KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4901)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.175/13/2003.
Tárgy: az ÉKISZ Kft. I. sz. kérelmező és az Átmérő Kft. II. sz. kérelmező jogorvoslati kérelmei a Budafok-Tétény Városüzemeltetési Kht. ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az ÉKISZ Építőipari Kft. (6000 Kecskemét, Kiskőrösi út 16., a továbbiakban: kérelmező I.) és az Átmérő Építő és Kereskedelmi Kft. (1141 Budapest, Miskolci u. 65., a továbbiakban kérelmező II.) kérelmei alapján indult jogorvoslati eljárásban, melyet a Budafok-Tétény Városüzemeltetési Kht. (1222 Budapest, Kereszt u. 2., képv.: dr. Dallos Zsolt ügyvéd, 1054 Budapest, Báthori u. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) által "Ř300 szennyvízgerinccsatorna-hálózat építése + házi bekötések" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a kérelmezők jogorvoslati kérelmeinek részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő az 1., 2., 3., 4/a., 5., 6., 7. részterület tekintetében megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 61. § (1) bekezdését ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 150 000-150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer-egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai és a tárgyaláson elhangzottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2003. február 5. napján, a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 6. számában közzétett ajánlati felhívással, nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Az ajánlati felhívást ajánlatkérő a K. É. 7. számában módosította. A módosítás szerint a teljesítés véghatárideje a felhívás 3. a) pontjában szereplő munkák mindegyikére 2003. december 30.
A felhívás 3. a) pontjában ajánlatkérő 11. pontban határozta meg, hogy mely területeken kell a munkát elvégezni az alábbiak szerint:
1. Bérkocsi u. és környéke
2. Gádor u. és környéke
3. Dózsa Gy. u. és környéke
4. a) Szilvafa u. és környéke
4. b) TÁT típ. átemelőtelep
5. Arany János u.
6. Bajcsi-Zs.-Őszibarack u.
7. Szabadkai u.
8. Szabina u.
9. Tompa-Baross u.
10. Úttörők-Zsák-Hársfa u.
11. Hídépítő-Portyázó u.
Rész ajánlat tétel megengedett volt a felhívás 3. d) pontja értelmében a 3. a) pontban felsoroltak szerint.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint kívánja értékelni, a 13. b) pontban az elbíráláshoz szükséges szempontokat és egyéb tényezőket az alábbiak szerint határozta meg:
"részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 5
- pénzügyi ütemezés 2
- vállalt befejezési határidő 2
- vállalt késedelmi kötbér 1
Adható pontszám résszempontonként 1-30.
Az ajánlatkérő szempontjából legkedvezőbb ajánlat max. pontszám, a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbbtől* történő eltérés alapján csökken."
* A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson ajánlatkérővel tisztázásra került, hogy a K. É.-ben a *-gal jelölt mondat gépelési hiba folytán került akként meghatározásra, hogy a legkedvezőtlenebbtől való eltérés alapján csökkennek a pontszámok. A közbeszerzési ügy iratai alapján megállapítható, hogy a közzétenni kért végleges formájú felhívás szövege szerint a pontszámok a legkedvezőbbtől történő eltérés alapján csökkennek, a Döntőbizottság értelemszerűen tehát ezen szöveget ismertette határozatának indoklásában és az érdemi vizsgálatnál is ezen szöveg alapján vizsgálta ajánlatkérő értékelését.
Az ajánlati felhívás 15. b) pontjában ajánlatkérő közölte, hogy a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetést követő első naptól számított 8. napon 11.00 óra.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta többek között az ajánlatkérőnek az ajánlat elkészítésével kapcsolatos elvárásait, az általános szerződési feltételeket, az egyes szakaszok szerinti műszaki leírásokat, elvárásokat.
A dokumentáció 4. oldalán az ajánlatok elbírálásának szempontjai fejezetben ajánlatkérő rögzítette a pénzügyi ütemezés részszempontra vonatkozóan, hogy "Pénzügyi ütemezésnél figyelembevételre kerül pl. a számla kifizetés határidejének kiírástól eltérő vállalása, …, vállalkozó részszámlázási igénye stb."
