KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4628)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.159/11/2003.
Tárgy: a Képtechnika Kft. jogorvoslati kérelme a Vasútegészségügyi Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Képtechnika Műszaki Fejlesztő Kft. (1061 Budapest, Andrássy u. 32., képviseli: dr. Rácz György ügyvéd, 2400 Dunaújváros, Kossuth Lajos utca 10. I/4., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Vasútegészségügyi Kht. (1068 Budapest, Rippl Rónai u. 37., képviseli: dr. Ugrin Tamás ügyvéd, 1066 Budapest, Dessewffy u. 37. VII/2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "A 2002. évi vasútegészségügyi fejlesztések és beruházások keretében megvalósítandó 1 db diagnosztikai ultrahangkészülék beszerzése és 2 db röntgenátvilágító munkahely felújítása." tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki, a továbbiakban a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a vele szemben kiszabott bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse meg.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizesse meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg:
Kérelmező csak a második tétel tekintetében nyújtott be részajánlatot és csak e tételekkel kapcsolatban terjesztette elő kifogásait, ezért a Döntőbizottság csak e résszel kapcsolatban vizsgálta ajánlatkérő közbeszerzési eljárását.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 2-án nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett ajánlati felhívás közzétételével.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az ajánlati felhívás 3. a) pontját az alábbiak szerint határozta meg:
"A 2002. évi vasútegészségügyi fejlesztések és beruházások keretében megvalósítandó:
a)1. 1 db diagnosztikai ultrahangkészülék beszerzése,
a)2. 2 db röntgenátvilágító munkahely felújítása,
b) A teljesítés helye:
- 3. a)1. beszerzési tárgy tekintetében:
4025 Debrecen, Erzsébet u. 11-13.,
- 3. a)2. beszerzési tárgy tekintetében:
A) 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 45.
B) 3726 Szeged, Csanády u. 34/A.
c) Annak meghatározása, hogy az ajánlattevő a beszerzés tárgyának egy részére tehet-e ajánlatot: igen.
d) A részajánlat tételének szempontja: a 3. a)1. pontban meghatározott termékre és a 3. a)2. pontban meghatározott termékre adható ajánlat külön."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban az ajánlatok elbírálásával kapcsolatban az alábbiakat határozta meg:
"13. a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az összességében legelőnyösebb ajánlat.
b) A 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
3. a)1. Egy diagnosztikai ultrahangkészülék beszerzése
elérhető
szempontok, ismérvek súlyszámok súlyozott
pontszám
I. Az ajánlott termék szakmai megítélése a dokumentációban részletezettek szerint
- a készülék továbbfejlesztési lehetőségének mértéke 1,0 20
- csatornaszám: 128 1,0 20
- képalkotás frekvenciatartománya 1,0 20
- monitor képernyőjének mérete 1,0 20
- garanciális szerviz rendelkezésre állási idő 1,0 20
- garanciális szerviz alkatrész-utánpótlás ideje 1,0 20
- cserekészülék-biztosítás határideje 1,0 20
Összesen 140
II. A szerződés pénzügyi feltételei a dokumentációban részletezettek szerint
- az ajánlott termék ára 1,5 30
- fizetési határidő 1,5 30
- késedelmi kötbér mértéke 1,5 30
- igényelt előleg mértéke 1,5 30
Összesen 120
Mindösszesen I-II. 260
3. a)2. Két röntgenátvilágító berendezés felújítása
elérhető
szempontok, ismérvek súlyszámok súlyozott
pontszám
I. Az ajánlott termék szakmai megítélése a dokumentációban részletezettek szerint
- képalkotó rendszer által vezérelt középfrekvenciás rtg. generátor 1,0 20
- progresszív scan. valós 1 Mpixel rtg. CCD képfelvevő kamera 1,0 20
- digitális képarchiváló, megjelenítő és betegadminisztrációs rendszer 1,0 20
- meglévő vizsgálószerkezet (UV ± A) teljes felújítása 1,0 20
Összesen 80
II. A szerződés pénzügyi feltételei a dokumentációban részletezettek szerint
- az ajánlott termék ára 1,5 30
- fizetési határidő 1,5 30
- késedelmi kötbér mértéke 1,5 30
- igényelt előleg mértéke 1,5 30
Összesen 120
Mindösszesen I-II. 200
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 1, felső határa 20, mely minden rész(al)szempont esetében azonos. Az adott rész(al)szempont szerinti legkedvezőbb ajánlat az adható maximális 20 pontot kapja, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbb ajánlat pontszámához viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra."
