KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4747)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz: D.161/11/2003.
Tárgy: az ÉPKAR Rt. jogorvoslati kérelme a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÉPKAR Rt. (1112 Budapest, Németvölgyi u. 146., képviseli: dr. Mura Péter ügyvéd, 1066 Budapest, Teréz krt. 48., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Igazgatósága (1024 Budapest, Margit krt. 85., képviseli: dr. Farkas Gyöngyi ügyvéd, 1068 Budapest, Felsőerdősor u. 8. fszt. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1024 Budapest, Margit krt 85. (Kisrókus 2.) szám alatti irodaépület-együttesben végzendő rekonstrukciós munkák" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás iratai és a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 22-i, 4. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben meghatározott tárgyban.
Felhívása 3. a) pontjában csak a rekonstrukcióra kerülő épület általános adatait közölte, a beszerzés tárgyára vonatkozó részletes előírásait a dokumentáció tartalmazta.
Ajánlatkérő a rész-, illetve többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. Felhívása 11. pontjában határozta meg az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásával kapcsolatos követelményeit.
Ajánlatkérő a felhívása 13. a) pontjában közölte, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és a 13. b) pontban az alábbiak szerint állapította meg a részszempontokat, súlyszámokat, értékelési ponthatárokat és az értékelés módszerét:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 9
- kalkulált rezsióradíjak mértéke 5
- az anyagkezelési költségelemek mértéke 4
- garanciavállalás mértéke (jogszabályi kötelezettségen túl) 1,5
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként 1-10. Az ajánlatkérő minden részszempont esetén a legkedvezőbb ajánlatra adja az adható maximális pontszámot. A többi ajánlat az eltérés arányában kap egyre kevesebb pontot.
Ajánlatkérő a dokumentációban határozta meg az ajánlatok benyújtásával szemben támasztott tartalmi és formai követelményeit, több, kötelező formanyomtatványként kitöltendő típusoldalon kért ajánlatot.
A dokumentációban ismertette az elvégzendő feladatokat, amelyekre majd külön-külön köt szerződést a nyertessel. Az árajánlat megtételét egységáras formában kérte: rezsióradíjban és az anyagkezelési díj százalékában. Az anyagkezelési költségre az "E" típus oldal kitöltésével kellett ajánlatot tenni.
Az "E" típus oldal tartalmazta az anyagkezelési költség elemei: anyagkezelési költség, szállítási költség, egyéb fedezeti kulcsok, árkockázati fedezet, sorszámozva, soronként, majd ezt követően az "Összes anyagkezelési költség" címszó alatt kérte megadni az összes elemre, a nettó anyagár százalékában az anyagkezelési költség mértékét.
Ajánlatkérő az "F" típus oldal kitöltésével kérte a garanciák mértékére az ajánlat megadását a vállalási ár százalékában.
Az ajánlati dokumentáció 6.2. pontjában előírta a megvalósítási, illetve a jótállási garancia minimális értékét 5, illetve 3%-ban.
Ajánlatkérő a dokumentációban megismételte az ajánlatok értékelésére a felhívásában tett előírásait.
Ajánlatkérő 2003. február 18-án helyszíni konzultációt tartott, melyen válaszolt az ajánlattevők kérdéseire. A garanciavállalás mértéke részszempont vonatkozásában közölte az ajánlattevőkkel, hogy e részszempontnál a garanciavállalás időtartamát értékeli, kérte a vállalás évben, hónapban történő megadását is, a garanciáknak a szerződés teljes bruttó értékére vonatkozó százalékos összegén kívül. A felek a garanciavállalás jogszabályi kötelezettségének mértékét egy évben fogadták el.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. március 4-re 11 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát: a KIPKERSZOLG Kft., a KIPSZER Rt., a Közép-európai Építő és Szerelő Kft., a MASZER Rt., a 3T Főép Fővállalkozó Építőipari Kivitelező Kft., az EXCLUZIV-BAU Kft., a Főv-2 Építőipari és Beruházó Rt., a Fővárosi Építő Rt., a Penzió és Ipari Üzemeket Építő és Fenntartó Kft., a Progress-B '90 Kft. és a kérelmező.
