KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4745)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.184/16/2003.

Tárgy: a SZENZOR Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme a Országos Egészségbiztosítási Pénztár ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a SZENZOR Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., képv.: dr. Vejkey Imre ügyvéd, 1023 Budapest, Vérhalom u. 10/A, a továbbiakban kérelmező) által az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (1139 Budapest, Váci út 73/A, képv.: dr. Szabó Antal ügyvéd, 3535 Miskolc, Eper u. 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) "orvosspecifikus vények és vényigénylő lapok beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Ajánlatkérő 2003. február 26. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 9. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a felhívás 3. a) pontjában a beszerzés tárgya és mennyisége körében rögzítette az alábbiakat:
"az ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációval együtt rendelkezésre bocsátott vényminta alapján, egyedi sorszámozású EAN 13 típusú vonalkóddal megjelenített, mintegy 40 000 orvos személyi és munkahelyenkénti adatait is tartalmazó, 2003. május 1-jétől 2004. június 30-ig tartó időszakra beszerzendő mennyiség:
- 252 millió ±20% db vény,
- 100 ezer ±20% db vényigénylő lap."
Ajánlatkérő a felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy a legalacsonyabb ellenszolgáltatás az elbírálás szempontja, míg a felhívás 14. pontjában a többváltozatú ajánlattételre lehetőséget adott.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, mely tartalmazta többek között a műszaki és szakmai, valamint a szállítási és fizetési feltételeket.
A dokumentáció II. "szállítási és fizetési feltételek" pontjában ajánlatkérő közölte az ajánlati ár megadására szolgáló táblázatot, mely szerint egységárat kell megadni ajánlattevőknek kettő különböző papírtípusra és kettő különböző felületi tömegre tekintettel.
Ajánlatkérő a dokumentáció 13. oldalán rögzítette, hogy az ajánlati ár kalkulációban a táblázat "Összár teljes mennyiségre (bruttó) Ft" oszlopának kitöltésénél a mennyiség tekintetében nem kell figyelembe venni a ±20%-os eltérést. Ajánlatkérő alternatív ajánlatot a papírtípus és felületi tömegre vonatkozóan kért megadni.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. április 8. napjára a kérelmező önálló, míg a Pénzjegynyomda Rt. az Állami Nyomda Rt.-vel közös ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérő az ajánlatokat megvizsgálta és értékelte, majd 2003. április 16. napján megtartott nyilvános eredményhirdetésen az eljárás eredménytelenségét hirdette ki. Ajánlatkérő döntése szerint a két ajánlattevő közül a Pénzjegynyomda Rt. és Állami Nyomda Rt. közös ajánlata érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján. Az egyedül érvényes ajánlattevő a kérelmező, azonban az eljárás eredménytelenségét állapította meg a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással.
Ajánlatkérő tájékoztatója az eredménytelen közbeszerzési eljárásról 2003. április 30. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 18. számában jelent meg.
Ajánlatkérő az eredménytelen eljárást követően a Kbt. 70. § (1) bekezdés a) pontja alapján hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást indított, az eljárást megindító részvételi felhívása Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 20. számában került közzétételre 2003. május 14. napján.
A kérelmező 2003. április 16. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezi.
Kérelmező szerint ajánlatkérő jogsértő módon állapította meg a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét, és ezzel megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontját. Kérelme indoklásában kifejti, hogy a Kbt. 32. § (2) bekezdésére tekintettel is ajánlatkérőnek rendelkezésre kell hogy álljon a szükséges fedezet. Hivatkozik arra is, hogy a közbeszerzési eljárást csak a szükséges fedezet rendelkezésre állása esetén lehet megindítani, így kéri annak vizsgálatát, hogy ajánlatkérő milyen mennyiségre kérte meg a miniszteri engedélyt.
