KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4820)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.213/9/2003.
Tárgy: a STRABAG Rt. I. sz. kérelmező és az INNOTERV Rt. II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmei a Szigetújfalu Község Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a STRABAG Rt. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37., képv.: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1135 Budapest, Szegedi út 35-37., a továbbiakban: kérelmező I.) és az INNOTERV Rt. (1106 Budapest, Jászberényi u. 24-30., képv.: dr. Szentmártony Kristóf ügyvéd, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 22., a továbbiakban kérelmező II.) kérelmei alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Szigetújfalu Község Önkormányzata (2319 Szigetújfalu, Fő u. 45., képv.: dr. Szerencsés Angela ügyvéd, 1016 Budapest, Gellérthegy u. 29., a továbbiakban: ajánlatkérő) által "Szigetújfalu Község és Szigetcsép Község területén gravitációs és vákuumos szennyvízcsatorna-hálózat építése, valamint biológiai szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő az megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, és ajánlatkérővel szemben 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. január 22. napján, a Közbeszerzési értesítő (K. É.) 4. számában közzétett részvételi felhívással, nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő a részvételi szakasz lefolytatását követően az alkalmasnak minősített jelentkezők részére megküldte az ajánlati felhívást 2003. február 28. napján.
Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fog értékelni, míg a 11. b) pontban rögzítette az elbírálás részszempontjait és az elbírálás módszerét.
Az ajánlati felhívás 9. pontja a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei körében rögzítette, hogy fővállalkozó a műszaki készültség alapján havonta maximum egy szakaszszámla benyújtására jogosult. A havi szakaszszámla nettó értéke nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 10%-át. A számla kiegyenlítése annak keltétől számított 30. naptári napon átutalással történik. Ajánlatkérő kedvezőbb fizetési feltételeket is lefogad. Előleg nyújtására nincs lehetőség.
Ajánlatkérő dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely az ajánlat elkészítéséhez szükséges előírásokat, feltételeket tartalmazta.
Az ajánlatkérési dokumentáció 4. pontja az értékelési szempontok tartalmát részletezi. A 4.1 "ajánlati ár" pont körében meghatározta ajánlatkérő, hogy a beruházás tervezett bekerülési költsége feletti ajánlati árat, valamint a tervezett bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatokat érvénytelennek nyilvánítja. A dokumentáció ezen pontja rögzítette továbbá, hogy a beruházás tervezett bekerülési költsége igazodik a kihirdetett céltámogatás szerinti beruházási összköltséghez.
A dokumentáció 4.4 pontjában ajánlatkérő a számára kedvezőbb fizetési határidő körében meghatározta, hogy az értékelésnél min. 30 napi, maximum 120 napi fizetési határidőt vesz figyelembe ajánlatkérő.
A dokumentáció részeként ajánlatkérő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott iratmintákat, így egy felolvasólapot és "ajánlat részletes tartalmának kifejtése a megadott bírálati szempontok szerint" elnevezésű iratmintát.
A "felolvasólap" mintában ajánlatkérő az ajánlati ár körében bruttó egyösszegű átalányárat kért feltüntetni, továbbá az "ajánlat részletes tartalmának kifejtése a megadott bírálati szempontok szerint" adatlapon az ajánlati ár körében bruttó ajánlati árat jelölt meg.
Ajánlatkérő 2003. március 20-án helyszíni konzultációt tartott, ahol a tervezett bekerülési költségre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy "Az ajánlatkérési dokumentációban foglaltak szerint: A beruházás tervezett bekerülési költsége igazodik a kihirdetett céltámogatás szerinti beruházási összköltséghez. A fenti adat a helyi önkormányzatok 2002. évi új céltámogatásáról szóló kormányközleményben található (Önkormányzatok Közlönye VIII. évfolyam 7. szám)."
Ajánlattételi határidőre 2003. április 11. napjára a kérelmezők, a SADE Mo. Kft., a PENTA Kft., a HÍDÉPÍTŐ Rt., és a PVCsV Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az eljárás eredményét 2003. április 29-én hirdette ki nyilvánosan. Ajánlatkérő döntése értelmében a az eljárás nyertese a SADE Magyarország Kft. Kérelmező I. ajánlata érvénytelen, mert a megadott ajánlati ára nem felel meg a dokumentáció 4.1. pontjában meghatározott feltételeknek, míg kérelmező II. ajánlata érvénytelen mivel az ajánlatában megadott számlázási rend nem felel meg az ajánlati felhívás 9. pontjában meghatározott feltételeknek.