A dokumentációban ajánlatkérő a vállalt befejezési határidő részszempont elbírálása körében meghatározta, hogy a befejezési határidő az egy évre tervezett beruházások esetén a munkaterület átadásától a burkolat pályázati kiírás szerinti helyreállításáig számított időt jelenti naptári napban.
A dokumentáció 7. oldalán a szerződési feltételek között ajánlatkérő rögzítette, hogy a késedelmi kötbér nagysága az ajánlattevő által vállalt összeg, de minimum 30 000 Ft/naptári nap, amely összeg a vállalkozási szerződésben rögzítésre került.
Az ajánlattételi határidőre, 2003. március 26. napjára 18 ajánlattevő nyújtott be utcánkénti bontásban 161 db ajánlatot. Kérelmező I. a felhívás 3. a) pontjában felsorolt munkarészek közül a 4. b) kivételével, kérelmező II. a 4. b) és a 9. kivételével valamennyi munkarészre ajánlatot tett. A bontási jegyzőkönyv tartalmazta a kötelező adatokon kívül az ajánlatok bírálati részszempontonkénti tartalmi elemeit.
Ajánlatkérő bíráló bizottsága az ajánlatok bontást követően a ajánlatokat megvizsgálta, értékelte, majd az eljárás eredményét 2003. április 9. napján hirdette ki nyilvánosan. Ajánlatkérő döntése értelmében az eljárás nyertesei és a második helyezettek az egyes részterületek alapján:
Részajánlatok:
1. Bérkocsi u. és környéke
- nyertes: ARLA Kft.
- 2. helyezett: Relid Bau Kft.
2. Gádor u. és környéke
- nyertes: Relid Bau Kft.
- 2. helyezett: ÁRLA Kft.
3. Dózsa Gy. u. és környéke
- nyertes: Délpesti T és T
- 2. helyezett: Relid Bau Kft.
4. a) Szilvafa u. és környéke
- nyertes: Mestermérnök Kft.
- 2. helyezett: ÉKISZ Kft.
4. b) TÁT típ. átemelőtelep
- nyertes: Strabag Rt.
- 2. helyezett: Alterra Bau Kft.
5. Arany János u.
- nyertes: Mestermérnök Kft.
- 2. helyezett: Relid Bau Kft.
6. Bajcsi-Zs.-Őszibarack u.
- nyertes: Közmű Bau 2000
- 2. helyezett: Délpesti T és T
7. Szabadkai u.
- nyertes: Mestermérnök Kft.
- 2. helyezett: ÉKISZ Kft.
8. Szabina u.
- nyertes: Relid Bau Kft.
- 2. helyezett: PVCS Ép. Kft.
9. Tompa-Baross u.
- nyertes: ÉKISZ Kft.
- 2. helyezett: Alterra Bau
10. Úttörők-Zsák-Hársfa u.
- nyertes: Közmű Bau 2000
- 2. helyezett: Mestermérnök Kft.
11. Hídépítő-Portyázó u.
- nyertes: Közmű Bau 2000
- 2. helyezett: Mestermérnök Kft.
Ajánlatkérő az eredményhirdetést követően a felhívásban megadott időpontban, azaz az eredményhirdetést követő 8. napon, 2003. április 17. napján az eljárás nyerteseivel a szerződéseket megkötötte.
