KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4748)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.143/10/2003.
Tárgy: a GTS-DataNet Távközlési Kft. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Iroda közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A dr. Patay Géza ügyvéd (1026 Budapest Pasaréti út 72.) által képviselt GTS-DataNet Kft. (1134 Budapest, Váci út 37/A, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét - melyet dr. Komjáthy Miklós ügyvéd (1111 Budapest, Kende u. 13-17.) által képviselt Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (1132 Budapest, Victor H. u. 18-22., a továbbiakban: ajánlatkérő) az ajánlatkérő nagy sebességű hálózattal ellátott intézményei számára helyi, távolsági és nemzetközi távbeszélő szolgáltatás beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított - a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. január 2-i számában részvételi felhívást tett közzé a rendelkező részben megjelölt beszerzés céljából tárgyalásos eljárás lefolytatására.
Részajánlatot lehetett tenni a helyi, a távolsági és a nemzetközi távbeszélő szolgáltatásra.
A felhívásban a tárgyalásos eljárásra ajánlatkérő a MATÁV Rt.-t, a PanTel Rt.-t és a V-com Rt.-t választotta ki.
A jelentkezési határidőre a három kiválasztott cég, a kérelmező és a Novacom Kft. nyújtott be jelentkezést.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz február 13-án tartott eredményhirdetésén mindegyik jelentkezőt alkalmasnak minősítette, részükre átadta az ajánlati felhívást.
Az ajánlati felhívás szerinti bírálati részszempontok voltak a beszélgetés percdíja 90-es súlyszámmal és a megajánlott opcionális szolgáltatások 10-es súlyszámmal.
A felhívás tartalmazta a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetét, miszerint az első tárgyalási nap az ajánlattételi határidő időpontja. A további tárgyalások helyéről és idejéről ajánlatkérő az előző tárgyalási napon ad tájékoztatást, az utolsó tárgyalási napként meghatározott napon pedig meghatározza, hogy melyik az az időpont, amely után már nem fogadja el az ajánlat módosítását. Erről az időpontról valamennyi ajánlattevőt egyidejűleg telefaxon értesíti.
Az eljárás részletes lebonyolítása módját (aukciós szabályokat) az ajánlati felhívás II. sz. melléklete (műszaki melléklet) tartalmazta. Az aukciós szabályok között a III. pontban ajánlatkérő - többek között - rögzítette:
Ajánlatkérő:
f) az aukció alapján kialakított árak, a benyújtott műszaki dokumentumok; a tárgyalás során hivatalosan átadott információk, az ajánlati dokumentációban szereplő követelmények és értékelési szempontok alapján fogja az ajánlatok végső értékelését kialakítani.
h) a le nem zárt aukciós tételek esetében - indoklás nélkül - az ajánlattevők értesítése mellett visszatérhet a hagyományos tárgyalási technikához.
Az ajánlattételi határidőre, március 3-ára a kérelmező, a V-Com Rt., a PanTel Rt. és a Matáv Rt. nyújtott be ajánlatot. Az ajánlattétel időpontjában sor került az első tárgyalási fordulóra, a másodikra pedig március 5-én, illetve a Matáv Rt. esetében március 6-án.
Ajánlatkérő az eljárás további menetét illetően március 11-én a következő tájékoztatást adta ajánlattevőknek:
- 2002. március 12-én lesz a belföldi helyi és távolsági hívás aukciójának indulása.
- A belföldi helyi és távolsági hívás aukcióját lezáró első munkanap kezdődik a nemzetközi vezetékes hívások aukciója.
- A nemzetközi vezetékes hívások aukcióját lezáró első munkanap kezdődik - új tételként - a nemzetközi mobil hívások aukciója.
Kérelmező és a PanTel Rt. március 11-én, a Matáv Rt. és V-com Rt. március 12-én a percdíjak vonatkozásában ajánlatkiegészítéssel élt, melyet március 12-én ajánlatkérő összefoglaló táblázat formájában mind a négy ajánlattevőnek megküldött.
Ajánlatkérő március 14-én kelt levelében közölte ajánlattevőkkel, hogy:
- Valamennyi ajánlattevő részére lehetővé teszi a Bíráló Bizottság, hogy a meghirdetett három tételre március 18-án 9.00 óráig benyújtsa végső ajánlatát.
- Az ajánlattevők a korábban megadott legjobb ajánlatuknál kedvezőbb ajánlatot adhatnak csak meg. A virtuális percszám csökkentése mellett új feltétel, hogy a virtuális percdíj számításánál figyelembe vett egyedi komponensek egyike sem növekedhet az ajánlattevő által korábban megadott legjobb ajánlati tételben szereplő árhoz képest.
