LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (4491)
Kf.VI.37.548/2001/4.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az első eljárásban Nádasi Róbert osztályvezető, a másodfokú eljárásban pedig dr. Beck Mária jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Józsefvárosi Önkormányzata (1082 Budapest, Baross u. 63-67.) felperesnek, a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2001. február 23-án kelt 13.K.30.137/2001/2. számú ítélete ellen az alperes által 3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
ÍTÉLETET:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
A le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 10 000 (tízezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.
INDOKOLÁS
A felperes - mint ajánlatkérő - a Közbeszerzési Értesítő 2000. július 26-i számában nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást jelentetett meg, a tulajdonában álló közterületek kátyúzási, útfenntartási munkáinak végrehajtására, legalább 9000 m2 útfelület kijavítására.
A felperes Közbeszerzési Bizottsága 102/2000. (IX. 29.) számú határozata az eljárást eredménytelennek nyilvánította, mert egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak megfelelő ajánlatot.
Egyben döntött arról is, hogy ismételten nyílt közbeszerzési eljárást ír ki, csökkentett műszaki tartalommal, 9000 m2 helyett 7000 m2 útfelület karbantartására.
A Közbeszerzési Bizottság az útkarbantartás ellátatlansága miatt a 105/2000. (IX. 29.) számú határozatában közzététel nélküli tárgyalásos eljárás kiírásáról döntött, amelyre meghívottként a Kenguru Kft.-t jelölte meg.
Az ajánlati felhívás 2. b) pontjában a közzététel nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó ajánlati felhívást a nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenségére hivatkozással indokolta, azzal, hogy feladatmódosulás miatt az ajánlatkérő ismételt nyílt eljárást ír ki, melynek eredményhirdetéséig az útkarbantartásról gondoskodni kell. A beszerzés tárgya a Józsefvárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületeken kátyúzási, útfenntartási munkák végrehajtása 2 000 000 Ft/hó × 3 hónap = 6 000 000 Ft keretösszegben, amely az áfát is tartalmazza.
A teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama 2000. december 15-e.
Az ajánlati felhívás 12. pontja szerint a kiválasztott neve Kenguru Építőipari Kft.
A felperes 2000. október 24-én tájékoztatta az alperest, hogy a korábbi nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, ezért 2000. december 15-ig az útkarbantartási feladatok átmeneti ellátására közzététel nélküli tárgyalásos eljárást írt ki.
A felperes a Közbeszerzési Értesítő 2000. október 25-én megjelent számában tette közzé ismételten ajánlati felhívását a nyílt eljárás megindítására, a korábbi felhívástól eltérő műszaki tartalommal.
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottságának elnöke 2000. november 6-án kelt levelében jogorvoslati eljárást kezdeményezett a felperes "kátyúzási, útfenntartási munkák végrehajtása, legalább 9000 m2 útfelület kijavítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen.
A felperes 2000. november 14-én kelt levelében közölte az alperessel, hogy a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. §-ának (1) bekezdés d) pontja szerinti eredménytelen eljárás miatt került sor a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárás alkalmazására, ezért a jogorvoslati eljárás megszüntetését kérte.
A jogorvoslati kérelem folytán 2000. december 4-én tartott tárgyaláson a felperes nem vitatta, hogy a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételeként a nyílt eljárás eredménytelenségét jelölte meg, nem hivatkozott előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősségre.
Az alperes a 2000. december 7-én kelt D.567/11/2000. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. §-ának (1) bekezdésére és 70. § (1) bekezdésének a) pontjára tekintettel a Kbt. 71/B. §-ának (1) bekezdését, ezért vele szemben 1 000 000 Ft bírságot szabott ki. '
A határozat indokolása szerint a felperes a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjaként a nyílt eljárás eredménytelenségét jelölte meg, ugyanakkor a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki feltételek megváltoztak, mert az eljárással érintett útkarbantartás felülete 9000 m2-ről 7000 m2-re csökkent.
Hivatkozott arra, hogy a felperes az ajánlati felhívásban a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendkívüli sürgősséget nem jelölte meg.
Miután a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárás lefolytatására nem kerülhetett volna sor, bírság kiszabásáról is rendelkezett, szem előtt tartva, hogy a felperes és a Kenguru Építőipari Kft. a szerződést megkötötte.
Az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt előterjesztett keresetében a felperes elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését kérte; másodlagos kereseti kérelme a kiszabott bírság mérséklésére irányult. Előadta, hogy a Közbeszerzési Bizottság 105/2000. (IX. 9.) számú határozata alapján előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt folytatott le tárgyalásos eljárást, mert az újabb nyílt közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követő szerződéskötésig a feladat ellátását biztosítania kell.
A tárgyalásos eljárás jogalapjaként a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontját jelölte meg.
Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, fenntartva azt az előadását, miszerint a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára a felperes az ajánlati felhívásban nem hivatkozott.
Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes D.567/11/2000. számú határozatát hatályon kívül helyezte.
Az ítélet indokolásában a Kbt. 26. §-ának (1) bekezdése szerint lefolytatható közbeszerzési eljárásokat nevezte meg, majd a tárgyalásos eljárás feltételeire vonatkozó, a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésének a) és c) pontjaira hivatkozott.
Rámutatott, hogy a Kbt. 71/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás megkezdését jelentő ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell - egyebek mellett - a tárgyalásos eljárás Kbt. 70. §-a szerinti jogcímét, a Kbt. azonban nem írja elő a jogszabályhely pontos megjelölését, ezért a felperes azáltal, hogy az ajánlati felhívásában a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazását szöveges indokolásával kellően alátámasztotta, a jogszabályi előírásnak eleget tett.
A feladat ellátatlansága miatt a Kbt. 70. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendkívüli sürgősségi indok kétségtelenül fennállt.
A felperes a 2000. november 14-én kelt levelében a tárgyalásos eljárás indokaként ugyan a nyílt eljárás eredménytelenségét jelölte meg, azonban a döntőbizottsági tárgyaláson indokként a sürgősségre hivatkozott, ezért - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - eleget tett a Kbt. 71/B. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, az első fokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte.
Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a Kbt. 71/B. § (1) bekezdése kifejezetten előírja az ajánlatkérő számára, hogy az ajánlati felhívásban kell megjelölni a tárgyalásos eljárás Kbt. 70. § szerinti jogcímét.
A jogcím fennállásának tehát a tárgyalásos eljárás megindításának időpontjában - amely az ajánlati felhívás kiküldését jelenti - kell fennállnia, és nem az alperes előtti jogorvoslati eljárásban kell az ajánlati felhívástól eltérő jogcímre hivatkozni. Fellebbezésében előadta, hogy a felperes ajánlati felhívásában olyan jogcímet nem jelölt meg, amely a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás jogalapja lehetett volna.
A felperes a jogorvoslati eljárásban először a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontjára hivatkozott az eljárás jogcímeként, majd az eljárás során megtartott tárgyaláson módosította a jogcímet, és azt a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjában jelölte meg.
Fellebbezésében kiemelte, hogy a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontjára alapított tárgyalásos eljárás megindításának feltétele sem állt fenn, melyet az ajánlat elfogadását követően a szerződés megkötéséig eltelt idővel kívánt alátámasztani.
A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.
A fellebbezés alapos.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással, nem osztja azonban az abból levont jogi következtetést.
Az elsőfokú bíróság által is hivatkozott Kbt. 70/B. §-ának (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a tárgyalásos eljárás 70. § szerinti jogcímét az ajánlati felhívásnak kell tartalmaznia. Az ajánlati felhívásban a felperes olyan jogcímet, amelyből a Kbt. 70. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti rendkívüli sürgősség fennállása megállapítható lett volna, nem jelölt meg; a tárgyalásos eljárás alkalmazását a nyílt eljárás eredménytelenségével indokolta, egyben utalva arra is, hogy az ismételt nyílt eljárás eredményhirdetéséig a kerületben az út karbantartásáról gondoskodni kell.
Egyéb - előre nem látható okból előállt - rendkívüli sürgősségre azonban az eljárás indokaként nem hivatkozott. Annak megjelölése, hogy a nyílt közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárult, a Kbt. 70. § (1) bekezdésének a) pontjára történő hivatkozást jelentett, ugyanakkor a törvény ez esetben azzal a feltétellel engedi meg a tárgyalásos eljárás lefolytatását, ha a felhívásnak, illetőleg a dokumentációnak a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételei időközben nem változtak meg. Ez pedig az adott esetben nem állt fenn, hiszen a felperes módosította a beszerzés tárgyát és mennyiségét, egy hónap időtartamra 2 000 000 Ft összegben kötötte meg a vállalkozási szerződést. Az alperes által 2000. december 4-én tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint a felperes képviselője elismerte, hogy az ajánlati felhívás nem tartalmazta a rendkívüli sürgősséget, hanem a nyílt eljárás eredménytelensége került feltüntetésre. Erre figyelemmel megsértette a Kbt. 71/B. § (1) bekezdésében foglaltakat. A jogkövetkezményekről az alperes a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) és f) pontja alapján, helytállóan döntött. A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. §-ának (2) bekezdése szerint - a Kbt. 88. §-ának (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel - a közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban kiszabható bírság legalacsonyabb mértéke 2002. december 31-ig 1 000 000 Ft, természetes személyek tekintetében 100 000 Ft.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
A le nem rótt kereseti és fellebbezési illetéket a felperes számára az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdés b) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
A másodfokú perköltségről a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 239. §-a szerint alkalmazandó Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján rendelkezett.
Budapest, 2003. március 20.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Sára Katalin s. k.,
bíró