Az ajánlattételi határidőig, 2003. február 13-ig az 1. tételre a GRAL-MEDICAL Kft., a HUN-MED Kft., a VARIOTRADE Kft., a HITACHI MEDICAL SYSTEMS Kft., valamint a MEDICARE Kft., míg a 2. tételre csak kérelmező nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a HITACHI Kft. kivételével 2003. március 10-i határidővel hiánypótlásra szólította fel az ajánlattevőket.
Ajánlatkérő 2003. március 17-én tartotta az eredményhirdetést, melyen az eljárást eredménytelennek nyilvánította a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva.
Ajánlatkérő az "összegzés az eljárásról" című iratot 2003. március 18-án ajánlott küldeményként megküldte az ajánlattevők részére.
Kérelmező 2003. április 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmében, melyet a tárgyaláson pontosított, előadta, hogy álláspontja szerint jogsértő módon járt el ajánlatkérő, mert az eredményhirdetésen nem ismertette a Kbt. 5. sz. mellékletének megfelelően a második tétel tekintetében az ajánlat értékelését, továbbá ajánlatkérő jogsértő módon készítette el a Kbt. 5. sz. mellékletét, mivel az nem tartalmazza az ajánlatkérő által elbírált ajánlatok értékelését, a hivatkozott melléklet 2. a), b), c) pontjában meghatározottakat, ezáltal nem megállapítható, hogy ajánlatkérő hogyan értékelte a 2. tétel tekintetében ajánlatát és hogyan jutott el az eljárás eredménytelenségét megállapító döntéséhez.
Sérelmezte továbbá, hogy a fedezet hiánya már a bontáskor megállapítható lett volna, de ajánlatkérő megkezdte az ajánlatok értékelését, amit mutat az a tény is, hogy felszólította ajánlattevőket az ajánlataikban fellelhető hiányok pótlására. Vitatta továbbá azt, hogy az eredménytelenség oka fedezet hiánya lehetne. Kérelmező ajánlati ára két évvel ezelőtt azonos beszerzésre tett ajánlati árához képest csak 1,3%-kal magasabb, ami az azóta eltelt inflációnál lényegesen alacsonyabb, tehát ajánlatkérőnek a becsült költség meghatározásakor módja lett volna figyelembe venni a korábbi beszerzések árait.
Kérelmező ennek alapján kérte, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt arra, hogy igazolja a rendelkezésére álló fedezet és a beérkezett ajánlatok árai közötti különbséget, kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, valamint ajánlatkérő költségekben történő marasztalását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy az eredményhirdetés időpontjában az eljárás eredménytelenségét kihirdették, majd az ajánlattevők azonnal eltávoztak, ezért az összegzést postai úton küldték meg részükre.
Előadta továbbá, hogy eredménytelen eljárás esetén az összegzés 2. b), c) pontjában előírt indokolási kötelezettsége ajánlatkérőnek nem áll fenn. Álláspontja szerint - bár az ajánlati felhívásból kiderül, hogy lehetőség volt ugyan részajánlat tételére - a két különböző berendezésnek más és más ajánlattevők a forgalmazói, azonban ez nem azt jelenti, hogy két egymástól független közbeszerzési eljárás került egyidejű lefolytatásra.
Előadta, hogy a kedvező ár elérése céljából érdekében állt, hogy a berendezéseket lehetőleg egy ajánlattevő teljesítse. Egyidejűleg fennállt az igénye mindkét tétel beszerzésére, viszont a rendelkezésre álló 62 707 E Ft a legalacsonyabb ajánlati árat nyújtó ultrahangra vonatkozó ajánlat (16,5 M Ft), és a 2. tételre egyedüli ajánlatot benyújtó kérelmező 57,5 M Ft-os ajánlatának összértéke magasabb volt, mint a rendelkezésére álló fedezet, ezért az eljárás eredménytelen. Álláspontja szerint bármely részajánlatnak az elfogadása esetén a megmaradt források elégtelenek lennének a beszerzés másik részének a megrendelésére.
A fentiek alapján kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és kérelmezőnek a költségekben való marasztalását.
