KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (4941)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.239/7/2003.
Tárgy: a Mávépcell Kft. jogorvoslati kérelme Ják Község Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Mávépcell Kft. (9500 Celldömölk, Nagy S. tér 14., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Ják Község Önkormányzata (9798 Ják, Kossuth L. u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Ják község keleti lakóterület-bővítés úthálózatának kiépítése 2003-2004. évben" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 31. § (5) bekezdésére és az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, valamint az 59. § (1) bekezdését, ezért kötelezi ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírság megfizetésére.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MÁK 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 150 000 Ft, azaz egyszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2003. március 19-én megjelent 12. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint pontosította:
- Feltáró- és összekötő út 609 fm
- Kiszolgálóút 604 fm
Az ajánlati felhívás szerint részajánlat és többváltozatú ajánlat kizárt volt. Az ajánlati felhívás szerint a teljesítési határidő a feltáró és az összekötő út vonatkozásában 2003. augusztus 30., a kiszolgáló út esetében 2004. május 30. Az ajánlati felhívás 13. pontja alapján az ajánlatok elbírálásának szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt.
Az ajánlatkérő dokumentációt is biztosított az ajánlattevők részére. A dokumentáció részletes műszaki terveket, műszaki leírást, tételes mennyiségi kiírást és hatósági engedély okiratot tartalmazott.
A dokumentáció alapján megállapítható, hogy lényegében három útszakasz építése képezi a beszerzés tárgyát. Az "A" jelű útszakasz, amelynek besorolása a helyi önkormányzati gyűjtőút, valamint a "B" és "C" jelű utak, melyek besorolása helyi önkormányzati kiszolgálóutak. Az "A jelű út csatlakozik a 8712-es számú úthoz. Jelenleg a 8712-es számú út alatt egy áteresz van, amit az útépítéssel egyidejűleg a terv szerint kell hosszabbítani 2 m-el. Ezt a tételt tartalmazza az "A" jelű útra kiadott mennyiségi kimutatás 33. tétele az áteresz 2 m-es meghosszabbítása formájában. Ugyanakkor a Vas Megyei Közlekedési Felügyelet 188/2002. sz. alatt 2002. január 28-án kelt határozata III/3. pontja az építési engedély megadásához a Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelői hozzájárulása alapján többek között az alábbi feltételt tartalmazza. "A 8712-es számú j. ök. út alatti átereszt annak állapota miatt ki kell cserélni, ..." Ezt a feltételt az ajánlattevőknek az ajánlatukban teljesíteniük kellett, tehát nem 2 fm áteresz-hosszabbítást kellett költségelniük, hanem az áteresz teljes hosszát, amely a tervekből megállapíthatóan kb. 10 fm. Erre a tényre ajánlatkérő a 2003. április 14-i konzultáción felhívta az ajánlattevők figyelmét. A konzultációról készült jegyzőkönyv utal arra is, hogy a Közútkezelő Kht. által tett egyéb előírásokat is teljesíteni kell (így pl. jelzőtáblákat kell kihelyezni, a csatlakozás burkolat széleit süllyesztett szegéllyel kell kirakni, a közúti árkot a vízelvezetők biztosítása érdekében ki kell tisztítani).
Az ajánlattételi határidőig, 2003. április 29-ig 8 ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát: Meliorációs Kft., Mélyépítő Budapest Kft., Swietelsky Útvasút Kft., Betonút Rt., Strabag Rt., VIADOM Rt., Hoffmann Építőipari Rt., kérelmező.
Ezt követően megkezdődött az ajánlatok elbírálása, melyet a polgármester tagsági részvételével bizottság végzett. Az ajánlatok érvényessége vizsgálata körében az ajánlatkérő megállapította, hogy a kérelmező ajánlatában nem szerepel a 8712-es számú ök. út átereszcseréje, amelyet pedig az ajánlati dokumentáció tartalmaz. A kérelmező ajánlatát ennek megfelelően érvénytelenné nyilvánították. A többi ajánlat a döntés értelmében érvényesnek minősült és az eljárás nyertese a Hoffmann Rt. lett bruttó 46 499 980 Ft árajánlattal. Az eljárást lezáró döntés 2003. május 5-én kihirdetésre került. A kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntés az alábbiakat tartalmazta: "Az ajánlati árat nem a pályázati felhívásban meghatározott műszaki tartalomra adták meg. Nem került beárazásra a 8712-es ök. út alatti áteresz cseréje, melyet az ajánlati dokumentációban szereplő építési engedély tartalmaz. A konzultáción pontosításra került, hogy az ajánlati ár meghatározásánál az áteresz átépítést be kell árazni, a jegyzőkönyvet minden pályázónak megküldtük. Az áteresz átépítése feltétele a műszaki átadásnak." Ezen döntését ajánlatkérő 2003. május 7-én kelt levelében közölte kérelmezővel. A szerződéskötés 2003. május 26-án megtörtént.
