KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4579)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.222/8/2003.
Tárgy: a Freiburg Építőipari Beruházó és Szolgáltató Kft. jogorvoslati kérelme a Baranya Megyei Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Freiburg Építőipari Beruházó és Szolgáltató Kft. (7624 Pécs, Budai Nagy Antal u. 1., képviseli: dr. Ásvány Zsolt ügyvéd, 7625 Pécs, Aradi vértanúk u. 8., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Baranya Megyei Önkormányzat (7621 Pécs, Széchenyi tér 9., képviseli: dr. Illés Judit jogtanácsos, 7621 Pécs, Széchenyi tér 9., a továbbiakban: ajánlatkérő) "egy 950-1100 m2-es ingatlan bérbevétele" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését és a 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért megsemmisíti ajánlatkérőnek az érvénytelenség körében hozott és eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság ajánlatkérőt 1 000 000 Ft (azaz egymillió forint) bírsággal sújtja. Ajánlatkérő a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK-nál vezetett 10032000-01720361-00000000 számú számlájára köteles befizetni.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fizesse meg a kérelmező részére a 150 000 Ft (azaz egyszázötvenezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság az ügyben a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2003. április 3-án indította meg a rendelkező részben meghatározott tárgyban a Kbt. 70. § (3) bekezdés c) pontja alapján a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárását.
Ajánlattételre hívta fel a PVV Rt.-t, a Bega Team Kft.-t, a Nexum Tanácsadó Rt.-t és a kérelmezőt.
Ajánlatkérő felhívása 2. b) és 3. a) pontjaiban meghatározta, hogy a beszerzés tárgya és mennyisége egy olyan belvárosi ingatlan bérbevétele, amely megfelel az alábbi minimumfeltételeknek:
- a városon belül centrálisan helyezkedik el, elsődlegesen Pécs belvárosában,
- 950 m2 alapterületű, megfelelő tagoltsággal rendelkezik,
- jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik 500 m-en belül,
- a parkolási lehetőség az épülettől 100 m-en belül legyen biztosított,
- ügyfelek fogadására alkalmas földszinti, minimálisan 30 m2-es helyiséggel rendelkezik, irattározásra alkalmas helyisége van,
- szociális blokkokkal rendelkezik, amelyek közül a földszinten mozgáskorlátozott ügyfelek részére kialakítottal is,
- minimálisan 4 személygépkocsi elhelyezésére alkalmas garázzsal vagy zárt parkolóval rendelkezik,
- az épület maximálisan 4 emeletes,
- rendelkezik legalább iratszállításra alkalmas lifttel,
- feleljen meg egy hivatal munkaszervezetének fogadására, biztosítsa egy ügyfélcentrikus hivatallal szemben támasztott követelményeknek,
- biztosítsa, hogy a mozgáskorlátozottak akadály nélkül, személyesen intézhessék az ügyeket,
- az ügyfélszolgálat kialakítása feleljen meg az ügyfelek személyiségi jogai védelmének,
- legyen kiépített számítógép-, illetve telefonhálózat,
- rendelkezzen korszerű biztonsági és védelmi, valamint klimatizálóberendezésekkel,
- az átalakítási határidőre vonatkoztatva minimálisan
50 000 Ft/nap késedelmi kötbér vállalása.
Ajánlatkérő előírta, hogy a bérleti jogviszony kezdő időpontja 2003. november 1., azzal, hogy ezt megelőző időpontban is lehetséges teljesítés.
Ajánlatkérő felhívása 9. pontjában határozta meg a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassági követelményeket.
A műszaki technikai felszereltség igazolására kérte a felajánlott ingatlan bemutatását és nyilatkozatot arról, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén az ajánlatkérő igényeinek megfelelő határidőre és műszaki tartalommal biztosítja az ingatlan bérbeadását.
Ajánlatkérő alkalmatlanná minősítési szempontként határozta meg - többek között - azt, hogy alkalmatlanná minősíti azt az ajánlattevőt, aki nem vállalja, hogy az ingatlant az ajánlatkérő igényének megfelelően a bérleti jogviszony kezdő időpontjáig átalakítja.
Ajánlatkérő rendelkezett arról, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el, meghatározta a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárokat és az értékelés módszerét.
Ajánlatkérő felhívása 13. pontja hatodik francia bekezdésében előírta: "az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni (A harmadik személy, szervezet meghatározása nélkül.) Kbt. 43. § (2) a)".