Az eredményhirdetésen a kérelmezők képviselői jelen voltak. Az eredményhirdetésről jegyzőkönyv készült, mely szerint ajánlatkérő ismertette az összegzésben szereplő adatokat.
Kérelmező I. STRABAG Rt. 2003. április 30. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő döntését sérelmezi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítása miatt.
Kérelme alátámasztására előadta, hogy a dokumentáció vonatkozó pontját álláspontja szerint akként kellett értelmezni, hogy érvénytelennek a 2002. évi céltámogatásról szóló kormányközleményben meghatározott 999 649 E Ft feletti, illetve ennek 85%-nál alacsonyabb vállalási árakat lehet tekinteni. Kérelmező I. megítélése szerint- a beérkezett ajánlatok ajánlati árait figyelembe véve - kizárólag az ő ajánlati ára felelt meg a dokumentációnak, ugyanis ajánlati ára (bruttó összegű) nem haladja meg a tervezett bekerülési költséget és nem esik a tervezett bekerülési költség 85%-a alá.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az eljárást lezáró döntését ajánlatkérőnek, kötelezze az eljárási díj és költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
Kérelmező II. INNOTERV Rt. 2003. április 30. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Jogorvoslati kérelmében - a tárgyaláson tett nyilatkozatával kiegészítve - ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezi, amellyel ajánlatát érvénytelenné nyilvánították. Jogsértő megítélése szerint az, hogy ajánlatkérő azon indokkal minősítette érvénytelennek az ajánlatukat, hogy a számlázási ütemtervük nem a felel meg a felhívás 9. pontjában foglaltaknak. Kérelme indoklásaként előadta, hogy a felhívás 9. pontja lehetőséget adott kedvezőbb fizetési feltételek megajánlására, álláspontjuk szerint az általuk ajánlott számlázási rend kedvezőbb a felhívás 9. pontja szerinti feltételek vizsgálata alapján. Ezen álláspontja alátámasztására a megajánlott számlázási rendjére vonatkozó kimutatást is csatolt, amely igazolja, hogy a kiírás szerint engedett számlázási rendnél az általuk ajánlott számlázás kedvezőbbnek tekinthető.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés megtörténtét, semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, valamint szabjon ki bírságot. Kérte továbbá, hogy ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződés megkötését.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmek elutasítását kéri megalapozatlanság okán. Kérelmező I. jogorvoslati kérelme vonatkozásában kifejtett álláspontja szerint jelen ügyben alkalmazandó jogszabályok egyértelművé teszik, hogy a felhívás 4.1 pontjában előírt feltételek szerint az ajánlattevők a vállalási árat bruttó összegben kötelesek megadni úgy, hogy ajánlatkérő a beruházás bruttó bekerülési költsége feletti árat, valamint a tervezett bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabb árat érvénytelennek nyilvánítja. A beruházás tervezett bekerülési összköltségére vonatkozóan azt az információt adták az ajánlattevőknek, hogy az igazodik a kihirdetett céltámogatás szerinti beruházási összköltséghez (Önkormányzatok Közlönye VIII. évfolyam 7. szám).
A Cct. 23. § h) pontja szerint: "A beruházási összköltség: a beruházási költség előzetesen felszámított, le nem vonható áfá-val növelt összege."
Kérelmező ajánlata elkészítésekor tévesen értelmezte a Cct. idézett fogalom meghatározását. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. § (3) bekezdése egyértelműsíti, hogy a tárgyi eszköz beszerzési árának nem része a levonható előzetesen felszámított áfa. Mivel minden önkormányzati közműberuházás során az áfa levonható, ezért az Önkormányzatok közleményében megjelentetett beruházási összköltség nem tartalmaz le nem vonható áfát, tehát nettó összeg.
Kérelmező álláspontja szerint tehát tévesen értelmezte a fent idézett jogszabályokat, amikor a vállalási árat nem a megszabott bruttó értékhatárok között, hanem a nettó értékhatárt bruttónak tekintve a tervezett bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabb összegben adta meg.
Kérelmező II. kérelmében előadottak alaptalanok az alábbiak szerint:
A szakaszszámlákra előírt feltétel, hogy annak összege nem lehet a nettó vállalási ár 10%-ánál magasabb.
Ha kérelmező II. ettől kedvezőbb fizetési feltételt kívánt megajánlani, úgy például 10% alá csökkenthete volna a szakaszszámlák összegét, vagy más kedvezőbb feltételt is ajánlhatott volna. A számlázási ütemterv megváltoztatásával nem lehet azon feltételt negligálni, hogy szakaszszámlák értéke nem lehet több mint a nettó vállalási ár 10%-a.
