KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4751)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.202/19/2003.
Tárgy: a Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet jogorvoslati kérelme a Köröstarcsa Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet (5600 Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet a Köröstarcsa Község Önkormányzata (5622 Köröstarcsa, Kossuth tér 7., képviseli: dr. Gyebnár László ügyvéd, 5600 Békéscsaba, Wlassich s. 7. I. em. 3., nevében eljár "KÖVITE" Körös Vidéki Vízgazdálkodási Társulati Egyesülés, 5701 Gyula, Bocskai u. 18., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Köröstarcsa vákuumos szennyvízelvezető rendszer hálózatbővítés II. ütem megvalósítása vállalkozói keretek között" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Az ajánlatkérő 2003. február 12-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 7. számában 0536/2003 szám alatt a rendelkező részben foglalt tárgyban.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát a 3. a) pont szerint a következők szerint határozta meg:
- kiviteli tervek elkészíttetése,
- kivitelezés.
Az ajánlati felhívás 3. d) pontja szerint a részajánlat tétele nem volt megengedett, illetve a 14. pontban a többváltozatú ajánlattétel lehetősége is kizárásra került.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje, illetve a teljesítés időtartama 2004. július 31.
Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.
Az ajánlati felhívás 16. pont ötödik bekezdésében az "egyéb információk" között ajánlatkérő felsorolta a pályázathoz csatolandó iratokat. A felsorolásban szerepel, hogy csatolni kell "a Kbt. 46. § (1), (2), (3) bekezdései szerinti igazolásokat és nyilatkozatokat eredeti vagy másolati példányban, különös tekintettel a (4)-(6) bekezdésekre."
Az ajánlati felhívás 16. pont 15. bekezdésében az ajánlatkérő a Kbt. 43. § (5) bekezdés szerinti hiánypótlási lehetőséget kizárta.
Az ajánlatkérő ajánlati útmutatót bocsátott rendelkezésre az ajánlattevők részére, mely dokumentáció tartalmazta az ajánlatok elkészítéséhez szükséges részletes szabályokat, illetve előírást, mely a Békés Megyei Vízművek Vállalat műszaki egységesítési irányelvének alkalmazására vonatkozott, a szerződés tartalmi követelményeit az ajánlatok összeállítására, árajánlat formanyomtatványt, létesítményjegyzéket és nyilatkozat nyomtatványt a foglalkoztatásról.
A beszerzés tárgyára vonatkozó ajánlati tervet az ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató Kft. készítette el.
A KÖRÖS Vidéki Vízügyi Igazgatóság mint I. fokú vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt 11.029-7/1999. szám alatt adta ki 1999. január 28-án, melyből kiderül, hogy a Békés Megyei Vízművek Vállalat 20Ü-47/2/1999. szám alatt az üzemeltetői hozzájárulást megadta.
Az ajánlattételi határidőre 2004. március 26-ra ajánlatot tett a kérelmezőn kívül a CSŐSZER Rt., a BIO-FLOTT Kft., a SZEVIÉP Kft., az UVIÉP Kft., a CAEMENTÁRIUS Kft., a KÖRÖS 2003. Konzorcium, a STRABAG Rt. és a VAKOND Kft.
Ajánlatkérő megbízottja értékelte az ajánlatokat, és javaslatot tett a döntés meghozatalához. Az ajánlatkérő által létrehozott ideiglenes bizottság is elvégezte az értékelést. A képviselő-testület 2003. április 23-án zárt ülésen döntött az eljárás eredményéről. 2004. április 24-én kihirdették az eredményt, mely szerint az eljárás nyertese az UVIÉP Kft., a második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette.
Kérelmező 2003. április 24-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben kérte az ajánlati szakaszt lezáró döntés megsemmisítését, az érvénytelen ajánlatot adó ajánlattevő kizárását a bírálati szakaszból, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének a megtiltását.
Írásbeli kérelmének indokaként előadta, hogy a 2003. április 24-i eredményhirdetésen értesültek arról, hogy ajánlatkérő olyan ajánlattevőket is bevont a bírálati szakaszba, akiknek az ajánlatát a Kbt. 46. § (4) bekezdés szerinti kötelezően becsatolandó nyilatkozat hiánya miatt érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.
A 2003. május 20-i tárgyaláson pontosított jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a nyertes UVIÉP Kft. nem csatolta be a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatot az elkülönített állami pénzalapok irányában fennálló kötelezettségéről, ezért ajánlatát érvénytelenné kellett volna nyilvánítani és kizárni a további eljárásból.