Ugyanezen pont 13. francia bekezdésben rendelkezett arról az ajánlatkérő, hogy biztosítja a hiánypótlás lehetőségét, de csak a Kbt. 44. és 46. §-ában meghatározott igazolások, nyilatkozatok vonatkozásában, ezt meghaladó hiány esetén azonban az ajánlat érvénytelennek minősül.
Ajánlatkérő kérte, hogy az ajánlattevők tegyenek opciós adásvételi ajánlatot is a felajánlott ingatlanra mai áron számítottan.
Közölte ajánlatkérő a maximális havi bérleti díj összegét is.
Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, ebben állapította meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit.
A III. fejezetben határozta meg ajánlatkérő az épület műszaki tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeit.
A dokumentáció részét képezte a bérleti szerződés tervezete, mely két fő részre tagozódott: I. a bérlemény kialakítása, II. az ingatlan bérlete.
A bérlemény kialakítása részben a 2. pontban ajánlatkérő előírta: "Bérbeadó vállalja, hogy a jelen szerződés mellékletét képező műszaki leírásnak megfelelő átalakítási tervet készít, melyet jóváhagyás végett bérlőnek bemutat.
Az átalakítási terv jóváhagyása után bérbeadó vállalja, hogy saját költségére és kockázatára a bérleményt ennek megfelelően kialakítja. A bérlemény kialakításában bérlő nem vesz részt, de jogosult ellenőrizni, hogy a megvalósítás során a műszaki leírásban foglaltak megvalósulnak-e".
Az ajánlattételi határidőre, 2003. április 11-re a felhívottak közül csak a kérelmező tett ajánlatot.
A kérelmező ajánlata nem tartalmaz arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a közbeszerzés valamely részével összefüggésben harmadik személlyel szerződést köt.
A kérelmező bérletre a tulajdonát képező, természetben Pécs, Mátyás király u. 3. szám alatti ingatlant ajánlotta fel.
A kérelmező ajánlatában ismertette az ingatlan jelenlegi műszaki, technikai felszereltségét, és vállalta, hogy az ingatlant az ajánlatkérő előírásainak megfelelően az előírt határidőre átalakítja.
Az eljárás során az ajánlatkérő a Kbt. 46. §-a körébe tartozó hiányok pótlására hívta fel a kérelmezőt, melyet a kérelmező az előírt határidőre teljesített. Ajánlatkérő írásban módosította az első tárgyalás időpontját és azt 2003. április 24-én 8.00 órára tűzte ki.
2003. április 24-én ajánlatkérő bizottsági formában elvégezte a benyújtott ajánlat értékelését és megállapította, hogy a benyújtott ajánlat a Kbt. 43. § (2) bekezdés a.) pontja szerinti nyilatkozat hiánya miatt érvénytelen. Erre tekintettel közbeszerzési eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelenné nyilvánította.
A kitűzött tárgyalási időpontban ajánlatkérő a kérelmezővel nem tárgyalt, szóban tájékoztatta arról, hogy ajánlatát érvénytelenné nyilvánították.
Ajánlatkérő 2003. április 28-án közölte írásban döntését a kérelmezővel, amelyet 29-én vett át.
Ajánlatkérő az alábbiakkal indokolta döntését: "Az ajánlati felhívás 13. pontjának hatodik francia bekezdésében az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni (a harmadik személy, szervezet meghatározása nélkül) a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján. Az ajánlattevő sem külön nyilatkozatban, sem ajánlata érdemi részében nem tájékoztatott arról, hogy harmadik személyt igénybe kíván-e venni a feladatteljesítés során vagy nem. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlattevő ajánlata a fent leírt nyilatkozat (közlés) hiánya miatt nem felel meg az ajánlati felhívás 13. pont hatodik francia bekezdésében előírtaknak".
A kérelmező 2003. május 6-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyben kérte ajánlatkérőnek az ajánlatát érvénytelenné, az eljárást eredménytelenné nyilvánító döntésének a megsemmisítését.
Álláspontja szerint ajánlatkérő helytelen és téves jogértelmezés alapján döntött ajánlata érvénytelenné nyilvánításáról. A Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja valóban előírja, hogy meg kell jelölni ajánlatkérő felhívása alapján a közbeszerzésnek azt a részét, amelyre vonatkozóan harmadik személlyel szerződést fog kötni. E megjelölés elmaradása azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlattevő "elfelejtette" azt vagy "eltitkolja" azt az ajánlatkérő elől, hanem kifejezetten és egyértelműen azt, hogy nincs a közbeszerzésnek olyan része, melynek teljesítése érdekében - saját gazdasági döntése alapján - harmadik személlyel szerződést kötne.