Kérelmező I. 2003. április 11. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését sérelmezi. Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő nem az előre megadott értékelési szempontok szerint értékelt. Előadta továbbá, hogy mivel a bontáson a részszempontok szerinti tartalmi elemek ismertetésre kerültek, így saját maguk elvégezve az értékelést azt az eredményt kapták, hogy az 1., 3., 4. a), 6., 7., és 9. részterület tekintetében lennének az eljárás nyertesei, míg ajánlatkérő döntése alapján csak a 9. részajánlat tekintetében kerültek az eljárás nyerteseként kihirdetésre. Kérelmező ismertette, hogy a saját számításánál az egyszerű arányosság képletét alkalmazta úgy, hogy mind a legmagasabb pontszámot, mind a legalacsonyabb pontszámot kihasználva 1-30 pont között végezte el az értékelést. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi ütemezés értékelési részszempontnál több alszempontot határozott meg ajánlatkérő, így ezen alszempontokat 10-10 ponttal értékelték. A számla száma, fizetési határidő mellett a jólteljesítési garanciát vette figyelembe.
Kérelmező I. 2003. április 18-i beadványában kiegészítve a kérelmét előadta, hogy az eredményhirdetésről a beadvány benyújtásáig nem kapott részletes értesítést, holott azt a 5. nap elteltével meg kellett volna kapniuk.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy a támadott részekben semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértés megtörténtét és új értékelés elkészítésére kötelezze ajánlatkérőt, valamint az eljárási díj és költségek viselésére. Ideiglenes intézkedéssel a szerződés megkötésének megtiltását kérte a Döntőbizottságtól.
Kérelmező II. 2003. április 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, melyben ajánlatkérő eljárást lezáró döntését kifogásolja az 1-7. részajánlat tekintetében. Kérelmező II. a 4. b) részfeladat tekintetében nem tett ajánlatot.
Kérelmező II. kérelmében nyilatkozott, arról, hogy az eredményhirdetésen nem volt jelen, ajánlatkérőtől az összegzést 2003. április 17. napján kapta meg, ezen iratból értesült a jogsértő eljárást lezáró döntésről. Kérelmének indokaként előadta, hogy ajánlatkérő nem az általa előre megadott feltételek mellett végezte el az ajánlatok értékelését és így döntése jogsértő. Kérelmező II. kifejtette, hogy az ajánlati ár körében ajánlatkérő bevezette az elfogadható ár fogalmát, amellyel az ajánlatok jelentős része értékelhetetlen maradt, sérelmezte azt is, hogy az egyes értékelési részszempontok esetében ajánlatkérő nem használta ki az 1-30 pontig húzódó lehetőséget. Előadta, hogy az ajánlatok tartalmi elemeit ismerve elkészítették az értékelést, amely során egyrészt az egyszerű arányosítás képletét alkalmazták, másrészt kihasználták az 1-30 ponttartományt teljesen, harmadrészt a pénzügyi ütemezést három részre bontották részenként 1-10-ig történő ponthatár mellett. Ezen részszempontnál az ajánlatkérő által felsoroltakon kívül a számlázási rendből elérhető pénzügyi eredményt vették figyelembe.
Kérelmező II. előadta, hogy az általuk elvégzett számítás szerint a 6. részajánlati rész a Bajcsy-Zs.-Őszibarack u. munkái vonatkozásában az eljárás nyertesei lettek volna.
Ajánlatkérő észrevételében a kérelmek elutasítását kérte megalapozatlanság miatt. Indoklásként előadta, hogy az elfogadható ár azért került meghatározásra, mert a ténylegesen legmagasabb ár lényegesen meghaladta a legalacsonyabb vállalási árat, így az azzal történő számolás a legalacsonyabb ár környezetében a ponthatárokat jelentősen összenyomja, ezzel az ajánlati ár gyakorlatilag értékelhetetlenné vált volna.