Jogorvoslati kérelmét kiegészítette azzal, hogy kérte az UVIÉP Kft. vonatkozásában annak megállapítását, hogy tulajdonosi összeférhetetlenség áll fenn a nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján. Az összeférhetetlenség megállapítását arra alapozta, hogy az ajánlatkérő 0,76% arányban tulajdonosa a Békés Megyei Vízművek Vállalatnak, mely vállalat által alapított két egyszemélyes Kft., az Általános Építőipari Szervező és Vagyonkezelő Kft., valamint a Teleki Ingatlanhasznosító Kft. a tulajdonosai az UVIÉP Kft.-nek. Tehát áttételesen az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között tulajdonosi kapcsolat van, illetve Mező János az ajánlatkérő képviselő-testületének tagja, egyben a Békés Megyei Vízművek Vállalat dolgozója, tehát a Kbt. 31. § (2) bekezdés a) és c) pontja alapján fennáll az összeférhetetlenség. Sérelmezte azt is, hogy az UVIÉP Kft. tulajdonosai, azaz a fenti két egyszemélyes kft. ügyvezetői is munkaviszonyban vannak a Békés Megyei Vízművek Vállalatnál. Kérelmező hivatkozott a Fővárosi Bíróság 12.K.31.817/2001/8. sz. ítéletére, mely álláspontja szerint irányadó a jelen ügyben fennálló általa hivatkozott összeférhetetlenségre is.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint a kérelem elutasításának indoka részben az, hogy az alakilag nem felel meg a Kbt. 80. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, nem jelöli meg, hogy mikor történt a jogsértő esemény, illetve az mikor jutott a kérelmező tudomására. Ezen kívül a kérelemből nem tűnik ki, hogy ajánlatkérő melyik ajánlattevő esetében követett el mulasztást. Nem felel meg a valóságnak, hogy a jogsértőnek tekintett eseményről az eredményhirdetésen szerzett tudomást kérelmező, mert az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvből és az összegzésből jogsértő eseményre nem lehet következtetni.
A kérelem tartalmilag sem megalapozott. A nyertes UVIÉP Kft. becsatolta a Békés Megyei Munkaügyi Központ nyilatkozatát, amely szerint 2003. március 1-jéig nyilvántartott köztartozása nincs, továbbá akként nyilatkozott, hogy a központi adóhatóság által nyilvántartott adótartozás részéről nem áll fenn. Az igazolás, illetve a nyilatkozat tartalmából kétséget kizáróan megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevőnek a Munkaerő-piaci Alappal szemben fizetési kötelezettsége áll fenn, melynek maradéktalanul eleget tett, ezért esetében az ajánlat érvénytelenségét megállapítani nem lehetett.
Hivatkozott továbbá a Döntőbizottság D.79/2001. számú döntésére, mely szerint a nyilatkozat hiányában is a becsatolt igazolás elégséges a Kbt. 46. § (6) bekezdése szerinti követelmény kielégítésére. A kérelmező által előterjesztett összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérelmi elemet is alaptalannak tartották, mivel a Békés Megyei Vízművek Vállalat vonatkozásában a Békés Megyei Önkormányzat gyakorolja a tulajdonosi jogokat és a részvénytársasággá történő átalakulás még nem történt meg. Ezt követően állapítható csak meg ajánlatkérő tulajdonosi részaránya az átalakult részvénytársaságban.
Ezen indokok alapján kérik az alaptalan kérelem elutasítását és kérelmezőnek a költségek viselésére kötelezését.
Ajánlatkérő nevében eljáró KÖVITE Egyesülés is észrevételt terjesztett elő, mely szerint a megbízási szerződésük értelmében anyagi felelősség terheli a céget, ha a közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat során a Döntőbizottság pénzbírságot állapít meg, kivéve, ha a megbízó a megbízott figyelmeztetése ellenére szakszerűtlen döntést hozott. Megbízásuknak megfelelően az ajánlatok értékelése során a bizottsági, majd a testületi üléseken szakértőként vettek részt, ahol fenntartották azt az álláspontjukat, hogy az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos nyilatkozat hiánya érvénytelenséget idéz elő. Az ajánlatkérő polgármesterét tájékoztatták arról, hogy figyelmeztetésük ellenére megítélésük szerint a képviselő-testület szakszerűtlen döntést hozott. Ennek megfelelően az ajánlatkérő képviseletét a jogorvoslati eljárásban nem tudják ellátni. Feladataik végzése során a törvény rendelkezései szerint jártak el, ezért kérik, hogy a Döntőbizottság velük szemben jogkövetkezményeket ne alkalmazzon.
Az egyéb érdekeltek közül a CAEMENTÁRIUS Kft. terjesztett elő észrevételt, mely szerint kérelmező a kérelmében olyan információkra hivatkozik, amelyeknek a birtokában csak akkor lehet, ha más ajánlattevők ajánlatának a belső tartalmát ismeri, ami pedig jogszerűen nem lehetséges.
