KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4818)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.146/14/2003.
Tárgy: a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. jogorvoslati kérelme az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. (1135 Budapest, Mór u. 2-4., képviseli: dr. Boros János ügyvéd, 1125 Budapest, Óra köz I., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (1054 Budapest, Széchenyi u. 2.) "szakkiadványok kiadói gondozása és nyomdai előállítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Az ajánlatkérő 2003. január 15-én, a Közbeszerzési Értesítő 3. számában ajánlati felhívást tett közzé nyílt eljárás lefolytatására szakkiadványok kiadói gondozása és nyomdai előállítása tárgyában. Az ajánlati felhívás 3. a) pontjában meghatározta az ajánlatkérő a kiadványok paramétereit és a nyomdai kivitelezéssel kapcsolatos elvárásait.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta az alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a műszaki alkalmasság igazolására az ötödik bekezdésében előírta a következőket:
"Saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján."
A 11. b) pont ötödik bekezdése szerint a szerződés teljesítésére alkalmatlan az ajánlattevő, aki nem rendelkezik a minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsításával a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja alapján.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 5. oldalán a felhívásban foglaltakat megismételte. A dokumentáció "Útmutató az ajánlat elkészítéséhez" című IV. fejezetében az ajánlatkérő rögzítette a beadandó iratokat, azok formai és tartalmi elvárásait, a "J" pontban határozta meg, hogy a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban nyilatkozat csatolását kéri. A dokumentáció melléklete tartalmazta az útmutatóban előírt nyilatkozatok szövegmintáját. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos nyilatkozat "J" jelű szövegmintáját a dokumentáció 37. oldala tartalmazta, amelynek címe "Nyilatkozat minőségbiztosítási rendszerről" volt.
A szövegminta szerint a nyilatkozatban a következőket kellett közölni:
- a cég rendelkezik vagy nem rendelkezik minőségbiztosítási rendszerrel,
- a minőségbiztosítási rendszer megnevezése, száma, érvényessége, rövid leírása (mire vonatkozik),
- nyilatkozatot, amely szerint a nyilatkozatot tevőnek tudomása van arról, hogy az ajánlatuk nyertesként történő kihirdetése esetén a fenti adatok valóságtartalmát az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül a vonatkozó tanúsítványok, igazolások stb. bemutatásával igazolni kell.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. február 25-ig a következők nyújtottak be ajánlatot: kérelmező, a Kompkonzult Számítástechnikai és Tanácsadó Kft., a Grafika-Typopress Nyomdaipari Kft., a Grafit Pencil Konzorcium, a Pauker Kft., a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft., valamint a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. a Gyomai Kner Nyomda Rt.-vel közösen.
Az ajánlatkérő hiánypótlási lehetőséget biztosított 2003. március 4-ig.
Ezt követően az ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta és 2003. március 7-én eredményt hirdetett, amely szerint Pauker Kft. és a Grafika-Typopress Nyomdaipari Kft. ajánlata érvénytelen, az eljárás nyertese a Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. és a Gyomai Kner Nyomda Rt. konzorciuma.
Az ajánlatkérő 2003. március 17-én a nyertes ajánlattevővel a szerződést megkötötte.
A kérelmező 2003. március 24-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben kérte a jogsértés megállapítását, az ajánlatkérő költségekben való marasztalását.
Kérelme indokaként előadta, hogy a nyertesként kihirdetett Perfekt Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Rt. (a továbbiakban: Perfekt Rt.) tudomása szerint nem rendelkezik a beszerzés tárgyaként meghirdetett kiadói tevékenységre vonatkozó ISO-tanúsítvánnyal, ezért nem lehetett volna az eljárás nyertese, mivel alkalmatlan a szerződés teljesítésére. Az alkalmatlanság a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelenné teszi az ajánlatot, és a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Kifejtette, hogy az ajánlattevőnek a beszerzés mindkét tárgyára vonatkozó minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie. Ez az értelmezés következik az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció előírásaiból, nevezetesen a beszerzés tárgyának meghatározásából, a 11. a) pontban a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjára történő hivatkozásból és a "J" jelű űrlap szövegéből. Álláspontja szerint a tevékenységre történő rákérdezésnek csak akkor van értelme, ha a "cég-ISO" nem elégséges. Előadta, hogy a kiadói gondozás kiadói tevékenységet jelent, elsősorban szakmai szervező munkát. A szerkesztői, szakértői, szaktanácsadói tevékenység nem a tevékenységi jegyzékben, hanem a hatályos foglalkozási jegyzékben szerepel, a foglalkozás nem azonosítható a tevékenységgel. A Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontja a műszaki, gazdasági egység minőségbiztosítását írja elő. A műszaki (termék) minőségtanúsítványát a nyomda biztosítja, a gazdasági (szolgáltatási) egység minőségbiztosítását a kiadói minőségbiztosítás jelenti, nem pedig a szaktanácsadói.