- A "belföldi helyi és távolsági hívások", a "nemzetközi vezetékes hívások" és a "nemzetközi mobil hívások" bármely csoportjára tehető részajánlat.
A négy ajánlattevő közül a PanTel Rt. és a kérelmező élt újabb ajánlattétellel, melyeket március 18-án 9.00 órakor, azok bontásakor ismertetett ajánlatkérő a következők szerint:
Kérelmező PanTel Rt.
Belföldi helyi és távolsági
- Webes aukció 8,94 Ft/perc 9,00 Ft/perc
- Végső ajánlat 8,87 Ft/perc 8,29 Ft/perc
Nemzetkőzi vezetékes
- Webes aukció 14,63 Ft/perc 47,29 Ft/perc
- Végső ajánlat 14,63 Ft/perc -
Nemzetközi mobil
- Webes aukció 56,82 Ft/perc 55,79 Ft/perc
- Végső ajánlat 55,36 Ft/perc 53,22 Ft/perc
Kérelmező a bontás napján 13.45-kor fax útján javaslattal élt ajánlatkérő felé, miszerint ajánlatkérő az elektronikus aukciós rendszer igénybevételével lefolytatott eljárás (webes licit) eredményei alapján hozzon döntést.
Ajánlatkérő a március 24-én tartott eredményhirdetésen közölte, hogy a belföldi helyi és távolsági hívás, valamint nemzetközi mobil hívás nyertese a PanTel Rt., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező, míg a nemzetközi vezetékes hívás nyertese a kérelmező, a második a PanTel Rt.
Kérelmező március 21-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottság, melyet március 28-án kiegészített. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő a lezárt webes licit után visszatért a hagyományos tárgyalási technikához és az ennek során tett ajánlatok alapján hozta meg eljárást lezáró döntését.
Álláspontja szerint tárgyalásos eljárásban sincs jogi lehetőség arra, hogy ajánlatkérő változtasson a közbeszerzési eljárásnak a kiírásban meghatározott szabályain. A Kbt. 71. § (2) bekezdése ugyan felmentést ad a 48-50. §-ban előírt ajánlati kötöttség alól, de a felmentéssel adott ajánlatkérői szabadság csak a szerződéses feltételek tekintetében áll fenn. Az eljárás lebonyolításának általa meghatározott szabályai tárgyalásos eljárásban is kötik ajánlatkérőt, mert ezek az alapelvek érvényesülésének biztosítékai.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás műszaki melléklete III. h) pontjában előírta, hogy a le nem zárt aukciós tételek esetében térhet vissza ajánlatkérő - indokolás nélkül - a hagyományos tárgyalási technikához. Az utolsó aukció eredményéről szóló ajánlatkérői értesítés szerint mindegyik licit lezárult, így nem térhetett volna át a hagyományos tárgyalási technikához és az ajánlatok értékelését a webes liciten kialakult árak alapján kellett volna elvégeznie.
A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson pontosított kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1) bekezdését és a 33. § (1) bekezdését.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Közölte, hogy a webes liciten kialakult árakat a Bírálóbizottság március 14-én értékelte és úgy döntött, hogy az árak (percdíjak) további kedvező alakulása érdekében lehetőséget biztosít valamennyi, a tárgyalásos eljárásban részt vevő ajánlattevő számára egy utolsó, most már hagyományos módon történő ajánlattételre március 18-án 9.00 óráig. E határidőre a négy ajánlattevő közül a kérelmező és a PanTel Rt. tett újabb ajánlatot. A webes liciten kialakult árakhoz képest a PanTel Rt. végső ajánlata egy tétel tekintetében lényegesen kedvezőbb volt a korábbi ajánlatánál és a kérelmező ajánlatánál.
Előadta, hogy a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn sem ajánlatkérőnek, sem ajánlattevőnek a Kbt. 48-50. §-a szerinti ajánlati kötöttsége, így változtathatott a tárgyalásos eljárás szabályain. A változtatásról egyszerre értesítette valamennyi ajánlattevőt, közölve a változtatás indokait is. A módosított ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvet készített, annak tartalmát mindkét, a módosítási lehetőséggel élő ajánlattevő megismerte, ezért nem sértette meg sem a Kbt. 24. §-ában előírt alapelvi rendelkezéseket, sem a Kbt. más rendelkezését.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan.
A Kbt. 26. § (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy a meghívásos és a tárgyalásos eljárásra a törvény eltérő rendelkezése hiányában a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni.
A nyílt eljárásra vonatkozóan a 33. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
Az ajánlatok megtételét követő időszakra vonatkozóan az "Ajánlattételi határidő és az ajánlati kötöttség" címen a 48., 49. és 50. § a következőket írja elő:
"48. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekről új hirdetményt kell közzétenni, amelyben új ajánlattételi határidőt kell megállapítani. A határidő ebben az esetben sem lehet a 47. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb."
