KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4629)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.180/9/2003.
Tárgy: az Ericsson Kft. jogorvoslati kérelme a Hírközlési Felügyelet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Ericsson Magyarország Kommunikációs Rendszerek Kft. (1037 Budapest, Laborc u. 1., képviseli: dr. Vizi Gábor ügyvéd, 1051 Budapest, Sas u. 17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Hírközlési Felügyelet (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.), nevében és képviseletében eljár az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltatási Rt. (1106 Budapest, Fehér út 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a számhordozhatóság hosszú távú megvalósításához szükséges Központi Adatbázis rendszer létrehozása, amely a hordozott telefonszámok irányítási adatait gyűjti és tartalmazza, valamint off-line módon egy szabványos interface-en keresztül biztosítja a hívásfelépítéshez szükséges információkat a távközlési szolgáltatók hívásirányítást végző üzemi adatbázisai számára" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 19-én megjelent 12. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos gyorsított eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 8. pontjában határozta meg a résztvevőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, a 9. pont tartalmazta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait.
A részvételi felhívás 10. pontja rögzítette, hogy az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma három.
Az ajánlatkérő a 13. pontban az egyéb információk között az alábbi előírásokat tette:
"13.1. A jelentkezőnek csatolni kell a részvételi jelentkezéséhez a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdései szerinti nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat. Amennyiben a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe kíván venni alvállalkozó(ka)t, a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat az alvállalkozó(k)ra is alkalmazni kell."
"13.4. A jelentkezéseket 5 példányban (1 eredeti és 4 másolat), az 5 példányt egy közös, lezárt csomagban kell benyújtani; a csomagon fel kell tüntetni a jelentkező nevét, a beszerzés tárgyát és a "Csak bizottság által bontható fel!" feliratot. A jelentkezés eredeti példányát és a másolatokat gépelve, nyomtatva vagy eltávolíthatatlan tintával írva kell beadni a jelentkező vagy olyan személy(ek) aláírásával, aki(k) felhatalmazott(ak) arra, hogy a jelentkezést a jelentkező részéről benyújtsák. Utóbbi esetben a meghatalmazást a jelentkezéshez csatolni kell. A jelentkezést roncsolásmentesen, nem bontható módon kell benyújtani, és az összes oldalt be kell számozni; az első és az utolsó oldalt a jelentkezést aláíró személynek vagy személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk. A jelentkezésben nem lehetnek közbeiktatások, törlések vagy átírások, kivéve a jelentkező által tett hibakiigazításokat, az ilyen kiigazításokat a jelentkezést aláíró személynek vagy személyeknek kézjegyükkel kell ellátniuk."
A 13.5. pont szerint ajánlatkérő hiánypótlásra lehetőséget nem biztosított.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2003. március 31-ig a következő cégek nyújtották be a jelentkezésüket: az INFORMO Informatikai Kft., a T-Systems Unisoftware Kft., a HumanSoft Elektronikai Kft., a Scriptum Informatikai Kft., a Bull Magyarország Kft., a Hewlett-Packard Magyarország Kft., a Siemens Rt., az IQSOFT Intelligens Software Rt., a FORNAX Műszaki és Gazdasági Tanácsadó Rt., az IBM Magyarország Kft., a CAP Gemini Magyarország Kft., a GREPTON Informatikai Rt., a DELTA Elektronik Kft., a DSS Consulting Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő ezt követően a részvételi jelentkezések értékelését elvégezte és a részvételi szakaszt lezáró döntését 2003. április 7-én kihirdette. Az eredményhirdetés alapján ajánlatkérő ajánlattételre az IBM Magyarország Kft.-t, az IQSOFT Intelligens Software Rt.-t és a T-Systems Unisoftware Kft.-t hívta fel. Ajánlatkérő tíz részvételi jelentkező vonatkozásában megállapította, hogy a részvételi jelentkezésük a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősül.
