KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4677)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.181/13/2003.
Tárgy: a Puhi-Tárnok Út- és Hídépítő Kft. jogorvoslati kérelme Pusztazámor Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Puhi-Tárnok Út- és Hídépítő Kft. (2461 Tárnok, Fehérvári út 34., képviseli: ifj. dr. Ferenczy Attila ügyvéd, 1027 Budapest, Bene J. u. 10., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Pusztazámor Község Önkormányzata (2039 Pusztazámor, Munkácsy M. u. 1., amelynek nevében bonyolítóként eljár az UTAS Mérnöki Iroda Kft., 1138 Budapest, Népfürdő u. 21/A., VIII/32., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Pusztazámor község területén a Móricz Zs. u. és a hulladéklerakó közti bekötő út kivitelezési munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki. Egyebekben a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2003. február 6-án lebonyolítói szerződést kötött az UTAS Mérnöki Iroda Kft.-vel mint megbízottal a jogorvoslati eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárás lebonyolítására. A szerződés 3. pontja tartalmazza a szerződő felek kötelezettségeit, ezen belül a megbízott bonyolító feladatait is. Ezek közül a 3. pont - többek között - azt tartalmazza, hogy a bonyolító feladata a "kivitelezői ajánlatkérésre, versenytárgyalásra és közbeszerzési eljárásra beérkezett ajánlatok bontási eljárásának megszervezése, bontás után a helyszínen jegyzőkönyv elkészítése, melynek tartalmaznia kell az ajánlatok esetleges hiányosságait. Ezt követően az ajánlatok és a bontási jegyzőkönyv alapján a nyertes ajánlat jóváhagyásának kérése az UKIG bontáson részt vett képviselőjétől."
Ajánlatkérő a bonyolítói szerződés 2. pontjában előírtak szerint jóváhagyott ajánlati felhívást jelentetett meg a Közbeszerzési Értesítő 8. számában 2003. február 19-én a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésére bocsátásának feltételeit és körülményeit.
A felhívás 11. a) pontjában határozta meg ajánlatkérő a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság elbírálására kért adatokat és tényeket, míg a 11. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait írta elő.
A felhívás 13. pontjában azt is kikötötte, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melyhez meghatározta a bírálati részszempontokat, azok súlyszámát, az adható pontszámokat és az értékelés módszerét. Az egyebek címszó alatt a felhívás 16. pontjában az egyéb információk között ajánlatérő a hiánypótlás lehetőségét kizárta, valamint - többek között - előírta az ajánlatok csomagolásának módját az alábbiak szerint:
"Az ajánlatokat cégszerűen aláírva, cégjelzés nélküli zárt borítékban vagy csomagban 2 példányban (1 eredeti, 1, az eredetivel mindenben azonos másolat) kell benyújtani a 6. b) pontban megadott helyen. A borítékon csak a következő megnevezés szerepelhet: "Pusztazámor község, Móricz Zsigmond utca, útépítés. Ajánlati dokumentáció"
Ajánlatkérő részletes dokumentációt is készített és bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melynek 5. pontyában előírta, hogy:
"Az ajánlato(ka)t 2 példányban, kettős csomagolásban (a belsőt külön lezárva az ajánlattevőnek saját magának címezve), a külső borítékon csak a következő megnevezés szerepelhet: Pusztazámor község, Móricz Zsigmond útépítés. Ajánlati dokumentáció".
A dokumentáció 9. pontjában felsorolta, hogy mely iratokat kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ezek között előírásra került a hiánytalanul kitöltött és cégszerűen aláírt vállalkozói szerződés kettő példányban.
Ajánlatkérő konzultációt nem tartott, de lehetőséget biztosított írásban kérdés feltételére, melynek keretében a jogorvoslat tárgyát képező kérelmi elemek körében kérdést nem intéztek az ajánlatkérőhöz. Ennek keretében kérelmező sem kifogásolta a 2 db szerződéstervezet benyújtásának kötelezettségét.