A legalacsonyabb megajánlott kötbér is többszörösen meghaladja a kiírásban meghatározott minimális kötbér mértékét, ezért indokolt az általuk meghatározottak szerinti pontozás. Általában a legkedvezőtlenebb ajánlat figyelembevétele a többi ajánlat egymáshoz képesti viszonyát, pontszámát (lineáris pontozás esetén) lényegesen befolyásolhatja. Az általuk alkalmazott pontozás ezt a torzítást kiküszöböli. Ajánlatkérő előadta továbbá, hogy a felhívásban nem az egyenes arányosítás módszerét határozta meg, valamint nem írták elő, hogy a legalacsonyabb pontszámot ki fogják osztani. Kifejtette továbbá, hogy az egyes értékelési részszempontokon belül a beérkezett ajánlatok tartalmi elemeinek szórása és a reális műszaki tartalom szempontjából elfogadható vállalások alapján határozták meg a legkedvezőbb ajánlatot követő ajánlatok pontszámait. Az egyes részszempontokon belül kialakított értékelési sávok ezen két szempont alapján kerültek meghatározásra, a szempontokat előre nem közölte, azok ajánlatkérő belső értékelési szempontjai voltak, ezeket nem is kívánta előre közölni. A fentiek alapján ajánlatkérő álláspontja szerint nem követtek el jogsértést az értékelés során, az értékelést nem a felhívásban megadottakkal ellentétesen végezték, valamint az általuk megadott módszer minden részszempontnál azonos volt, hiszen a sávok kialakítására a reális műszaki teljesítés és a ajánlati vállalások szórása alapján került sor.
A DEPONÁTOR Kft. egyéb érdekelt észrevételében előadta, hogy az értékelési módszert az eredményhirdetés után tudták meg, holott ezt előre egyértelműsíteni kellett volna. Az alkalmazott módszer nem felel meg álláspontja szerint a felhívásban foglaltaknak, különösen a pénzügyi feltételeknél. Az ajánlati felhívás szerint 1-30 pontig értékel, a bevezetett módszer pedig az ár kivételével 20 pont alatti értéket nem is ad. Az árnál alkalmazott képlet előre nem volt ismert, bevezetésre került az elfogadható ár fogalma, amiről a beadásig szó sem volt, így sokan csak az alsó ponthatárt tudták elérni.
A Vízépszolg '94 Kft. egyéb érdekelt észrevételében szintén jogsértőnek és a kiírástól eltérőnek tartja ajánlatkérő értékelését.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezők jogorvoslati kérelmei az alábbiak szerint részben alaposak.
A 34. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatokat
a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy
b) az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A Kbt. 34. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a felhívásban köteles meghatározni az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel az általa választott elbírálási szempontot.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés pedig előírja, hogy ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó - a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló - szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos;
d) azt a módszert, amellyel megadja a ponthatárok [c) pont] közötti pontszámot, mely módszer minden részszempont esetében azonos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli úgy, hogy a legjobb ajánlati tartalmi elemre a maximális, a többi ajánlat ugyanazon részszempont szerinti tartalmi elemére pedig a 34. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a felhívásban meghatározott módszerrel számolt pontszámot adja. Majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
A fent hivatkozott jogszabályhelyek alapján tehát a jogorvoslati kérelem keretei között a Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során betartotta-e a felhívásában [13. b)] meghatározottakat, azaz hogy ajánlatkérő az előre meghatározott részszempontok tartalmi elemeit vette-e figyelembe, másodsorban, hogy a tartalmi elemeket az általa előre megadott módszerrel pontozta-e az 1-30 ponttartomány között.
Ajánlatkérő értékelése ugyanis csak akkor tekinthető jogszerűnek, ha az - a Kbt. fent hivatkozott rendelkezései értelmében - a fenti szempontokat maradéktalanul kielégíti.
Ajánlatkérő a felhívásban az értékelés módszereként azt határozta meg, hogy a pontozás a legkedvezőbb ajánlati elemhez viszonyítva kerül majd megállapításra úgy, hogy a legkedvezőbbtől való eltérés alapján csökkennek a pontszámok. Igaz ugyan, hogy ajánlatkérő konkrét képletet vagy részletes leírást nem adott arra nézve, hogy kívánja teljesíteni a felhívásban megadott értékelési leírását, tehát a többi ajánlat pontszámát hogy fogja meghatározni a legkedvezőbb ajánlat eltérése alapján, azonban az értékelés körében a törvény által rögzített szabályok értelmezése mellett kell megítélni, hogy ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban milyen módon kell teljesíteni egyes eljárási cselekményeit, jelen esetben az ajánlatok értékelését, kizárólag a felhívásában megadottak teljesítése körében.