A Fővárosi Építő Rt. ajánlatában - a 109. oldalon - úgy nyilatkozott, hogy 10%-os mértéket meghaladóan nem von be alvállalkozót a szerződés teljesítése során. Az ajánlata 6. oldalán azt közölte, hogy öt különböző munkanem elvégzésére a megnevezett öt alvállalkozóját vonja be, megjelölte a bevonás mértékét is, egyenként 1-2%-ban.
Ajánlatkérő közjegyzői közokiratot készíttetett az ajánlatok bontásáról, ebben a bontási jegyzőkönyvnek a Kbt.-ben meghatározott tartalmi elemein kívül rögzítette az ajánlatok azon tartalmi elemeit is, amelyek értékelésre kerülnek. A bontási jegyzőkönyvben az ajánlatok tartalmi elemei közül az anyagkezelési költség mértékénél az egyes ajánlatokban az "Összes anyagkezelési költség" rovatban feltüntetett adatokat rögzítette.
A benyújtott ajánlatokat ajánlatkérő két közbeszerzési bizottsága is elbírálta, a két bizottság értékelése megegyezett.
Ajánlatkérő 2003. április 3-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Minden ajánlattevőt alkalmasnak, minden ajánlatot érvényesnek fogadott el, az eljárás nyertese a Fővárosi Építő Rt. lett, az őt követő legkedvezőbb ajánlatot pedig a kérelmező tette. A nyertes összpontszámát 95,5-ben, míg a kérelmező összpontszámát 92,8-ben állapították meg.
A kérelmező 2003. április 4-én nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét, melyet a tárgyaláson pontosított. Kérte jogsértés megállapítását, jogkövetkezmények alkalmazását és ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában úgy rendelkezett az értékelés módszeréről, hogy minden részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlat megkapja az adható maximális pontszámot, míg a többi ajánlat az eltérés arányában egyre kevesebb pontot kap. Megítélése szerint a jogsértés abban nyilvánul meg, hogy ajánlatkérő az értékelés során alkalmazott képletnél nem a legjobb ajánlathoz viszonyítottan az attól való eltérés arányában állapította meg a többi pontszámot, hanem a legkedvezőtlenebb ajánlati tartalmi elemre adott 1 pontot, majd ezt követően arányosította az egyes tartalmi elemeket. Ez az alkalmazott módszer pedig nem azonos az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározottal.
A kérelmező előadása szerint akkor értékelt volna ajánlatkérő a felhívásban meghatározott módszer szerint, ha vagy a legkedvezőbb ajánlattól százalékos mértékben való eltérés arányában állapítja meg a többi ajánlat pontszámát, vagy ha az ajánlatokat tartalmi elemeik alapján sorrendbe állítja, majd ezt követően eggyel csökkenő pontszámokat állapít meg.
A kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése számszaki hibákat is tartalmaz. Konkrétan arra utalt, hogy a Kipszer Fővállalkozási és Tervező Rt.-nél, a Maszer Rt.-nél, az Excluzív-Bau Szolgáltató Kft.-nél, valamint a Progress-B '90 Kft.-nél az ajánlatukban az anyagkezelési költségelemeknél a négy költségelemre külön-külön közölték az adatokat, azonban ezek összege nem egyezik az ajánlatkérő által az értékelés során figyelembe vett és az írásbeli összegezésben rögzített értékekkel.