Ajánlatkérő a dokumentációban biztosította - külön feltételek - alapján alternatív ajánlat benyújtásának lehetőségét is.
A 2003. április 1-i ajánlattételi határidőig 16 ajánlattevőtől 17 db ajánlat érkezett tekintettel arra, hogy kérelmező 1 db alternatív ajánlatot is benyújtott. Az ajánlatok bontásán részt vett a közjegyző, aki az Ü74/2003. számon hiteles másolatot készített Jegyzőkönyvi tanúsítvány címszóval az eljárás során történtekről.
E tanúsítvány szerint a bonyolító képviselője tájékoztatta a megjelenteket, hogy a pályázati kiírásra 16-an adták be pályázatukat a megjelölt határidőig. Közölte továbbá, hogy a borítékokat egyenként bontják és a pályázatokból csak az egyösszegű bruttó ajánlati árat, a kivitelezési határidő végső időpontját, valamint a jótállás időtartamát ismerteti, amelyeket kér jegyzőkönyvben rögzíteni. Közölte továbbá, hogy a pályázati anyagok érdemi vizsgálatára a bontás során nem kerül sor, csak gyors szemrevételezés történik, így a pályázati anyagok értékelésénél derül csak ki, hogy rendelkeznek-e azok a szükséges kellékekkel. Azt is rögzítették e tanúsítványban, hogy a nyilvánvalóan észlelhető hiányosságokat kérik jegyzőkönyvbe rögzíteni. Közölte továbbá, hogy a pályázati anyagok mindegyike sértetlennek látszik, és valamennyi pályázatot a bonyolító megjelent képviselői és a jelen lévő polgármester is szignálja. A tanúsítványban a 6. sorszám alatt szerepel a kérelmező alap- és alternatív ajánlatának fentiek szerinti ismertetése, míg a 15. sorszám alatt az ÚTÉPPARK Bt. ajánlatának ismertetése a jelzett információkkal. A tanúsítványban rögzítették azt is, ha valamelyik pályázat külső vagy belső csomagolásával kapcsolatos hiányosságot észleltek a bontási eljárás kapcsán.
A nyilvánvalóan látható hiányosságokat a tanúsítványban rögzítették az alábbiak szerint:
- VIANOVA 87 Kft.: belső borítékon nincs címzés,
- VAKOND Kft.: nincs belső boríték,
- UNIVERSAL-BAU Center Kft.: nincs belső boríték, ……, a felelős műszaki vezető nincs megnevezve,
- ÚT 2000 Kft.: az eredeti ajánlati példány nincs belső borítékba csomagolva - STRABAG Rt.: nincs belső boríték.
A közjegyző által a bontáskor kézzel írt jegyzőkönyvet a bonyolító képviselője - annak elolvasása után - helybenhagyólag aláírta a közjegyzővel egyetemben.
A gépírással elkészített közjegyzői tanúsítvány záradékában 2003. április 1-jei dátum szerepel, valamint az azt készítő közjegyző aláírása és bélyegzőlenyomata.
Az ajánlatokat az ajánlatkérő által megbízott bonyolító értékelte és elkészítette a javaslatát, melyet az ajánlatkérő képviselő-testülete 2003. április 9-én önkormányzati határozatban rögzítve fogadott el.
A képviselő-testület döntését, miután az UKIG jóváhagyta, az eredményhirdetés során 2003. április 15-én ismertették. Ennek során a döntés alapjául szolgáló részletes értékelést ismertették, illetve osztották ki a jelen lévő ajánlattevői képviselőknek, míg a jelen nem lévő ajánlattevőknek ezt postai úton küldték meg.
A 2003. április 23-i keltezésű "Összegzés az eljárásról" című iratot ajánlatkérő képviselője 2003. május 7-i keltezésű levelével küldte meg a pályázóknak, köztük kérelmezőnek is, aki azt 2003. május 8-án vette kézhez. Ezen összegzés 3. pontja tartalmazza az érvénytelen ajánlatot benyújtó vállalkozók, köztük kérelmező megnevezését is.