"49. § (1) Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát.
(2) Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók."
"50. § (1) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.
(2) Az ajánlattevő az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontot követően legalább harminc - építési beruházás estén hatvan - napig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni."
A tárgyalásos eljárásnak a nyílt eljárástól eltérő rendelkezéseit a 70-71/B. §-ai szabályozzák.
A 71. § (2) bekezdése kimondja: "A tárgyalásos eljárás során nem áll fenn ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48-50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni."
Kérelmező a jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy az ajánlati kötöttséget csak a szerződéses feltételek tekintetében oldotta fel a 71. § (2) bekezdés, a kiírásnak az eljárás lefolytatására vonatkozó előírásait nem. Ezért a műszaki feltételek III. f) pontjában előírtak folytán ajánlatkérő nem járt el jogszerűen, amikor a webes liciten lezárt tételekre további licitálásra kérte fel ajánlattevőket.
Kérelmező álláspontja helytállósága eldöntéséhez azt kell vizsgálni, hogy a 48-50. §-ai milyen körben mondják ki az ajánlati kötöttséget, azaz mely kötöttséget oldotta fel tárgyalásos eljárásban a 71. § (2) bekezdés.
A 48. § az ajánlati felhívásban és a dokumentációban (kiírásban) meghatározott feltételeknek az ajánlattételi határidő lejártát követő módosítását tiltja. Előírja, hogy csak hirdetmény közzétételével és ezzel együtt az ajánlattételi határidő meghosszabbításával lehet a kiírásban meghatározott feltételeket módosítani.
A 49. § az ajánlattevő részére állítja fel az ajánlat módosítása tilalmát, ezt még az ajánlatkérő hozzájárulásával sem teheti meg ajánlattevő.
Az 50. § az ajánlati kötöttség kezdő és végső időpontját határozza meg, mely időszakra a 48. és 49. § szerinti ajánlati kötöttség fennáll.
A 71. § (2) bekezdés tehát a kiírás feltételei ajánlatkérő általi módosításának és az ajánlattevő ajánlata módosításának tilalmát oldja fel. Ebből következik, hogy ajánlatkérőnek joga volt a kiírás azon feltételét módosítani, hogy a webes liciten lezárt tételeket illetően nem lehet tovább az ajánlattevőket további licitálásra felhívni, az ajánlattevőknek pedig ajánlatukat módosítani.
A 71. § (2) bekezdés egyetlen korlátot állít fel az ajánlati kötöttség a kiírás feltételeinek ajánlatkérő általi módosítása, illetőleg az ajánlatok módosítása terén, nevezetesen; a módosítás nem járhat azzal, hogy annak folytán a megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor meghatározott beszerzési tárgytól, mely eltérés már nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását (pl. a beszerzés tárgya teljesítésére a módosítás folytán már nem kizárólag egy meghatározott személy képes, a módosított beszerzési tárgyért járó ellenszolgáltatás pontosan meghatározható).
Az ajánlatkérő részéről a tárgyalásos eljárás kiírás szerinti menetében eszközölt módosítás nem járt azzal, hogy a beszerzési tárgyakra nem lehetett volna tárgyalásos eljárást lefolytatni, így ajánlatkérő eljárása nem ütközött a fenti korlátozásba.
Kérelmező kérte az alapelvi rendelkezések ajánlatkérő általi megsértése megállapítását.
A kérelem nem alapos.
Ajánlatkérő a március 14-én kelt levelével mindegyik ajánlattevő számára lehetővé tette a hagyományos tárgyalási technika keretében az ajánlati ár (hívások percdíja) módosítását, erről a lehetőségről egy időben, azonos szövegezéssel értesítette az ajánlattevőket. Az ajánlattevőknek így egyenlő esélyük volt ajánlatuknak a nyertesség érdekében való megfelelő módosítására. Kérelmező élt is ezzel a lehetőséggel, csak a módosítások tartalmának ismertetése után kifogásolta az ún. lezárt licitek utáni módosításoknak az értékeléskor történő figyelembevételét.
Kérelmező kérte annak megállapítását is, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 33. § (1) bekezdését.
Ez a kérelmi elem abban a tekintetben releváns, hogy kérelmező álláspontja szerint az ajánlatkérő által módosított feltételekkel nem lehetett egyenlő eséllyel ajánlatot tenni.
A fentiekben kifejtettek szerint mindegyik ajánlattevőnek egyenlő esélye volt a megajánlott hívási percdíjaknak a nyertességét eredményező módosítására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el jogsértően a webes liciten lezárt tételeket illetően további licitálás lehetővé tétele által, ezért a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. április 23.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