A Döntőbizottság hiánypótlási felhívására előadta, hogy a március 7-i eredményhirdetésen részt vett, ott megkapta az eljárás összegezését is, amelyet postai úton is kézhez vett 2003. március 12-én. Ez utóbbi időpontot jelölte meg a jogsértésről történő tudomásra jutás időpontjaként.
Az ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Előadta, hogy a beszerzés tárgya egy szolgáltatás. A minőségbiztosítási tanúsítvány tekintetében nem tett semmilyen, a beszerzés tárgyára vonatkozó kitételt, és nem definiálta azt sem, hogy a beszerzés tárgyában felsorolt két tevékenység közül csak az egyikre vagy mindkettőre vonatkozó tanúsítványt várt. A beszerzés tárgya két, elkülöníthető tevékenység, úgymint kiadói gondozás és nyomdai előállítás. A beszerzés tárgya főként oktatási anyag gondozását, kiadását jelenti, ami szerkesztői, szaktanácsadói, szakértői és kiadói tevékenység, amely feladatok ellátására a nyertes Perfekt Rt. ISO-tanúsítványa is és a Gyomai Kner Nyomda Rt. tanúsítványa is külön-külön és együtt is alkalmas. A konzorcium nem tett érvénytelen ajánlatot, és alkalmas a szerződés teljesítésére.
Az egyéb érdekeltek részéről a Perfekt Rt. és a Grafika Press Nyomdaipari Rt. tett észrevételt.
A Perfekt Rt. előadta, hogy mind ő, mind a vele közös ajánlatot benyújtó Gyomai Kner Nyomda Rt. rendelkezik a hirdetményben közzétett követelményeknek megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal. A Perfekt Rt. minőségirányítási rendszere önmagában is átfogja mindazt a szerkesztői, szakértői, fejlesztői tevékenységet, amely a beszerzés tárgyaként szereplő kiadvány gondozásához szükséges, ezt pedig az ajánlatban csatolt nyilatkozata is tartalmazza.
Kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a kérelmező kérelme elkésett, mivel a jogvesztő határidőn túl került benyújtásra. A kérelmező már 2003. március 1-jén, az eredményhirdetésen tudomást szerzett a sérelmezett tényről, mivel a képviselője jelen volt az eredményhirdetésen.
A Grafika Press Nyomdaipari Rt. észrevételében sérelmezte az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását, különösen a hiánypótlási felhívás teljesítésére tekintettel.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben nyújtotta-e be.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A fenti rendelkezések alapján a Döntőbizottságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező által sérelmezett eljárást lezáró döntés mikor jutott kérelmező tudomására, és ehhez képest mikor járt le a jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló határidő, a kérelem benyújtása a jogvesztő határidőben történt-e.
Az eredményhirdetésről készült jelenléti ív, a kérelmező és ajánlatkérő egybehangzó nyilatkozata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy 2003. március 7-én jutott a kérelmező tudomására az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése, az összegezés tartalma. Nem fogadta el a Döntőbizottság kérelmezőnek azt az álláspontját, hogy a tudomásszerzés időpontja az összegezés hivatalos kézbesítésének napja.