Az UVIÉP Kft. előterjesztett észrevételében kifejtette, hogy az eljárás a felhívás szerint szabályosan került lebonyolításra. Kérelmező arra hivatkozik, hogy az eredményhirdetés kapcsán értesült az általa megfogalmazott érvénytelenségi okról. Ezzel szemben az a tény, hogy az eredményhirdetésen csak az eljárás nyertesét és a második legkedvezőbb ajánlattevőt határozták meg, a pályázat elbírálásával kapcsolatos egyéb információ nem hangzott el.
Az előadott indokok alapján kérték az alaptalan kérelem elutasítását.
Álláspontjuk szerint a kérelmező által az összeférhetetlenség vonatkozásában hivatkozott Fővárosi Bíróság ítélete a jelen eljárásban nem irányadó, mivel a Békés Megyei Vízművek Vállalat közvetlenül nem vett részt a jelen eljárásban ajánlattevőként.
Az ajánlatkérő 2003. május 5-én a nyertes UVIÉP Kft.-vel a fővállalkozói szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak törvényi előfeltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a felek nyilatkozatai, a közbeszerzési és a jogorvoslati eljárás iratai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 79. § (7) bekezdés első és második fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezőnek sem a Kbt. 46. § (4) bekezdése szerinti igazolással, sem pedig az összeférhetetlenség vonatkozásában előterjesztett jogorvoslati kérelme nem késett el, azonban a kérelem ezen részei megalapozatlanok.
A kérelmező ugyanis a 2003. április 24-i eredményhirdetésen bizonyosodhatott meg arról, hogy mely ajánlattevők ajánlatát fogadta el érvényesnek az ajánlatkérő, és a jogorvoslati kérelmét még aznap előterjesztette. A vélelmezett jogsértő esemény indoka a nyertes ajánlattal kapcsolatos döntés volt, amely az eredmény kihirdetés időpontjához kötődik.
A jogorvoslati kérelem nem késett el az összeférhetetlenség vonatkozásában sem. A kérelmező által becsatolt cégkivonatok dátumának tanúsága szerint a nyertes cégkivonatát ugyan a kérelmező 2003. április 16-án szerezte be, de a tulajdonos szervezetekre vonatkozó cégkivonatokat 2003. május 13-án és 20-án, ez utóbbiakra alapítva a kérelmét.
A Döntőbizottság álláspontja szerint is 2003. május 13-át és 20-át kell a vélelmezett jogsértésről történő tudomásszerzés napjának tekinteni e kérelmi elem vonatkozásában.
Ezen időpontokhoz képest a kérelmező a jogvesztő 15 napos határidőn belül terjesztette elő jogorvoslati kérelmét a 2003. május 20-i tárgyaláson.
A Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerint a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, társadalombiztosítási járulék, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami pénzalappal szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha a hitelező az adósság későbbi időpontban történő megfizetéséhez írásban hozzájárult;
A Kbt. 46. § (4) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlathoz, illetve a részvételi jelentkezéshez legkésőbb az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártáig írásbeli nyilatkozatot kell csatolnia arról, hogy ő, illetőleg az alvállalkozó nem tartozik az (1) bekezdés a), c) pontja, illetve a (2) bekezdés hatálya alá és hogy az (1) bekezdés b) pontjában említett elkülönített állami pénzalapok közül melyik irányában áll fenn jogszabály alapján fizetési kötelezettsége.
A Kbt. 46. § (5) bekezdése szerint az ajánlattevő a (4) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni az (1) bekezdés b) pontja és - ha az ajánlatkérő ezt előírta - a (3) bekezdés szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságnak az eljárás eredménye kihirdetésének időpontját legfeljebb egy évvel megelőzően kelt eredeti vagy másolati igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának időpontjában neki, illetőleg az alvállalkozónak nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen időpontban járt le és annak megfizetésére halasztást kapott-e.
A Kbt. 46. § (6) bekezdése szerint az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelőjétől kell igazolást csatolni, amellyel szemben az ajánlattevőnek vagy az alvállalkozónak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes UVIÉP Kft. ajánlatához a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot igazoló dokumentumok között becsatolta a következő nyilatkozatot:
"A Központi Nukleáris Alappal nem állunk kapcsolatban, fizetési kötelezettségünk nincs."
Az UVIÉP Kft. becsatolta a Békés Megyei Munkaügyi Központ igazolását, mely szerint az igazolás kiadásáig nyilvántartott köztartozása a cégnek nincs, valamint az APEH-igazolását, mely szerint az általa kezelt elkülönített állami pénzalappal szemben nyilvántartott tartozása nincs.