Kérelmező előadta továbbá, hogy mivel ajánlatkérő ismeri az előírt biztonsági és minőségi követelmények szerinti vénygyártás minimális egységárát, valamint azt, hogy saját maga határozta meg a beszerzendő mennyiséget ajánlatkérő rendelkezésére kellett, hogy álljon a szükséges fedezet a beszerzésre, amelyet biztosít a 43/1999. (II. 3.) Korm. rendelet 5. sz. mellékletének 40. sora is, sőt ajánlatkérőnek lehetősége van a célelőirányzatok átcsoportosítására is.
Kérelmező 2003. április 26. napján előterjesztett beadványában jogorvoslati kérelmét kiegészítette és ajánlatkérő döntésének jogsértő volta körében tett kifogásait alátámasztandó ismételten hivatkozott a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletre, illetve arra, hogy ajánlatkérő fedezeti forrásait ezen jogszabály határozza meg a jelen beszerzési tárgy tekintetében, így ezen jogszabályban foglaltak alapján jogsértő a fedezet hiánya miatti eredménytelenségi döntése ajánlatkérőnek. Kérelmező kifejtette továbbá, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek jogosultsága van pénzügyi keretátcsoportosítások végrehajtására. Kérelmező álláspontja szerint akkor járt volna el helyesen ajánlatkérő, ha az eljárást eredményesnek minősíti. Kérte továbbá a Döntőbizottságot, hogy járjon el annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárás ne zárulhasson le.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint hívja fel ajánlatkérőt a jogszerű eljárás lefolytatására.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmet megalapozatlanság okán kérte elutasítani. Észrevételében kifejtette, hogy a törvény preambulumában foglaltak figyelembevételével és a korábbi közbeszerzési eljárásokban tett árajánlatok ismertében határozta meg a tárgybani közbeszerzési eljárás anyagi fedezetét. Hivatkozott továbbá arra a közigazgatási iratok között csatolt engedélykérő levélre, amelyben a jelen közbeszerzési eljárás megindítására kért engedélyt a minisztertől. Ezen engedélykérő levélből kitűnik, hogy a pénzügyi fedezet kialakítása során 252 millió db vénymennyiséget vett figyelembe és a Kbt. 33. § (2) bekezdése alapján határozta meg a mennyiségi eltérést ±20%-ban.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a csatolt iratok egyértelműen alátámasztják a kérelmező kérelmének alaptalanságát, illetőleg azt, hogy jogszerűen döntött - rendelkezésre álló fedezet hiánya oka - a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéről a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozással.
Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a kérelmező kérelmében kifejtett egyes állítások sértik az Áe. 1. § (6) bekezdésében foglaltakat és a Kbt. 24. § (1) bekezdését és kéri, hogy a Döntőbizottság sújtsa a kérelmezőt az Áe. 27. § (4) bekezdése alapján bírsággal.
A kérelmező az ajánlatkérő által előadott észrevételekre írásban benyújtott beadványában reagálva kifejtette, hogy ajánlatkérőnek a fedezet rendelkezésre áll, ugyanis a Kbt. 33. § (2) bekezdés alapján engedélyezett, valamint a hirdetményben közzétett mennyiségi eltérés folytán az ajánlatukban megadott egységáron a megadott mennyiségek közötti vények legyárthatók, arra a miniszter által jóváhagyott pénzügyi keret is elegendő.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérőnek a megadott mennyiségi eltérést figyelembe véve kevesebb mennyiségre eredményesnek kellett volna nyilvánítania az eljárást, hiszen arra a fedezet miniszteri engedély alapján is megvolt.
Az ajánlatkérő által a rosszhiszemű, valótlan tények közlésével kapcsolatban előadta, hogy a korábbi eljárásokban ajánlatkérő által elkövetett jogsértések hivatkozása ténykérdés, ezek nem a kérelmező szubjektív véleményei. Kérelmező álláspontja szerint a jogorvoslati eljárásban mindvégig a legjobb tudomása szerint és jóhiszeműen járt el.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbi indokok alapján:
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban a - kérelmező által vitatott - kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő mennyi fedezettel rendelkezett a beszerzés megvalósítására vonatkozóan, és a rendelkezésre álló fedezet alapján jogszerűen dönthetett-e a fedezet hiányára alapítottan az eljárás eredménytelenségéről.