Dr. Kiss Tamás, a Vasútegészségügyi Kht. ügyvezető igazgatója egyéb érdekeltként előadta, hogy 2003 februárjában nevezték ki az ajánlatkérő ügyvezető igazgatójává, mely kinevezés már az ajánlattételi határidő lejárta utáni időpont és az előző ügyvezető igazgató volt az, aki az ajánlatkérő beszerzésének a fedezetét elkülönítette. Nyilatkozott, hogy mintegy 62,7 M Ft található ajánlatkérő számláján elkülönítve a jelen beszerzésre.
Álláspontja szerint egyéb pénzösszeg nem áll ajánlatkérő rendelkezésére jelen beszerzés megvalósítása céljából, illetve más pénzeket a nélkül nem vonhatnának el a társaság egyéb pénzeszközeiből, hogy a társaság működőképességét, likviditását ne veszélyeztesse.
Egyebekben úgy nyilatkozik, hogy az eljárást lezáró döntést ő hozta meg a bírálóbizottság javaslata alapján.
Egyéb érdekeltek jelen eljárás szempontjából értékelhető észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság először az ajánlatkérőnél rendelkezésre álló fedezet nagyságát vizsgálta.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
Ajánlatkérő becsatolta a 2002. szeptember 17-én tartott taggyűlésének a jegyzőkönyvét, melynek szövege az alábbiakat is tartalmazza:
"Dr. Kovács Lajos ügyvezető igazgató elmondta, hogy a 2002. május 28-ig taggyűlésen hozott 4/2002. számú taggyűlési határozat értelmében a 2002. évi üzleti tervet a megküldött beruházási és fejlesztési tervvel egészítették ki. Ezt a 60 napos határidőt betartva a tagi képviselők 2002. júliusban kézhez kapták. A kiegészítésben nagy hangsúlyt kapnak a képalkotó diagnosztikus berendezések annak érdekében, hogy a magas szakmai színvonalat a kor igényeinek megfelelően biztosítani tudják.
Pirovicsné Balog Julianna tagi képviselő arra kért választ, hogy ezekből a beruházásokból és fejlesztésekből ebben az évben mennyi fog realizálódni, tekintve, hogy már szeptember van, és figyelembe véve a beszerzendő műszerek árát a közbeszerzési eljárástól nem lehet eltekinteni.
Dr. Kovács Lajos elmondta, hogy a terv elkészítésével egyidejűleg tájékozódtak a lehetséges beszállítókról és szállításokról, ezért a beszerzések várhatóan még a 2002. évben realizálódni fognak.
Dr. Szalai Tibor kérte a tagi képviselőket, amennyiben egyetértenek a társaság 2002. évi üzleti tervét kiegészítő beruházási és fejlesztési tervben foglaltakkal, kézfelemeléssel jelezzék.
A taggyűlés meghozta, a levezető elnök kihirdette az alábbi
15/2002. számú taggyűlési határozatot:
A taggyűlés a társaság 2002. évi üzleti tervét a kiegészítő beruházási és fejlesztési tervben foglaltakkal egyhangúlag módosította."
A jegyzőkönyv mellékleteként csatolt immateriális javak és tárgyi javak fejlesztési terve 2002. év című táblázatnak a 2.2. műszaki berendezés, gép, jármű összesen című részének 4. és 5. sorában az alábbi szöveg található:
Tételszám, megnevezés
2.2. Műszaki berendezés, gép, jármű összesen:
- Tervezett bekerülés összértéke 1 = (2 + 3) 133 680
- A fejlesztések forrása
- saját (2) 112 100
- külső (3) 21 580
4. Digitális univerzális átvilágító felvételező
rtg. készülék
- Mennyiség 2
- Tervezett bekerülés összértéke 1 = (2 + 3) 70 000
- A fejlesztések forrása
- saját (2) 70 000
- külső (3) -
5. Diagnosztikai ultrahangkészülék
- Mennyiség 1
- Tervezett bekerülés összértéke 1 = (2 + 3) 25 000
- A fejlesztések forrása
- saját (2) 25 000
- külső (3) -
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő a 2. tételre, a 2 db digitális, univerzális átvilágító rtg. készülékre 70 M Ft összegű keretet különített el fedezetként. Ennek alapján megalapozatlan a jogorvoslati kérelemnek azon felvetése, hogy a fedezetet nem biztosította a közbeszerzési eljárás megkezdésekor ajánlatkérő.