Mindkét igazolás tartalmazta az igazolást kiadó hatóság záradékát, hogy a fenti igazolásokat közbeszerzési eljárásban történő felhasználás céljából adták ki.
A hatályos jogi szabályozás szerint csak két elkülönített állami pénzalap van, a Központi Nukleáris Alap és a Munkaerő-piaci Alap.
A nyertes UVIÉP Kft. ajánlatában megtalálható nyilatkozatból és a becsatolt igazolásokból egyértelműen megállapítható és az ajánlatkérő által ellenőrizhető volt, hogy a cégnek csak a Munkaerő-piaci Alappal szemben van fizetési kötelezettsége, melynek az igazolás kiadásáig eleget tett, ebből eredő köztartozása nincs.
A Kbt. 46. § (4) bekezdése az írásbeli nyilatkozat csatolását arra tekintettel írja elő, hogy az ajánlatkérő ellenőrizni tudja, hogy fennáll-e az ajánlattevő vonatkozásában a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok az adott közbeszerzési eljárásban.
Az UVIÉP Kft. az általa becsatolt nemleges nyilatkozattal, valamint a becsatolt igazolással bizonyította, hogy a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pont második fordulata szerinti és az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fizetési kötelezettségének eleget tett.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által e körben hivatkozási alappal szolgáló, a BH 2001. évi 500. számú Legfelső Bíróság döntése nem irányadó, mivel ezen esetben az ajánlattevő sem az elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó nyilatkozatot, sem pedig hatósági igazolást nem csatolt, tehát a Kbt. 46. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kizáró körülmény egyáltalán nem volt ellenőrizhető az ajánlatkérő részéről.
A Döntőbizottság nem találta megalapozottnak a kérelmező által megjelölt és az ajánlatkérő, valamint a nyertes UVIÉP Kft. között fennálló tulajdonosi összeférhetetlenségre, illetve Mező János képviselő-testületi tagságára, valamint az UVIÉP Kft. tagjait alkotó egyszemélyes kft.-k ügyvezetőire vonatkozó összeférhetetlenség megállapítására irányuló jogorvoslati kérelmet sem.
A Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerint az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
A Döntőbizottság megállapította, a becsatolt cégkivonatok alapján, hogy a nyertes UVIÉP Kft. tulajdonosai valóban a Békés Megyei Vízművek Vállalat kizárólagos tulajdonában lévő Általános Építőipari Szervező és Vagyonkezelő Kft., valamint a Teleki Kft.
Az eljárásban, mint az ajánlatkérő által bevont szervezet a vízjogi engedély kapcsán adott üzemeltetői hozzájárulásra tekintettel a Békés Megyei Vízművek Vállalat valóban szerepelt, azonban az érdekelt gazdasági szervezettel az UVIÉP Kft.-vel a Vízművek Vállalat nem áll közvetlen tulajdonosi kapcsolatban.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a tulajdonosi összefonódás közvetett voltára tekintettel a Kbt. 31. § (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenség nem állapítható meg a nyertes ajánlattevő UVIÉP Kft. és az ajánlatkérő között.
Az UVIÉP Kft., valamint a tulajdonosi körét alkotó két egyszemélyes kft. vonatkozásában semmiféle olyan eljárási mozzanat nem történt, amelynek során az esélyegyenlőség sérelmét jelentő konkrét jogsértés valósult volna meg, ilyen tényeket a felek nem állítottak.
A Döntőbizottság nem osztotta a kérelmezőnek a Mező János képviselő-testületi tagságára alapozott összeférhetetlenségi álláspontját sem, hiszen nevezett személy munkaviszonya a Békés Megyei Vízművek Vállalat vonatkozásában szintén nem esik a Kbt. 31. § (2) bekezdés a) pontja alá a tulajdonosi összefonódás közvetett voltára figyelemmel. Nevezett személynek sem az UVIÉP Kft.-vel, sem az UVIÉP Kft. tulajdonosi körét alkotó két egyszemélyes kft.-vel nem áll fenn munkaviszonya.
Az a tény, hogy az UVIÉP Kft. tulajdonosi körét alkotó két egyszemélyes kft. ügyvezetői a Békés Megyei Vízművek Vállalattal munkaviszonyban állnak, szintén nem jelent a Kbt. 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti összeférhetetlenséget, a tulajdonosi összefonódás közvetett voltára figyelemmel.
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező hivatkozását a Fővárosi Bíróság 12.K.31817/2001/8. sz. ítéletére, tekintettel arra, hogy ezen ügy tényállása szerint az ajánlatkérő és az ajánlattevő között szoros, közvetlen tulajdonosi kapcsolat volt.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a megalapozatlan kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése tartalmazza.
Budapest, 2003. május 30.
Dr. Csanádi Péter s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