Kérelmező II. szakaszszámlája összege meghaladja az egyes szakaszszámlákra előírt 10%-ot, így jogszerűen állapította meg az ajánlat érvénytelenségét.
A Döntőbizottság 2003. május 5. napján a D.213/3/2002 sz. alatti határozatával ideiglenes intézkedést alkalmazott és a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezők jogorvoslati kérelmei megalapozottak az alábbiak szerint.
A jelen ügyben a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a kérelmező I. ajánlati ára, illetőleg a Kérelmező II. által megajánlott számlázási rend megfelel-e vagy sem ajánlatkérő felhívásának 9., illetőleg a dokumentáció 4.2. pontjában foglaltaknak, és ezzel összefüggésben megállapítható - e jogszerűen ajánlatának érvénytelensége.
A közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító ajánlati felhívásban van lehetősége ajánlatkérőnek az ajánlattal kapcsolatos (akár formai, akár tartalmi) elvárásait megadni, azzal, hogy a Kbt. 26. § (2) bekezdés második fordulata alapján az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ezenkívül a Kbt. 33. § (1) bekezdése értelmében ajánlatkérőnek az ajánlati felhívás tartalmát - a 2. számú mellékletben meghatározott minta szerint - úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők számára az ajánlati felhívás ad kellő eligazítást a tekintetben, hogy az ajánlatukat milyen szempontok figyelembevételével és betartásával készítsék el annak érdekében, hogy eséllyel vehessenek részt a közbeszerzési eljárásban, hiszen a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A kérelmező I. kérelmével összefüggően a jelen ügyben az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlati árral kapcsolatban azt az érvénytelenségi feltételt szabta, hogy bizonyos összegű ajánlati árakat nem kíván elfogadni a közbeszerzési eljárása során.
Ezért a dokumentációban megfogalmazta, hogy a beruházás tervezett bekerülési költsége feletti ajánlati árat, valamint a tervezett bekerülési költségnél 15%-kal alacsonyabb ajánlati árat tartalmazó ajánlatot érvénytelenné fogja nyilvánít.
Azt, hogy a "tervezett bekerülési költség" fogalma alatt mit ért ajánlatkérő a dokumentációban rögzítette, mely szerint a beruházás tervezett bekerülési költsége igazodik a kihirdetett céltámogatás szerinti beruházási összköltséghez. E körben további információként egyik ajánlattevő által feltett kérdésre annyit közölt, hogy a kormány közleményt az odaítélt céltámogatásokról melyik Önkormányzati Közlönyben találják ajánlattevők.
A fentiek mellett tényként állapítható meg, hogy ajánlatkérő az ajánlati árként bruttó összeget kért megajánlani, így a jelen közbeszerzési eljárás tekintetében ajánlati ár alatt bruttó összeget kell érteni.
Ajánlatkérő sem a dokumentációban, sem a feltett kérdés kapcsán nem határozta meg, hogy különbséget kíván tenni az ajánlati ár érvényességének megítélése körében nettó, illetve bruttó ajánlati ár között, továbbá nem határozta meg, hogy az ajánlati árnak az érvényesség szempontjából a beruházás nettó, illetve bruttó értéke bír majd relevanciával.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció 11. oldal 4.1. pontjában nem fogalmazta meg egyértelműen követelményét arra vonatkozóan, hogy ajánlattevőknek az ajánlati áruk meghatározásakor az érvényesség szempontjából az ajánlati ár nettó, illetve a bruttó értéke fog majd jelentőséggel bírni.
Ajánlatkérő által megfogalmazott feltétel értelmezhető mind a nettó értéke, mind a bruttó érték figyelembevételével.
Nem osztotta a Döntőbizottság ajánlatkérő e körben előadott álláspontját, miszerint azzal, hogy a dokumentáció 4.1. pontjára vonatkozóan feltett kérdésre hivatkozott az Önkormányzati Közlönyben megjelent 2002. évi céltámogatások odaítéléséről szóló kormányközleményre egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az ajánlati ár nettó értékét veszi alapul az érvénytelenség megállapításánál. Nem fogadta el a Döntőbizottság arra való ajánlatkérő hivatkozását sem, hogy az által a hivatkozott jogszabályok [1992. évi LXXXIX. tv a címzett és céltámogatásokról (Cct.), a számvitelről szóló 2000. évi C. tv., a 9/1998. (I. 23.) Korm. rendelet] rendelkezései ismertében is kétséget kizáró tény, hogy ajánlatkérő az érvénytelenséget a nettó értékhez kötötte.