A fentiek alapján tehát ajánlatkérőnek az értékelés során olyan értékelési metodikát kell alkalmaznia, amely kielégíti az alábbi követelményeket: Egyrészt a kiválasztott módszer valamennyi részszempont körében azonos legyen, másrészt a kiválasztott módszer a tartalmi elemek értékelésére alkalmas legyen, harmadrészt pedig a kiválasztott módszerrel az előre meghatározott ponttartomány közötti pontszámok képződjenek.
Ajánlatkérő a felhívásban adta meg, hogy milyen szempontok alapján és milyen módszerrel kívánja értékelni az ajánlatokat annak érdekében, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot meg tudja állapítani.
Ajánlatkérő a fent hivatkozott jogszabályhely alapján az értékelés során kötve van az általa rögzített szempontokhoz és módszerhez. Jelen esetben ez az értékelés módszerre vonatkozóan egyrészt - összhangban a fenti rendelkezéssel az volt, hogy a legkedvezőbb ajánlati elem kapja meg a maximális pontszámot, míg a többi ajánlat pontszáma a legkedvezőbbtől történő eltérés alapján csökken.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ez nem jelenti azt, hogy ajánlatkérő meghatározta volna, hogy a ponthatár minimumát is ki fogja osztani, éppen ellenkezőleg, ilyen előírást egyértelműen nem tett.
Miután az ajánlati felhívásban ilyen kötelezettséget ajánlatkérő nem írt elő, valamint azt a jogszabály fent citált szakasza sem követeli meg, így a kérelmezők alappal nem hivatkozhatnak jogsértésre a minimumpontszám kiosztásának elmaradása miatt.
Nem állapítható meg az sem a Döntőbizottság megítélése szerint, hogy az ajánlatkérő által leíró módon meghatározott értékelési módszer az egyenes arányosságot takarja, a módszer leírásából ugyanis nem következik, hogy ajánlatkérő előírta volna, hogy a pontszámok csökkentését hogyan teszi majd meg.
A fenti indokok alapján nem fogadható el a kérelmezők azon hivatkozása, hogy ajánlatkérő a felhívásban megadottak szerint csak az egyenes arányosság képletét használhatta volna jogszerűen.
Az egyes részszempontok körében végzett ajánlatkérői értékelés felülvizsgálata során a Döntőbizottság az alábbi megállapításokra jutott:
1. ajánlati ár (súlyszám: 5)
Ezen értékelési részszempont körében ajánlatkérő az alábbi módon végezte el a részszempont szerinti tartalmi elemek értékelését.
A beérkezett ajánlatok ajánlati árainak szórása ismeretében részajánlatonként megállapította, hogy számára mi a még elfogadható ár, ezt tekintette legkedvezőtlenebbnek és az ajánlatokban szereplő ajánlati árakhoz tartozó pontszámokat ehhez viszonyítva számította ki az alábbi képlettel:
elfogadható-aktuális ár
Pontszám = ---------------------- × 29 + 1
elfogadható-legkisebb ár
Elfogadható árnak tekintette az 1., 3., 4. a), 7. részajánlatok esetében a legkisebb ár másfélszeresét, a 6. részajánlat esetében a legkisebb ár kétszeresét.
Azoknál az ajánlatoknál, ahol az ajánlati ár az általa elfogadhatónak tartott árnál magasabb volt 1 pontot adott függetlenül az ár nagyságától.
A fent ismertetett tények alapján egyértelműen megállapítható, hogy ajánlatkérő ezen értékelési részszemponton belül az elbírálás tényleges módszerét, tehát azt, hogy kialakít egy elfogadható árat és ehhez viszonyítva végzi el a értékelést, illetve ez alapján határoz meg sávokat, az eljárás értékelési szakaszában határozta meg a konkrét ajánlati elemek tükrében.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja értelmében viszont az elbírálás módszerét, azaz azt, ahogy a ponthatárok közötti pontszámot ajánlatkérő meg fogja állapítani előre, jelen esetben az ajánlati felhívásban lett volna köteles ajánlatkérő megadni.