A jogsértőnek vélt eseményről, döntésről akár szóbeli, akár írásbeli közlés alapján tudomást szerezhet a kérelmező. A Kbt. 79. § (7) bekezdése csak azt rögzíti, hogy a jogorvoslati eljárást a jogsértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül lehet kérelmezni, de nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a tudomásszerzésnek csak az írásbeli közlést, illetve postai úton történő hivatalos kézbesítést kell tekinteni. Jelen esetben az ajánlatkérő az összegezést ismertette és át is adta az eredményhirdetéskor az ott jelenlévőknek, így kérelmezőnek is. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező az eredményhirdetésen tudomást szerzett a vélt jogsértésről, így az eredményhirdetés időpontjától kell számítani a jogorvoslati határidőt, függetlenül attól, hogy később az összegezést és az eredményhirdetés jelenléti ívét postai úton is megküldte az ajánlatkérő a kérelmező részére.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 39. § (1) bekezdése szerint a napokban megállapított határidőbe a közlés, a kézbesítés, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja, valamint a szakhatóság eljárásnak időtartama nem számít be.
E szakasz (2) bekezdése szerint ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.
A fentiek alapján tehát a kérelem benyújtására nyitva álló határidő kezdete 2003. március 8., a határidő utolsó, 15. napja 2003. március 22., amely a szombati, munkaszüneti nap, így az Áe. 39. § (2) bekezdése alapján a határidő utolsó napja 2003. március 24-én járt le. Kérelmező a kérelmét ezen a napon nyújtotta be a Döntőbizottsághoz, így a kérelmét határidőben benyújtottnak kell tekinteni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező kérelme alaptalan.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni, a d) pont szerint, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
Az ajánlatkérő a Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint határozhatja meg az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolásának módját.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt, illetőleg az alvállalkozót alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
A Kbt. 44. § (8) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (6) bekezdés szerinti adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere megfelelt-e az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban foglaltaknak.
A kérelmező álláspontja szerint a beszerzés tárgyának meghatározása és az alkalmasságra vonatkozó előírások alapján csak akkor minősülhet az ajánlattevő alkalmasnak a szerződés teljesítésére, ha a kiadói tevékenységre is vonatkozik a minőségbiztosítási rendszere, a Perfekt Rt. minőségbiztosítási rendszere pedig nem vonatkozik a kiadói tevékenységre.
A Döntőbizottság észlelte, hogy az ajánlati felhívásban, a dokumentációban a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket nem kellő pontossággal határozta meg az ajánlatkérő. A felhívás, illetve a dokumentáció előírásait azonban határidőben nem támadták, így az ajánlatok elbírálását ezen előírások alapján kellett elvégezni. E tényekre tekintettel a Döntőbizottságnak a tényállás tisztázása körében először azt kellett megállapítania - az ajánlatkérő bírálatát és nyilatkozatát figyelembe véve - hogy az érvényességről, alkalmasságról, illetve alkalmatlanságról történő döntést ténylegesen milyen szempontok alapján végezte az ajánlatkérő a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban. Ezt követően a Döntőbizottságnak azt kellett vizsgálnia, hogy e szempontok összhangban vannak-e a felhívás, illetve a dokumentáció előírásaival, azoknak a nyertes ajánlattevő ajánlata megfelelt-e.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és - megismételve azt - a dokumentációban a Kbt. 44. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti megfogalmazásban határozta meg a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos elvárásait. Előírta ugyanis, hogy az ajánlattevő műszaki alkalmassága igazolására kéri mind a saját, mind a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének - bármely nemzeti rendszerben akkreditált - tanúsító általi tanúsítását.
Az ajánlatkérő a dokumentációban egyértelművé tette, hogy a minőségbiztosítási rendszer igazolására vonatkozóan nem a tanúsítvány csatolását, hanem nyilatkozatot kér az ajánlattevőktől, amelynek megtételére szolgált a "J" jelű szövegminta.