A kérelmező esetében az érvénytelenné nyilvánítás okaként ajánlatkérő megjelölte, hogy a részvételi jelentkezésében megtalálható APEH-igazolás nem megfelelő, mivel abból hiányzik az elkülönített pénzalapokkal szembeni tartozásra vonatkozó nyilatkozat, valamint a részvételi jelentkezését nem a részvételi felhívás 13.4. pontjában előírtaknak megfelelően állította össze: a jelentkezés roncsolásmentesen felbontható.
A kérelmező ezt követően 2003. április 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő részvételi jelentkezése érvénytelenné nyilvánító döntése ellen. Kérelmező jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről, illetőleg a még meg nem kötött vállalkozási szerződés megkötésének megtiltásáról határozzon, továbbá kérte a jogsértés megállapítását, illetőleg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban hozott sérelmezett döntésének a megsemmisítését, az eljárás során felmerült költségek viselésére történő kötelezését. Indoklásként előadta, hogy a részvételi jelentkezése tartalmazta a Kbt. 46. § (4) bekezdésének megfelelően azt a nyilatkozatot, mely szerint az állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alappal szemben áll fenn fizetési kötelezettsége. Ennek alapján a Munkaerő-piaci Alap kezelőjétől származó igazolás becsatolása megtörtént. Kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy a részvételi jelentkezése megfelelt a részvételi felhívás 13.4. pontjában foglalt előírásoknak is. Az 1 db eredeti anyag önállóan és a 4 db másolati példány szintén önállóan csomagolva, majd a két csomag egy közös csomagban került becsomagolásra, majd leragasztva. Mind az eredeti csomagra, mind a másolati csomagra kívülre rá lett írva, hogy eredeti, illetve másolat. A közös csomagra fel lettek írva az előírt adatok: a pályázó neve, címe stb. és a csomag fedlappal lett ellátva. Kérelmező a jelentkezését 2003. március 31. napján adta be, ezt ajánlatkérő az átvételt elismervényben tanúsította is, amely bizonyítja, hogy az átadott anyag sérülés mentes csomagolású és minden tekintetben sérüléstől mentes volt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy az elkülönített állami pénzalapok közül a Munkaerő-piaci Alap kezelője mint szervezet nemcsak a területileg illetékes Munkaügyi Központ, hanem a területileg illetékes APEH is. Ezt támasztja alá a Közbeszerzési Értesítő 2002. november 20-án megjelent 47. száma, amely a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a tájékoztatóját tartalmazza a Kbt. 46. § szerinti hatósági igazolásokról. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az eljárásai során nyomatékosan felhívják a figyelmet arra, hogy amennyiben Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettségük áll fenn az ajánlattevőknek, úgy az APEH által kiállított igazolás mellett a Munkaügyi Központ igazolását abban az esetben is be kell szerezniük, ha a Munkaerő-piaci Alapból támogatásban nem részesültek, illetve visszafizetési kötelezettségük az alappal szemben nem áll fenn. Ennek magyarázata az, hogy a Munkaerő-piaci Alapba történő be- és visszafizetéseket az APEH és a Munkaügyi Központok együttesen tartják nyilván. Felhívják arra is a figyelmet, hogy a közbeszerzési eljárásban a hatósági igazolások esetében az igazolások megkérésekor egyértelműen meg kell jelölni, hogy azt közbeszerzési eljárásban való részvételhez kérik. A hatósági igazolás felhasználási céljának pontos meghatározása ugyanis kihatással van a hatósági igazolás tartalmára. A kérelmező által becsatolt igazolás alapján megállapítható, hogy azt kérelmező nem közbeszerzési eljárásban való részvételhez kérte, az nem tartalmazza az elkülönített állami pénzalapokkal szembeni tartozással kapcsolatos nyilatkozatot. Ennek alapján pedig a részvételi jelentkezése a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen.