A Kbt. szabályai szerint elfogadhatatlan ajánlatkérő eljárása, amellyel az ajánlati ár tekintetében a legkedvezőbb ajánlati elemet követő ajánlatok pontszámát megállapítja az ajánlatok értékelése szakaszában alakította ki a tényleges módszert.
Az elfogadható ár fogalmának bevezetése azzal járt, hogy az e fölötti tartalmi elemek értékelése nem végezhető el, ugyanis tekintet nélkül ezen tartalmi elemek közötti különbségekre azonos pontszámot jelent, illetőleg lényegében ezáltal egyes ajánlati vállalások az értékelésen kívül esnek.
A fenti indokok alapján tehát ajánlatkérő az első részszempont körében jogsértő módon végezte el az értékelést, ugyanis nem az általa előre megadott módszerrel határozta meg a legkedvezőbb ajánlati elemet követő ajánlati elemek pontszámát.
2. pénzügyi ütemezés (súlyszám: 2)
Ezen értékelési részszempont körében rámutat a Döntőbizottság arra, hogy ajánlatkérő már a dokumentáció 4. oldalán azt a tájékoztatást adta ajánlattevőknek, hogy "Pénzügyi ütemezésnél figyelembevételre kerül pl. a számla kifizetés határidejének kiírástól eltérő vállalása, … Vállalkozó részszámlázási igénye stb."
Ezen részszempont körében tehát ajánlatkérő több tartalmi elemet kívánt értékelni, azonban hogy pontosan mennyit azt nem lehet meghatározni, hiszen a stb. kategória egzaktan nem határozható meg.
Az értékelésre vonatkozó törvényi rendelkezések alapján azonban megállapítható, hogy ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az adott részszempont körébe tartozó valamennyi tartalmi elemet értékelnie kell.
Amennyiben ajánlatkérő a felhívásban az egyes részszempontok körében nem élt a Kbt. 34. § (4) bekezdés e) pontja szerint alszempontok meghatározásával, de a megadott részszempont körében több tartalmi elemet kívánt figyelembe venni, úgy ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen, ha a részszempont körébe tartozó valamennyi tartalmi elemet értékeli a megadott ponthatárok között a választott - előre közölt - módszerrel. Nem fogadható el tehát, ha ajánlatkérő a részszempontok taralmi elemeit eltérő szempontok szerint értékeli.
Az ajánlatokban 121 és 15 nap közötti számlafizetésre tett megajánlások találhatóak, a részszámlák száma 1 és 6 között változik, ezen kívül kérelmező és a Dél-Buda Térségi Víziközmű Társulat jólteljesítési garanciát is ajánlott.
Ajánlatkérő e részszempontot valamennyi részajánlatnál úgy értékelte, hogy az ajánlatok ismeretében a fizetési határidőre vonatkozó, az ajánlati értékek által meghatározott tartományt sávokra osztotta az ajánlatok szórása alapján. A legmagasabb értékre megadta a maximális pontszámot a meghatározott sávok szerint csökkenő értékekre csökkenő pontszámot adott, amelyet még a részszámlák száma szerint és a garanciafelajánlás figyelembevételével korrigált, az alábbiaknak megfelelően:
- 1 végszámla 121 napos fizetéssel 30 pont
- 1 végszámla 60-66 napos fizetéssel 28 pont
- 1 végszámla 41-45 napos fizetéssel 27 pont
- 1 végszámla 30 napos fizetéssel 26 pont
- 1 végszámla 15 napos fizetéssel 25 pont
garanciális felajánlás +1 pont
részszámlánként -1 pont
Ezen értékelési résszempont esetén is megállapítható, hogy ajánlatkérő a pontszámok meghatározására szolgáló módszert, tehát a sávok meghatározását és az ehhez rendelt pontszámokat az ajánlatok értékelésének szakaszában határozta meg nem pedig előre a felhívásban, mint ahhoz erre a Kbt. 34. § (3) bekezdés d) pontja szerint kötelezettsége lett volna.
