KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4691)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.193/8/2003.
Tárgy: a Medián Kft. jogorvoslati kérelme a Hungexpo Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Medián Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Kft. (1034 Budapest, Seregély u. 21., képviseli: dr. Kiszeli Ferenc ügyvéd, 1088 Budapest, Puskin u. 15. fszt. 2., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Hungexpo Vásár- és Reklám-részvénytársaság (1141 Budapest, Albertirsai u. 10., képviseli: dr. Kardkovács Kolos Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Kardkovács Kolos ügyvéd, 1136 Budapest, Hollán E. u. 31. II/5., a továbbiakban: ajánlatkérő) "ügyfélelégedettség-vizsgálat (szolgáltatáskutatás) megrendelése, mely kiállítói és látogatói megkérdezéseket jelent a Hungexpo Rt. 2003. évi összesen 17 kiállításán" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 2003. február 5-én megjelent 6. számában a fenti tárgyban.
A részajánlattétel és többváltozatú ajánlattétel lehetőségét az ajánlatkérő kizárta. A teljesítés határidejére, illetve a szerződés időtartamára előírta a felhívás 4. pontja, hogy az 2003. április 1-jétől 2003. december 31-ig tart.
Az ajánlati felhívás 13.a) pontja szerint az ajánlatok elbírálási szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok szerint:
részszempontok súlyszámok
- a kiállítói kérdőív kérdéseinek száma 4
- a látogatói kérdőív kérdéseinek száma 4
- a kiállítói kérdőív nyitott kérdéseinek száma 5
- a látogatói kérdőív nyitott kérdéseinek száma 5
- alkalmazott kutatási módszerek száma 4
- ajánlati ár 3
- 15 napos fizetési határidőn túli fizetési határidő 1
- kiírásnál rövidebb teljesítési határidő 2
- az utóellenőrzésbe bevont megkérdezettek aránya (%) 2
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0-10-ig.
Részszempontonként a legkedvezőbb ajánlat a legmagasabb pontot kapja, a többi pedig arányosan kevesebbet.
Az ajánlatkérő a 16. pont "Egyéb információk" cím alatt a második bekezdésben előírta a kutatás várható mintaelemszámát, ami összesen kb. 4040 kiállító és kb. 8400 látogató.
A harmadik bekezdésben meghatározásra került a kutatási módszer. Eszerint a megkérdezés személyes, helyszíni (HUNGEXPO - Budapesti Vásárközpont) interjúk formájában, közösen összeállított kérdőívek alapján, az adott kiállítások nyitva tartása idején. A kérdéseket a megbízóval történő egyeztetés alapján kell összeállítani. A kérdőívek elsősorban zárt kérdéseket, ezen túl minimum két nyitott kérdést is tartalmazzanak. Ettől kedvezőbbet ajánlatkérő elfogad. A kiállítói kérdőív minimum 15 kérdést, a látogatói kérdőív minimum 10 kérdést foglaljon magába. Ettől kedvezőbbet ajánlatkérő elfogad. A kiállítói megkérdezés általában teljes körű, a látogatói megkérdezés reprezentatív.
Előírásra került, hogy a kérdezőbiztosok munkáját legalább egyféleképpen ellenőrizni kell, továbbá a kiértékelés módszere, az ajánlati ár összetétele, valamint az a követelmény, hogy a pályázó mutassa be további szakmai javaslatait. Meghatározásra kerültek a 2003. évi kiállítások és a kiállításonként várható kiállítói és látogatói mintaelemszámok.
Az ajánlatkérő dokumentációt nem készített.
A 2003. március 18-i ajánlattételi határidőre a kérelmezőn kívül a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Kft., az Universitas Vállalkozási Kft., a KPMG Hungária Kft. és a Magyar Gallup Intézet Kft. nyújtott be ajánlatot.
Az ajánlatkérő a 2003. március 26-i eredményhirdetésen a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Kft.-t hirdette ki nyertesként, míg a KPMG Hungária Kft. és a Magyar Gallup Intézet Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította.
Kérelmező 2003. április 18-án személyesen nyújtotta be először jogorvoslati kérelmét hiányosan, majd 2003. április 25-én a hiányt pótolta. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, illetve alternatív kérelemként a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, ideiglenes intézkedésként pedig tiltsa meg a szerződéskötést.
Tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében az ajánlati felhívás második részszempontja (látogatói kérdőív kérdéseinek száma) és az ötödik részszempontja (alkalmazott kutatási módszerek száma) vonatkozásában kérte annak megállapítását, hogy azok jogsértőek szakmai indokolatlanságuk miatt.
A kérelme indokaként előadta, hogy a bírálati részszempontok 80%-ban szakmai jellegűek, azok közül csak 20%-ban vannak gazdasági jellegűek.
- Nem került maximálásra a kérdőívek kérdéseinek száma, lehetőség volt lehetetlen vállalásra,
- Szakmailag indokolatlan a beszerzés tárgyát figyelembe véve a kérdőívek kérdésének száma, illetve a kutatási módszerek száma; drága ajánlatot tett a nyertes, mely sérti a verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget, ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdéseit.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását és a kérelmező költségben való marasztalását az ügyvédi költségekre kiterjedően is. Előadta, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, mivel a jogvesztő határidőn túl került előterjesztésére, másrészt megalapozatlan az alábbiak szerint:
- az ajánlatkérő a Kbt.-nek megfelelően határozta meg az ajánlatok elbírálásának részszempontjait, valamennyi részszempont gazdaságilag értékelhető mennyiségi tényezőn alapult; a részszempontok és súlyszámaik a szerződés ajánlatkérő által lényegesnek tartott tartalmi elemeit tükrözik,
- a verseny és esélyegyenlőség biztosítását jelzi, hogy az első négy részszempont közül háromban a nyertes ajánlattevő és a kérelmező azonos mértékű megajánlást tett, tehát az ajánlatok közötti különbség nem jelentős; ezt figyelembe véve a kérelmező a saját ajánlatát is irreálisnak tarthatná,
- a létrejött vállalkozási szerződés az ajánlatba foglalt tartalommal jött létre,
- az ajánlatkérő jogosult eldönteni, hogy milyen mélységű és terjedelmű közvélemény-kutatásra tart igényt, abban érdekelt, hogy minél szélesebb körben ismerhesse meg a kiállítók és látogatók véleményét; az első négy részszempontnál a kérelmező és a nyertes ajánlattevő lényegében azonos számú kérdést tett fel,
- az ajánlati szakban egyetlen ajánlattevő sem élt a Kbt. 38. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatáskérési lehetőséggel, ezért a kérelmezőnek sem lehettek kétségei az ajánlati felhívással kapcsolatban,
- a vélt jogsértésről az összegzés faxon való hozzájuttatása útján 2003. április 2-án tudomást szerzett már a kérelmező.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság az eljárás iratai, dokumentumai, valamint a felek írásbeli és szóbeli nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező nyilatkozatában elismerte, hogy az ajánlati felhívás tartalmát, annak 2003. február 5-i közzétételét követő néhány nappal megismerte.
A kérelmező elismerte, hogy az eljárás eredményéről szóló "összegzés"-t az ajánlatkérő részéről faxon megküldve 2003. április 2-án megkapta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelem tárgyát képező jogsértő eseményről, azaz az ajánlati felhívása második és ötödik bírálati részszempontjainak általa jogsértőnek vélt tartalmáról - saját nyilatkozata szerint - már a hirdetmény 2003. február 5-ei közzétételét követő pár nappal tudomást szerzett.
A jogorvoslati kérelem ezen időponthoz képest - figyelembe véve a kérelem 2003. április 18-i előterjesztését - a jogvesztő 15 napos határidőn túl került benyújtásra.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az elkésett kérelmet a Kbt. 80. § (4) bekezdésének második fordulatára figyelemmel, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A Döntőbizottság nem kötelezte a kérelmezőt az ügyvédi munkadíj megtérítésére, mivel a Kbt. nem határozza meg, hogy pontosan mit és milyen mértékben lehet az eljárás során felmerült költségnek tekinteni. A Kbt. 79. § (1) bekezdése alapján mögöttesen alkalmazandó államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. sem rendelkezik erről. A 8/2002. (III. 30.) IM sz. rendelet csak a bírósági eljárásban megállapítható költségeket szabályozza. A közigazgatási eljárásokban a jogi képviseleti díj tételes jogi szabályozása hiányában a Döntőbizottságnak nincs jogszabályi lehetősége a költségigénynek az ajánlatkérő által megjelöltek szerint eleget tenni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2003. május 22.
Dr. Csanádi Péter s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