Ezen előírásnak felel meg a Kbt. 62. § (5) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint az eljárás nyertese köteles a szerződést teljesíteni és csak abban az esetben van lehetősége harmadik személyt bevonni a teljesítésbe, ha az ajánlatában megjelölte a közbeszerzésnek azt a részét, mellyel kapcsolatban harmadik személlyel szerződést köt.
A kérelmező előadta, hogy a bérletre ajánlott ingatlan tulajdonosa, így a bérleti jogviszony tekintetében megállapítható, hogy nincs szükség harmadik személy közreműködésére.
A kérelmező arra is hivatkozott kérelmében, hogy ajánlatkérő közbeszerzésének a tárgya a felhívása 2. e) pontja értelmében bérleti szerződés megkötése. Ebből következően a bérbe adandó ingatlan átalakítása nem tartozik a közbeszerzés tárgyához. Az átalakítást az ajánlattevő egyébként is a saját érdekkörében, saját költéségére köteles biztosítani, így nem bír relevanciával, hogy az átalakítási, korszerűsítési munkálatokat alkalmazásában álló saját munkaerővel vagy külső vállalkozókkal végezteti el.
A kérelmező álláspontja szerint jogszabálysértést követett akkor is az ajánlatkérő, amikor az egyébként elrendelt hiánypótlás körében nem hívta fel a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat csatolására. A kérelmező megítélése szerint a Kbt. 43. § (4) bekezdésében meghatározott hiánypótlási kör kiterjed erre a nyilatkozatra is, ez formai hiányosságnak minősül.
A kérelmező hivatkozása szerint ajánlatkérőnek lehetősége lett volna a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást is kérni e kérdésben.
A kérelmező előadása szerint az ajánlatában megtett teljességi nyilatkozatából is arra lehet következtetést levonni, hogy nincs közbeszerzésének olyan része, amellyel kapcsolatban harmadik személlyel kötne szerződést.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértést követett el akkor is, amikor az egy ízben már jogszerűen elhalasztott tárgyalást a halasztásban megjelölt időpontban nem nyitotta meg és azon ajánlatkérő nem jelent meg.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, megítélése szerint jogszerűen nyilvánította érvénytelenné a kérelmező ajánlatát.
A közbeszerzési eljárása során valóban nem alkalmazott hiánypótlást a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatra, mert ez a nyilatkozat nem tartozik a Kbt. 44-46. §-a körébe, így a hiány nem pótolható.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontját, illetve felhívásának vonatkozó részét nem lehet úgy értelmezni, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő ajánlatában nem "reagál", akkor nincs a közbeszerzésének olyan része, amelyre harmadik személlyel szerződést kötne. Amennyiben az ajánlati felhívás úgy fogalmazott volna, hogy "Az ajánlattevő - ha van ilyen - jelölje meg a közbeszerzésnek azon részét, mellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést fog kötni", akkor lenne elfogadható a nyilatkozat hiánya. Jelen esetben viszont a közlés hiánya miatt nem dönthető el, hogy az ajánlattevő nem kíván harmadik személyt alkalmazni vagy nem tett eleget közlési kötelezettségének.
Ajánlatkérő számára nem közömbös, hogy közreműködik-e harmadik személy a teljesítésben.
Az ajánlati dokumentációhoz csatolt szerződéstervezet I. fejezete a bérlemény átalakítására vonatkozik, mely előfeltétele a bérleti jogviszony létrejöttének. Abból, hogy más személy közreműködik a teljesítés valamely részében, következtetni lehet arra, hogy a vállalt teljesítési határidő betartható-e.
Ajánlatkérőnek nem volt lehetősége a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kérni, mivel ez csak akkor tehető meg, ha van "nem egyértelmű kifejezés". Jelen esetben e kérdésben az ajánlat nem tartalmazott semmilyen rendelkezést.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a teljességi nyilatkozat nem pótolja az egyébként előírt igazolások, nyilatkozatok csatolásának kötelezettségét.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során - figyelemmel arra, hogy a felek nem kértek tárgyalást - nyilatkozattétel végett megkereste a kérelmezőt az átalakítási munkák vonatkozásában harmadik személy közreműködése kérdésében.