Megállapítható továbbá az is, hogy az utólag választott sávok szerinti értékelés mellett ajánlatkérő nem tudta azonos módon értékelni a részszempont körébe tartozó valamennyi tartalmi elemet, ugyanis a részszámlák esetében nem is alkalmazott sávokat és nem is élt azzal a lehetőségével, hogy a részszemponton belül eltérő súlyozás mellett alszempontokat fogalmazzon meg.
A fent ismertetett indokok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő ezen értékelési részszempont keretében sem teljesítette a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtakat az értékelés során miután megállapítható, hogy nem előre megadott módszerrel értékelte a részszempont tartalmi elemeit.
3. vállalt befejezési határidő részszempont (súlyszám: 2)
A módosított felhívás szerint a teljesítés véghatárideje a felhívás 3.a) pontjában szereplő munkák mindegyikére 2003. december 30. A dokumentáció 4. oldalán az ajánlatok elbírálásával kapcsolatban a befejezési határidőre vonatkozóan ajánlatkérő meghatározta, hogy "A vállalt befejezési határidőn a pályázat elbírálása szempontjából - az egy évre tervezett beruházások esetén a munkaterület átadástól a burkolat pályázati kiírás szerinti helyreállításáig számított időt értjük naptári napban."
Ajánlatkérő részajánlatonként megállapította a legrövidebb vállalt átfutási időt, erre maximális 30 pontot adott a többi ajánlat pontszámát ehhez viszonyítva állapította meg úgy, hogy az átfutási idő növekedésekor az 1-4. a) részajánlatok esetében kéthetenként, az 5-11. részajánlatok esetén hetenként 1-1 pontot levont.
Ajánlatkérő ezen esetben is a beérkezett ajánlatok szórása és a reális műszaki teljesítés figyelembevételével határozta meg a sávokat.
Ezen értékelési részszempont körében is ajánlatkérő utólag az ajánlatokban szereplő vállalások ismeretében alakította ki az értékelési módszerét, azaz határozta meg az értékelési sávokat, ezáltal ajánlatkérő az értékelést nem tudta a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtak szerint jogszerűen az előre megadott módszerrel értékelni.
4. vállalt késedelmi kötbér részszempont (súlyszám: 1)
A dokumentációban a szerződéses feltételek között ajánlatkérő meghatározta, hogy "A késedelmi kötbér nagysága az ajánlattevő által vállalt összeg, de minimum 30 000 Ft/naptári nap".
Ajánlatkérő e részszempont értékelésekor hasonlóan járt el, mint a pénzügyi ütemezés részszempont értékelésekor, ugyanis az ajánlatok ismeretében a késedelmi kötbérre vonatkozó, az ajánlati értékek által meghatározott tartományt sávokra osztotta, a legmagasabb értékre megadta a maximális pontszámot, a meghatározott sávok szerint csökkenő értékekre csökkenő pontszámot adott:
Értékelési sávok
Vállalt kötbér (Ft) Vállalt kötbér (Ft) Pontszám
1., 2. rész 3., 4. a), 5., 6., 7. rész
- 6 000 000 - 5 000 000 30
- 5000 000 - 4 000 000 29
- 4 000 000 - 3 000 000 28
- 3 000 000 - 2 000 000 27
- 2 000 000 - 1 000 000 26
- 1 000 000 750 000-999 999 25
750 000-999 999 500 000-749 999 24
500 000-749 999 250 000-499 000 23
250 000-499 000 100 000-249 999 22
100 000-249 999 50 000 21
Az értékelési sávok meghatározására a reális műszaki teljesítés és a beérkezett ajánlatok szórása alapján került sor.