A Döntőbizottság ezt követően az eredményhirdetéssel és az összegzéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelemrészek megalapozottságát vizsgálta meg.
A Kbt. 33. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt. Ebben az esetben a felhívásban, illetve a dokumentációban elő kell írni, hogy a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni. A közbeszerzés tárgyának részeit nem lehet kizárólag a mennyiség alapján meghatározni.
A Kbt. 55. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell bírálni, az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét legkésőbb az ajánlatok felbontástól számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül - az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban - nyilvánosan ki kell hirdetni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
1. Ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárásban részajánlattételre lehetőséget biztosított (az egyes tételek vonatkozásában eltérő bírálati részszempontokat határozott meg), továbbá a rendelkezésre álló fedezetet a fenti pontban vizsgáltak szerint külön összegekben határozta meg az egyes tételek tekintetében.
A Kbt.-nek az ajánlatok elbírálására vonatkozó rendelkezései alapján amennyiben részajánlat tételére van lehetőség, akkor az egyes tételek tekintetében külön-külön kell elvégezni az ajánlatok összehasonlítását, értékelését, hiszen csak az azonos tételre tett részajánlatok hasonlíthatók össze egymással.
Az "összegzés az eljárásról" című irat 1. c), 1. d), 2. a) pontjában ajánlatkérő a jelen beszerzés tárgyának két tételét nem különítette el egymástól, illetve az eltérő tételekre részajánlatot benyújtókat nem különítette el egymástól és nem külön-külön állapította meg az eljárás eredményét.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy amennyiben részajánlat tételére van lehetőség egy közbeszerzési eljárás során, akkor az adott tételek önálló életet élnek, azokkal kapcsolatban külön-külön lehet ajánlatot benyújtani, azokat külön kell értékelni, azokkal külön kell adott esetben az eljárás eredményét megállapítani és később szerződést kötni. Jelen esetben ajánlatkérő ezt elmulasztotta, és csak összességében, az egész eljárásra vonatkozóan állapította meg azt, hogy eredménytelen lett az eljárás.
A Döntőbizottság az előzőekben kifejtetteknek megfelelően nem fogadta el ajánlatkérő azon előadását, hogy egy közbeszerzési eljárást kívánt lefolytatni és egy eljárás során annak akárhány tételére van ajánlattételi lehetőség az egy eljárásnak minősül, így csak egyszer kell megállapítani az egész eljárás eredménytelenségét, nem pedig az egyes tételekre megbontva kellene megállapítani az eljárás eredményét, illetve eredménytelenségét.
Erre tekintettel a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
2. Az "összegzés az eljárásról" című irat 2. pontjában ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárás során a két tételre benyújtott ajánlatok tartalmi elemeit nem tüntette fel és azokat nem értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok összehasonlítására csak eredményes eljárás során van szükség, míg eredménytelen eljárás esetén a legkedvezőbb ajánlat kiválasztására nincs szükség, és ennek alapján az "összegzés az eljárásról" című irat 2. a), 2. b) és 2. c) pontjának kitöltése nem szükséges. Ennek alapján ajánlatkérő eljárása e tekintetben jogszerű, így a jogorvoslati kérelem e része megalapozatlan.
3. A Döntőbizottság ezt követően az érvénytelenség megállapításának időpontjával kapcsolatos kérelmi elem megalapozottságát vizsgálta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a bontási eljárás alapján megismerhette a beérkezett ajánlatok ajánlati árait, majd ezt követően ajánlatkérő hiánypótlást rendelt el.
A Kbt. 55. § (1) bekezdés rendelkezése alapján ajánlatkérő az eredményhirdetésig, illetve legkésőbb az eredményhirdetésen hirdetheti ki az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét. Ajánlatkérő az eredményhirdetési eljárás során - mint lehetséges legkésőbbi időpontban - kihirdette az eljárás eredménytelenségét. Ennek megfelelően megalapozatlan a jogorvoslati kérelemnek ezen része is, mert ajánlatkérő a jogszabályi előírások szerinti határidőn belül - annak záróaktusán - közölte az eljárás eredményét.
4. A Döntőbizottság ezt követően a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító döntés jogszerűségét vizsgálta meg.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja szerint eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot.
A Döntőbizottság megállapította az első pontban kifejtettek szerint, hogy ajánlatkérő a jelen közbeszerzési eljárása 95 M Ft (az egyes tételek tekintetében 25, illetve 70 M Ft) fedezetet biztosított.