Ajánlatkérő által hivatkozott jogszabályhelyek eligazítást adnak arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérőnek milyen lehetőségei vannak a céltámogatás igénylése kapcsán, milyen feltételek mellett írhat le egyes, a beruházást terhelő költségeket, amennyiben ezen jogosultság megilleti.
Ajánlatkérő a dokumentációban és a később felmerült ajánlattevői kérdésre tekintettel sem adott pontosabb információt arra nézve ajánlattevőknek, hogy a beruházás tervezett költségének megállapítása során milyen szempontok szerint járt el, nem tájékoztatta ajánlattevőket arról, hogy az adólevonási jogra tekintettel a költségek kalkulációjánál nem kívánja figyelembe venni például az áfatartalmat, még akkor sem, ha ajánlattevőknek az ajánlati árat bruttó összegben kellett megadni.
Ajánlatkérő előírásából azt sem lehet megállapítani, hogy a beruházás tervezett költségének a beruházási összköltséghez történő igazítása során mit kezd majd az egyéb, a beruházást terhelő költségekkel (pl. lebonyolítási költség, tervezési költség stb.).
Az ajánlatkérő által hivatkozott jogszabályhelyek semmilyen eligazítást nem adnak arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban megfogalmazott érvénytelenség, tehát a nem megfelelő ajánlati ár alatt pontosan mit ért ajánlatkérő, és ajánlattevőnek milyen tényezőket kell figyelembe venni az ajánlati árak kalkulálásánál.
Ajánlatkérőnek a felhívásban kellett volna megadni egyértelműen, hogy mit tekint az adott közbeszerzési eljárásban nem elfogadható ajánlati árnak, ugyanis a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján akkor érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő által a felhívásban nem egyértelműen megfogalmazott feltételek nem eredményezhetik az ajánlat érvénytelenségét a felhívás és a dokumentációban meghatározott feltételeknek való nem megfelelésre hivatkozással. A nem egyértelműen megfogalmazott feltételt az eljárásban a döntés meghozatalakor az ajánlattevők számára előnyösebb értelmezéssel kell figyelembe venni.
A fent kifejtett indokok alapján jogsértő módon járt el ajánlatkérő, amikor nem fogadta el a dokumentáció 4.1. pontjának megfelelőnek a kérelmező I. ajánlatában szereplő ajánlati árat, hanem az ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette, és az eljárás további szakaszában való részvételből kizárta.
A Kérelmező II. vonatkozásában ajánlatkérő nem találta a felhívás 9. pontjában előírtak szerint megfelelőnek az ajánlatban megadott számlázási ütemtervet.
A kérelmező II. kérelmével összefüggően ajánlatkérő a felhívás 9. pontjában rögzítette, hogy a fővállalkozó a műszaki készültség alapján havonta maximum egy szakaszszámla és a próbaüzem lezárása után egy végszámla benyújtására jogosult. A havi szakaszszámla nettó értéke nem haladhatja meg a nettó vállalási ár 10%-át. A számla kiegyenlítése annak keltétől számított 30. naptári napon átutalással történik. Ajánlatkérő kedvezőbb fizetési feltételeket is elfogad…
Ajánlatkérő tehát a felhívás ezen pontjában a fizetési feltételek vonatkozásában egyrészt meghatározta, hogy e körben mit tekint a minimumelvárásnak a pénzügyi teljesítés körében.
Ajánlatkérő elengedhetetlen minimumfeltételként rögzítette, hogy csak a műszaki teljesítéssel igazolt pénzügyi ütemezést fogad el ajánlattevőktől.
E körben a kérelmező II. ajánlatával kapcsolatban nem merült fel kifogás. Ajánlatkérő további követelménye volt, hogy havonta maximum 1 szakaszszámla nyújtható be, amelynek nettó értéke nem haladja meg a nettó vállalási ár 10%-át.
Ajánlatkérő ezen feltételrendszere értelmében megfelel a felhívás előírásnak az olyan ajánlat, amely során ajánlattevő havonta nyújt be számlát, és a számla nettó értéke nem haladja meg a vállalási ár nettó 10%-át.
Ajánlatkérő elismerte - a felhívásából is arra a következtetésre lehet jutni -, hogy a számla benyújtásának gyakorisága tekintetében a havi számlázásnál számára kedvezőbb az ennél ritkább számlázás.
A kérelmező II. ajánlata tehát a kéthavonta történő számlázással az elvárást teljesítette.