Ezen értékelési részszempont körében is ajánlatkérő utólag az ajánlatokban szereplő vállalások ismeretében alakította ki az értékelési módszerét, azaz határozta meg az értékelési sávokat, ezáltal ajánlatkérő az értékelést nem tudta a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtak szerint jogszerűen az előre megadott módszerrel értékelni a részszempont körében.
A kialakított sávok a részszemponton belül sem azonos mértékűek, hiszen 1 millió forintig 1 millió forinttal csökkenő sávok kerültek megállapításra míg az alatt 249 999 forinttal, így ezen ajánlatkérő által választott módszer nem alkalmas a részszempont tartalmi elemeinek azonos módon történő értékelésére sem.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megalapozottnak tekintette a kérelmezők azon kérelmi elemét, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban előre megadott módszer alkalmazásával osztotta ki a részszempontok tartalmi elemeinek pontszámát, és a Kbt. 34. § (3)-(4) bekezdéseiben előírt követelmény figyelmen kívül hagyása mellett választott elbírálási módszereket már a közbeszerzési eljárás értékelési szakaszában, ezzel megsértette Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Tekintettel arra a tényre, hogy ajánlatkérő az eljárás értékelési szakaszában az ajánlatok ismeretében alakította ki a tényleges értékelési módszerét, előre megadott értékelési módszer hiányában az sem állapítható meg, hogy kérelmezők az általuk vitatott részterületek vonatkozásában az eljárás nyertesei lehettek volna-e jogszerűen.
A Döntőbizottság megvizsgálta a kérelmező I. kérelmére tekintettel, hogy ajánlatkérő az "Összegzés az eljárásról" elnevezésű iratot a Kbt. 61. § (1) bekezdésében megadott 5 munkanapos határidőn belül megküldte - e az ajánlattevők részére.
A Döntőbizottság az eljárásban bekérte ajánlatkérőtől az "Összegzés" megküldését igazoló tértivevényeket, ezek tanúsága szerint ajánlatkérő postai úton 2003. április 17-én küldte meg az összegzést a részletes bírálati anyaggal együtt.
Az eljárás eredményének kihirdetésére 2003. április 9. napján került sor, az ezen időponttól számított 5 munkanap 2003. április 16. napján járt le.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mivel a törvényben megadott határidőn túl küldte meg az összegzést az ajánlattevők részére.
Tekintettel a fent leírtakra a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megállapította a rendelkező részben meghatározott jogsértés megtörténtét, valamint az f) pont alapján bírságot alkalmazott.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb 30%-a, de legalább a jogsértő esemény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. tv. 55. § (2) bekezdésben meghatározott legkisebb összeg 1 000 000 Ft.
A Döntőbizottság a bírság összegének megállapításakor a Kbt. 88. § (5) bekezdésben foglaltakat vette figyelembe, e körben egyrészt az elkövetett jogsérelem súlyára volt tekintettel, mivel ajánlatkérő nem jogszerűen értékelt és ajánlatkérő által elkövetett jogsértés nem reparálható, hiszen a szerződés megkötésre került.
A jogorvoslati eljárás során a bírság összegének meghatározását befolyásoló eljárást segítő együttműködés - a törvényi kötelezettségek teljesítésén túl - ajánlatkérő nem tanúsított, valamint a jelen határozat meghozataláig a Döntőbizottság által megállapította Kbt.-be ütköző magatartás miatt jogsértés ajánlatkérővel szemben 2002. év során már megállapításra került.
A Döntőbizottság megítélése szerint az, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése körében jogsértő módon járt ez olyan súlyú jogsértés, amely tekintetében a minimális bírság összegénél magasabb bírság indokolt, azonban figyelemmel a beszerzés tárgyára és értékére (a szerződések nettó összeg a vitatott 1., 2., 3., 4. a), 5., 6., 7. tétel tekintetében 311 576 603 Ft) a kiszabott bírságot a fentiekre tekintettel szükségesnek, de egyben elegendőnek ítélte.
A kiszabott bírság a szerződéses (nettó) érték 0,96%-a.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 29.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
