KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4692)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.190/9/2003.
Tárgy: a dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárás Rábaszentmihály Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos, a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1011 Budapest, Mária tér 3., a továbbiakban: kérelmező) által a Rábaszentmihály Község Önkormányzata (9132 Rábaszentmihály, Kossuth u. 32.), nevében és képviseletében eljár a Győr-Moson-Sopron Megyei Beruházási Kft. (9022 Győr, Czuczor G. u. 18-24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Rábaszentmihály és Kisbabot községek szennyvíz-elvezetési beruházásának megvalósítása a ÉD. VIZIG által kiadott 65547-4/2001. sz. vízjogi létesítési engedélynek megfelelően" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen hivatalból kezdeményezett jogorvoslati eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, ajánlatkérő érdemi észrevétele és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2002. december 18-án megjelent 51. számában tett közzé részvételi felhívást előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás szerint részajánlat, illetve többváltozatú ajánlat adása kizárt volt. Ajánlatkérő teljesítési határidőként 2004. szeptember 30-át jelölte meg előteljesítés elfogadásával.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2003. január 13-ig 12 jelentkező nyújtotta be a részvételi jelentkezését, melyek az Alterra Kft., a Swietelsky Kft., a KÖZVÍZ Kft., az Erforex Rt., a Schumann-Fischer Bt., a Délviép Kft., a Contur-Bau Rt., a Mestermérnök Kft., a Boroszlón Rt., az Euro-Boltozat Kft., a Hoffmann Rt. és a Hydrocomp Kft.
A részvételi eljárást lezáró eredményhirdetésre 2003. január 28-án került sor. Ajánlatkérő valamennyi részvételi jelentkezést elfogadott, és a részvételi jelentkezők részére az ajánlati felhívását 2003. február 4-én megküldte.
Az ajánlati felhívás d) pontja tartalmazta a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételét oly módon, hogy ajánlatkérő a teljesítések) igazolásával kiállított számla(ák) ellenértékét, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki. A felhívás f) pontja tartalmazta az ajánlatok elbírálására vonatkozó előírásokat az alábbiak szerint:
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kívánta a nyertes ajánlattevőt kiválasztani az alábbi feltételek mellett:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár (Ft) 40
- az előírtnál kedvezőbb megajánlott fizetési határidő (nap) 20
- jólteljesítési biztosíték mértéke (%) 30
- késedelmi kötbér mértéke (Ft/nap) (minimum 200 E Ft/nap - maximum 1000 E Ft/nap, max. összesen a nettó ár 10%-a) 10
Adható pontszám 1-10-ig.
Az ajánlati felhívás és a dokumentáció a pontszámítási módszerre vonatkozó előírást nem tartalmazott. Ajánlatkérő erre vonatkozóan a 2003. február 24-én tartott konzultációs tárgyaláson adott útmutatót. A dokumentáció tartalmazta egyebekben a műszaki előírásokat, illetőleg a szerződéses feltételeket. A fizetési feltételekkel kapcsolatosan ajánlatkérő előírta, hogy a fizetés módjára kizárólag a banki átutalásos mód alkalmazandó. "Az ajánlattevőknek vállalniuk kell az ajánlatkérő által elhatározott, mind a részteljesítés, mind a teljes körű megvalósítás kritériumainak megfelelő teljesítési igazolásokra benyújtott vállalkozói számlák kettő részletben történő finanszírozását. E feltétel biztosítása érdekében az ajánlattevő leggyakrabban havonta - a teljesítést igazoló ún. "műszaki előrehaladási teljesítés"-ről szóló jegyzőkönyvvel - benyújtott számlája, annak kézhezvételtől számított 30 napon belüli átutalással kerül kiegyenlítésre". Ajánlatkérő e körben előírta még, hogy előlegfizetési igényt az ajánlat nem tartalmazhat, illetőleg olyan ajánlat sem tehető, amely ajánlatkérő által biztosított hitel útján kívánná a beruházást megvalósítani.
A 2003. március 17-i ajánlattételi határidőben valamennyi felhívott ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta.
Az ajánlatok bontásakor a Swietelsky Kft. képviselője javaslatára a bontási jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két ajánlattevő (a Swietelsky Kft. és a Mestermérnök Kft.) egyikének (Swietelsky Kft.) jelen lévő képviselője az összes eredeti ajánlati példány több oldalát leszignálta, azaz kézjegyével látta el "a verseny tisztasága érdekében".