A kérelmező írásbeli nyilatkozatában közölte: "Kijelentjük, hogy a bérlet tárgyát képező ingatlan általunk vállalt átalakítási munkái során a munkákra, illetőleg azzal összefüggésben harmadik személlyel szerződést nem kívánunk kötni".
A kérelmező azt is előadta, hogy az általa felajánlott ingatlan műszaki, technikai felszereltsége a legtöbb ajánlatkérői előírásnak megfelel, egyébként pedig tevékenységi köre alapján megfelelő képzettségű saját munkaerővel a munkák elvégzése biztosított.
A Döntőbizottság - az alábbi indokokra tekintettel - megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alapos.
Ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította a kérelmező ajánlatát.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja értelmében érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Az ajánlatkérő egy érvénytelenségi okot jelölt meg: az ajánlattevő - ajánlatkérő előírása ellenére - a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján nem nyilatkozott arról, hogy a közbeszerzés valamely részével összefüggésben harmadik személlyel szerződést köt-e.
A Döntőbizottság álláspontja szerint elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy mi a konkrét ajánlatkérői előírás tartalma, majd ezt követően dönthető el, hogy annak megfelel-e az ajánlattevő ajánlata.
A Kbt. szabályozási rendszerében a Kbt. biztosítja ajánlatkérők számára azt a jogot, hogy az ajánlattevők vonatkozásában kötelezettséget állapítsanak meg. Jelen esetben a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja az alábbiakat mondja ki:
"Az ajánlatban - ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta - meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül".
Ajánlatkérő felhívása 13. pontja hatodik francia bekezdésében - a Kbt. idézett szövegezésében - felhívta az ajánlattevőket nyilatkozattételre.
A Kbt. e rendelkezésének tükrében azt vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a nyilatkozat hiánya minősíthető-e jelen esetben érvénytelenségi oknak, minősíthető-e akként az ajánlattevő magatartása, hogy nem teljesítette ajánlatkérő előírását.
A Kbt. azt írja elő, hogy meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben harmadik személlyel kerülne sor szerződéskötésre. E kötelezettség megállapítása azt foglalja magában, hogy közölje az ajánlattevő, hogy a beszerzés mely része vonatkozásában kerül sor harmadik személy bevonására. Az előírás konkrét is, hiszen a megjelölését kéri annak a résznek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. ezen előírása alapján arra nem lehet következtetést levonni, hogy az ajánlattevőket általános nyilatkozattételi kötelezettség terhelné, tehát hogy ajánlattevőknek mindenképpen kell nyilatkozatot tenniük. Vagy olyan nyilatkozatot, hogy nincs a közbeszerzésnek olyan része, amellyel összefüggésben szerződést kötnek, vagy olyat, amelyben konkrétan megjelölik azt a közbeszerzési részt, amellyel összefüggésben harmadik személyekkel szerződést kötnének.
A Döntőbizottság e körben nem fogadta el ajánlatkérő azon hivatkozását, hogy az ajánlattevőknek mindenképpen reagálni kell, mert ennek hiányában nem dönthető el, hogy csak az ajánlattevő nem kíván harmadik személyt alkalmazni, vagy nem tett eleget közlési kötelezettségének.
Jelen esetben érvénytelenség kérdésében kell dönteni, abban, hogy van-e olyan ajánlatkérői, illetve Kbt. előírás, amelynek nem felel meg a kérelmező ajánlata. A Kbt., illetve az ajánlatkérő felhívásában nem írt elő általános nyilatkozattételi kötelezettséget, csak pozitív tartalmú nyilatkozatot kért: jelölje meg azt a részt. Így Kbt. és ajánlati felhívási előírás hiányában az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható.
A kérelmező ajánlatában nem jelölt meg olyan közbeszerzési részt, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést kötne. Az ajánlat ettől függetlenül érvényesnek minősül, természetesen a kérelmező kötve van ajánlatához és a Kbt. 62. § (5) bekezdésére tekintettel a teljesítés során is saját maga köteles eljárni.
A Döntőbizottság amiatt kért nyilatkozatot a kérelmezőtől, mert jogorvoslati kérelmében azt a jogi álláspontját fejtette ki, hogy az ingatlan átalakítása nem része a közbeszerzésnek.