Az eredményhirdetés során ajánlatkérő az UKIG által jóváhagyott képviselő-testületi döntésnek megfelelően hirdette ki, hogy az eljárás nyertese az ÚTÉPPARK Bt., amely az összességében legkedvezőbb ajánlatot adta. Ajánlatkérő a szerződést a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel 2003. április 29-én írásban megkötötte.
Kérelmező 2003. április 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és a jogsértő kötelezését az eljárási díj és a felmerült költségek viselésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötésének a megtiltását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvet a 2003. április 15-i eredményhirdetéskor adta át részére és ezzel a Kbt. 61. § (7) bekezdését megsértette. Sérelmezte azt is, hogy a dokumentációban ajánlatkérő előírta cégszerűen aláírt szerződés két példányban történő becsatolását, melyet a Kbt. 62. § (1) bekezdésének megsértéseként értékelt. Kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot vont be az értékelésbe, és nem zárta ki azt az eljárásból annak ellenére, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő nem megfelelő csomagolásban nyújtotta be ajánlatát. Álláspontja szerint az ő számítása alapján társasága alap- és alternatív ajánlata is az értékelési szempontok alapján a legelőnyösebb ajánlat volt. Kifogásolta továbbá, hogy az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása jogellenes tartalmú felhívás alapján történt. Írásos kérelmében azt is előadta, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdésének megfelelően készítette el ajánlatát. Az írásos kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva úgy nyilatkozott, hogy az ajánlati dokumentáció kérdéses előírása ellenére a cégszerűen aláírt szerződéstervezetet az ajánlatában csak egy példányban csatolta, így ezen ajánlatkérői megállapítást nem vitatta. A jogorvoslati ügy tárgyalásán indítványozta többek között, hogy a Döntőbizottság szükség esetén a bontáson jelen lévő felek meghallgatásával vagy a csomagolások bekérésével győződjön meg arról, illetve vizsgálja azt, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata a dokumentációban előírt feltételeknek megfelelően került-e benyújtásra, illetve csomagolásra. A tárgyaláson megkérdőjelezte a közjegyzői tanúsítvány gépelt formájának hitelesítési zárad
ékát, azaz annak időpontját, hisz azon dátumként 2003. április 1-je szerepel, míg ezzel szemben ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy a tanúsítványt csak 2003. április 12-én kapta kézhez, illetve adta át részére a közjegyző. Azt is nyilatkozta a tárgyaláson, hogy az ajánlatkérő felelőségét nem menti az, hogy részére a jegyzőkönyvet a közjegyző mikor adta át. Álláspontja szerint ajánlatkérő azért kérte jogellenesen az ajánlatban az aláírt szerződést, mert a Kbt. szerint a szerződést akkor kell megkötni a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel, amikor azt a Kbt. megengedi, illetve azt előírták. Azon álláspontjának alátámasztására, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő belső borítékján nem volt címzés, becsatolt a tárgyaláson egy feljegyzést, melyet a cégük bontáson jelen lévő képviselője készített, és mely szerint a kérdéses belső borítón nem volt címzés. Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy az ajánlati dokumentációt a jogorvoslati kérelem benyújtását megelőzően a Kbt.-ben előírt 15 napos jogvesztő határidőn túl vették át. Annak megismerését követően 15 napon túl nyújtották be jogorvoslati kérelmüket.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során a kért ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson szóban is kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Kérelmét arra alapozta, hogy a bontási jegyzőkönyve 2003. április 12-én, többszöri szóbeli sürgetést követően kapták kézhez a közjegyzőtől, amit a sokszorosítás után április 15-én, kedden az ajánlattevők részére az eredményhirdetéskor kiosztottak, illetve továbbítottak. Előadta azt is, hogy a Jegyzőkönyvi tanúsítványt éppen a közhitelesség és a törvényesség indokolásával készíttették közjegyző által. Álláspontja szerint a szerződés ajánlatba történő becsatolásának feltételei vonatkozásában kérelmező a kifogással elkésett, egyébként is az nem sérti a Kbt. előírásait. Véleménye szerint az ajánlattevők által becsatolt és cégszerűen aláírt szerződés nem jelenti a szerződés létrejöttét, hisz az csak tervezetnek minősül és csak az ajánlatkérő által történő aláíráskor jön létre. Előadta, hogy a bontási eljárás során megállapítható hiányosságok a közjegyzői tanúsítványban feltüntetésre kerültek, melyek hitelességét a közjegyző jelenléte is biztosítja. Azt is nyilatkozta, hogy a nyertes ajánlatának csomagolására vonatkozó kérelmezői kifogás megalapozatlan, nem valós tényeken nyugszik. Ennek bizonyítására a jogorvoslati tárgyalást követően a Döntőbizottság felhívására becsatolta a Döntőbizottsághoz az ajánlatok külső és belső csomagolását, mely ezen állítását alátámasztotta.