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését testületi ülésen 2003. március 26-án hozta meg, mely döntés értelmében ajánlatkérő az eljárását a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 60. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel eredménytelenné nyilvánította, mely döntés a nyilvános eredményhirdetésen, 2003. március 31-én kihirdetésre került. Az eredménytelenné nyilvánítás oka egyrészt az volt, hogy a bontáskor súlyosan sérültek az ajánlattevők érdekei azáltal, hogy az egyik ajánlattevő valamennyi ajánlat oldalait szignálta, másrészt pedig egy érvényes ajánlatban olyan vállalás található, amelynek értékelése és az ajánlattevő nyertessége esetén a céltámogatás nem volna igénybe vehető. Az ajánlatkérő az eredménytelenné nyilvánítás okaként döntését az alábbiakkal indokolta:
A benyújtott ajánlatok felülvizsgálata során az egyébként érvényesnek minősített egyik ajánlattevő olyan diszkriminatív ajánlatot tett, nevezetesen a Kbt. 34. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló egyik részszempont "az előírtnál kedvezőbb megajánlott fizetési határidő (nap)" általa történt meghatározásával, amely a többször módosított helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdésben meghatározott céltámogatás felhasználásának egy részét ellehetetleníti, ezáltal e törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjában előírtak alapján az önkormányzat a központi támogatásra való jogosultságát elveszítené. Az ajánlatkérő és megbízottja továbbá sérelmezte az ajánlatok bontását követően azon tényt, miszerint egy konkrét ajánlattevő kezdeményezésére jelenlévők egyetértése mellett a kezdeményező ajánlattevő valamennyi vállalkozó jelölt ajánlatának meghatározott lapjait kézjegyével ellátta. Ajánlatkérő és megbízottja megítélése szerint ez a cselekmény a kiíró vonatkozásában súlyos bizalmatlanságot jelent, etikailag megalázó és sértő, ugyanakkor nevezett vállalkozó vélelmezhetően az "üzleti titok" szabályaiba ütköző információkhoz juthatott.
A Közbeszerzések Tanácsának tagja 2003. április 18-án kezdeményezett jogorvoslati eljárást ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen. A kezdeményező irat indítványozta, hogy a Döntőbizottság alkalmazza a Kbt. 88. § (1) bekezdés b), d) és f) pontjai szerinti jogkövetkezményeket, hívja fel a jogsértés okozóját a törvény szabályai szerinti eljárásra, állapítsa meg a jogsértést, szabjon ki bírságot, semmisítse meg az eljárást lezáró döntést.
A kezdeményező irat indoklása szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzési eljárását a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alapján azon okból, hogy az egyik ajánlattevő a fizetési határidő részszempont tekintetében olyan megajánlást tett, amely következtében nyertesség esetén a céltámogatás egy része nem volna felhasználható. Ez esetben azt kell vizsgálni, hogy az ajánlattevő nem tett-e érvénytelen ajánlatot, a jogszabályellenes vagy ajánlatkérő számára elfogadhatatlan vállalás nem tekinthető-e automatikusan érvénytelenségi oknak. Indítványozta annak vizsgálatát is, hogy ajánlatkérő eleget tett-e a Kbt. 61. § (1) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettségének, megfelelően indokolta-e az eljárást lezáró döntését. A jogsértés tudomásra jutásának időpontjaként 2003. április 17-ét jelölte meg.