A Kbt. 32. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívást, illetőleg az előminősítési eljárással összefüggő hirdetményt - a szerződés megkötéséhez szükséges engedélyek megléte esetén - akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll.
A jelen eljárásban ajánlatkérő által becsatolt közbeszerzési ügy iratai között felelhető azon levél, amelyben ajánlatkérő a jelen eljárással érintett beszerzési tárgyra a felhívásban meghatározott mennyiségre tekintettel az ajánlatkérőt, mint egészségbiztosítási központ hivatali szervének irányítását ellátó személytől, az egészségügyi, szociális és családügyi minisztertől a közbeszerzési eljárás lefolytatására jóváhagyást kért. A társadalombiztosítási igazgatási szerveinek irányításával kapcsolatos feladat- és hatáskörökről szóló 131/1998. (VII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a szerint az egészségbiztosítás és nyugdíjbiztosítás központi hivatali szervét az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter irányítja. Ugyanezen Korm. rendelet 3. § c), b) pontja rögzíti, hogy az Alapból történő közbeszerzési eljárások megindításának jóváhagyására és azok végrehajtásának ellenőrzésére irányítási jogköre az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek kiterjed.
A fentieknek megfelelően ajánlatkérő a jelen eljárással érintett beszerzési tárgyra, azaz 2003. május 1-jétől 2004. június 30-ig tartó időszak folyamatos vényellátásának biztosítása érdekében 252 millió db vény (±20%) 310 000 000 Ft értékben történő beszerzésére kérte a miniszter jóváhagyását a Nyt. sz.: 36-71/3/2003. számú, 2003. január 23. napján kelt levelében.
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter a közbeszerzési eljárás megindítását jóváhagyta.
A fent ismertetett tények alapján tehát megállapítható, hogy ajánlatkérő számára a közbeszerzési eljárásban beszerezni kívánt vények előállítására 310 000 000 Ft pénzügyi fedezet állt rendelkezésére, ilyen érték mellett hagyta jóvá a miniszter a közbeszerzési eljárás lefolytatását.
Ezt követően a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésére álló fedezet alapján jogszerűen döntött-e a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéről.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő nem tett - az ajánlatkérőnek a 32. § (2) bekezdése szerint rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel - megfelelő ajánlatot;
Jelen közbeszerzési eljárásban két ajánlattevő nyújtott be: ajánlatot. A kérelmezőn kívül közös ajánlatot adott a Pénzjegynyomda Rt. és az Állami Nyomda Rt. Ajánlatkérő döntése szerint a közös ajánlatot tevő konzorcium ajánlata érvénytelen lett, így az egyetlen érvényes ajánlat a kérelmezőé volt.
Kérelmező ajánlatában a beszerzés teljes mennyiségére adott ajánlata a papírtípus és felületi súly alapján az alábbiak voltak:
- OCR/ICR-papír 80g/m2 346 500 000 Ft (bruttó)
- OCR/ICR-papír 90g/m2 378 000 000 Ft (bruttó)
- Ofszetpapír 80g/m2 346 500 000 Ft (bruttó)
- Ofszetpapír 90g/m2 378 000 000 Ft (bruttó)
A fent ismertetett kérelmezői árajánlatok valamennyi esetben meghaladják azt az összeget, amely ajánlatkérő rendelkezésére álló fedezet mértéke, azaz meghaladta a 310 000 000 Ft-ot.
