KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4492)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.187/10/2003.
Tárgy: az Interreklám Holding Kft. jogorvoslati kérelme az Informatikai Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Interreklám Holding Kft. (1111 Budapest, Karinthy Frigyes u. 20., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének - melyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (1077 Budapest, Dob u. 75-81., a továbbiakban: ajánlatkérő) a minisztérium profiljának, jövőbe mutató jellegének megfelelő installáció elkészítése (50 m2-es ±2,0% területre) tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki ajánlatkérő terhére. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a Közbeszerzések Tanácsa Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01720361-00000000 számlájára történő átutalással.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő tárgyalásos eljárás megindítására részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 11-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az eljárási forma választását a Kbt. 70. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltakkal indokolta. A felhívás 3. a) pontjában részletezte a beszerzés tárgyát és alapvető elvárásait.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 1-10-ig terjedő pontszámozással, a következő bírálati részszempontok és hozzájuk rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
- a kért ellenszolgáltatás összege 50
- az ajánlott műszaki megoldással az 50 m2 alapterülettel számolva a hasznos installációs felület nagysága (m2) 20
- garanciavállalás ideje 15
- elkészítési idő vállalás 15
A jelentkezési határidőre, 2003. január 6-ra a kérelmező és a Syma+SD Kft. nyújtott be jelentkezést. Ajánlatkérő mindkét jelentkezést elfogadta és január 15-én a jelentkezőket ajánlattételre felhívta.
Az eljárás során ajánlatkérő négy alkalommal folytatott az ajánlattevőkkel tárgyalást, melyek során a beszerzés tárgyát többször módosította.
Az első tárgyaláson a Syma+SD Kft. ajánlata módosításaként javasolta a paravánfalak és a multimédiás eszközök ajánlatkérő általi megvásárlása helyett azok bérbevételét.
Ajánlatkérőnek a kérelmező felé feltett kérdésére kérelmező képviselője úgy válaszolt, hogy a bérleti konstrukciós ajánlattételt ő is lehetségesnek tartja, a bérleti díj a bérbevétel számától függ.
A második tárgyaláson mindkét ajánlattevő ajánlatot tett a bérleti konstrukcióra is. Kérelmező három változatot ajánlott, melyek között szerepelt részleges és teljes bérleti konstrukció is.
Az utolsó tárgyalásra az ajánlatkérő által összeállított táblázatban rögzített szempontok szerint kellett a végső ajánlatot benyújtani. A táblázat szerint tulajdonba adandó eszközökre nettó ajánlati árat, a táblázatban "igen" megjelölésű eszközökre nettó bérleti díjat kellett megadni egy kiállítás idejére számolva. Az ajánlati áraknak tartalmazniuk kellett az installáció, a tervek engedélyeztetése, vizuális elemek, multimédiás technológiák, egyéb költségek árát/szolgáltatási díját.
Ajánlattevőknek nyilatkozniuk kellett arra, hogy tudomásul veszik, hogy ajánlati kötöttségük ezen utolsó ajánlat benyújtásával kezdődik.
A kérelmező ajánlata szerint a bérleti díjak évi 10 kiállítás esetén érvényesek. Ajánlatkérő kérdésére, miszerint a bérleti díjra adott ajánlatát a kiállítások számától függetlenül is fenntartja-e, kérelmező úgy nyilatkozott, hogy minimum 10 kiállítás kell ahhoz, hogy számára a munka "nullszaldós" legyen.
A Syma+SD Kft. végső ajánlatában vállalta, hogy a kiállítások számától függetlenül az egész évi költségek a megajánlott árakkal/díjakkal együtt nem lépik túl a nettó 20 millió Ft-ot.
Ajánlatkérő bírálóbizottsága az első részszempont értékelésére vonatkozóan úgy döntött, hogy azon eszközök bérleti díját, melyeket megvétel helyett célszerű a kiállítás idejére bérelni, hozzászámítja a megvásárlandó eszközök ajánlati árához. Javasolta a döntést hozónak, hogy a kiállítás egyszeri felépítésére vonatkozó szerződés helyett a lebontást és áthelyezést lehetővé tevő éves keretszerződés kerüljön aláírásra a nyertessel.