Ezen kívül hivatkozott arra is, hogy a nyertes ajánlattevő esetében az ajánlati ár részszempont első alszempontjánál, a rezsióradíjnál ajánlatkérő tévesen számította ki a pontszámot, az nem 8,86, hanem helyesen 8,76.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte azt is, hogy a nyertes ajánlattevő megsértette az ajánlati felhívás 11. a) pontját, amikor nem jelölt meg ajánlatában 10%-os mértéket meghaladóan bevonásra kerülő alvállalkozót. A kérelmező e kérelmi elemét azzal kívánta alátámasztani, hogy a nyertes ajánlattevő 2001. évi nettó árbevétele 1 280 628 E Ft volt, amelyből az igénybe vett szolgáltatások értéke 923 726 E Ft. Ebből álláspontja szerint azt a következtetést lehet levonni, hogy a nyertes ajánlattevő olyan cég, aki jelentős mértékben veszi igénybe alvállalkozók közreműködését, feltehetően a jelen beszerzés megvalósítása során is.
Ajánlatkérő írásbeli és tárgyalási nyilatkozatában kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy nem vétett számítási hibát. Az ajánlatok bontása során a bontási jegyzőkönyvben az anyagkezelési költségnél azt az adatot tüntette fel, amelyet az egyes ajánlattevők megadtak az "E" típusoldal "Összes anyagkezelési költség" rovatban és az ajánlattevők ezen vállalását tüntette fel az összegzésben is.
Ajánlatkérő közölte, hogy a felhívásában és a dokumentációjában csak általános jelleggel határozta meg az értékelés módszerét, ez nem sérti a Kbt. rendelkezését, illetve emiatt a kérelmező a jogvesztő határidők letelte miatt már jogorvoslati kérelmet sem terjeszthet elő.
Az általa megállapított módszer lényege az arányosság, az eltérés arányában kapnak egyre kevesebb pontot az ajánlatok. E módszer nem zárja ki azt, hogy az értékelés során a legkedvezőtlenebb ajánlati tartalmi elemre megállapítsák a legkevesebb pontot, az 1-et, majd a többi ajánlati tartalmi elem esetén arányosítsanak.
Jelen esetben az is nehezítette a módszernek megfelelő helyes matematikai képlet kiválasztását az értékelés során, hogy az első részszempontnál és annak alszempontjainál az volt a kedvezőbb az ajánlatkérő számára, ha minél alacsonyabbak a megajánlott értékek, míg a második részszempontnál az volt a kedvező, ha minél magasabb időtartamra szól a vállalás. Így olyan képletet kellett választani, amely alkalmazható minden részszempont esetében. A tárgyaláson az alábbiak szerint ismertette az általa az értékelés során alkalmazott matematikai képletet:
Képlet: P = 10-(Vakt.-Vmin.)/C
Képletben:
P = az adott részszempont számított pontértéke
Vakt. = vizsgált ajánlati elem mérőszáma
Vmin. = adott részszempontnál a legkedvezőbb vállalás mérőszáma (10 pont)
Vmax = adott részszempontnál a legkedvezőtlenebb vállalás mérőszáma (1 pont)
9 = a maximálisan adható pontszám és a minimális adható pontszám különbsége
C = (Vmax-Vmin)/9 = az adott értékelési részszempont egy pontjára eső értékkülönbség.
10 = a maximálisan adható pontszám
Ajánlatkérő álláspontja szerint a kérelmező által megjelölt képletek közül a százalékos arányú eltérésre alapított nem alkalmazható jelen esetben, mivel a garanciavállalás mértéke részszempontnál az a kedvezőbb az ajánlatkérő számára, ha minél magasabbak az értékek. A sorrendiségen alapuló értékelés elvileg alkalmazható lenne minden egyes részszempontnál, de ebben az esetben sem változna az eljárás nyertesének a személye. A nyertes ajánlatának tartalmi elemei ugyanis oly mértékben jobbak a kérelmezőénél, hogy az eljárás nyertesének a személye más módszer alkalmazása esetén sem változna.
Ajánlatkérő megítélése szerint nem állapítható meg jogsértés a vonatkozásban sem, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatában nem jelölt meg 10% feletti alvállalkozót. A kérelmező által hivatkozott mérlegadatokból még nem lehet arra következtetést levonni, hogy az eljárás tárgyát képező közbeszerzési eljárásban is a teljesítés során igénybe vesz 10% feletti alvállalkozót.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy az eljárás nyertesével az eljárást lezáró szerződést 2003. április 14-én megkötötte.