Ajánlatkérő felhívása az egy-egy részszámlaértékét illetően csak a havi számlázást érintette, "havi számla"-ja csak annak van, aki havonta nyújt be számlát.
A kérelmezőnek nincs havi számlázása, tehát a számlái értékét csak úgy lehet az ajánlatkérő elvárásaival összehasonlítani, hogy az ajánlatkérő számára még éppen elfogadható pénzügyi ütemezésen belül marad-e az ajánlat szerinti pénzügyi ütemezés vagy sem. A kérdés vizsgálata a teljes pénzügyi ütemterv alapján és az adott időponthoz tartozó ajánlatkérői pénzügyi lehetőség és vállalkozói számlák összértékének egybevetésével vizsgálható.
A kifogásolt 4. hónapban benyújtott 187 464 236 Ft-os számlához hozzá kell számítania már az azt megelőzően benyújtott 20 792 240 Ft-os számlát. Az összesen 208 257 176 Ft számlaérték nem éri el az ajánlatkérő által a havi számlázást feltételező még éppen elfogadható 4 × 10%, azaz 348 197 696 Ft értéket, tehát az előírt pénzügyi ütemezésnek megfelel.
A Döntőbizottság nem fogadta el azt az ajánlatkérői állítást, hogy a "havi számla" fogalma azonos a bármely időpontban (hónapban) benyújtott számlával, függetlenül annak gyakoriságától. "A "havi számla" kifejezetten a havi rendszerességgel megjelenő számlát jelenti.
Ezt követően viszont ajánlatérő lehetőséget biztosított ajánlattevők részére, hogy a felhívás 9. pontjában megadottaktól eltérő kedvező fizetési feltételeket adjanak meg.
Ajánlatkérő a fizetési feltételek közül kizárólag a fizetési határidő vonatkozásában - figyelemmel arra, hogy az külön értékelési részszempontként került meghatározásra - tett további feltételeket a dokumentáció 4.4. pontjában a dokumentáció 12 oldalán.
A fizetési feltételeknek a felhívás 9. pontjában meghatározott többi részével kapcsolatban további szűkítő előírásokat nem adott, nem rendelkezett arról sem, hogy mit tekint kedvezőbb fizetési feltételnek, illetve hogy egyes elemek (számlaszám, számlaérték) esetén milyen formában adható ajánlat, amelyet kedvezőnek fog elfogadni ajánlatkérő.
A fent előadottak alapján a Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy az ajánlattevők által megajánlott fizetési feltétel kedvezőnek tekinthető-e, a megajánlott fizetési feltételrendszer összességében, annak tartalma alapján ítélhető csak meg. A fizetési feltételek körében ajánlatkérő által megadott egyes elemek önmagukban vizsgálva nem értékelhetők, nem vethetők össze a felhívásban előírt feltételekkel. Ha a megajánlott fizetési feltételeket, jelen esetben a számlázási rendet alkotó egyes elemeket önállóan, egyesével vizsgálja ajánlatkérő, nem tud választ adni arra, hogy az a felhívásban előírtakhoz képest kedvezőbb-e vagy sem.
Jelen esetben ajánlatkérő kizárólag az alapján minősítette a felhívással ellentétesnek a kérelmező II. számlázási rendjét, hogy a benyújtott számla nettó értéke meghaladja a vállalási ár nettó 10%-át, de azt már nem vizsgálta, hogy a kérelmező II. nem havonta, hanem többhavonta nyújt csak be szakaszszámlát. Ezáltal azt sem vizsgálta ajánlatkérő hogy tekintettel a kevesebb szakaszszámla benyújtására és azok számlaértékeire a megajánlott számlázási rend az előírt fizetési ütemezésnél előnyösebb fizetési kondíciókat eredményez-e vagy sem.
A fent kifejtett indokok alapján jogsértő módon járt el ajánlatkérő, amikor a kérelmező II. ajánlatában lévő számlázási rendet a felhívás 9. pontjával ellentétesnek minősítette anélkül, hogy tartalmában vizsgálata volna, hogy az, az előírtaknál kedvezőbb-e vagy sem, hanem az ajánlatot a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette és az eljárás további szakaszában való részvételből kizárta.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
Miután a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján a törvény szabályait megszegővel szemben a Döntőbizottság köteles bírságot kiszabni, és a bírság összegének megállapításánál méltányosságból sem mehet a minimumösszeg alá, így a Döntőbizottság a bírság összegét a törvényi minimum összegében állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben arra volt alapvetően tekintettel, hogy ajánlatkérőnek módja van a megállapított jogsértések kiküszöbölésére, a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 30.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