Ajánlatkérő a kérelmező második kérelmi elemével kapcsolatosan előadta, hogy - álláspontja szerint - kérelmező szándékosan félreértelmezi a 13.4. pontban előírtakat. A részvételi felhívás 13.4. pontja egyértelműen rögzítette, hogy a jelentkezőnek a jelentkezését hogyan kell benyújtania. Jelentkezésen a jelentkező által összeállított jelentkezési anyagot kell érteni, amelynek tartalmaznia kell mindazon dokumentumokat, amelyek kötelező benyújtásáról az ajánlatkérő a részvételi felhívásban rendelkezett. Ennek alapján az előírás figyelembevételével a jelentkezést kellett roncsolásmentesen, nem bontható módon benyújtani, nem pedig a csomagolásnak kellett roncsolásmentesnek lennie. A kérelmező jelentkezése nem az előírt módon került benyújtásra, ennek alapján jogszerűen döntöttek ez okból is a jelentkezés érvénytelenné nyilvánításáról.
A Fornax Rt. a kérelmező jogorvoslati kérelmében foglaltakkal egyet értett, álláspontja szerint is a benyújtáskor kell fennállnia a roncsolásmentesség kritériumának és nem bontható módon kellett beadnia pályázati anyagot. Ennek a követelménynek eleget tettek, így ajánlatkérő döntése jogsértő volt, amikor jelentkezésüket érvénytelenné nyilvánította.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Kbt. 63. § (8) bekezdése szerint a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában 37-38. §-t, a 43. § (4)-(6) bekezdését, az 51-54. §-okat és a 61. § (7) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A Döntőbizottság a fenti törvényi előírások alapján vizsgálta, hogy a kérelmező részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánítás tárgyában hozott ajánlatkérői döntés jogszerű volt-e.
Jelen közbeszerzési eljárás kétszakaszos eljárás volt, tehát az eljárás első szakaszában a részvételi jelentkezéseket, míg az eljárás második szakaszában az ajánlatokat kell benyújtani.
A Kbt. 63. § (7) bekezdése szerint a részvételi jelentkezésben kell a részvételi jelentkezőnek a részvételi felhívásban előírt módon igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasságát. A fentiekből következően ajánlatkérő a benyújtandó iratok összességét nevesítette a felhívásában "jelentkezésnek". Ez a megjelölés a felhívás több pontjában is szerepel [pl: 6. a) pont "… jelentkezéseket benyújtani", a 13.2. pont "…A jelentkezésnek tartalmaznia kell…"]
Az ajánlatkérő a részvételi felhívása 13.4. pontjában írta elő a részvételi jelentkezés benyújtásával kapcsolatos formai elvárásait, azaz hogy a részvételi jelentkezéseket milyen módon kell elkészíteni és milyen módon kell azt benyújtani. A részvételi jelentkezéseket, azaz az elkészített és benyújtandó jelentkezési anyagot ajánlatkérő a 13.4. pontban is következetesen jelentkezések szóval említi (pl. "a jelentkezéseket 5 példányban kell benyújtani", "a jelentkezés eredeti példányát és másolatokat gépelve", "a jelentkezésben nem lehetnek közbeiktatások", "a jelentkezést aláíró személyeknek kézjegyükkel kell ellátni"). Ennek alapján azon előírás, hogy "a jelentkezést roncsolásmentesen, nem bontható módon kell benyújtani" egyértelmű, hogy a benyújtandó iratokra, azaz magára a részvételi jelentkezésre vonatkozott.
A Döntőbizottság a fenti előírások alapján egyértelműen megállapította, hogy ajánlatkérő elvárása magának a jelentkezésnek a roncsolásmentesen történő benyújtása volt.
Így a Döntőbizottság nem fogadta el azt a kérelmezői érvelést, mely szerint a csomagolásnak kellett roncsolásmentesnek lennie, annál is inkább nem, mert a 13.4. pontban ajánlatkérő ezzel kapcsolatos elvárása is szerepelt oly módon, hogy az öt jelentkezési példányt egy közös, lezárt csomagban kell benyújtani. A csomagolással kapcsolatban a roncsolásmentesség kritériuma a felhívásban nem szerepelt.