A Döntőbizottság áttekintette ajánlatkérő felhívását, dokumentációját, a szerződéstervezet I. fejezetét, és annak alapján azt a következtetést vonta le, hogy az ingatlan átalakítása hozzátartozik ajánlatkérő beszerzéséhez. Az ingatlanátalakítási munkákra is megkötik a bérleti szerződésnek nevezett megállapodást, és az átalakítást követően kezdődik majd a bérleti jogviszony.
A kérelmező nyilatkozatában egyértelműen azt közölte, hogy nemcsak a bérleti jogviszony, hanem az átalakítási munkák vonatkozásában sincs olyan része a beszerzésnek, amellyel összefüggésben harmadik személlyel szerződést kötne. Az ingatlan részletesen ismertetett műszaki jellemzői és a kérelmező tevékenységi köre alátámasztják a kérelmező állítását, maga az ajánlatkérő nem jelölt meg olyan átalakítási (vagy egyéb) feladatot, amelyet feltehetően harmadik személy fog elvégezni. Ez a kérdés egyébként a Döntőbizottság álláspontja szerint a tárgyalás folyamán is tisztázható lett volna.
Ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján azért minősítette eredménytelennek az eljárását, mert kizárólag érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.
A Döntőbizottság a fentiekben megállapította, hogy a benyújtott ajánlat a megjelölt ok miatt nem érvénytelen, így nem áll fenn a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eredménytelenné nyilvánítási ok.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő nem sértette meg a hiánypótlás körében a Kbt. rendelkezéseit.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a Kbt. 44. § és a 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, formai hiányosságának pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 43. § (5) bekezdése kimondja, hogy ajánlatkérőnek a (4) bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek a felhívásban kell rendelkeznie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a felhívásában rendelkezett a hiánypótlásról. Felhívása 13. pontja tizenharmadik francia bekezdésében egyértelműen előírta: "ha az ajánlatból olyan igazolás vagy nyilatkozat hiányzik, melynek csatolását nem a Kbt. 44. és 46. §-a írja elő, így akkor az ajánlatot érvénytelennek minősítik".
Ajánlatkérő e rendelkezéséből következően a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat körében hiánypótlás nem rendelhető el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg jogsértés a 2003. április 24-én 8 órára kitűzött tárgyalás elmaradása vonatkozásában.
A kérelmező azt adta elő, hogy várakozást követően, tehát a megjelent időpontnál később ajánlatkérő szóban tájékoztatta arról, hogy ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Ajánlatkérő maga sem vitatta, hogy a kitűzött időpontban nem tartott tárgyalást. A Döntőbizottság álláspontja szerint abban az esetben állapítható meg a közbeszerzési eljárás szabályainak a megsértése, ha ajánlatkérő megfelelő ténybeli és jogi indok nélkül nem tartja meg az ajánlattevővel a tárgyalást.
Jelen esetben ajánlatkérő jogi álláspontja az volt, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen. Érvénytelen ajánlatot benyújtó ajánlattevő pedig a Kbt. 53. § (2) bekezdése értelmében az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Ajánlatkérő ezt - rövid késéssel - de közölte a kérelmezővel.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem állapítható meg a Kbt. 57. § (1) bekezdésének a megsértése amiatt, hogy ajánlatkérő nem kért felvilágosítást a kérelmezőtől a Kbt. 43. § (2) bekezdés a) pontjával kapcsolatos nyilatkozat kérdésében.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése csak a lehetőséget, a jogot biztosítja ajánlatkérő számára a felvilágosítás kérésére, azonban ez nem kötelezettség és így nem is állapítható meg jogszabálysértés e körben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva - a fenti indokokra tekintettel - a 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint a 60. § (1) bekezdés b) pontját, és ezért a 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánító és eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontjának kötelező rendelkezése alapján döntött a bírság kiszabásáról.
E szakasz szerint a Döntőbizottság bírságot szab ki az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiak szerint szabályozza a bírság kiszabásának alapvető elveit.
A (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg. Ez jelenleg 1 000 000 Ft, magánszemélyek esetében 100 000 Ft.
Az (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A Döntőbizottság a jogsértés reparálhatóságára tekintettel nem ítélte indokoltnak a minimális bírságnál magasabb összegű bírság kiszabását, így a bírság összegét 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai alapján megállapította, hogy ajánlatkérő bizottsági formában hozta meg döntéseit, erre tekintettel személyi felelősségre nem vonható le következtetés.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 28.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