Kiegészítő beadványában hivatkozott arra, hogy alaptalan az ajánlatkérői hivatkozás, mely szerint a 18 hónapos fizetési határidőn belül ajánlatkérő nem teljesíthet, hiszen a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a 18 hónap lejártát követően állnak be. A fizetési feltételek elbírálási szempontnál ajánlatkérő a kiírásában korlátot nem szabott, így a kiírásban meghatározott feltételekhez kötve van. Ahhoz, hogy egyenlő eséllyel tehessenek az ajánlattevők ajánlatot, az ajánlatkérőnek kell meghatároznia, mi az, amit előnyösnek tart, illetve ami elfogadható a számára. A bontási eljáráson ajánlatkérő elfogadta azon ajánlattevői indítványt, hogy az ajánlatok leszignálásra kerüljenek, így utólag ezen magatartás jogellenes voltára eredménnyel nem hivatkozhat. Az üzleti titokra hivatkozás is alaptalan, az üzleti titok megőrzéséért ajánlatkérő felel, ezen okra hivatkozással nem nyilváníthatja eredménytelenné az eljárást.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a hivatalból történő indítvány elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Kbt. előírásait a közbeszerzési eljárás lefolytatása során nem sértették meg. Az eljárás eredménytelenné nyilvánítását az alapozta meg, hogy a Swietelsky Kft. bontáskor jelen lévő képviselője valamennyi ajánlatba betekintett, azt szignálta, ezért az üzleti titok illetéktelen kezekbe került. A nevezett ajánlattevő magatartása súlyosan sértette a verseny tisztaságát és a többi ajánlattevő érdekeit. Ezen a tényen az sem változtat, hogy a jelen lévő ajánlattevők nem emeltek kifogást az eljárás ellen, ugyanis a bontási eljáráson egy ajánlattevő nem vett részt, az nem is nyilatkozhatott e kérdésben. Nem vitatta a kezdeményező irat azon felvetését, mely szerint egy ajánlaton belül történő nem megfelelő tartalmú vállalás elsődlegesen az ajánlat érvénytelenségét kell hogy jelentse, azonban jelen esetben nem ez történt, mert az eljárás eredménytelenségének megállapítását követően már nem került sor az ajánlatok érdemi vizsgálatára. Az összegzés az eredménytelenség indokát helyesen tartalmazta. Az eredményhirdetés alkalmával az eljárást lezáró döntés ismertetése megtörtént, az összegzés pedig részletesen tartalmazta az eredménytelenné nyilvánítás indokait. Ennek alapján döntött az önkormányzat testületi ülése oly módon, hogy a közbeszerzési eljárást a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel eredménytelenné nyilvánította. Hivatkozott arra, hogy a beszerzési igényük továbbra is fennáll, a Közbeszerzési Értesítő 2003. április 9-én megjelent számában ugyanezen beszerzési tárgyban újabb részvételi felhívást tettek közzé.
Az ajánlatkérő nevében eljáró lebonyolító érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlati felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának szempontját jelölték meg. A benyújtott 12 db ajánlatról megállapították, hogy azok érvényesek voltak. Az ajánlatok értékelése során azonban kiderült, hogy az egyik ajánlattevő az egyik részszempont az "előírtnál kedvezőbb megajánlott fizetési határidő" tekintetében 18 hónap, azaz 540 nap határidőt vállalt. A pénzügyi ütemezés szerinti 2006. február 28-i fizetési határidővel megjelenített 9 505 660 Ft összegű végszámla a céltámogatás igénybevételét ellehetetleníti, így azt elveszítené a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 12. § (2) bekezdésére tekintettel.
Az Euro-Boltozat Kft., mint egyéb érdekelt, érdemi észrevételében előadta, hogy az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megalapozatlan volt. Az ajánlatában a számlák fizetési határidejét 18 hónapban jelölte meg, azaz 540 napon belül kérte, ezen határidőt megelőző időszakon belül semmi sem korlátozza az ajánlatkérőt a számla kifizetésében. Az ajánlata szerint a 2004. augusztus 31-i napon kibocsátott végszámla fizetési határideje 2006. február 28-a, azonban az ajánlatkérő ezt megelőzően 2005. december 31-éig is teljesíthet. A céltámogatási törvény egyébként is lehetővé teszi a támogatási összeg felhasználásának elhalasztását megfelelő indokok alapján. Álláspontjuk szerint nem jártak el jogsértő módon az ajánlatukban azzal, hogy 18 hónapos fizetési határidőt határoztak meg. A számviteli törvény nem tiltja a fizetési határidő lejárta előtti teljesítést.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjára alapított eljárást eredménytelenné nyilvánító döntése nem volt jogsértő.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásai alapján az Euro-Boltozat Kft. ajánlata érvényesnek tekinthető-e.
A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő a közbeszerzési eljárása során hivatkozott ugyan arra, hogy beszerzése céltámogatásból valósul meg, azonban ez a hivatkozása általánossági szinten történt. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció konkrét előírást nem tartalmazott a tekintetben, hogy a céltámogatások igénybevételével kapcsolatos jogszabályi előírások betartása az ajánlattételnél kötelező, így e jogszabályban foglaltak be nem tartása az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását nem alapozza meg. Az ajánlatkérő elbírálási részszempontként kívánta értékelni a kedvezőbb fizetési határidő megajánlását. E vonatkozásban azonban felső korlátot nem állapított meg, csak alsó korlátot szabott oly módon, hogy 30 napnál rövidebb fizetési határidő nem ajánlható meg.