Az április 2-án tartott eredményhirdetésen ajánlatkérő a Syma+SD Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező április 16-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz, melyben sérelmezte a beszerzés tárgya többszöri módosítását és azt, hogy sem az eredményhirdetésen elhangzottakból, sem az összegzésből nem lehetett megállapítani az értékelés alapját képező ajánlati adatokat (bérleti díjakat, ajánlati árakat). A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kérelmét az összegzés tartalma elégtelenségének kifogásolására szorította. Nem vitatta, hogy ajánlatánál kedvezőbb volt a nyertes ajánlata.
Ajánlatkérő az összegzéssel kapcsolatos kérelemre előadta, hogy az azért nem tartalmazta az ajánlati árakat, mert azok a nyertessel való szerződés megkötéséig nem nyilvánosak. A "tájékoztató az eljárás eredményéről" dokumentumban már feltüntette a nyertes árát, ennek, valamint a saját ajánlati árának ismeretében kérelmező ellenőrizhette a döntés helytállóságát.
Közölte, hogy a nyertessel a szerződést megkötötte. A szerződésben egy alkalommal rendezendő kiállítás ajánlati ára került rögzítésre, a tárgyidőszakra rendelkezésre álló 19 millió Ft a szerződésben keretösszegként lett kikötve.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásában keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetés követő öt munkanapon belül meg küldeni az összes ajánlattevőnek."
Az 5. sz. melléklet szerinti az összegzésnek tartalmaznia kell:
"2. a) Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és - az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén - annak részszempontjai szerinti tartalmi elemei"-t.
"b) Az a) pont szerinti ajánlatok értékelése a következő táblázatba foglalva:"
"c) A táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása:"
A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által készített összegzést és megállapította, hogy az nem tartalmazza az ajánlatoknak a részszempontok szerinti tartalmi elemeit (ajánlati ár, hasznos installációs terület, garanciavállalás, elkészítési idő) és ezeket az eredményhirdetésen szóban sem ismertette. A pontszámok indoklásaként is mindössze csak az szerepelt az összegzésben, hogy "következetesen alkalmazta az ajánlati felhívásban megadott értékelési részszempontokat, valamint azt a pontozási algoritmust, amely az ajánlatkérési dokumentációban részletesen ismertetésre került."
Az összegzés a) pontjában ismertetendő adatoknak az a rendeltetésük, hogy azok alapján az ajánlattevő(k) megismerhessék a bírálati részszempontokból releváns többi ajánlatban lévő ajánlati elemeket. A c) pontban azokat az indokokat kell közölni, amelyek alapján az adott részszempontból ajánlatkérő a b) pont szerinti táblázatban szereplő pontszámokat adta az ajánlattevőknek. (Ha a részszempontok szerinti ajánlati elemek mindegyike számszerű adat, akkor elegendő a pontozási módszerre való hivatkozás, mert számszerű adatok összehasonlításánál az ajánlati elem és a pontozási módszer összevetéséből megállapítható a pontozás helyessége.)
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem a Kbt. 5. sz. melléklete 2. a) pontjában meghatározottak szerint készítette el az összegzést, ezáltal megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés d), f) és h) pontja szerint rendelkezett.
A jogsértés miatt a Döntőbizottság 1 000 000 Ft bírságot szabott ki ajánlatkérő terhére. A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján jogsértés megállapítása esetén kötelező a bírság jogkövetkezmény alkalmazása.
A bírság mértéke a 88. § (4) bekezdése értelmében minimum 1 000 000 Ft, maximum a beszerzés tárgya értékének 30%-a. A beszerzés értéke 19 millió Ft.
A Döntőbizottság a minimumbírságot szabta ki, a bírság mértéke megállapításánál tekintetbe vette az alacsony beszerzési értéket, valamint azt, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése - kérelmező által elismerten - helytálló volt.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 23.
Dr. Csitkei Mária s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
