelő tartalmi elemeket értékelve végezte el az értékelést.
Önmagában tehát az, hogy ajánlatkérő a dokumentáció részévé teszi a feltárást elrendelő környezetvédelmi hatósági határozatot, illetve az elvégzendő feladat célját kifejti, nem teremti meg a jogszerű alapját annak, hogy vitathatatlanul a feladat
- szakmailag és jogszabályban foglaltaknak megfelelő elvégzése - elvégzése körében felmerülő és elvégzendő vizsgálatok közül ajánlatkérő utóbb - előre nem közölt szempontok alapján - bizonyos vizsgálatoknak prioritást biztosítson, illetve más vizsgálatokat mellőzzön az értékelés során.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező II. jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondata értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Jelen esetben ajánlatkérő a dokumentáció B) függelék B. 3. Laboratóriumi munkák pontjában (9. oldal) meghatározta, hogy az általános vízkémiai vizsgálat körében milyen komponenseket kell megvizsgálni. Ezek között szerepelt többek között a vezetőképesség és a pH-érték meghatározása. Ajánlatkérő előírása szerint tehát az általános vízkémiai vizsgálat egy vizsgálatnak minősül annak ellenére, hogy több komponens vizsgálatát foglalja magába.
Kérelmező II. tárgyaláson tett nyilatkozata alapján is megállapítható, hogy a vezetőképesség- és a pH-érték-meghatározás arra ad választ, hogy a területen van-e szennyeződés, és a szennyeződés anyagi minőségének és mennyiségének meghatározására további vizsgálatok szükségesek. Tehát kérelmező II. is elismerte azt, hogy a vezetőképesség- és a pH-érték-meghatározás önállóan nem ad információt a szennyeződésről, ahhoz még további vizsgálatok szükségesek.
A dokumentáció fenti előírása és a nyilatkozatok alapján Döntőbizottság megállapította, hogy a vezetőképesség és a pH-érték meghatározása nem minősül önálló vizsgálatnak, a szennyeződés mértékére és minőségére önmagában nem ad adatot. Erre tekintettel ajánlatkérő eljárása, hogy önálló vizsgálatként nem fogadta el, és a részszempont értékelésénél nem vette figyelembe, jogszerű volt.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés és d) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, és az f) pont alapján bírságot alkalmazott. A kérelmező II. kérelmét pedig a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértések kiküszöbölésére, a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
Tekintettel arra, hogy a döntés meghozatala bizottsági döntések eredménye, így személyi felelősség megállapításának és személyi bírság alkalmazásának jogszerű feltételei nem voltak adottak az eljárásban a Döntőbizottság számára.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 22.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