Az ügyben érdekelt felek közül írásban az ÚTÉPPARK Bt. úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatuk a felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak mindenben megfelelt. Az UNIVERSAL-BAU Center Kft. írásban azt nyilatkozta, hogy a bontási jegyzőkönyvben hiányosságként felsorolt műszaki vezetői bizonyítvány az ajánlatuk 84. oldalán megtalálható. Egyéb érdemi észrevételt nem tett. A HÓDÚT Kft. írásos észrevételében előadta, hogy a bontási jegyzőkönyvet ők 2003. április 17-én kapták meg, így a jogorvoslati kérelemnek ezen részével egyetért.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, valamint a felek által írásban és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott, egyebekben pedig elkésett, illetve megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Kbt. 54. §-a szerint az ajánlatok felbontásáról, ismertetéséről, az érvénytelen ajánlatokról és a kizárt ajánlattevőkről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése azt tartalmazza, hogy az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül.
E rendelkezéseket kógens szabályként figyelembe véve megállapítható, hogy ajánlatkérőnek minden körülmények között biztosítania kell azt, hogy az ajánlatok felbontásáról készítsen jegyzőkönyvet és azt öt munkanapon belül küldje meg az ajánlattevőknek függetlenül attól, hogy részt vettek-e a bontási eljáráson, vagy sem. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek e kötelezettségét nem mentheti ki, illetve annak elmaradását nem teheti semmissé az a tény, hogy ajánlatkérő sürgetése ellenére a tanúsítvány készítésére felkért közjegyző a kézzel készített és írt, bontáskor felvett jegyzőkönyvet gépelt formában csak késve adta át ajánlatkérő részére, így a törvényben kötelező szabályként előírt 5 munkanapos határidőt ajánlatkérő nem teljesíthette. A döntőbizottsági álláspontot támasztja alá az a tény is, hogy ajánlatkérő a bonyolítóval kötött megbízási szerződésben is azt rögzítette - tehát tudott róla -, hogy a bontásról a jegyzőkönyvet a helyszínen el kell készíteni és azt az ajánlattevőknek meg kell küldeni.
A fent leírtak alapján a jogorvoslati kérelemnek azon része, mely kifogásolja a bontási jegyzőkönyv határidőn túli megküldését megalapozott, így e vonatkozásban a jogsértés ténye ajánlatkérő terhére megállapítható.
Elkésett a jogorvoslati kérelem abban a vonatkozásban, hogy a kérelmező jogellenesnek tartja az ajánlatkérő azon előírását, miszerint a dokumentációban kötelezővé tette az ajánlathoz 2 db cégszerűen aláírt szerződés becsatolását.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
E szabályra is tekintettel - kérelmező által sem vitatottan - kétséget kizáróan megállapításra került, hogy kérelmező a sérelmezett dokumentációt a fenti 15 napos jogvesztő határidőt jóval meghaladóan a jogorvoslati kérelem benyújtása előtt ismerte. Annak tartalmát nem kifogásolta, erre vonatkozó kérdést ajánlatkérőhöz az ajánlattételi szakaszban nem tett fel. A tárgyaláson maga is elismerte, hogy a dokumentáció részletes megismerését követően a fenti 15 napos jogvesztő határidőt jóval meghaladóan nyújtotta be az erre vonatkozó jogorvoslati kérelmét.