Így a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a részvételi jelentkezés roncsolásmentesnek minősült-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a részvételi jelentkezés nem felelt meg a részvételi felhívás 13.4. pontban foglalt követelménynek, ugyanis kézzel vagy átlagos irodai eszközökkel a részvételi jelentkezésből lapokat lehet kiemelni, illetve visszahelyezni anélkül, hogy a beavatkozás ténye utólag megállapítható lenne.
A Döntőbizottság ennek alapján megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen döntött a kérelmező részvételi jelentkezése, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenné nyilvánításáról.
Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő döntés jogszerűségét a fenti érvénytelenségi ok már megalapozza, nem bír relevanciával, hogy további érvénytelenségi ok is fennáll-e.
A Döntőbizottság azonban az ajánlatkérő által megjelölt másik érvénytelenségi ok vonatkozásában is érdemi vizsgálatot folytatott.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás egyéb információk 13.1. pontjában írta elő, hogy a jelentkezéshez csatolni kell a Kbt. 46. § (4)-(6) bekezdések szerint nyilatkozatokat és hatósági igazolásokat, mely szerint:
(4) Az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá, és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
(5) Az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
(6) Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
Kérelmező a fenti előírások alapján nyilatkozott, hogy a Munkaerő-piaci Alappal szemben jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn, ennek alapján benyújtja a területileg illetékes munkaügyi központ igazolását a Munkaerő-piaci Alaptól felvett támogatás visszafizetése és .szakképzési hozzájárulás teljesítése tekintetében, valamint benyújtja a területileg illetékes APEH igazolását a Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék rehabilitációs és bérgaranciahozzájárulás, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettsége tekintetében.
A kérelmező a fenti nyilatkozat alapján csatolta a Fővárosi Munkaügyi Központ igazolását, mely szerint "lejárt idejű tartozása nincsen". A jelentkezéshez csatolásra került továbbá az APEH 2002. december 28-án kiállított igazolása, mely szerint az "adóalanynak ezen igazolás kiadásának napján nyilvántartott adótartozása nincsen". Az adóigazolás ezen túlmenően tartalmazta, hogy az igazolás az adóalany kérelmére mikrohullámú berendezések szállítására vonatkozó tender kiírásához került kiadásra, valamint hogy az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97. § z) pontjában meghatározott járulékra vonatkozó adatokat is tartalmazza.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy az APEH által kiállított és a kérelmező által becsatolt igazolás tartalmában megfelel-e a Kbt. 46. § fent hivatkozott rendelkezések előírásainak. A becsatolt igazolásból megállapítható, hogy azt kérelmező nem közbeszerzési eljárásban való részvételhez kérte, hiszen erre vonatkozó utalást az adóigazolás nem tartalmaz. Ennek alapján nem állapítható meg, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt köztartozások teljes körére kiterjed-e a becsatolt igazolás. Az adóigazolás az elkülönített állami pénzalapok tekintetében nyilatkozatot nem tartalmaz. Az adóigazolás tartalmi vizsgálata alapján megállapítható, hogy az adóigazolás utal ugyan a 1990. évi XCI törvény 97. § z) pontjában meghatározott járulékok teljesítésére is, azonban a hivatkozott jogszabály z) pontja az alábbi járulék fizetések teljesítésére vonatkozik:
"a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és - a társadalombiztosítási szervek által folyósított - egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is."
Ennek alapján megállapítható, hogy a kérelmező által a nyilatkozatában megemlített Munkaerő-piaci Alaphoz tartozó munkaadói és munkavállalói járulék, rehabilitációs és bérgarancia-hozzájárulás, valamint a gyakorlati képzést nem végzők szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése tekintetében az APEH-igazolás nem tartalmazza, hogy e vonatkozásban tartozás nem áll fenn. A fentiekből következően ajánlatkérőnek ez okból történő érvénytelenné nyilvánító döntése is jogszerű volt.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 12.
Dr. Engler Magdolna s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Tukacs László s. k.,
közbeszerzési biztos