A dokumentációban megadott "J" jelű nyilatkozatminta tartalma alapján az ajánlattevőnek már csak a saját minőségbiztosítási rendszerére, azaz arra vonatkozóan kellett nyilatkozatot tennie, hogy az ajánlattevő - mint cég - rendelkezik-e minőségbiztosítási rendszerrel, és ennek az ajánlattevői minőségbiztosítási rendszernek a rövid leírását kellett megadnia. Ezenkívül a minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos alkalmassági kritérium megítéléséhez az ajánlatkérő más dokumentum csatolását nem írta elő. Nem tartalmazott a dokumentáció olyan szövegmintát, amelyben az ajánlattevőnek a teljesítésbe bevonandó műszaki, gazdasági egységei - esetleg a cégnek a "J" jelű nyilatkozatban közölt minőségbiztosítási rendszerétől eltérő - minőségbiztosítási rendszerére vonatkozóan kellett volna nyilatkoznia.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontja ötödik bekezdése szerinti alkalmatlansági kritérium meghatározásával is csupán azt a követelményt állította az ajánlatkérő, hogy magának az ajánlattevőnek (és nem a műszaki, gazdasági egységének) kell rendelkeznie a minőségbiztosítási rendszerének tanúsító általi tanúsításával.
Az ajánlatkérő a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó ajánlattevői nyilatkozatban kérte ugyan a tanúsítvány főbb adatainak ismertetését, de sem az ajánlati felhívásban, sem a dokumentációban az ajánlatkérő olyan kifejezett előírást nem tett, amelyben pontosan meghatározta volna, hogy a minőségbiztosítási rendszernek konkrétan milyen tevékenységre kell vonatkoznia. A kérelmező által hivatkozott 3. a), 11. a) pontok, illetve a dokumentáció "J" melléklete sem tartalmazott erre vonatkozó kifejezett előírást, ezt maga a kérelmező is elismerte, de ezek az előírások nem is értelmezhetők úgy, hogy az ajánlatkérőnek a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó tevékenységgel kapcsolatos pontos elvárásait rögzítik. Ilyen előírások hiányában a beszerzés tárgyaként megjelölt tevékenységgel teljesen azonos, az ahhoz hasonló, kapcsolódó, illetve attól teljesen eltérő tevékenységre vonatkozó minőségbiztosítási rendszer is megfelelő lehetett.
Ennek következtében nincs relevanciája annak, hogy az ajánlattevő minőségbiztosítási rendszere egészben vagy részben lefedi-e a beszerzés tárgya szerinti tevékenységet, mennyiben kapcsolódik ahhoz, mivel erre vonatkozóan az ajánlatkérő követelményt nem határozott meg.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő csak azt vizsgálhatta, hogy az ajánlattevő cég rendelkezik-e minőségbiztosítási rendszerrel.
A Perfekt Rt. és a Gyomai Kner Nyomda Rt. közös ajánlatot nyújtott be. Jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. 44. § (5) bekezdése alapján a közös ajánlatot tevőknek egyenként kellett megfelelniük az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek, mivel az ajánlatkérő ettől eltérően nem rendelkezett.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Perfekt Rt. és a Gyomai Kner Nyomda Rt. közös ajánlata 59. és 60. oldalán szerepelnek az ajánlattevők minőségbiztosítási rendszerére vonatkozó nyilatkozatok. A Gyomai Kner Nyomda Rt. nyilatkozata szerint 2005. október 31-ig érvényes EN ISO 9001:2000 minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik. A Perfekt Rt. nyilatkozata szerint 2005. január 6-ig érvényes MSZ EN ISO 9001:2001 minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik.
Az ajánlat tehát az ajánlattevők vonatkozásában tartalmazta a minőségbiztosítási rendszer meglétét igazoló nyilatkozatot, amely az érvényesség és az alkalmasság egyik feltétele volt.
A fentiek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a Perfekt Rt. és a Gyomai Kner Nyomda Rt. közös ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak, ajánlatuk érvényes és nem esik az ajánlati felhívás 11. b) pontja ötödik bekezdésének hatálya alá sem, így nem követett el jogsértést az ajánlatkérő azzal, hogy az ajánlattevőket alkalmasnak minősítette a szerződés teljesítésére, és az ajánlatukat bevonta az értékelésbe.
A Döntőbizottsága Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmet elutasította.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Döntőbizottság határozatában a jogsértőt, jogsértés hiányában az alaptalan kérelmet előterjesztőt kötelezi az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 6.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Sárkány Izolda s. k.,
közbeszerzési biztos