A kérelmező 57,5 M Ft-os bruttó árajánlatot tett a 2. számú tétel tekintetében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek összességében csak mintegy 62,7 M Ft áll rendelkezésére jelen beszerzés mindkét tételére az eredményhirdetés időpontjában.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon nyilatkozatát, hogy mindkét tételt be kívánja szerezni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő a fedezet összegének a felhívás közzétételekor való meghatározásával (95 M Ft, 25 M Ft és 70 M Ft) az egyes tételek arányait is rögzítette.
Ajánlatkérő pénzügyi helyzete alapján az eredményhirdetéskor rendelkezésére álló fedezet csak 62,7 M Ft volt, mely csak 2/3-a volt az ajánlatkérő által eredetileg meghatározottnak, mely a 2001. év üzleti év eredményén alapult.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő csak a ténylegesen a rendelkezésére álló fedezetet vehette figyelembe az eljárás eredményének megállapítása során. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő nem bontotta meg tételek szerint a fedezetet és mindkét tétel beszerzésére irányuló ajánlatkérői szándék fennállt, így az előzetesen meghatározott tételek fedezetét a fedezet csökkenésének megfelelő mértékben csökkenteni kell, illetve a tényleges fedezetet az eredeti arányok szerint meg kell osztani.
Ennek alapján a 95 M Ft-os fedezet 62,7 M Ft-ra csökken (mintegy 66%-ra), így a 2. tétel 70 M Ft-os fedezete is ennek arányában csökken.
A kérelmező által a 2. tételre tett ajánlat ajánlati ára 57,5 M Ft-os ár, és az ajánlatkérőnek e tételre rendelkezésére álló fedezetet nyilvánvalóan meghaladja.
A Kbt. 55. § (4) bekezdésének rendelkezése alapján ajánlatkérő nem köteles az ajánlatokat értékelni, ha az időközben bekövetkező változások következtében nem lenne képes a szerződés teljesítésére. Jelen esetben a fedezet csökkenése volt az a változás, aminek következtében ajánlatkérő nem lenne képes a beszerzés tárgyára kötött szerződések teljesítésére, vagyis a vételár kifizetésére. A Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján, ha az ajánlati ár magasabb, mint a rendelkezésre álló fedezet, akkor ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja a közbeszerzési eljárást.
A fentiekben kifejtettek alapján ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek összhangban állapította meg a fedezet hiányát, így a jogorvoslati kérelem e része is megalapozatlan.
A Kbt. 31. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő legkésőbb a közbeszerzési eljárás előkészítése során köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek (szervezetek) felelősségi körét.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) és (5) bekezdése az alábbiakat mondja ki:
A (4) bekezdés szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
Az (5) bekezdés szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani.
A Kbt. 2002. január 1. napjától hatályos rendelkezése kötelezően előírja a Döntőbizottság számára a törvény szabályait megszegő szervezettel és a jogsértésért felelős szervezettel szemben a bírság alkalmazását. A jelen közbeszerzési eljárásban személyi bírság alkalmazásának nem volt helye.
A Döntőbizottság az eset összes körülményei között mérlegelte azt is, hogy a bírságolt szervezet 2002. január elseje óta először követ el a Kbt. rendelkezésébe ütköző jogsértést, a beszerzés tárgyát, értékét, továbbá azt, hogy a jogsértések a közbeszerzési eljárás eredményére is kihatottak.
A Döntőbizottság figyelembe vette azt is, hogy az ajánlatkérő a jogszabályi kötelezettségek teljesítésén túl egyéb eljárást segítő együttműködő magatartást nem tanúsított, és azt is, hogy ajánlatkérőnél a közbeszerzési eljárás lefolytatása alatt ügyvezetőváltás történt. Ennek alapján a Döntőbizottságnak az az álláspontja, hogy jelen eljárás során az irányadó költségvetési törvényben meghatározott minimális összegű bírságot indokolt alkalmazni. Ennek alapján az ajánlatkérővel mint jogi személlyel szemben 1 000 000 Ft forint bírság kiszabása arányban áll a jogsértések súlyával.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, és ennek megfelelően rendelkezett a költségek viseléséről is, míg a megalapozatlan kérelmi elemeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 30.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