Egyéb érdekeltként a Fővárosi Építő Rt. kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását, előadta, hogy az ajánlatában foglaltakat magára nézve kötelezőnek tartja.
A Döntőbizottság az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme nem megalapozott.
A Döntőbizottság először a kérelmező által hivatkozott - a fentiekben részletesen ismertetett - azon számszaki hibákat vizsgálta, mely szerint több ajánlattevő esetében az anyagkezelési költség értékelése során ajánlatkérő nem az ajánlatok tartalmi elemeit értékelte.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által hivatkozott ajánlatoknak az anyagkezelési költségre tett "E" típus oldalát és ezt összehasonlította ajánlatkérő írásbeli összegzésében foglaltakkal.
Tényként az megállapítható, hogy az ajánlatokba csatolt "E" típus oldal egyes adatait az összegzés tévesen tartalmazza. A MASZER Rt. és a Progress-B '90 Kft. árkockázati fedezete az ajánlatban 0%, míg az összegzésben 4% került feltüntetésre. Az Excluzív Bau Kft. ajánlatában az árkockázati fedezetet 5%-ban jelölte meg, az összegzés tévesen tüntette fel azt 3%-nak. A KIPSZER Rt. pedig ajánlatában az "E" típus oldalt pontosan az összegzésben idézett módon töltötte ki.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az összegzés ugyan tartalmazza a fenti elírásokat, azonban ajánlatkérő minden esetben azt a tartalmi elemet értékelte, amelyet az ajánlattevő meghatározott az "E" típus oldalon az "Összes anyagkezelési költség" rovatban. Erre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértés nem állapítható meg.
A Döntőbizottság másodlagosan vizsgálta azt a kérelmi elemet, hogy ajánlatkérő megsértette-e a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését azzal, hogy a fentiekben ismertetett matematikai képletet alkalmazta az ajánlatok értékelése során. A Döntőbizottság álláspontja szerint az alábbi indokok alapján jogsértésre nem vonható le következtetés.
Ajánlatkérő a felhívásában és a dokumentációjában meghatározta az általa alkalmazni kívánt módszert. Eszerint: "minden részszempont esetében a legkedvezőbb ajánlatra adja az adható maximális pontszámot. A többi ajánlat az eltérés arányában kap egyre kevesebb pontot."
Ajánlatkérő felhívását és dokumentációját a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidőn belül nem támadták meg, így az már nem vizsgálható felül és ahhoz a felek a Kbt. 26. § (2) bekezdése második fordulata alapján kötve vannak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik az ajánlatok értékeléséről: ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontja szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemet a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont tartalmi elemére, pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A kérelmező hivatkozása szerint az ajánlati felhívásban meghatározott módszernek nem felel meg az ajánlatkérő által az értékelés során alkalmazott számítási eljárás.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati felhívásban meghatározott módszer jellemző eleme egyrészt az, hogy a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elem megkapja a maximális pontszámot, míg a többi ajánlati tartalmi elemre, a legkedvezőbb ajánlati tartalmi elemtől való eltérés arányában állapítja meg ajánlatkérő a pontszámot. A pontszámok kiosztása a ponthatárok között történik és minden részszempontnál, alszempontnál azonos módon.
Ilyen módszer meghatározás alapján elvileg nem kizárt és nem lehetetlen, hogy több számítási eljárás is megfelel a módszer jellemzőinek. A követelmény azonban az, hogy az ajánlatkérő által alkalmazott számítási eljárás feleljen meg ennek, ugyanis az önmagában nem teszi jogellenessé ajánlatkérő számítási eljárását, ha más matematikai képlet is megfelel a módszernek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által alkalmazott és fentiekben ismertetett matematikai képlet megfelel az ajánlatkérő által a felhívásban meghatározott módszernek. Ajánlatkérő minden rész-, illetve alszempontnál azonos matematikai képletet használt, érvényesítette az arányosság elvét a számítási eljárás során és a teljes ponttartományt is kiosztotta. Önmagában az a körülmény, hogy a számítási eljárás során a legkedvezőtlenebb ajánlatra megállapított 1 pontszámot, nem szüntette meg az arányosítás alkalmazását, ez magából a képletből is és az adott pontszámokból is megállapítható.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező által hivatkozott számítási eljárásokat is, és megállapította, hogy azok jelen közbeszerzési eljárásban nem alkalmasak az ajánlatok értékelésére.