Kérelmező 2003. május 12-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérőnek az ajánlatát érvénytelenné nyilvánító döntése ellen. Jogorvoslati kérelmében kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg. Indoklásként előadta, hogy álláspontja szerint ajánlata nem volt érvénytelen. Előadta továbbá, hogy az ajánlati dokumentáció tételes költségvetés-kiírást is tartalmazott, ebben a 33. tétel egy önkormányzati útáteresz átépítése volt 2 m mennyiséggel. A konzultáción ajánlatkérő ezt a tételt akként módosította, hogy az átereszt teljes terjedelmében ki kell cserélni, annak költségét az árajánlatban figyelembe kell venni, habár a kiadott költségvetési kiírás annak méret- és mennyiségi kimutatását nem tartalmazza. Kérelmező az ajánlatában ezt a tételt változatlan megnevezéssel és mennyiséggel szerepeltette, de az árajánlatában a munka költségét figyelembe vette. Álláspontja szerint ajánlatkérő a helyszíni konzultáción már nem módosíthatta volna az ajánlati felhívást és a dokumentáció, tekintettel az ajánlati felhíváshoz való kötöttségre. Kérelmező nyilatkozata szerint a konzultációról készült jegyzőkönyvet 2003. április 22-én kapta kézhez. Hivatkozott arra is, hogy a közbeszerzési eljárásban sérült a verseny tisztasága és az esélyegyenlőség is, mert a polgármester kapcsolatban van a nyertes egyik alkalmazottjával, a fia ugyanis a cég művezetője.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint a kérelmező ajánlata nem tartalmazza a 8712 j. ök. út alatti áteresz megépítésének költségét. A helyszíni konzultáción felhívták az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a méret- és mennyiségi kimutatás nem tartalmazza ugyan az áteresz átépítését, azonban ez a feladat a Közlekedési Felügyelet által kiadott építési engedélyben van előírva. A helyszíni konzultáción nem módosították a dokumentációt, csak közölték, hogy a hatóság által előírt követelményeket is figyelembe kell venni az ajánlat készítésénél, hiszen e munkák elvégzése nélkül a műszaki átadás-átvételi eljárás ellehetetlenülne. A kiadott tervek alapján az ajánlattevők előtt ismert volt, hogy egy 10 m-es áteresz építéséről van szó. A kérelmező hivatkozása arra, hogy az ajánlata tartalmazza az áteresz átépítésének a költségét, nem állapítható meg az ajánlatból. Az elvárt méretű áteresz paraméterei konkrétan sehol nem szerepeltek az ajánlatban. Az alapelvek nem sérültek a közbeszerzési eljárásban, mert az ajánlatok elbírálása nem a polgármester feladata volt, azt bizottság végezte el, a polgármesternek csak egy szavazata volt a bizottság döntéseiben. Az ajánlatkérő képviseletében a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson jelen lévő polgármester elismerte azt a tényt, hogy fia valóban a nyertes ajánlattevő, a Hoffmann Rt. alkalmazásában áll mint művezető az útépítési ágazatnál. Hivatkozott arra, hogy a fia beosztása, illetve munkaköre felelős döntések hozatalára, illetve szerződéskötési jogosultságra nem terjed ki.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok és a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
Kérelmező sérelmezte, hogy ajánlatkérő a 2003. április 14-én tartott konzultáción az ajánlati dokumentációt módosította, és az eredeti dokumentációtól eltérően ajánlatkérő a teljes áteresz újjáépítését kérte. Kérelmező állítása szerint ezen információról a konzultációról készült jegyzőkönyv átvételekor, azaz 2003. április 22-én szerzett tudomást.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező által is elismerten az általa vélt jogsértésről 2003. április 22-én a konzultációról készült jegyzőkönyv átvételekor tudomást szerzett. A konzultációról készült jegyzőkönyvben foglaltakat tudomásul vette, nem kifogásolta, annak ismeretében az ajánlatát is benyújtotta.
A fenti törvényi rendelkezés alapján a jogorvoslati kérelmet a jogsértésről történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, azaz jelen esetben legkésőbb május 7-ig lehetett előterjeszteni.
Kérelmező a jogorvoslati kérelmét 2003. május 12-én nyújtotta be a tudomásszerzést követő 15 napon túl, így a fent idézett jogszabályhely alapján a jogorvoslati kérelem ezen része elkésett, így e tárgyban az érdemi vizsgálatnak eljárásjogi akadálya van.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlata érvénytelenné nyilvánító döntése jogsértő volt-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság egyértelműen megállapította, hogy ajánlatkérő elvárása volt a jelen közbeszerzési eljárásban a 8712-es számú j. ök. út alatti áteresz teljes átépítése. A kiadott tételes árazatlan költségvetés ugyan e munkát oly módon tartalmazta, hogy a feladat az áteresz (95 × 85-ös belméretű) 2 m meghosszabbítása, annak minden következményével együtt. Az áteresz teljes átépítésére vonatkozó hatósági előírást már a dokumentációban az ajánlattevők rendelkezésére bocsátották, és a konzultáción e munka költségelésének szükségességére az ajánlattevők figyelmét külön is felhívták. Az ajánlattevők a törvényes határidőn belül ajánlatkérő ezen elvárását tudomásul vették, jogorvoslati kérelemmel nem éltek, így az ajánlatkérő elvárása az ajánlati felhívás, illetve a dokumentáció részévé vált, ennek alapján az ajánlattevőknek ajánlatukat ennek figyelembevételével kellett elkészíteniük.