A fentiek alapján ajánlatkérő jogszerűen alkalmazta a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) pontját, és állapította meg a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét, hiszen az egyetlen érvényes ajánlattevő ajánlata sem felelt meg számára, tekintettel arra, hogy az árajánlata a rendelkezésére álló pénzügyi fedezetének mértékét meghaladja.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását sem a jogszabály által meghatározott célelőirányzatra, se pedig az átcsoportosítás lehetőségére vonatkozóan, miután az eljárásban egyértelműen megállapítható volt, hogy a vizsgált közbeszerzési eljárásban milyen pénzügyi keret került meghatározásra ajánlatkérő részéről, így a jogorvoslati eljárásban vitatott kérdés szempontjából relevanciával az bír, hogy ténylegesen milyen mértékű fedezetet kívánt biztosítani az adott közbeszerzés megvalósítására. A törvény vonatkozó 60. § (1) bekezdés d) pontja ajánlatkérő részére lehetővé teszi, hogy amennyiben a beszerzésre tervezett pénzügyi fedezetet meghaladó ajánlatok érkeznek, erre tekintettel jogában álljon a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét kihirdetni. E körben sem a Döntőbizottság, sem a kérelmező - Kbt. erre vonatkozó rendelkezése hiányában - nem követelheti meg ajánlatkérőtől, hogy végezzen átcsoportosításokat további pénzügyi fedezet előteremtése érdekében, és ezáltal "eredményessé tegye" a közbeszerzési eljárást, így ennek elmulasztására a kérelmező sem hivatkozhat alappal ajánlatkérővel szemben jogsértés megállapítása indokaként.
Az eljárás során egyértelműen megállapítható volt, hogy a kérelmező ajánlatai a beszerzésre meghatározott pénzügyi fedezetet meghaladó összegűek voltak, így ajánlatkérő jogszerűen hozta meg a döntését és állapította meg a fedezet mértékére tekintettel a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét.
A Döntőbizottság - a kérelem keretei között - megvizsgálta. továbbá azt a körülményt is, hogy ajánlatkérőnek joga, illetve kötelezettsége lehetett-e, hogy a meghatározott mennyiségnél - a felhívásban meghatározott mennyiségi keret körében (±20% eltérés) kevesebbre, a rendelkezésre álló fedezet mértékéig terjedő mennyiségre hirdesse eredményesnek az eljárást és kössön szerződést.
A Kbt. 25. §-a értelmében a közbeszerzési eljárás e törvényben meghatározott szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt e törvény kifejezetten megengedi.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
Ajánlatkérő már a dokumentációban, annak 13. oldalán meghatározta, hogy az árajánlatot tartalmazó táblázat kitöltésénél az összmennyiség tekintetében a ±20%-os eltérést nem kell figyelembe venni, az összmennyiségre kell az árajánlatot megadni. Ajánlatkérő fenti előírásának megfelelően a kérelmező ajánlatát az összmennyiségre tette meg, azaz a 252 millió darab vény előállítására, ettől eltérő darabszámú vény gyártására nem tett ajánlatot ajánlatában.
Ennek alapján megállapítható, hogy a kérelmező ajánlata az összmennyiségre szólt, eltérő ajánlat az ár tekintetében csak a papírtípus és a felületi súly vonatkozásában volt kérelmező részéről.
A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A fenti jogszabályhely alapján tehát mind a kérelmező, mind az ajánlattevő kötve volt az ajánlat tartalmához. Az ajánlat pedig a teljes beszerzés mennyiségére vonatkozott. Ajánlatkérő tehát jogszerűen nem tehette volna meg, hogy eltérően a kérelmező ajánlatában szereplő mennyiségre tett ajánlatától, csökkentett mennyiségre elfogadja a kérelmező ajánlatát, még abban az esetben sem, ha ehhez a kérelmező hozzájárulását adja, hiszen a törvény idézett 49. § (2) bekezdése tiltja az ajánlatok bárminemű módosítását az ajánlattételi határidőt követően.
Az pedig, hogy ajánlatkérő az ajánlatban szereplő összmennyiség helyett - a fedezethez igazítottan ugyan - más mennyiséget vegyen figyelembe, az az ajánlat módosítását jelentené és ezáltal ezen ajánlatkérői eljárás minősülne jogsértőnek.
A fent ismertetett indokok alapján a Döntőbizottság megítélése szerint jelen helyzetben ajánlatkérő nem követett el jogsértést, amikor a közbeszerzési eljárás eredménytelenségéről döntött.
Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntése a kérelmező által sérelmezett szempontok szerint nem volt jogsértő, a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2003. május 26.

Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos


 

index.html Fel