A százalékos arányú számítási eljárás esetén a legkedvezőbb tartalmi elemre kell a 10 pontot megállapítani, a többi ajánlat tartalmi eleme, pedig annyi százalékkal kap kevesebb pontot, amennyi százalékkal kedvezőtlenebb a vizsgált tartalmi elem. Ebből következően, ha bármelyik rész-, illetve alszempontnál vannak olyan ajánlati tartalmi elemek, amelyek a legkedvezőbbtől több mint 90%-kal eltérnek, akkor azokra 1 pont alatt kellene megállapítania pontszámot. Jelen esetben viszont az alsó ponthatár az 1 pont volt és az ajánlati ár részszempont két alszempontjánál az ajánlati tartalmi elemek több mint 90%-kal térnek el.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által hivatkozott sorrendiségen alapuló értékelési eljárás egyrészt azért nem alkalmazható, mert nem felel meg a felhívásban a módszerrel szemben támasztott alapkövetelménynek, mivel az így megállapított pontszámok nem lennének arányosak az ajánlati tartalmi elemekkel. Továbbá azért sem alkalmazható, mert a beérkezett 11 ajánlat 1-1 pont különbséggel nem sorolható be az 1-10. ponthatár közé, figyelemmel a számos azonos tartalmi elemre is.
A Döntőbizottság a fentiek alapján azt a következtetést vonta le, hogy a benyújtott ajánlatok száma, az értékelési részszempontok tartalma alapján jelen esetben az ajánlatkérő által alkalmazott számítási eljárás biztosította azt, hogy minden részszempont esetében alkalmazható legyen.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nem alaposa kérelmező azon számszaki hibára vonatkozó kérelmi eleme, mely szerint a nyertes ajánlattevőnél az ajánlati ár részszempont rezsióradíj alszempontjánál megállapított 8,86 pont téves.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő által alkalmazott matematikai műveletsorral ellenőrizte a számítást és megállapította, hogy az ajánlatkérő helyesen határozta meg a nyertes pontszámát 8,86-ban, mivel az eredmény a számítások elvégzését követően pontosan 8,857, kerekítve 8,86.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem alapos a kérelmezőnek a nyertes ajánlattevő ajánlatának a 10%-os mértéket meghaladóan bevonandó alvállalkozókra vonatkozó kérelmi eleme.
A Döntőbizottság eljárására a Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 26. § (4) bekezdése értelmében a közigazgatási szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
E körben egyrészt a nyertes ajánlatát kellett értékelni. Az ajánlat vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy az ajánlattevő egyértelműen úgy nyilatkozott ajánlatában, hogy 10%-ot meghaladó mértékben a teljesítés során nem von be alvállalkozót.
A nyertes ajánlattevő ajánlatában foglaltakkal ellentétes következtetés a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem vonható le. Nem állapítható meg ugyanis okozati összefüggés a Fővárosi Építő Rt. előző évi mérlegadatai és a között, hogy jelen közbeszerzési eljárásban igénybe vesz-e 10%-os mértéket meghaladóan alvállalkozót.
A Kbt. 62. § (5) bekezdése értelmében a nyertes ajánlattevő kötve van a teljesítés során az ajánlatában foglaltakhoz, csak az ajánlatban megjelölt és az eljárás eredményéről közzétett tájékoztatóban feltüntetett alvállalkozók, illetőleg egyéb közreműködők vehetnek részt a teljesítésben.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el a kérelmező jogorvoslati kérelmét
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak a Kbt. 82. § (1) bekezdésében meghatározott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 7.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