A fenti előírások tükrében az Euro-Boltozat Kft. által ajánlott 18 hónapos, azaz 540 napos fizetési határidő megfelelt az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak. Az általa elkészített pénzügyi ütemezés is egyező az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásával, az elvárt részszámlákat kívánta benyújtani és ahhoz rendelte pontos határidő megjelölésével a számla kiegyenlítésének a határidejét. Ennek alapján a végszámla kiegyenlítési határideje 2006. február 28-a volt.
A fentiekre figyelemmel az ajánlat megfelelt a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, mely szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Az nem vitatható körülmény, hogy ajánlatkérő beszerzése céltámogatásból valósul meg. Az Önkormányzatok Közlönyében közzétett közlemény a helyi önkormányzatok 2002. évi céltámogatásáról tartalmazta, hogy ajánlatkérő az elnyert céltámogatást 2004. évig köteles felhasználni. A helyi önkormányzatok címezett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a jóváhagyott és az adott évben fel nem használt központi támogatást az önkormányzat a következő évben, illetőleg a beruházás tervezett befejezését követő év végéig használhatja fel. Ebből következően ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát képező beruházását 2005. december 31-ig pénzügyileg is rendeznie kell. Ebből adódóan ajánlatkérő számára az Euro-Boltozat Kft. által megajánlott 2006. február 28-i fizetési határidő vállalása nem volt elfogadható, ezen felajánlása a fent hivatkozott jogszabályi előírás miatt élni nem tudott. Ugyanakkor az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő köteles lett volna az ajánlatot a megajánlott határidő figyelembevételével értékelni, mert ellenkező esetben megszegte volna a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat. Az Euro-Boltozat Kft. által megajánlott fizetési véghatáridő vállalása az ajánlatkérő számára nem volt kedvező, a többi ajánlattevő érdekét is sértette az irreális határidő-vállalás. Így ajánlatkérő jogszerűen döntött a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásáról, mely szerint eredménytelen az eljárás, ha valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
Ajánlatkérő hivatkozott továbbá arra is, hogy a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontjának alkalmazását megalapozták a bontási eljáráson történtek, azaz, hogy az egyik ajánlattevő indítványára a jegyzőkönyv-hitelesítésre felkért ajánlattevő az ajánlatok több oldalát kézjegyével látta el. A Döntőbizottság e körben megállapította, hogy az ajánlatok bontásakor a 12 ajánlattevő közül 11 ajánlattevő jelen volt. A 11 ajánlattevő tudomásul vette, hogy az eredeti ajánlatok valamennyi oldala más ajánlattevő által leszignálásra kerüljön, jog- és érdeksérelmet nem jelentettek be. A jelen nem lévő ajánlattevő érdekét sérthette esetlegesen ez az eljárás, azonban ez az ajánlattevő a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet e tárgyban nem terjesztett elő, tehát számára érdeksérelmet ez nem jelentett.
A Döntőbizottság a kezdeményező indítványa alapján az ajánlatokat áttekintette, abban olyan részeket nem fedezett fel, melyet az ajánlattevők üzleti titkoknak minősítettek volna. Így lényegében az üzleti titok sérelme sem merült fel. Ez a magatartás tehát nem lehetett alapja a Kbt. 60. § (1) bekezdés f) pontja alkalmazásának.
A kezdeményező kifogásolta továbbá, hogy az összegzés nem felelt meg a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyv az eljárásban született döntést egyértelműen tartalmazta. Nem vitatható, hogy az eredményhirdetésen az ajánlatkérő a döntése teljes körű indokát nem ismertette, a Döntőbizottság ugyanakkor megállapította, hogy az ajánlatkérő az 5. sz. mellékletben a döntése indokolását részletesen megadta. Tény, hogy konkrétan nem nevesítette az ajánlattevőt, illetve az általa vállalt határidőt, azonban az összegzésben konkrétan megjelölte, hogy az egyik ajánlattevő diszkriminatív ajánlatot tett, mely a céltámogatás egy részét ellehetetleníti. Ezen indokok konkrét megjelölése alapján bármelyik ajánlattevő a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelem előterjesztésére jogosult volt.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási szerv a hivatalból indított vagy folytatott eljárást - ha a megindításra vagy a folytatásra okot adó körülmény már nem áll fenn - megszünteti.
A Döntőbizottság a fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a jogorvoslati eljárás megszüntetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 26.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