Ajánlatkérő előírta a felhívásában, hogy hiánypótlást nem biztosít. E tényt kérelmező is ismerte, nem vitatta, és tudomásul vette, hogy ezen előírásra tekintettel a hiányzó szerződéstervezet benyújtására az ajánlattételi határidőt követően már nem volt lehetősége.
A Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
E szabályra is tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította a kérelmező ajánlatát érvénytelenné és zárta ki a további értékelésből. E tényekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemnek a benyújtandó szerződéstervezet példányszámára vonatkozó része elkésett, mivel a jogvesztő határidőn túl került kifogásolásra.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve aki az eljárásból kizártak.
E szabály értelmében az érvénytelen ajánlat az értékelésbe nem vonható be, így az össze sem hasonlítható a többi érvényesként kezelt ajánlattal.
Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozatlan az a jogorvoslati kérelmi elem, mely szerint kérelmező azt kifogásolja, hogy úgy az alap, mint az alternatív ajánlata az összességében a legelőnyösebb volt a benyújtott ajánlatok közül, így az eljárás nyertesének őt kellett volna kihirdetnie ajánlatkérőnek.
Ugyanígy megalapozatlan a kérelmezőnek azon kifogása, mely szerint ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetet ajánlatot annak ellenére hirdette ki az összességében legelőnyösebbnek, hogy az nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban írt feltételeknek, tekintettel arra, hogy annak csomagolása, illetve a belső csomagolás címzése nem felelt meg a dokumentációban előírt feltételeknek.
E kifogás két szempontból is meglapozatlan.
- Az ajánlat csomagolása nem az ajánlat tartalmi elemére vonatkozik, az nem tekinthető az ajánlatnak, így nem érvényesülhet a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontjában - fentebb írt - követelmény, illetve előírás.
- A Döntőbizottság megvizsgálta az ajánlatkérő által becsatolt csomagolásokat, és ebből megállapítható az is, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlatának belső csomagolásán a címzés szerepel.
Ez utóbbi tényt támasztja alá egyébként a közjegyző által készített Jegyzőkönyvi tanúsítvány is, melyben ilyen megjegyzés, illetve ilyen hiányosság nem került feltüntetésre, így a Döntőbizottság nem tudta elfogadni az ajánlatkérő munkatársának azon kézzel írt feljegyzését, melyet a bontási eljárás során készített, és amit kérelmező a jogorvoslati eljárás tárgyalásán a Döntőbizottsághoz bizonyítékként becsatolt.
A fent leírt indokok alapján a jogorvoslati kérelemnek azon része, mely szerint kérelmező ajánlata volt az összességében a legelőnyösebb ajánlat és a nyertesnek kihirdetett ajánlattevő ajánlata érvénytelen lett volna megalapozatlan.
A Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja szerint a Bizottság határozatában bírságot köteles kiszabni az e törvény szabályait megszegő, illetőleg a nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezettel és a jogsértésért, illetve a szerződéskötésért felelős személlyel, illetőleg a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg, ami jelenleg 1 000 000 Ft.
Ugyanitt az (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A jogsértés tényének megállapítására tekintettel, illetve a fentebb hivatkozott kötelező rendelkezés alapján a Döntőbizottság köteles volt bírságot kiszabni az ajánlatkérővel szemben tekintettel arra, hogy kétséget kizáróan bebizonyosodott a jogorvoslati eljárás során a Kbt. 61. § (7) bekezdésének megsértése.
A bírság mértékének a megállapításánál a Döntőbizottság az eset összes körülményére, a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és a beszerzés értékére, valamint az ajánlatkérő jogorvoslati eljárás során tanúsított magatartására tekintettel elegendőnek tartotta a minimális bírság kiszabását ajánlatkérővel szemben.
A fenti körülményekre tekintettel és a leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelem megalapozatlan és elkésett részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította, míg a jogsértésre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 21.
Dr. Bíró László s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