A Döntőbizottság kérelmező ajánlatát áttekintette, és megállapította, hogy az ajánlat az áteresz átépítését nem nevesíti, azt nem tartalmazza, csupán a kiadott árazatlan költségvetésben megjelenített 2 m-es meghosszabbítás került részéről beárazásra.
A Döntőbizottság áttekintette a többi érvényesnek minősített ajánlatot és megállapította, hogy azok mindegyikében fellelhető a mintegy 10 m-es áteresz átépítésének a költségelése.
A kérelmező azon védekezését a Döntőbizottság elfogadni nem tudta, hogy az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek elfogadására általánosságban tett nyilatkozata a 10 m-es áteresz megvalósítására is vonatkozik, hiszen ez az általánosságban tett nyilatkozat az ajánlatkérő által elvárt munkanemre kért árajánlat hiányát nem pótolja.
Ennek figyelembevételével az ajánlatkérő a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított döntése, mely szerint kérelmező ajánlata érvénytelen volt, nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy jelen közbeszerzési eljárásban a Kbt. összeférhetetlenségi előírásai betartásra kerültek-e.
A Kbt. 31. § (2) bekezdése szerint az eljárás előkészítésében a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodószervezet (a továbbiakban: érdekelt gazdálkodószervezet), illetőleg az olyan személy vagy szervezet, aki (amely)
a) az érdekelt gazdálkodószervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
b) az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője;
c) az érdekelt gazdálkodószervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) az a)-c) pont szerinti személy hozzátartozója.
A Kbt. 31. § (5) bekezdése szerint ha a (2) bekezdést megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó a (2) bekezdés hatálya alá tartozó vagy az ott felsorolt személyekkel a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodószervezet.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Döntőbizottság jelen közbeszerzési eljárásban megállapította, hogy a nyertes ajánlattevővel munkaviszonyban áll az ajánlatkérő nevében eljáró polgármesternek a fia. Ezt a tényt nyilatkozatában a polgármester is elismerte. Az is egyértelmű volt, hogy a jelen közbeszerzési eljárás lebonyolításában, teljes lefolytatásának menetében ajánlatkérő részéről a polgármester aktívan részt vett. Az eljárást lezáró döntés meghozatalában is a döntést hozó bizottság szavazati joggal rendelkező tagja volt.
A fenti jogszabályi rendelkezés alapján tehát jelen közbeszerzési eljárásban a Hoffmann Rt. érdekelt gazdálkodószervezetnek minősült, hiszen a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő volt, akivel munkaviszonyban áll az ajánlatkérő nevében eljáró - a közbeszerzési eljárásba személyesen bevont - polgármester hozzátartozója. Ezen körülmények miatt a Hoffmann Rt. nem nyújthatott volna be ajánlatot, illetve az ajánlata a Kbt. 31. § (5) bekezdésére és az 52. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel érvénytelen. A fent idézett jogszabályi előírás alapján relevanciával az a körülmény nem bír, hogy a Hoffmann Rt.-ben dolgozó hozzátartozó döntési jogosultsággal nem rendelkező személy.
Ajánlatkérőnek a Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján kellett volna döntenie az ajánlat érvénytelenné nyilvánításáról, ennek elmulasztása miatt ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (1) bekezdését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy - visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta - az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a fenti rendelkezést megsértette azáltal, hogy a Hoffmann Rt. érvénytelen ajánlatát nyertesnek ki is hirdette, vele a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert kérelmező beadványa alapján annak jogszabályi feltételei nem voltak megállapíthatóak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította, az f) pont alapján határozott a bírság kiszabásáról és a h) pont alapján döntött a költségek viseléséről.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint: "A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg."
A Kbt. 88. § (5) bekezdése szerint a bírság összegét az eset összes körülményére - így különösen a jogsérelem súlyára, a közbeszerzés tárgyára és értékére, az eljárást segítő együttműködő magatartására, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell megállapítani. Ha a jogsérelem a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg, a kiszabandó bírság legalább a bírság minimális összegének kétszerese.
A bírság minimális mértékét a költségvetési törvény 2003-ban 1 000 000 Ft-ban állapította meg.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy egyrészt a szerződéskötésre tekintettel a jogsértés már nem reparálható, másrészt, hogy az összeférhetetlenségi szabályok megsértése súlyos jogsértésnek minősül, továbbá a beszerzés értéke mintegy 40 M Ft.
A Döntőbizottság személlyel szemben bírság kiszabását mellőzte figyelemmel arra, hogy a jogsértő eljárást lezáró döntést a bizottság hozta meg, így személyes felelősség nem volt megállapítható.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2003. május 30.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
